Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
Úttörő színjátszók Három ezüstoklevél L.LŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1980. ÁPRILIS 12., SZOMBAT Harmincöt év után Nyolc községből nyolc gyermekszínjátszó csoport és négy irodalmi színpad vett részt Túrán, a Bartók Béla művelődési házban az úttörő kulturális seregszemle járási szakági bemutatóján. A szervezéssel, a rendezéssel nem volt baj, viszont a zsűri, Rudolf Ottóné, megyei szakfelügyelő, Mezei Anna, a megyei úttörőelnökség kulturális szakbizottságának vezetője és Kecskés József, a városi-járási Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatója, egy produkciót sem tartott méltónak arany oklevélre. Elkeseredésre azért nincsen ok, ezüstoklevelet többen is kaptak, így a kartali úttörők Hónapsoroló című műsorukért, a vácszentlászlóiak a Kőműves Kelemenné című összeállításukért, valamint a szadai kisdobosok, akik Nemes Nagy Ágnes, és Kiss Benedek verseiből, valamint a Szadán gyűjtött népi játékokból mutattak be irodalmi műsort. Bronzokleveles lett az ikladi, a túrái, és a veresegyházi úttörőcsapat gyermek- színjátszó csoportja. A zsűri külön értékelte az egyéni teljesítményeket, s jutalomban részesítette Tóth Erzsébet és Vidák Bertalan túrái, valamint Óbereki Katalin ikladi pajtásokat. Szervező munkájáért különdíjat kapott a rendező túrái úttörőcsapat. A díjakat a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet, a Galgavidéke Áfész és a járási úttörőelnökség adományozta. Képünkön egy jelenet látható a mogyoródi gyermek- színjátszók Ide figyelj, Ziguri Szilárd című műsorából. Írta és fényképezte: Takács Pál József Attila emlékére Versmondó verseny József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából rendezett versmondó versenyt a KISZ városi bizottsága, a Juhász Gyula Könyvtárban. Az első helyen Kaposi László, az ATE hallgatója végzett, második Madarászt László, a MÉM Műszaki Intézet dolgozója, harmadik Bár- dy, Péter, az ELTE hallgatója lett. Ismét fákat döntenek ki Gödöllőn, ami automatikusan mozgósította a város- és természetféltőket. Jelentkeztek szerkesztőségünkben is, s azoknál, akik a munkát végzik. Mi történik? — kérdeztük az illetékesektől. Amit kivágnak A Buda vidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság gödöllői erdészetének irodájában hárman siettek tájékoztatásunkra: Mátrai Gáborné fásítási előadó, Beró Csaba osztályvezető és Tácsik Mihály, a részleg vezetője. Ha nem mondták volna, beszélgetésünkből akkor is kiderül, abból, ahogyan utalnak a város valamely szegletének valamikori képére, mi menynyire változott, mi maradt meg, mi tűnt el — szóval magatartásukból, megnyilatkozásaikból érződik, ők is gödöllőiek, itt élnek, szeretik a várost, s tőlük telhetőén azon fáradoznak, hogy minél szebb legyen. Esetünkben a. Felső- vagy Kastély-parkról van szó, amelyet a Buda vidéki gazdaság vett át kezelésre, s a fadöntés része a rekonstrukciós munkálatoknak. Mindhárman hangsúlyozzák, ők a kivitelezők, a felújítás tervezője a MÉM erdőrendezési szolgálat zöldövezet-tervezési irodája. Hogy mely fákat vágják ki, azok helyére milyet ültessenek, hogyan és merre vezessenek majdan az utak, ösvények, miből készüljön a kerítés, egyáltalán, milyen legyen a park, azt o tervezőiroda dönti el. Annyit még az irodáról, hogy az ország számos helyén bizonyította hozzáértését, felkészültségét. Például Balatonfüreden, az oí- csüti arborétumban, a nagycenki kastély parkjában. Cserje és fagyöngy Aszódon is Családi ünnepeket rendező iroda Persze nemcsak az irodának van beleszólása a mi Kastély-parkunk sorsába, hanem számos más szervnek is, például a Műemlékvédelmi Felügyelőségnek, s a városi tanácsnak is. Az ■ ő aláírásuk nélkül sem vághatnak ki egyetlen fát sem. — Éppen jókor jött, végleges formájában bemutathatjuk a nagytermet és a hozzá tartozó helyiségeket. Itt friss a tapéta, az ajtók, ablakok festéke — invitál a szépen berendezett házasságkötő terembe Takács Sándor, az aszódi családi és társadalmi ünnepségeket szervező iroda vezetője. Közben arról is tájékoztat, hogy a jó munka a helyi tanács költségvetési üzemének dolgozóit dicséri, akik itt, a tanács földszinti helyiségeiből alakították ki a termeket. T/z község Noha az iroda önállóan működik, külön költségvetése van, a tanácsiaknak köszönhetően jött létre. Az intézmény ez év január 1-e óta funkcionál, hasonló Gödöllőn már korábban létesült, az aszódinak azonban külön feladatai vannak. A távolság ugyan nem nagy, de a létrehozók úgy látták, hogy a Gal- ga-völgyben is elkél egy ilyen, a családi és társadalmi ünnepek, szertartások rendezésére hivatott kis intézmény. Elsősorban a közös tanácsú Aszód, Domony és Iklad lakóit, üzemeit és társadalmi szervezeteit kell szolgálniuk, az ünnepségek magasabb színvonalú megrendezésével, de működési területükhöz további hét község tartozik: Bag, Galgahévíz, Galgamqcsa, Hé- vízgyörk, Kartal, Túra és Ver- seg. Miben is tudnak segítségükre lenni? Itt bonyolítják le természetesen a házasság- kötéseket, névadó ünnepségeket, s az iroda feladata a polgári temetések megszervezése. Szolgáltatásaik közé tartozik az olyan társadalmi ünnepségek rendezése, amelyekkel a községek, üzemek vezetői bízzák meg őket. Jeles évfordulók — Az iroda fennállása óta több helyen mi készítettük elő a nőnapi ünnepséget, hasonlóan zajlott nemrég Aszódon a személyi igazolványok átadása, ahol szintén közreműködtünk — mondja Juhász Józsefné, az iroda szervezési előadója. — Ezekből is látszik, hogy nemcsak családi ünnepségek bensőséges megtartása a feladatunk, hanem elsősorban a társadalmi rendezvényeké. A napokban keresett fel egy asszonyka, akinek családos fia ugyan már nem itt lakik, de Aszódon végezte az általános iskolát, kérdezte: van-e mód rá, hogy a gyerekek évfolyamtalálkozóját előkészítsük? Hát hogyne! Egy kis' kutatómunkát is végeztek már az iroda munkatársai : az anyakönyvi kivonatokat böngészték át, hogy megtudják, kik azok, akik huszonöt vagy ötven éve Aszódon vagy a környékén kötöttek házasságot, mert akkor e jeles évfordulójuk méltó megünnepléséről gondoskodnak. Igen ám, de ők csak azokról szerezhetnek tudomást, akikről okmány van, az idetelepültek esetében tehát csak abban bíznak, hogy jelentkeznek az érdekeltek. Az aszódihoz hasonló társadalmi ünnepségeket rendező iroda sok van. Vajon miben tudnak, s próbálkoznak-e valamilyen helyi sajátossággal kirukkolni? — Természetesen vétek lenne nem figyelni arra, hogy a Galga-völgy nagyszerű néphagyományokkal rendelkezik — mondja Takács Sándor. — Mindenekelőtt a népzenei és az irodalmi szemelvények közül igyekszünk a műsorokba valókat illeszteni. Ilyen tekintetben nagy segítséget nyújtott számunkra Sára Ferenc, a népművészet mestere. Nem különben könnyítette indulásunkat az a támogatás, amelyet társintézményünktől, a gödöllői családi és társadalmi ünnepeket szervező irodától kaptunk. Sokoldalú segítség Annyiban is társadalmasí- tott ez az iroda, hogy rendezvényeinek sikereihez a községben levő gimnázium, az általános iskola és a KISZ- alapszervezetek fiataljai, és persze azok tanárai, vezetői, sokfajta támogatást nyújtanak. Hiszen például verset, prózát mondani tudó hivatásos alkalmazottja nincs az irodának. Amott viszont szép számmal akadnak, akik erre képesek. F. L Kiemelkedő munkáért Első ízben emiékplakett Az Aszód nagyközségért emlékplakettet két éve alapították. Azok kaphatják, akik kiemelkedő társadalmi, politikai, gazdasági munkát végeznek a három társközségben: Aszódon, Domonyban és Ikladon. A székhelyközségben évente két, a másik kettőben egyet- egyet adnak ki. Az emlékplakettet az idén adományozták el." 5 ízben, a 79-es és 80-as évre. Akik kapták, Aszód: dr. Asztalos István, a helyi múzeum igazgatója, Burján Já- nosné, az 1-es számú általános iskola tanítónője, Kiss Károly tanácselnök, Nagy Rezső, a Galgaparti Termelőszövetkezet előadója, Domony: Balatoni Dániel, iskolaigazgató, Gál Géza, a Galga menti Vízi Társulat elnöke. Iklad: Csizmadia Istvánná tanárnő, Ecker Dániel, a tanácsi kirendeltség vezetője. Hatvanan kaptak elismerő oklevelet. A tervek különben még nem készültek ef. Jelenleg az úgynevezett geodéziai félmérés folyik, a munkát meggyorsítandó, azonban már most kivágják azokat a fákat, amelyekről holtbiztosán tudható, nincs helyük a parkban. Any- nyit még ehhez, hogy 35 esztendőn át magára hagyottan állt a park, senki sem gondozta, számos olyan fa is gyökeret eresztett itt, amely a szakemberek szavával parkvagy tájidegen. Akácokról, gyertyánokról, nyárfákról van szó. Jellemző rugalmasságukra, ha történetesen méreteinél, termeténél vagy koránál fogva akár egy akác is megérdemli, meghagyják. A 35 éves gazdátlanság nemcsak az erdei utakat tüntette el, minden bizonnyal a cserjék is az enyészeté lettek, a fákat pedig vasszorítással öleli körül a fagyöngy. Nagy munka vár tehát a felújítókra, ha azt akarják, hogy ez a park visszanyerje régi szépségét. Pedig azt akarják. Ehhez azonban tudniuk kellene, milyen is volt. Beró Csaba ugyan olvasott egy múlt század végi feljegyzést, melyben még az ösvények is le voltak írva, de ami számba jöhet, az jóval későbbi, századunk 20-as, 30-as éveiből származnak a park küllemére, állapotára vonatkozó megbízható dokumentumok. A felújításnál ezeket követik. Anyakönyvi hírek Született: Bogdán Zoltán és Berki Éva: Zoltán; Jónás Attila és Bereki Ilona: Zsolt; Szabó László és Dézsenyi Valéria: Zoltán; Láng József és Gödör Mária: Timea Mária; Hóka Zoltán és Sziráki Éva: Tamás nevű gyermeke. Házasságot kötött: Nagy Zoltán és Almási Gyöngyvér; Bedő Ferenc és Bene Erzsébet; Kresztyankó Attila és Lipták Lilla Erika. Névadót tartott: Csiba József és Simon Gyöngyvér: Gréta nevű gyermekének. Elhunyt: Jakschitz Mihályné Kiss Karolina, Gödöllő, kastély; Bátovszki Jánosné Szilágyi Julianna, Gödöllő, kastély; Regős Zoltánná Remann Adél, Gödöllő, Dregonya József utca 33.; Tóth Antal, Gödöllő, Damjanich utca . 52.; Szrehovszki Jánosné Lórik Verona, Gödöllő, Röges utca 5; Kap Lászlóné, Andorkó Kálmán, Gödöllő, kastély; Kalocsai Jánosné Csabai Ilona, Gödöllő, Fürdő utca 9.; Horváth Péterné Benczes Julianna, Gödöllő, Mosolygó Antal út 6/b; Tóth Mihályné Szűcs Zsuzsanna, Gödöllő, Imre utca 14. Az említett geodéziai felmérés május végére fejeződik be, a tervek júliusra, augusztusra készülnek el. Beszélgető partnereimtől nehezen húztam ki határidőt, mármint a kivitelezés befejezésére. A munka hossza sok mindentől függ. Mindenekelőtt a tervtől. Milyen fákat kell ültetni, mekkora lesz a gyepfelület, miből készül a kerítés. A fákról annyit jegyezzünk meg, nem csemetékről van szó. Ritkaságokról, amelyek 10—12 évesek is lehetnek, ilyenek átültetésének sincs akadálya. Tiszafa, pátrányfenyő Végül mégis kicsikartam egy adatot: a kivitelezési munka megkezdésétől számított két év múlva befejezik a felújítást. Szóltunk róla, mi idegen a parkban, milyen fákat ültetnek bele, nem elhanyagolható kérdés: mi van benne most, ami szép és értékes? Természetesen csupán egy-két példa. Elsőül egy fiatal mammut- fenyő, korát 50—60 évre becsülik. Hazájában, Amerikában 600 évet is megél, s eléri a 150 meteres magasságot. Hazánkban viszonylag kevés van belőle. Magyarországon eléggé elterjedt, Európában azonban ritka a tiszafa. Ilyen a parkban és a kastély bejáratánál is áll. Érdekes a páfrányfenyő is, amely átmenetet képez a tűlevelűek és a lombosok között. Végül a park jellege. Pihenőpark lesz, semmilyen egyéb célt nem szolgál, mint az ember felüdülését, gyönyörködtetését. Nyilvánvalóan akkor lesz teljes városunknak ez a szép része, ha a kastély is eredeti képében, felújítva, kicsinosítva várja vendégeit. K. P. Labdarúgás Délelőtti mérkőzések A Csehszlovákia—Magyar- ország olimpiai mérkőzés miatt módosították a járási labdarúgó-bajnokság vasárnapi fordulójának kezdési időpontjait. A serdülők kilenc, az ifik tíz,- és a felnőttek fél tizenkettő órakor lépnek pályára. A párosítás: Zsámbok —Galgahévíz, vezeti Máté (Bodor), Dány—GEAC, Surman (Lovász, Unger), Mogyoród— HMSE, Urban (Keglovits, Répást), Pécel—Erdőkertes, Lázár S. (Maszlag, Lázár J.), Isaszeg—Bag, Hegedűs (Legendi), Túra—Domony, Imre (Köti, Perge), Valkó—Veresegyház, Németh (Széki), Nagytarcsa—Hévízgyörk, Rácz (Czene). Állatorvosi ügyelet Gödöllőn, Erdőkertesen, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagy tárcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon, 13-án, vasárnap: dr. Békési Béla, Pécel, Isaszegi út 24. Aszódon, Bagón, Domonyban, Galgahévízen, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vác- egresen, Vácszentlászlón, Ver- segen, Zsámbokon 13-án, vasárnap: dr. Ipacs Imre, Gal- gamácsa, Egresi út 7/a. Szombati jegyzet Ők Akik kétnaponként rendeznek skandalumot az ablakunk alatt, buszra várva óbégatnak, kornyikál- nak, taszigálják, lökdösik egymást, összevesznek és kioékülnek, ámde sosem kötnek bele senkibe, csak magukkal törődnek. Az ismételten a kocsmába visz- szatérőt a józanabbak igyekeznek erről lebeszélni, természetesen -fülsiketítő hangossággal, s ha mégis egér- utót nyer, mindig akad vállalkozó, szalad utána, s nem kis erőfeszítések árán cibálja, vonszolja vissza a megállóba. Begördül a jármű, nagy nehezen felkászálódnak, s a beálló csendben mindig akad valaki, aki megjegyzi: ilyenek ezek, mindegyikünknél több a pénzük, de elisszák mind. S ha akad partner, sodorják a szófonalat tovább, elmondják a közhelyeket, amelyek olyan megszokottak, mint az óbé- gatók ricsaja. Akik reggelente megjelennek a termelőszövetkezet kavicsbányájában, mesz- sziröl nem látni mivel, megrakják nagy zsákjaikat, aztán letelepennek az árok- parti fa alá, cigarettáznak, hűvös időben tüzet raknak, annak melegénél folyik a szó. Akik hetente kétszer-há- romszor bevonatoznak Pest külső lakótelepére, minden kukából kiszedik a használhatót. sok-sok kenyeret is. amivel talán malacaikat etetik. Minden helyen megtalálhatók. ahol valamit, még használható holmit mások, akiknek esetenként kevesebb a pénzük, kidobálnak. Akik nagyon szép kosarakat fonnak, megszállják a Blaha Lujza téri aluljárói, hangos szóval kínálják portékáikat, s folyton résen vannak, rendőr közeledtére villámgyorsan ösz- szefogják kosaraikat, menekülnek tovább. Az Örs vezér téren meg virágot árulnak, mindegyikkel megelőzik a hivatalos eladókat, a hóvirággal, a jácinttal, a tulipánnal. Akik gyermekeiket gyakran csak kérlelésre, határozottabb fellépésre járatják óvodába, nem sok jelentőséget tulajdonítanak a tanulásnak, ezért is található oly sok fiuk, lányuk a kisegítő iskolákban. De láttam őket szavalni. Három, csillogó szemű vékony leányt és egy gitáros fiút. József Attila verseit szavalták, a műsor az ő emlékére készült. Láthatóan nem sokat értettek az egészből, kiváltképpen a költőből, amíg a róla szóló megemlékezés tartott, mellettem álltak, cigarettáztak, nevetgéltek, egymás fülébe súgtak. Utána azonban verset mondtak. József Attila verseit. S fény gyűlt a teremben. A dús fekete hajú lány az Anyám-at mondta. Mondta, nem szavalta, előadta, megértette, s megértette velünk is, ami fájt a költőnek és fájt neki is. A fiú borongós-bús dalokat is énekelt, alighanem saját szerzeményeit, a békéről, a világról, az emberek szép és rút tulajdonságairól, s mindenekelőtt a szerelemről. Elhangzott persze a közhely itt is. Ezek nem is olyanok, súgta mellettem valaki. De olyanok, szerettem volna mondani, de nem zavarhattam a fiút. Olyanok, és mégis mákok. Mások, a másfajta élet fel- csillantói, akik lassan-las- san kitörnek a körülmények és szüleik, sok-sok elődeik által formált, megkövesedett létformából. Az ő példájuk nekünk is erőt adhat, mindazoknak, akik segíteni szeretnének nekik. Erőt, mert bennük megtestesülve látjuk lehetőségeiket, tehetségüket, képességeiket. De nem csak ők. Azok is, akik a sínek mentén mindenki szeme láttára szakszerűen igazítják el a vágányokat, s azok is, akikkel a gyárakban, szövetkezetekben naponta együtt doloozunk. Kör Pál Felújítják a Kastély-parkot
