Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

1980. MÁRCIUS 1., SZOMBAT xMdab CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Közösek a terhek A házasság próbáj a a gyerek Régi és makacs babona, hogy a gyermek megerősíti a szülők kapcsolatát. Hány omlatag házasság épületét próbálták már gyermekkel megtapasztani reménykedő asszonyok, s mindhiába! A gyermek inkább próbatétel. Ha igazi az összetartozás: megbírja. De ha nem?! Szaporodó gondok A fiatal pár boldogan vár­ja „szerelme zálogát”, azon töprengve, kire hasonlít majd, hogy keveri kettejük, voná­sait, hiszen benne lesznek igazán, eggyé. Aztán ezt a szép várakozást ellepik az élet apró-cseprő gondjai. Kezdve azon, hogy a kicsi születése után már sehova se tudnak együtt elmenni szóra­kozni, hacsak nincs nagyma­ma a közelben, de még ak­kor is ritkán, mert a nagy­mama is dolgozik még... A férj döbbenten veszi észre, hogy itt egy másik ember, aki a felesége számára fontosabb, mint ő. Szereti 6 ezt az emberkét tiszta szívből, de- hát mégis csak jó lenne oly­kor egy gyöngéd szó, ám ehelyett folyton utasítások­ban van része:' szaladj táp­szerért, gyümölcsért, gyógy­szerért! Szívesen megvitatna a feleségével egy szakmai ta­nulmányt vagy akár csak egy filmet, de az mindig visszakanyarodik a baba ügyei­hez ... Nincs férj féltékenység nélkül, aminthogy a nagyobb testvér is megszenvedi a ki­csit, bárhogy kívánta is. Vi­szont, ha baj van a babá­val, ő tesz szemrehányást: miért nem vigyáztál rá job­ban!, Ha éjjel sír a gyerek,, annak az idegeit viseli meg, akinek másnap dolgoznia kell. Mennyi új ok a vitára, ide­gességre! . Nő a gyermek, s persze, hogy nem angyal, követke­zik hát a vádaskodás: azért olyan amilyen, mert a má­sik fél vagy éppen az anyós, após elkényeztette. És ami még veszélyesebb: világos, hogy minden fellelhető rossz tulajdonságát a másik fél családjától örökölte. Jaj annak, aki ezt a pró­bát meg nem állja. Életre szóló gyűlölség válthatja fel a korábbi szerelmet-, ha vala­ki betér a vádaskodások e zsákutcájába. Mindezek mö­gött valami furcsa, fel nem ismert féltékenység gomo­lyog, mert ez az érzés nem­csak a szerelemben honos, hanem minden emberi kap­csolatban. Az önismeret, az őszinteség sokat segíthet, mert csak az tudja, mit kell le­győznie, aki nem fél fi­gyelmesen, nyíltan, bírálóan szembenézni önmagával. Csak annak jut rögtön eszébe, ha valami apróságért szemrehá­nyást akar tenni, hogy „jaj, belőlem most a féltékenység szól,* és igazából nem is az a bajom, hogy a gyermeket túl­öltöztették vagy elkapatták” — csak az tudja pórázon tar­tani az önzés gondolatait. Nagy felelősség' Aztán jönnek a testvérek, kell is, hogy jöjjenek, hiszen a gyermekek, akár a homok­szemek, egymáson csiszolód­va nevelődnek igazán, de mennyi recsegést-ropogást okoz ez a csiszolódás! Hiszen a testvérek is féltékenyek egymásra, és csak ők igazán. Veszekednek, vadulnak, vias­kodnak — még az igazán jó­szívű, aranyos kis drágák is, nemcsak a vásottak. „Az em­berfaj sárkányfog vetemény!” — Vörösmarty sora hányszor eszünkbe jut... Mindez táp­talaj a kölcsönös vádak szá­mára: — te vagy az oka! Te engedted, te nem engedted, ezt csak veled lehet megtenni — és így tovább. Világért sem szeretnénk senkit sem lebeszélni a gyer­mekáldásról. A gyermek éle­tünk folytatása, célja, értelme, öröme. A nevelés óriási fele­lősséggel telített, izgalmas, gyönyörű vállalkozás, egész emberségünk teherpróbája. A házasság próbája is. Csak az egymást mélyen szeretők szilárd házassága lesz szorosabb kötelék a te- herpróba súlya alatt. Mint mikor jól megrakott szekér elé két lovat fognak: nem húzhatnak kétféle módon, nem rúghatják össze a patkót, nem tologathatják egymásra a terhet. . Megtartó erő Ám ha elég érettek fel­adatukhoz, akkor együttes erővel közösséget teremtenek a csetlő-botló (korántsem sze­líd!) kis emberkék lármás és kavargó káoszából, és eb­ben a közösségben a gyere­kekkel együtt nőnek az egy­másért élés szép példái is, o szívet-lelket holtig melenge­tő összetartozás emlékei; itt helyet kapnak szellem és mű­vészet megismerésének nagy élményei és közös kalandjai — akkor ez a közösség való­ban erős vár, megtartó erő az élet minden viharában; ér. leli, neveli a szülőket is, és magasabb szintre emeli ket­tejük kapcsolatát. Gyermeket nevelni: merész kaland, izgalmas vállalkozás. Csak éppen nem felelőtlen napfényes séta a májusi kert útjain. Bozóky Éva. Fürdőruha ’80 Kinn még a hideg uralkodik, fá­zósan húzzuk össze magunkon a télikabátot. A Duna Intercontinen­tal Szálló báltermében azonban már a tavaszt, sőt a legforróbb nyári napokat idézik azok a mo­dellek, amelyekbe a Budapesti Ruházati Szövetkezetek Divatsza­lonjai és az OKISZ-Labor tervezői öltöztették a manökeneket. A szép tavaszi kosztümök mellett a legnagyobb sikert a fürdőruhák aratták. Hogy milyen fürdőruha­költeményekben töltik az idei nyáron szabad óráikat a szebbik nem képviselői, az a képről is ki­derül. A legfontosabb, hogy az idei nyáron egyaránt divatos az egyrészes és a kétrészes modell. Egyetlen követelmény, minél ke­vesebb legyen a fürdőruhavarrás­hoz felhasznált alapanyag mennyi­sége. Nem pusztán takarékossági megfontolások vezették a tervező­ket a modellek megálmodásakor, hanem az a kívánalom is, hogy a víz, a napfény minél nagyobb fe­lületen érje, jótékony sugaraival, hüs cseppjeivel ápolja a bőrt. Ép­pen ezért az egyrészes modelleket is mindössze néhány ravasz kis pánt fogja össze, ahol elengedhe­tetlenül szükséges. A merész fazo­nú fürdőruhákat a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár alapanyagából, lágy tapintású, hurkolt kelméből készítették a bemutatóra a terve­zők. A modern egyrészesek, biki­nik élénk színűek, sárgák, piro­sak, csíkosak — figyelemfelkeltő hatásuk ezzel is fokozódik. A barkácsolás eszközei A családi házak házilagos kivitelezése, a kisebb-nagyobb javítások, valamint a „csináld Horgászoknak Közgyűlések idején Százhalombattán, a Duna- menti Hőerőmű ebédlőitermé- ben tartották meg a helyi hor­gászegyesület közgyűlését. A több mint 800 taggal rendelke­ző egyesület tavalyi munkájá­ról szóló beszámolóban érde­kes bejelentés hangzott el, amely bizonyítja, hogy a hor­gászok nem afféle befelé for­duló emberek, hanem a kö­zösség gondjai iránt is érdek­lődnek, és ahol tudnak, segí­tenek. Az egyesület vagyoná­ból ugyanis 20 ezer forintot utaltak át 1979-ben a nemzet­közt gyermekév alkalmából a városnak gyermekintézményele céljaira. Lelkesedés fogadta azt az indítványt is, amelyet Né­meth Ferenc, az egyesület tag­ja, a megyei horgász bizottság alelnöke tett: 1980-ban szin­tén az egyesület vagyonából 30 ezer forintot az épülő vá­rosi művelődési központ teg- lajegyeire fordítsanak. Furcsa volt viszont azt hal­lani a beszámolóban, hogy a Duna-parti horgásztanya fel­újítása elkészült — holott a munkák most is folynak. Meg­nyugtató azonban, hogy a so­kat hányódott horgásztanya ügye végre egyenesbe kerül: az elhangzottak alapján bizo­nyosra vehető, hogy az egye­sület átadja a megyei bizott­ság használatába a tanyáit A közgyűlésen is felvetődött: nem tudják az emberek, hol lehet napijegyet vásárolni Battán. Lapunk hasábjain es a rádióban is közöltük már: a horgásztanyán található Nyiit- rai Lajos halőr, akinél a je­gyek kaphatók. Végül bejelentették, hogy tárgyalások folynak arról: az 1200 forintos általános területi jegy nem érvényes a battai Duna-szakaszra. Ez a víz ’ u halászati tsz tulajdona. Ezt a taggyűlésen is elismertéK. Megkérdeztük a Halászati- Tsz-ek Szövetségét, és kide­rült; a víz tulajdonosánaK nincs kifogása az 1200 forin­tos jegyek érvényessége ellen. Jó lenne az erről szóló dön­tésnél ezt is figyelembe ven­ni! Egy másik közgyűlés: a Ráckevei Duna-ág egyik leg­jobb vízén gazdálkodó Postas egyesületéről egy hasznos ha­tározat érdemel említést: az elterjedt rémhírekkel kapcso­latban az egyesület elhatá­rozta: vízén semmiféle halá­szatot, szelektálót sem fogad el, és felhívta valamennyi Du- na-ági egyesületet: döntsön hasonlóan! 10 évig harcoltak annak idején a Duna-ági hor­gászok azért, hogy halászat­mentesen horgászhassanak. Azóta a Duna-ágban a hal több nem lett, hanem keve­sebb. Reális tehát a horgászok állásfoglalása: semmi szükség tovább gyériteni a szennyezett víz miatt amúgy is csökkent halmennyiséget. Sz. J. I. magad” mozgalom keretében vállalat feladatok elvégzésé­nek alapvető feltétele, hogy az alapvető, nagyobb szaktu­dást nem igénylő feladatok elvégzéséhez rendelkezzünk > megfelelő szerszámokkal, se­géd- és tartalékanyagokkal. Amennyiben nagyobb felada­tokra is vállalkozunk, vagy barkácsműhelyt létesítünk, akkor hiár igényesebb és drá­gább barkácsgépet és tartozé­kokat is be kell szereznünk. Végül egyszeri használatra (pl. parkettacsiszolás, tapétázás, hegesztés) a megfelelő eszkö­zök kölcsönözhetők is. A szük­séges szerszámok kiválasztása után, mielőtt megkezdjük a munkát, tanuljuk meg azok helyes használatát. Lakótele­peken vagy társasházakban a családok összefogásával már igényesebb barkácsműhelyt is berendezhetünk, így a létesí­tés költségei is megoszlanak. A barkácsműhely elsősor­ban azokat a felszereléseket és szerszámokat tartalmazza, amely a javításokhoz feltétlen szükséges. A kézi szerszámok mellett célszerű egy univerzá­lis barkácsgépet tartozékokkal együtt beszerezni. A műhely­ben vagy szerszámos ládában célszerű a szerszámokat és a segédanyagokat munkane­menként áttekinthetően elhe­lyezni. A kőműves, a festő, az asztalos stb. szerszámok mel­lett jó, ha a műhelyben álta­lános rendeltetésű eszközöket is tartunk. így célszerű a munkapad, a satu, különböző méretű fa és fémfűrész, kalapács, csavarhú­zó, kombinált fogó, vésők, re- szelők, derékszögelők, mérő­szalagok, papír és lemezollók, benzinlámpa, forrasztópáka, kétágú létrát, baltát, talicskát, valamint a szerszámok kar­bantartásához szükséges kenő, élesítő és csiszoló segédanya­gokat is beszerezni. Az uni­verzális barkácsgépek közül a Multimax, a Triplex, a Black and Decker és az ÉVIG gyárt­mányok közül választhatunk. Célszerű a hazai gyártású ÉVIG barkácsgépet és tarto­zékait beszerezni, ugyanis az ÉVIG alapgéphez (F 10 L tip —280 W-os fúrógép) a mul­timax és a triplex tartozékok is átalakítás nélkül használ­hatók. Továbbá, az ÉVIG bar- kácstartozékok a multimax alapgéphez is csatlakoztatha­tók. Az ÉVIG barkácsgépnek mintegy 24 tartozéka van, ezek a képen láthatók, be­szerzési ára kb. 10 000 Ft. Speciális tartozékaival (ütve- fúrófeltét, sarokfúrófej, vibrá­ciós csiszoló, köszörű,, körfű­rész, esztergapad, gyalugép, polírozókorong, stíl.) a legigé­nyesebb barkácsolók igényét is kielégíti. A jó szerszámok mellett a karbantartási és barkácsolási feladatok elvégzéséhez tart­sunk otthon segéd- és tarta­lékanyagokat is: néhány vö­dör homokot, sódert, meszet, különböző festékeket, csempé­ket, s padlóburkoló lapokat, tetőfedő anyagokat, szeget, kócot, ragasztó- és tisztító- anyagokat. Célszerű továbbá a ház és a lakás műszaki be­rendezéseihez (vízellátás, vil­lany, gázbojler stb.) a leg­szükségesebb tömítő és bizto­sító anyagokat is felirattal ellátott dobozokban tartani. Felhasználásuk után pótoljuk azokat, ugyanis a műszaki be­rendezésekhez szükséges fillé­res tömítő és biztosító anya­gok időnként hiánycikkek. Dr. Baksa Elemér HÉTVÉGIKALAUZ Kiállítások A ceglédi Kossuth Múzeum­ban még látható a ceglédi nyomdaipar történetét bemu­tató kiállítás, amely a város­ban korábban működött szá­mos nyomda történetével, és főleg azok termékeivel ismer­teti meg a látogatókat. A ki­állított anyag jó része a volt Sárik-nyómda terméke, amely­nek számos, becses darabját a közelmúltban szerezte meg a múzeum. Nyitvat^rtás, hétfő kivételével,- naponta 9-től 17 óráig. A múzeum állandó kiál­lításáról szóló tájékoztató a Ceglédi füzetek kiadványsoro­zat, levelezőlapok és prospek­tusok a helyszínen vásárolha­tók. XJlcisia Castra. Ez volt a ne­ve a római korban Szentend­rének. Az egykori település­nek, katonai táborának és te­metőinek kőemlékeit a Római Sánc utca 7. sz. alatti római kőtárban tekinthetik meg a látogatók. Ez a terület az időszámítás utáni első század másodiK felé­től négy évszázadon át a Du- na-kanyar fontos stratégiai ál­lomása volt, s itt mindig jelen­tős katonai erőket csoportosí­tottak. A kőtár emlékanyaga között az itt élő katonaság és a számukra dolgozd kézmű­vesek. kereskedők használati tárgyait, síremlékeket, kőko- porsőkat. oltárköveket, díszes épülettöredékeket és korabeli mérföldköveket tanulmányoz­hatnak a kőtár látogatói. Bányatörténet. A szobi vas­útállomástól autóbusz viszi a kirándulókat az Ipoly és a Börzsöny festői tájaira. A fo­lyó és a hegyek közé települt Nagybörzsönyben Érc- és Ás­ványbányászati Múzeum mu­tatja be a környéken élők egykori foglalkozását, s a mes­terség eszközeit A múzeum a Petőfi utca 19. szám alatt ta­lálható.' Plakátművészet. Az érdi vá­rosi művelődési központban ma délután 4 órakor Losonci Miklós művészeti író nyitja fneg Illés Judit reklámgrafi­kus kiállítását. ülés Judit 1965-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Plakátokat, könyvborítókat és emblémákat tervez. Az ő mun-, kája az Állami Biztosító kis palzsos figurája is. Az érdi, a harmadik önálló kiállítása. Az elsőt a hetvenes évek elején rendezték meg Budapesten, s 1977-ben Csehszlovákiában sze­repelt önálló tárlaton. Műsorok, rendezvények Művelődési Központban lép­nek fel. A szobi művelődési ház if­júsági klubjában ma este f órától 9 óráig tartanak hét vé­gi klubfoglalkozást, amelyre a község fiataljain kívül a kör­nyékbelieket is szívesen látják. Szombat esti beszélgetés. A százhalombattai Öváros ifjúsá­gi klubjában ma este 7 Órakor Jánky Zoltán, a városi pártbi­zottság osztályvezetője talál­kozik a klubtagokkal. Az esti beszélgetés alkalmával az idő­szerű gazdaságpolitikai kérdé­sekről tart tájékoztatót, s vá­laszol a fiatalok kérdéseire. Bátraknak és kíváncsiaknak. Az érdi vár.osi művelődési központ ejtőernyősklubja ma délután 3 órától nyílt klubna­pot tart a 2. sz. általános is­kola tornatermében. Ebből az alkalomból a vendégek láthat­ják az ejtőernyősök edzését, az ugrás előtti felkészülést, s a beiratkozni szándékozók vá­laszt kaphatnak kérdéseikre. A művelődési központ kéri azokat, akik a klubnapon részt kívánnak venni, hogy délután 3 órától a művelődési központ előterében gyülekezzenek. Szülőknek, gyermekeknek Slágerest. A pilisi Móricz Zsigmond Művelődési Ház színpadán ma este 6 órakor a slágerzene népszerű művészei vendégszerepeinek. Záray Márta és Vámosi János mű­sorában. közreműködik: Szád- -vári Gabriella, Németh Krisz­tina, Liliom Károly, Böröczky József és a Kertész-trió. Rockdélután. A váci Madách Imre Munkás és Ifjúsági Mű­velődési Központban vasár­nap délután három órától a Karthágó és az Ikarus együt­tes koncertezik. Az Ikarus fiatal zenészekből álló együttes, akik rendszere­sebben a budapesti Metró Klubban játszanak. A Karthágó Szigeti Ferencnek, az egykori Cortrina együttes gitárosának vezetésével alakult meg, s már többször is sikerrel mutatko­zott be a váci közönség előtt. Számaik a Pesti Műsor sláger­listáján is szerepelnek. A rock dallamosabb formáját játsszák. A nőbizottság bálja. Duna- harasztiban ma este 8 órától vasárnap reggelig tartó, sok­féle programmal tarkított bált rendez a Hazafias Népfront nőbizottsága. Az esti műsor­ban fellép és a tánczenét játssza a községi művelődési ház sramlizenekara. Zenekar- vezető: Hermann Antal. . Sramliest. Vasárnap este 8 órától folytatódik a dunaha- rasztiak tél végi zenés, táncos találkozója. A művelődési ház vendégei ismét sramlizenét hallgathatnak, s az esti tánc alkalmával sor kerül a polká­ra, a hopszaszára, s aki ezt kedveli, a régi hagyományok­hoz híven, a szomszéd falvak­ból is idelátogat. Járási seregszemle. Vasár­nap reggel fél kilenctől a váci járás bábos és néptáncos út­törői találkozót adnak egy­másnak a szobi művelődési ház színpadán. A bemutató mű­sorban fellép a gödi Németh László Általános Iskola öt, a Kilián György Általános Isko­la egy és a vámosmikolai ál­talános- iskola egy bábegyütte­se. A néptáncműsorban Főt és Bernecebaráti és Nagymaros úttörői szerepelnek. A legjobb műsorok szereplői továbbjut­nak a megyei versenyekre. Űttörőkórusok találkozója. Vasárnap délelőtt 9 órakor a Magyar Úttörők Szövetsége Pest megyei elnöksége rende­zésében 20 úttörő kamarakó­rus mutatja be műsorát a dunakeszi József Attila Műve­lődési Központban. A találko­zó megnyitójára a dunakeszi 3. sz. általános iskola fanfá- rosai adnak jelt, s ezután a csapatzászló alatt bevonul az iskola úttörőcsapata. A több mint négyszáz úttörő dalos közt a vendéglátókon kívül ott lesznek az érdi, t a gödöllői és a váci iskolák éftekkarai, a járási versenyeken továbbju­tott legjobbak. Pest megyében élénk az üt- törő zenei élet — kaptuk a tá­jékoztatást Kovács Margit me­gyei úttörőtitkártól, aki el­mondta, hogy majdnem min­dén iskolában működik ének­kar. akiknek a vezetőit időn­ként továbbképzésben részesí­tik. őket erre az alkalomra is meghívták, s a bemutató mfl- sc-ok után körökben szakmai beszélgetést, tapasztalatcseréi folytatnak. A zsűri véleményét a KÖTA Pest megyei elnöke. Kovács Lajos karnagy foglalja össze. Gödi karnevál. A gödi József Attila Művelődési Házban szombaton délután fél négytől az általános iskolák VII— VIII. osztályosai, vasárnap az V—VI. osztályosok rendeznek műsort, s tartanak jelmezes, táncos karnevált, ahol a zsűri pontozza a résztvevők maszk­jait. Ezüstfurulya. A gödöllői mű­velődési házban ma délelőtt 10 órakor a város óvodásainak az Állami Bábszínház társulata mutatja be műsorát. — Ritka ajándék, ha komoly társulattal sikerül szerződést kötni — mondta Szabó Ká~ rolyné művészeti vezető. Nagy gondot okoz a gyermekműso­rok szerkesztése, mert kevés a nekik készülő produkció, hiá­nyos a gyermekszínházi ellátás. Az általános iskolások és a leg­kisebbek számára általában havi egy alkalommal sikerül valamilyen művészeti műsort rendezni. Tánc, disco Klubprogramok A tápiószecsői hagyomány- őrző népi együttes budapesti kirándulásra invitálja baráti körét és közönségét. Vasárnap délután két órakor a Néprajzi Múzeumban mutatják be mű­sorukat, majd délután 5 óra­kor a XVII. kerületi Dózsa Dabas IV. kerületi művelő­dési házában ma délután 5 órától este 11 óráig Sinkó Sándor vezetésével rendeznek diszkóműsort. A budaörsi mű­velődési házban vasárnap este 6 órától a Keresztes, Willand kettős szolgáltat diszkózenét. Az aszódi Petőfi Sándor Mű­velődési Házban ma este 6 órától 10 óráig ismét a mag­nósklub Mister Disco együtte­se szórakoztatja a fiatalsáigot. összeállította: Kovács T. István

Next

/
Oldalképek
Tartalom