Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

Kiállítás a kórházban Kalocsa népművészete Csütörtökön, március 27-én délután fél öt órai kezdettel a ceglédi kórházban, az egész­ségügyi dolgozók klubjában kiállítás nyílik. A bemutató címe és témaköre: Kalocsa népművészete. A megnyitó al­kalmával dr. Baráth János, a kalocsai Viski Károly Múze­um igazgatója tart előadást. / PEMÜ cipőgyárában Takarékosan, gazdaságosan Sokféle vállalás, serény munka jellemzi a PEMÜ ceg­lédi cipőgyára dolgozóinak kongresszusi munkaversenyét. A színvonalas cipőgyártás érdekében a mintadarabokat a legjobb szakmunkásokból ösz- szeállított brigád készíti. A lábbelik tetszetősebb és jobb minőségű kivitele érdekében a tmk dolgozói átalakították a kéregformázó gépet. A kü­lönböző anyagokból havonta 50 ezer forintnyit takarítot­tak meg, és tíz százalékkal csökkentették az energiafel­használást. Felajánlásuknak megfelelően részt vállalnak az idén kezdődő felújítást meg­előző területelőkészítésből. Pincérkabátokat varrnak A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1980. MÁRCIUS 26., SZERDA A Május 1. Ruhagyárban Kiváló lett a gyáregység Szállításra vár a kollekció A guruló fogasokon csont­színű, fehér férfilemberdzse- kek sorakoznak, frissen varr- va, vasalva, szállításra készen. Ez lenne aztán a nyalka test­őrség — summázom a lát­ványt elismerően magamban, miközben a sorfal mellett a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárának irodájába igyek­szem. Megannyi sportedzett, egyenes tartású, rezzenetlen arcú, tiszta tekintetű ifjat képzelek az öltözékekbe. Ballon, habszivacs — Tavaszi áru,-március vé­géig la kell szállítanunk a belkereskedelem rendelésére — mondja Meleg István igaz­gató. — Divatos, könnyű ru­Buga doktort várják Életre keltik az agyagot Főleg a fiatalokkal foglalkoznak örvendetes módon megifjo- dott a jászkarajenői Petőfi Sándor Művelődési Ház veze­tősége. Az itt dolgozó hat szakember átlagéletkora mind­össze huszonkét esztendő! A községben állítják, hogy a fia­talítás bevált, s a megelőző években a művelődési ház­ban tevékenykedő vezérkar(ok) hosszas „útkeresése” után az új vezetői gárda határozott programmal állt elő. Riesner József igazgató el­mondotta, hogy teljesen új alapokról kezdtek: első lépés­ként látogatókat kellett tobo­rozniuk. A legifjabbakra, a gyerekekre: az általános isko­lásokra alapoztak, hogy a ké­sőbbiekben a felnövekvő ki­csinyek váljanak majd törzs- közönséggé, -látogatókká. Nagy népszerűségnek örvend a nemrég beindított sakk­kör, amelynek egyelőre csak 14 „stabil” tagja van. Az ér­deklődők száma azonban en­nél jóval több, s lehetséges, hogy hamarosan az első tö- megsakk-szimultánt is meg­rendezhetik — meghívott sakknagymesterekkel. Nemcsak a fekete-fehér el­mesport hívei, hanem a szí­nészi képességekkel megáldot­tak is kibontakoztathatják te­hetségüket: a felső tagozato­soknak az irodalmi színnad, míg az alsó tagozatosoknak a meseszín nad áll a rendelkezé­sére. Előbbinek tizenegy, utób­binak már tizenkilenc ifjú a tagja. Ezek a színpadok azon­ban egvelőre csak a próbák­nál tartanak. Náluk előbbre lénett a Sefcsik József vezette GÓR ETA együttes, amely már a pódiumon is debütált.: meg­zenésített verseket adtak elő a község' névadó ünnepségen. A fura nevű e^vüttes tagiai mind nyolcadikosok, rsak- ú<*v. mint a művelődési ház kőröstetétleni f: ók i á n nk” a kbjbtagiai. Tetétlenen ezen fe­jül még Mbszakkör s egy if­júsági klub is működik. A képzőművészeti szakkö­rök közül első helyen emlí­tendő meg a kisplasztikai- kerámia szakkör, amelyet ugyancsak Sefcsik József ve­zet. A sokoldalú szobrászta­nuló irányításával a felnőtt és gyermekcsoportok heti 3—3 al­kalommal gyűlnek össze az önnönmaguk átalakította kis pincehelyiségben, ahol a leg­különbözőbb lakásdíszítő és használati tárgyakat készíthe­tik el a fazekaskorongokon. Az érdeklődésre jellemző: két hét alatt hatszáztizenhatan te­kintették meg a kis szuterén- műtermet és az ott kiállított kollekciót: az első néhány helyben elkészített agyagtár­gyat. Hetenként egyszer, délután háromtól tíz óráig tartja ösz- szejöveteleit Jászkarajenőn a nyugdíjasklub. A kis társaság kötetlen programjain kívül filmvetítéseket nézhet végig, előadásokat hallgathat meg: áprilisban például a népszerű Buga doktor látogat el hozzá­juk. A nyugdíjasok klubjának legújabb programja: találko­zás a község vezetőivel — he- Jyi zsargonban ez a jászkara­jenői „minifórum”. A televí­zió műsorához hasonlatosan a meghívott vendégek itt is minden feltett kérdésre vála­szolnak. Essék szó a jászkarajenői rendezvényekről is: áprilisban meglesz a helytörténeti kiállí­tás. A májusban megrende­zendő lakberendezési kiállítá­son nem elsősorban a luxus­holmikat szándékoznak be­mutatni, hanem olyan prakti­kus és olcsó bútorokat, ame­lyek esetleg házilag, barkács módon is elkészíthetők. A műsoros rendezvényekről az igazgató elmondotta, hogy idén több lesz az amatőr elő- adás.'ám ezek színvonala sem­miképp sem marad a hivatá­sos produkciók alatt. V. I. hadarab, bizonyára hamarosan viselve válik el, milyen tet­szetős, praktikus. Hat szala­gunk ezt varrja. Nagyon kell vigyázniuk a varrodaiaknak, hogy a vékony anyagot a gé­pek első osztályú minőségben varrják. Nem ehhez szoktak, hanem inkább a vastagabb szövetekhez, hiszen tudvalevő, hogy főként téli- és átmeneti kabátok készülnek itt Ceglé­den. Az utóbbi években sok­féle anyaggal volt dolgunk, igény és divat szerint. Varr­tunk habszivacsos anyagot és ballont, lódenszerű szövetet, gyapjút, műbőrt. Négy szalag most is szőrme díszítésű mű- bőrkabátokat készít, téli árut. Hat másik szalagunk felké­szül: kanadai rendelésre blé­zereket fognak varrni. Az elég erős negyedik ne­gyedév után most, az év első negyedében sem lanyhult a munka menete a ceglédi gyár­ban. A januári és a "februári teljesítmény egyaránt megha­ladta a száz százalékosat és várhatóan a márciusit is több mint 102 százalékra tudják teljesíteni. Mindez szükséges ahhoz, hogy valóban elmond­hassák, jól indították ezt az évet. A gyáregységi tervet szeretnék másfél százalékkal túlteljesíteni. Lelkesítő, jó pél­da a múlt év. Ez a fizetési borítékokon is megmutatko­zott. Az igazság, hogy az it­teniek szeretnék, ha keresetük a tavalyihoz hasonló lenne. Ennek sok feltétele van, ezt is tudják. Az alkalmazkodó képességre, rugalmasságra, jó munkamódszerekre továbbra is szükség lesz. Szoknya, mellény — Bérmunkával most nem foglalkozunk. A hazai piacra készülő holmik mellett az említett kanadai export megy. Kártoltszövet anyagból készül, 5—6 szalagon már ezt gyárt­ják és a megrendelés is 5—6 ezer darabra szól. Az első ne­gyedévre talán kiemelten, két dolog jellemző. Az egyik, hogy igyekszünk teljesíteni, illetve túlteljesíteni, amit az éves kongresszusi munkaverseny­ben ezekre a hónapokra vál­laltunk. A darabtervet és a normaóratervet is. Ehhez szükséges, ho“v az alapanyag időben és a kellő mennyiség­ben érkezzen. Ebben az évben már tanújelét adhattuk annak, hogy szükség esetén tudunk alkalmazkodni a központ és a kereskedelem elvárásaihoz. Több olyan áruféle készült kis tételben itt, amilyenekkel ez­előtt nem foglalkoztunk. Varr­tak a lányok, asszonyok mel­lényt, szoknyát 500—500 dara­bos tételben; könnyű, önma­gában mintás és világos színű szövetből. Szalagon készült, de majd. hosv kalákába’ varrták, négyszemélyes, kis csoportok­ban együtt dolgozva. A raktár­ban még meg tudom mutatni, müven szó.' '' lettek. Valóban, ott a szállításra váró kollekció. Tavaszi, nvár eleji viselet. Akik varrták, azoknak igazán melegük lehe­tett tőle. Az igazgató elmondta: ez a hét nem olyan lesz az itt dol­gozók számára, mint a többi. Hétfőtől kongresszusi műsza­kot tartanak. A teljesítményt, a minőséget naponta értéke­lik. A verseny eredményeiről frissiben tájékoztat mindenkit a hirdetőtábla és a hangosbe­mondó. Név szerint kiemelik azok teljesítményét, akikről a többiek példát vehetnek. Brigádmozgalom S említett még egyet: nem titok, hogy tavalyi eredmé­nyeiért kiváló gyáregysége lett a Május 1. Ruhagyárnak g ceglédi gyár. A kitüntetést április 2-án, a felszabadulási emlékünnspségen kapják meg. Eredményes volt a szocialista brigádmozgalom is. Az érté­kelés megtörtént és a juta­lom felosztásával •— melyet majd a munka ünnepe alkal­mából kapnak meg a győzte­sek — már foglalkoznak. Az értékelő, brigádvezetői ta­nácskozás március közepén zajlott le. Eszerint négy arany és négy ezüstkoszorús szo­cialista kollektíva lesz a gyár­ban, három brigád a bronz fokozatot érte el, hat pedig a szocialista brigád zászlót kap­hatja meg. E. K. A Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet ceglédi részlegé­ben a vendéglátóipar részére pincérkabátokat készítenek. Stummer Imréné — a kép előterében — kabátokat állít össze. Apáti-Tóth Sándor felvétele Lehet jelentkezni Házi betegápolást tanulnak Segítik a magányos, idős embereket Házi betegápoló tanfolya­mot indít a városi tanács egészségügyi osztálya. A szer­vezést a munkahelyeken már megkezdték, több olyan szo­cialista brigád van, amelyek­Három korosztály lEbertirsai községszépítők Áprilisban meaismétlik Nem várt siker koronázta azt a felhívást, amelyet az oIbertirsai társadalmi és tö­megszervezetek tettek a falu szépítése érdekében. Mint arról már korábban hírt adtunk, a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásán elhangzott az út­törőcsapat kérése: tartsanak községszépítési napot, amelyen a három nemzedék — úttörők, KISZ-korosztályúak és felnőt­tek — együtt dolgoznak lakó­helyükért. A felhívást min­denki elfogadta és magáévá tette. Rövid idő alatt a szán­dékot tett követte. Több kol­lektíva már a kijelölt időpont előtt hozzálátott a munkála­tokhoz. Aznap a borongós idő­járás sem tudta visszatartani a k°rti szerszámokkal serény­kedő lakosokat. Benépesültek az utcák, terek és mindenki talált foglalatosságot, senki nem akart lemaradni. A fürge kezek egykettőre összegyűjtöt­ték a törmeléket, amelyet a szövetkezet gépei szállítottak el. Rövid idő alatt megszépült a nagyközség. A társadalmi műnk lkat irányító csoport számításai szerint negyedmillió forint értékű haszon szárma­zott a gyerekek és a felnőttek közreműködéséből. A társadalmi akciót köve­tően a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága előtt Mátékovics Sándor, a környe­zetvédelmi albizottság vezetője | — az eredményekről számat adva — kritikusan megálilapí- I tóttá, hogy van még tennivaló. A bizottság úgy döntött, hogy április végén hasonló akcióval kell megszervezni a község­beli virágül tetésit, a lakóhely csinosítását. N. G. nek tagjai szívesen sajátítják el ezt a tudnivalót, hogy szükség esetén másokon se­gíthessenek. A tanács háza emeletén, az egészségügyi osz­tályon szívesen fogadják az aktív nyugdíjasok és a gyer­mekgondozási szabadságon levők vagy háziasszonyok je­lentkezését is. A tanfolyam végeztével, aki a tanultak gyakorlásához ked­vet érez, tiszteletdíjas megbí­zatást kaphat majd. A város­ban igen sok magányos, idős ember él: őket segíthetik, ha például gondot viselnek rá­juk, esetenként a patikából elhozzák számukra a gyógy­szert, látogatják a betegeske­dőket, az étteremből elviszik számukra az előfizetett ebé­det. A házi betegápolók első-, sorban emberségből tudnak a legtöbbet adni. Néprajzosok, régészek Előadássorozat és kiállítás Szimpózion a halottkultuszról A szomszédos Nagykőrös Arany János Múzeuma széles körű tudományszervező mun­kát végez. Hamarosan elhagy­ja a nyomdát a várossal fog­lalkozó tanulmányokat magá­ba foglaló kiadvány, amely a helybeli tanács anyagi támo­gatásával, dr. Novák László néprajzkutató múzeumigaz­gató szerkesztésében jelenik meg. Április 8-től 10-ig nagy­szabású szimpozion színhelye lesz a szomszédváros. A hazai néprajzkutatás jeles képviselői a halottkultusz emlékeivel kapcsolatos ismereteiket vitat­ják meg. A három nap alatt húsz elő­adás hangzik el, amelyeket ré­gészek és néprajzosok tarta­nak. Április 8-án délelőtt 11 órakor az Arany János Mú­zeumban Szabó László, a szol­noki Damjanich Múzeum tudo­mányos főmunkatársa nyitja meg a Halottkultusz című idő­szaki kiállítást. A szimpozionon jeles hazai tudósok elnökölnek, László Gyula, Bálint Sándor és Hofer Tamás részvétele teszi még rangosabbá a rendezvénysoro­zatot. Előadás hangzik el a többi között a kunok és az avarok temetkezési szokásairól, a honfoglalók túlvilági hité­ről, a halottvirrasztó játékok­ról, a halottlátókról, az archai­kus sírjelekről, a temetőkről és az alföldi mezővárosok te­metkezési rendjéről. Keresse SeI A LEÉRTÉKELT ÁRUK VÁSÁRÁT A CEGLÉDI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN! NAGY VÁLASZTÉKBAN, 30—40—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATOK DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKCIPŐK, PULÓVEREK, FEHÉRNEMŰK, VALAMINT MÉTERÁRUK. Női kosztüm 693 Ft Női kötött garbó 291 Ft Divatos női félcipő 380 Ft Papucs formájú női félcipő, drapp és csauszínű 230 Ft A ^irmv*s <$•

Next

/
Oldalképek
Tartalom