Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1 1980. ÁPRILIS 12., SZOMBAT Alkatrész nagy mennyiségben Verseny és együttműködés Hó megszorultak, felfelé tekingettek A kis gyár és a nagy vál­lalat karnyújtásnyira dolgo­zott egymástól. A kicsi gyár- ' tott nagy gépeket, és a nagy hozzájuk apró alkatrészeket. Rendjén ment minden, míg­nem apadni kezdett az alkat­részek folyama. Először csu­pán egy-két napot késett a szállítmány, később heteket, majd egyáltalán nem érkezett semmi. Újabb üzem A kis gyár vezetői levelet írtak, telefonáltak, kértek, fe­nyegetőztek, majd könyörög­tek. A nagy vállalat egyikre sem hajlott. Máshol is el tud­ja adni, jobb pénzért, drá­gábban, s főleg nagyobb mennyiségben az alkatrészt Nem maradt más: a kis gyár a bírósághoz fordult Érvényes szerződést mutatott, s meg is nyerte a per első szakaszát. Ám ezután már a nagyvál­lalat telefonált: ha tovább tart a pereskedés, ő nemcsak ezt az alkatrészt nem szállítja többé, de nem adja a többi, tucatnyi csekélységet sem. S akkor pereskedhetnek akár tíz évig is, a kis gyárnak ad­digra csak a híre marad fenn... Szólhatna persze fordítva is a történet, volt már rá példa. A nagy gyár gépeit öt föld­részre adta el. Ismerték már­káját valamennyi kontinensen. Milliós berendezéseket készí­tett, csaknem szag: kisebb gyár szállított hozzá alkatrésze­ket. Egy öntvény nem érke­zett meg. Sem időben, sem később. Ígértek, szabadkoztak, csak éppen nem szállítottak. Perelhetett volna a nagyvál­lalat, ám öntvény még ebből sem lenne. Nem tehetett mást, újabb üzemet épített a gyár­falakon belülre: önellátó lett. Ám száz újabb kisüzem már nem fér a falak mögé ... Kétes hírnév Nincs olyan iparág hazánk­ban, amelyben ne fordult vol­na elő az esetek bármelyike. A súlyos ipari kórt a közgaz­dászok így summázzák: laza kooperációs fegyelem. A vál­lalatok jog szerint szerződnek, de jogtalanul, ütemtelenül szállítanak. Lehetne termé­szetesen pereskedni, van az ügynek jogi megoldása is, ám hogy lehet versenyképesen ter­melni, tartós piaci kapcsola­tokat kialakítani, egyáltalán „kint lenni a piacon” ilyen feltételek mellett? A vállalatoknak — látszó­lag — nem érdekük a fegyel­mezett kapcsolatok tartása. Pontosabban csak akkor érde­klik,. amikor kötik a szerződé­seket, és biztos alapja van munkájuknak, ám nem jó ne­kik a kötöttség, ha közben új, jövedelmezőbb piacra ta­lálnak. A jogi következmé­nyektől nem tartanak, s a rossz, kétes hírnévvel ki törő­dik. ha gnnak forintokban mérhető ellenértéke van. Ilyen egyszerű volt a fe­gyelmezetlenség képlete idáig. A vállalatok, ha megszorultak és segítségre volt szükségük, felfelé tekingettek, a minisz­tériumokra néztek. Az év ele­jén életbe lépett új szabályo­zó rendszerrel talán váltQzott a helyzet. Normatív — egysé­ges ez a rendszer. Fejlődni csak az tud ezután, aki gazda­ságosan, nagy sorozatban, s főleg exportra termel. Mi lesz hát a kisebbekkel? Érdekviszony Nagy sorozat, hatékony ter­melés, elképzelhetetlen akkor, ha a nagyvállalatok mindent maguk gyártanak. A kisebbek­nek a legnagyobbakhoz, az exportra termelőkhöz kell kapcsolódniuk, így láncként fonódhatnak egymásba egy- egy iparág kisebb és nagyobb vállalatai. A vállalatok kor­rekt, a kölcsönös érkedeket figyelembe vevő partneri kap­csolata most mór nem csupán kívánság,- óhaj, hanem húsba­vágó érdek is. Az új szabályozó rendszer életbe lépésével megváltoztak a vállalatok érdekviszonyai. Az új szabályozás nem szol­gál új célokat, ám következe­tesebben segíti az áru- és pénzviszonyok érvényesülését. Aki ezt előbb ismeri fel, előny­ben van a fokozódó piaci ver­senyben. H. L. Tárgyi emlékek Élénk szakmai érdeklődés » A szakemberek kicserélték tapasztalataikat Tegnap véget ért Nagykőrö­sön az a háromnapos tudomá­nyos tanácskozás, amelyet a helybeli Arany János Múzeum és a Magyar Tudományos Aka­démia néprajzi kutatócsoport­ja rendezett. A szimpozion té­mája a halottkultusz volt, szellemi kulturális örök­ségünk lényeges része. Erről most első alkalommal tartot­tak olyan országos konferen­ciát, amelyen a régészek és a néprajzkutatók e két tudo­mányág kutatási eredményeit közösen összegezték. Az élénk szakmai érdeklődést jelzi, hogy a tanácskozáson elnökölt és felszólalt többek között László Gyula régész, egyetemi tanár, Bálint Sándor néprajztudós, nyugalmazott egyetemi tanár és Hofer Tamás néprajzkuta­tó. , Nyomtatásban László Gyula elismeréssel szólt a nagykőrösi múzeum igazgatójának, dr. Novák Lászlónak erről a kezdeménye­zéséről, amelyik a két tudo­mányág művelőinek alkalmat adott arra, hogy egy szűkebb témakör számos fontos kérdé­sét megvitassák, egyúttal meg­ismerve egymás legfrissebb, ed­dig még nem publikált kuta­tási tapasztalatait. A több mint 20 előadás kö­zül kiemelkedik a lókultusszal foglalkozó kutatási anyag is­mertetése, amely a honfoglaló nomád magyarsággal is kap­csolatban áll. A Duna—Tisza vidékének avartemetóiben ta­pasztalt sajátos temetkezési formákat közlő előadás épp úgy élénk érdeklődést keltett, mint a magyarországi kunok XIII.—XIV. századi temetkezé­se. Külön témakör foglalkozott a halottkultusz és a túlvilági hiedelmek kapcsolatával, köz­tük a halottvirrasztó játékok­kal, a halottlátókkal, a halál és a temetés hagyományainak liturgikus nyomaival. Szó esett az archaikus sírjelekről, a te­metőkről, a fejfák eredetéről és az alföldi mezővárosok te­metkezési rendjéről. Az elhangzott előadások ha­marosan napvilágot látnak a Magyar Tudományos Akadé­mia néprajzi kutatócsoportja Előtanulmányok a magyarság néprajzához című kiadványso­rozatának következő számában A konferencia témaköréhez kapcsolódik a nagykőrösi Arany János Múzeumban most lát­ható kiállítás, amely a halott- kultusz tárgyi emlékeit mutat­ja be, a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai­nak rendezésében. T udomány szervezés Ez a szimpozion jó példa volt annak igazolására, hogy egy vidéki város múzeuma is sikeres tudományszervező fel­adatkört tölthet be napi mun­kája kiegészítéseként, bővítve működési körét és megsokszo­rozva saját lehetőségeit. T. T. Hétköznap is nagy forgalom Készül az új cukrászműhely A napokban ellátogattunk a Nagykőrös és Vidéke Áfész Széchenyi ‘ téri cukrászüzemé­be, s megkérdeztük Barna Andrásné vezetőtől, hogyan alakult az ünnepi forgalom? — Az ünnepi forgalom erő­sen felfokozódott — mondot­ta. — Heten dolgozunk az üzemben s minden erőnket igénybe kellett venni, hogy a nagykőrösi, kocséri és nyárs­apáti lakosság igényeit ki tud­juk elégíteni. — Az ünnepekre csak dísz­tortából • 180-at készítettünk. A sütemények és a fagylalt készítéséhez naponta 1200 to­jást, egy mázsa cukrot és 50 kilogramm lisztet használtunk fel. — Nehéz munka volt — fűzte hozzá Sast Benjáminná, aki 11 év óta dolgozik az áfész cukrászati üzemében. — Évről évre kevesebb háziasz- szony süti maga áfe ünnepi sü­teményeket, egyre többen úgy rendelik és vásárolják meg. Ha mindent felszámítanak, nem is igen van többe. Mi ünnepnap és vasárnap egy­aránt reggel* 5 órától dolgo­zunk. Helyette hétköznap ka­punk szabadnapot. — Hány helyre szállítanak süteményt? — Csaknem 20 cukrászdába és vendéglátóhelyre. — Mit vásárol leginkább a közönség? — A krémeseket, a dobos­tortát és a csokoládés sütémé- nyeket. Sajnos, a krémeseket és a tejszínes süteményeket csak április 15-ig lehet szállí­tani, s így azokkal ezután csak a Kőrisfa cukrászdát tudjuk ellátni. — Ügy tudom, megkezdő- dött a fagylaltkészítés is? — Igen. Mi az idén is ha­gyományos módon főzzük a fagylaltot, melyet sokan job­ban szeretnek a rövid úton készült fagylaltnál. Az idő azonban lassan melegszik, így csak keveset főzünk belő­le. Ma is csak 70 kg csokolá­dé-, puncs- és vaníliafagylal­tot főztünk. — Közületeknek dolgoz- nak-e? — Természetesen. Most pél­dául az iskolák napközi kony­hájának 1350 csokoládés isler Közművelődés a tanyán Az Arany János Művelődési Központ öntevékeny művésze­ti csoportjai a sikeresnek bizonyult kezdeményezést folytatva, ismét egy külterületi iskolában adtak műsort. A bánomi iskola tantermében nagy lelkesedéssel énekelnek az asszonykórus tagjai. Zsikla Sándorné, Urbán László és Kása Józsefné, az áfész cukrászati üzemében nagy hozzáértéssel készíti az ízletes süteményeket. Kicsik és nagyok jöttek el a messzi tanyákról, hogy meg­hallgassák, megnézzék az érdeklődésüknek megfelelően össze­állított műsort. Várkonyi Pál felvétele süteményt készítünk, s dolgo­zunk a konzervgyárnak és más intézményeknek is. Elmondották még a cukrá­szat dolgozói, hogy a nagy munkához rövidesen tágas, ké­nyelmes helyet kapnak. Az áfész bokrosi Székely utcai házában, már alakítják az új cukrászati üzemet, mely gáz­zal való sütésre lesz berendez­ve, s előreláthatólag a nyár elejére elkészül, s lehetőséget nyújt az üzem bővítésére, és a termelés fokozására. Kopa László Kezelt hagyma Fogyasztásra alkalmas A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let szervezésében tudományos tanácskozást tartottak a vö­röshagyma besugárzásos táro­lásáról. Az érdekes témáról dr. Kálmán Béla, a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet munkatársa tartott előadást. Mint mondotta, ezzel a mód­szerrel megoldható, hogy a lakosság áprilisban és május­ban is friss vöröshagymát vá­sárolhasson. , Az eljárás alkalmas arra is, hogy a tartósítóipar igé­nyeit kielégítse. A kobalt 60-as izotóppal végzett besu­gárzás a hagymában műszer­rel nem mutatható ki, csu­pán az állapítható meg, hogy a kezelt hagyma nem csírázik ki, ezért fogyasztásra különö­sen alkalmas. \ . SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT i Jubileumi súlyemelés A szakmunkástanulók szer­vezett sportéletének 30. év­fordulója tiszteletére Ceglé­den megyei jubileumi súly­emelőversenyt rendeztek. Nagykőröst a Toldi DSK és a 224-es Szakmunkásképző kö­zös csapattal képviselte. Ered­ményeik: Nagy Sándor 167,5 kg (a még serdülő korú fiú 95 kg-ot lökött és 72,5 kg-ot szakított!), Mészáros 100; Dá­vid 122,5; Hegedűs 85; Héjjas 105; Kádár 90; Bogdanov 70; Irházi 100 kg. Kézilabda barátságosan Férfiak, a Kinizsi-sportte­lepen: Nk. Kinizsi—Lajosmi- zsei KSE 24-24. A körösi fia­tal csapatban toldis diákok is játszottak. A múlt évi NB li­es vendégekkel meglepően jó eredmény ez. Idegenben: Tiszakécskei VEGYÉPSZER—Nk. Kinizsi 21-21. Jó mérkőzésen. 12 kö­rösi fiatal szerepelt. Nők, a gimnáziumi pályán: Hernádi Ts^ SK—Nk. Gim­názium 24-18. A megyei egye­sületi bajnokság újonca jobb és határozottabb volt. Mai sportműsor Kézilabda Gimnáziumi pálya, 15 óra: Áfész—Gimnázium, városi női FIN Kupa-mérkőzés. Természetjárás Pomáz—Kőhegy: a Nk. Ki­nizsi túrája. Vasárnapi műsor Asztalitenisz Sportotthon, 9.30: Nk. Ki­nizsi II.—Zsámbéki Tsz SK; Nk. Kinizsi ifi—Zsámbéki Tsz SK ifi; Nk. Kinizsi serdülő I., II., III.—Ceglédi VSE ser­dülő I., II., III. megyei férfi fc>apatbajnoki mérkőzés. Kis- kunlacháza: ÉGSZÖV ME­DOSZ—Nk. Kinizsi, NB in­as férfi csb-i mérkőzés. Ve- csés: Monori SE—Nk. Kinizsi és Aszódi Spartacus—Nk. Ki­nizsi, megyei női csb-i mér­kőzés. Cegléd: a FIN Kupa területi döntője. Kerékpározás Pálfája—Nagyerdő—Pálfája, 9 óra: városi KISZ-es túra­verseny. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 11 óra: Nk. Kinizsi—Vecsési SE, ösz­szevont járási férfi bajnoki mérkőzés. Cegléd: a FIN Ku­pa területi döntője. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Kinizsi serdülők—Abonyi Tsz SK serdülők megyei, 11.30: Nk. Kinizsi II.—Tápióyölgye Tsz SC (Sülysáp) II. össze­vont járási II. osztályú baj­noki mérkőzés. Dánszentmik- lós: D. Tsz SK—Nk. Kinizsi felnőtt és ifjúsági összevont 'járási I. osztályú bajnoki mér­kőzés. Cegléd: a kispályás FIN Kupa területi döntője. Modellezés Kiskunfélegyháza: városi vi­torlás repülőmodellező ver­seny. Sakk Gyömrő: Gy. SE—Nk. TRA- KIS, megyei I. osztályú csa­patbajnoki mérkőzés. Cegléd: a FIN Kupa területi döntője. Sportlövészet Cegléd: a FIN Kupa terü­leti döntője. Természetjárás Vöröskő: országos felszaba­dulási emléktúra. Teke Cegléd: a FIN Kupa terü­leti döntője. s. z. Felhívás A tanács igazgatási osztá­lya felhívja a város lakossá­gát, hogy a Nagyerdei és Sza­badság Vadásztársaság va­dászterületén április 10. és 16, között ragadozóirtást végez. A foszdrin méreggel töltött és piros jelzéssel ellátott tojá­sok emberre és állatra veszé­lyesek. . Színházi előadás A kecskeméti Katona Józs Színházban délután 3 órak Fernand Crommelynck: csodaszarvas. Gózon-bérlet. moziműsor A javíthatatlan. Színes, ma­gyarul beszélő francia kalan­dos filmvígjáték. Előadás kez­dete: 4, 6 és 8 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom