Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
r1980. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK xJúriav O \ • POS TA BONTÁS Várjuk leveleiket, címünkr Pest megyei Hirlap Budapest, Pf. 311. -1446 Szigetszentmik/ósért Két évvel ezelőtt Sziget- szemitmiiklós Nagyközségi Tanácsa emlékérmet alapított, amelyet évente két aűkalom- mal, április 4-én és november 25-én adnak át azoknak, akiik hosszabb időn. keresztül kiemelkedően fáradoztak a nagyközség gazdasági, társadaCmi fejlesztéséért, kitűntek a művészeti „élet területén, sokat tettek a lakosság jobb ellátása érdekében. Legutóbb tízen kapták meg az emlékérmet, s legközelebb április 4-én tüntetik ki az arra érdemeseket. Ezekkel a kitüntetésekkel a nagyközségi tanács a társadalmi aktivisták önzetlen munkáját ismerik eL , Vöő Imre l Szigetszentmiklós Évforduló' 1861. március 14-én halt meg Szemere Pál, a költő, művész és műfordító. A péceli református temetőben sűrű bozót rejti a két méter magas, piramis alakú síremléket, amelyen felirat jelzi, ott temették el Sziemere Pált, Fécel szülöttjét. Ha idegen vetődik a faluba és meg akarja látogatni a dalnok, divat, botrány, jellem, szerény, szobrász szavaink szülőjének sírját, le kell mondani szándékáról, ugyanis a síremléket képtelenség megközelíteni a körötte burjánzó növényzettől. A sírhalmot is elmosta az idő — senki sem helyezett rá virágot, pedig február 19-én volt a nyelvújító születésének Ü95. évfordulója. Van Pécelen Szemere Pál nevét viselő általános iskola, művelődési ház, utca és szocialista brigád. Jó lenne, ha a néwiselők gondját viselnék névadójuk sírjának. Dobrovolni István I Pécel Méhészek Valamikor az ember nem méhészkedett, hanem elrabolta a vadmáhek faodúba rejtett mézét. Ha másképp nem jutott az édességhez, elpusztította a kis rovarokat. Ma már nyésztjük a méheket, s ehhez alapos tudásra van szükség. Kevés hazánkban a hivatásos méhész, s különösen ritka közöttük a nő. E kivételek közé tartozik Stofflitz Kamilla, a Budavidéki Erdőgazdaság nyugdíjasa. Édesapja erdész volt, mellette tanulta megtisztelni az erdőt. A fák közül _ ér thető — kedvence az akác, amely illatával magáihoz csalogatja és táplálja a melleket. A méhész minden évszakban dolgozik: tavasztól őszig járja kaptáraival az országot, virágzó növényeket keres a méheknek, ősztől tavaszig pedig feldolgozza a gyűjtött mézet, gondozza a méiheket és karbantartja a munkáihoz szükséges eszközöket. A méhészek örökké tanulnak, átadják egymásnak tapasztalataikat, hogy miniéi jobb körülményeket biztosíthassanak a méheknek, akik szorgalmas munkával hálálják meg a gondoskodást. Padányi Lajos Budakeszi Önkéntesek Február 7-én, Budaörsön, a MÉH-telep papírraktárálban tűz keletkezett. A helyi tűzoltó-egyesület tagjai — mután értesítést kaptak a rendőrségtől —, rövid időn. belül a helyszínire vonultak és megakadályozták, hogy az ott tárolt papír a tűz martalékává váljon. A tűzeset keltette fel érdeklődésemet az egyesület iránt Berda László tűzoltóparancsnok elmondta, hogy a község tűzbiztonsága érdekében 1889- ben alakult meg az önkéntes Tűzoltó Testület. Ezt bizonyítja az a selyemzászló, amelyen kézi hímzéssel egyebek között ez olvasható: Budaörs Önkéntes Tűzoltó Testület 1889—1929. Látható rajta ezen kívül egy létra, kürt, sisak, két csákány és a tűzoltók védő- szmije. Ezt az értékes dokument tumot a Béke téri tűzó’itó őrszobában őrzik. Itt tartják kéthetenként az összejöveteleket és a továbbképzést. A testületet 1974-ben egyesületté szervezték át Jelenleg Hozzászólás cikkünkhöz Jóvá kell tenni! A Pest megyei Hírlap 1980. március 6-i számának Postabontásában közöltük G. V. törteti olvasónk levelét arról, hogy a Törtei és Nagykőrös közötti út széléről kivágták a nagy, erős törzsű fákat. Közvetlenül a levél alatt leírtuk, milyen magyarázatot adott erre a KPM Közúti Igazgatósága ceglédi kirendeltségének mérnökségvezetője, Bangó Lajos. Elmondta, hogy a kivágott fák veszélyeztették az országúti közlekedést, s néhány év múlva mindenféleképpen erre a sorsra jutottak volna, hiszen tervezik a Törtei és Nagykőrös közötti út szélesítését. A cikkben, valamint az illetékes válaszában foglaltakhoz Molnár Vilmos ceglédi olvasónk az alábbiakat fűzte hozzá: Megtudtuk, hogy a Törtei— Nagykőrös közötti út melletti fákat a KPM Közúti Igazgatóságának ceglédi kirendelt- ■ege vágatta ki azzal az indokkal, hogy néhány éven belül .(tehát évek múlva) szélesítik az utat, s a forgalom biztonsága is megköveteli az irtást. Az illetékes szerint azért nem ültetnek csemetéket a kivágott fák helyére, mert az elkövetkező munkák során esetleg útban lennének. Minderre csak azt szeretném megjegyezni, amivel minden környezetét védő és természetszerető ember egyetért: Miért kell a szükségesnél évekkel előbb kivágni a levegőt tisztító nagy fákat? Tudomásom szerint — bár nem vagyok útügyi szakember — az új út nyomvonalát már jóval az építés kezdete előtt kijelölik, így tudniuk kell, hol lesz annak a széle. Ettől néhány méternyire már most el lehetne ültetni a facsemetéket, amelyek évekkel később nem zavarnák a korszerűsítési munkát, s addigra talán szép nagyra is nőnének. Véleményem szerint feltétlenül, jóvá kell tenni a környezetben okozott jelentős kárt. S ha sók év múlva — mert hosszú ideig tart, míg a csemete fává fejlődik — újra hasonló nagyságú fák szegélyezik majd a fent említett útszakaszt, a környezetvédelem nemcsak hangoztatott, de a gyakorlatban is megvalósított törvény lesz. Molnár Vilmos Cegléd 25 tagja vám. A legidősebbek közül Wendler Antal és Szálkát László százados már évtizedek óta becsülettel eleget tesznek ennek az önkéntes, közhasznú feladatnak. 1954 óta Berta József alhadnagy a gép járműi ecsken dö szakképzett vezetője. Az egyesület gyakran vesz részt gyakorlatokon és versenyek,en, melyekét a Pest megyei Tűzoltó Parancsnokság szervez. 1969-ben, a Budaörsön megrendezett járási versenyen eiliső helyezést érteik el. Az egyesület fenntartásához szükséges pénzt a nagyközségi tanács biztosítja, de hozzájárul a Texelektro és a Vegyesipari Szövetkezet is. A budaörsi önkéntes tűzoltók jó munkáját számos elismerő óklevél tanúsítja. Nem csak a tűzeseteknél lehet rájuk számítania ha feltör valahol a talajvíz, akkor is a lakosság segítségére sietnek. Lénárt József Budaörs Apadó kazal Mindennap elhaladok a furat Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet szaűmakazla mellett, amely a Zsámbok felé vezető út mellett található. A kazal napról napra fogy, minden alkalommal 10—15 mázsával kevesebb. Az a négyöt lovas kocsi, amely rendszeresen látogatja, nem a termelőszövetkezet tulajdonéiban éli. Megárdeklődtem: a tagok nem kaptak szalmát! Kérdésem az: nincs a ter- melősziövetkezatnök mezőéire? S ha van, neki nem tűnik fel, hogy lassan semmi sem marad a szalmából? Amennyiben a tsz-mek nincs szüksége arra a kazalra, miért nem adja el, vagy osztja szét a tagok között? T. J. Túra ★ Olvasónk levelének másolatát eljuttattuk Lévai Ferenchez, a Gal- gamenti Magyar—kubai Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökéhez, aki a napokban válaszolt nekünk. Leveléből megtudtuk, hogy olvasónk bejelentése pontatlan, ugyanis a termelőszövetkezetnek több kazla is van az említett területen, s azokból a tsz saját fogatai és erőgépei szállítanak. A mezőőri szolgálat nem értesítette lopásról a vezetőséget. Kevés Az albertirsai Szabadság Tsz 1. számú szeszfőzdéjébe nemrégiben másfél hektoliter cefrét és egy mázsa törkölyt vittünk. Egy napig és egy éjszakán át állt a főzde zárt udvarán, méghozzá nem is őrizetlenül, mert az előttünk főzetők ott voltak. Másnap reggel hét órára rendeltek vissza bennünket, azonban háromnegyed hétkor, amikor odaértünk, már főtt a cefrénk. Sajnos, a főzés eredménye mindössze 8 és fél liter pálinka — ez a mennyiség megítélésem szerint csak a törK/ubösszejö ve tel Maradandó élményben volt részük azoknak, akik részt vettek a pomázi helytörténeti klub legutóbbi összejövetelén. Érdekes volt a program is: a helyi nemzetiségi lakosság le- telepedéséniefc, történetének és népművészetének bemutatása. Nyári Károlyt jól ismerik a községben, népművészeti gyűjteményét még határainkon túl is emlegetik. Ezen az estén házimúzeuma legszebb tárgyait mutatta be, ismertette azok eredetét és használati értékét. A részvevők kezükben tarthatták a régi, házilag szőtt textíliákat, az akkori háztartásokban használt cserepes rézedényeket. Némelyik tárgy még egy profi múzeumnak is dicsőségére válna. Az előadás éfogó képet adott a szerb nemzetiség üietelepedé- séről, életéről és hagyományairól, amelyek ápolására az ittt élők ma is nagy gondot fordítanak. A bemutató annyira megnyerte a jelenlevők tetszését, hogy az 1. számú általános iskola tanulói meghívták az előadót: társaikkal is ismertesse meg a pomázi nemzetiségiek múltját és jelenét. Balogh Gyula Pomáz Szerkesztő/ üzenetek L. I., Vecsés: Levelét továbbítottuk a MÁV illetékeseihez, s * kapott választ Önnel is közölni fogjuk. V. F.i Nagykőrös: Még nem sikerült megtalálnunk a gyártót, Így kérdésére egyelőre nem tudühk válaszolni. Legyen türelemmel, foglalkozunk ügyével, s hamarosan tájékoztatjuk az eredményről. N. T. Gy.-né, Cegléd: Levele eljutott hozzánk. Egyetértünk önnel abban, hogy a környezet- szennyezők ellen határozottabban kellene fellépni, de nem áll módunkban rendelkezéseket hozni. Javaslatait ezért mondja el tanácstagjuknak, aki azokat a helyi tanácshoz továbbítja majd. B. P.-né, Aszód: Levelét eljuttatjuk Aszód Nagyközség Tanácsához. A kapott választ Önnel 1* közöljük. V. E., Csepel: A közeljövőben levélben válaszolunk Önnek, kérjük, addig legyen türelemmell A. L. A., Gyömrő: Sajnos, levele késve érkezett, Így már nem tudtuk közölni. A jövőben is számítunk híreire. Kérjük, gyakrabban írjon nekünk! kölynek felel meg, ugyanis szándékosan gyengébben préseltük ki a szőlőt, hogy pálinkát is nyerjünk belőle. Érzésem szerint a cefre eltűnt, mert hihetetlen, hogy ekkora mennyiségű, jó minőségű alapanyagból csak eny- nyi pálinkát kapjanak. Sipőcz Ferencné Albertirsa ★ Olvasónk levelét továbbítottuk a Vám- és Pénzügyőrség Pest, Fejér és Nógrád megyei parancsnokságához. Makai Dezső pénzügyőr százados, megyei parancsnok-helyettes levélben az alábbiakról értesített bennünket: Megvizsgálták a szeszfőzde szesztermelési naplóját, s annak adatai szerint a vezető az említett nyersanyag teljes mennyiségét felöntötte a főzőüstbe. A szeszmérőgép jelzése szerint 25 liter alszesz keletkezett, amely 4,4 liter hektoliterfokos pálinkának felel meg. A vizsgálat során visszaélést nem tapasztaltak, s véleményük szerint azért keletkezett a vártnál kevesebb pálinka, mert a nyersanyag a nem megfelelő kezelés következtében veszített alkoholtartalmából. Válaszol az illetékes Változik a menetrend A Pest megyei Hírlap 1980. február 10-i számának ceglédi oldalán Módosítsák a menetrendet címmel közöltük Her- náczki Ferenc olvasónk levelét arról, hogy Csemőn, a Vett és a Csemői út környéké» lakók 4—5 kilométert kénytelenek gyalogolni az autóbuszmegállóig. Olvasónk véleménye szerint ezt a problémát könnyen meg lehetne oldani, ha az autóbuszok útvonalát megváltoztatnák. Másik kérése az volt, hogy a Ceglédről érkező autóbuszt várja meg a csatlakozás Csemőn. A napokban levél érkezett szerkesztőségünkbe a 20. számú Volán illetékeseitől. Dr. Menich Péter forgalmi főosztályvezetőtől és Nagy László forgalomfejlesztési osztályvezetőtől. Arról értesítettek bennünket, hogy az új menetrend életbelépésétől, 1980. június 1-től — a csemőiek kérésének eleget téve — megváltoztatják az indulási időpontokat. A Vett úton közlekedő járat megvárja a Cegléd felől érkező autóbuszt, így az utasok nem maradnak le • csatlakozásról. A reggeli órákban pedig a Cegléd autóbuszállomásról 5 óra 15- perckor induló autóbuszt a Vett úton közlekedtetik: az ott lakók felszállhatnak rá, s ugyanezzel • járművel 5 óra 45 perckor Cegléd felé indulhatnak egy másik útvonalon. Köszönjük az illetékesek gyors válaszát és segítőkészségét. Június 1-től a csemői Vett út környékén lakók is kényelmesebben juthatnak el munkahelyükre. Dabason és másutt Mit kapnak cserébe ? Községfejlesztési hozzájárulás — külterületen Levelet kaptunk Dobásról. Arról írtak a Szőlő utca lakói, hogy, bár csak 200 méter választja el őket a belterülettől, utcájuk, akárcsak a tanyavilág kellős közepén lenne. Hiába fordulnak a helyi tanácshoz, mindig az a válasz, hogy őket nem illeti meg a tanács segítsége, hiszen, külterületiek. Utcájuk járhatatlan, vizük nincs, a villanyt is saját erejükből kellett megoldaniuk — így sincs közvilágításuk. Ezzel szemben ők is fizetik az évi 300 forintos községfejlesztési hozzájárulást, s nem is lenne ez ellen kifogásuk, ha cserébe kapnéna°k valamit. Amúgy is hátrányosabb helyzetben vagyunk, mint a belterületen lakók, hiszen hiába kérünk építési, vagy tatarozást kölcsönt, bennünket az sem illet meg. Ezért érezzük méltánytalannak, hogy rólunk a tanács még elvétve sem gondoskodik, pedig ugyanúgy hozzájárulunk a község fejlesztéséhez, mint a belterületiek — írják. Máshol is A külterületen élők- nemcsak Dabason vannak nehezebb helyzetben — ezt tudtuk meg, amikor más települések tanácsainál is érdeklődtünk. A külterületen nem építenek utat, nem járulnak hozzá, a villany bevezetéséhez, mindent saját erejükből oldanak — vagy nem oldanak — meg a lakók. A tanácsi beruházások és a községfejlesztási hozzájárulás között nincs összefüggés, hiszen a lakosság befizetése a tanács bevételeinek csak elenyésző részét teszi ki. A szociális intézmények és juttatások több pénzt vonnak el a tanács rendelkezésére álló ösz- szegből, mint amennyi a községfejlesztési hozzájárulásokból befolyik: a külterületen élők is járnak orvoshoz, használják a község üzleteit, útjait, kulturális létesítményeit, ezért természetes, hogy a községfejlesztéshez nekik is hozzá kell járulniuk. Változó Sipter Fetencné, az érdi tanács adóügyi osztályvezetője részletes felvilágosítást adott arról, hogyan állapítják meg a községfejlesztési hozzájárulás összegét. Akik százalékos hozzájárulást fizetnek, azok vagy a házadó 30 százalékát adják, amely 50 forintnál nem lehet kevesebb, akiknek pedig egyéb — kisipari vagy mező- gazdasági — tevékenységből nagyobb jövedelmük származik, azok jövedelemadó formájában róják le a hozzájárulást. Sokan tételes községfejlesztési hozzájárulást fizetnek. Ennek összege településenként változó, a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg 50 és 300 forint között a fizetendő összeget. Így Dabason 300, Ráckevén 250, Érden pedig ugyancsak 300 forinttal járul hozzá a lakosság a község fejlesztéséhez, évenként. Ha valaki szociális körülményei miatt nem tudja ezt a terhet vállalni, kérheti az összeg mérséklését, vagy törlését. Kölcsön — Miért nem kapnak építési és tatarozási kölcsönt a külterületen lakók? — kérdeztük Vaskúti Lörincnétől, az OTP érdi fiókjának vezetőhelyettesétől. — Építési kölcsönt csak az kaphat, aki építési engedéllyel rendelkezik. A külterületeken nem engedélyezi a tanács családi házak építését, ezért minden külterületi ház mezőgazdasági építménynek minősül, tekintet nélkül arra, hogy lakás céljára szolgál-e, vagy sem. — Milyen kölcsönt kaphatnak a külterületiek? — Személyi és mezőgazda- sági kölcsönt. Ez utóbbinak összege meglehetősen nagy, de csak azt illeti meg, akinek állattartási szerződése van. Csak kiegészítés Pétiké. Jánosné dr., Dabas tanácselnöke elmondta, hogy a nagyközség belterületén is számtalan a megoldandó probléma. Az utak 70 százaléka nem szilárd burkolatú, így arra, hogy a külterületi utakat rendbehozzák, egyelőre nem is gondolhatnak. Dabas 15 ezer lakosú nagyközség. A községfejlesztési hozzájárulásokból évente 800 ezer forint bevételre tesznek szert — ez a látszólag jelentős összeg egy kilométernyi szilárd burkolatú út megépítéséhez sem elegendő. Hogy mire fordítják Dabaton ezt a pénzt? Oj létesítmények építési költségeit egészítik ki vele, így a külterületiek hozzájárulását is — a többi lakoséval együtt — iskola, óvoda építésére fordították. Természetesen hiba lenne azt gondolni, hggy ezeket az épületeket csak a községfejlesztési hozzájárulásokból építették... A Szőlő utca egy része belterület, néhány ház pedig külterületen épült. Nem mostanában, hiszen külterületre ma nem adható építési engedély. Régen épült házak, amelyeket nem bontattak le, engedték, hogy továbbra is ott maradjanak a lakók. De nem kezelhetik belterületként. Pétiké Jánosné dr. elmondta, hogy nehéz körülményeik ellenére — ha van rá lehetőség —, segítenek a Szőlő utcaiak problémáin. A közeljövőben felkeresik a panaszosokat, s meghallgatják kéréseiket, utána eldönti a tanács, melyik kérés teljesíthető. Pável Melinda T
