Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-06 / 55. szám

Nemcsak az ezernyolcszáz lakosú . kisközséget, hanem- képletesen mondva, az isko­lát is kettészeli az út, mely­nek két oldalán, egymással szemben helyezkedik el az úgynevezett „kis- és nagyisko­la”. A kettőben együtt hat tanteremben 209 gyereket 13 pedagógus tanít, nevel. Kali­na Pál iskolaigazgatóval Pé­teriben, az általános iskolában beszélgettünk. — 1977. szeptember 1-től töltöm be jelenlegi tisztsége­met. Elődeimnek sokkal rosz- szabbak voltak a tárgyi fel­tételei, s mindössze négy ké­pesített tanár tanított a felső tagozatban. Ma a felső osztá­lyokban kizárólag képesített tanítók nevelik, oktatják a gyerekeket, így szakos ellátá­sunk elérte a 78 százalékot. Csupán két képesítés nélküli nevelőnk van tavaly ősztől, ugyanis szeptemberben végre beindulhatott az annyira várt napközi otthonos ellátás, és egy tanítóval hármasban fel­ügyelnek a gyerekekre. Jobb körülmények A napközi otthon 57 gye­rekkel indult. A tanulók a he­lyi óvodában üzemelő közpon­ti konyháról kapnak ebédet. A szép, tágas ebédlőhelyiség egyúttal a foglalkoztatóterem is a két alsós csoportnak. Ugyanebben az épületben van a könyvtárunk is. Régebben az iskolában volt, rontotta a helyzet a termek kihasznált­ságát. Varga Andrasné kollé­ganőnk felügyel az olvasni­valókra, a közelmúltban vá­sárolt 10 ezer forintért új könyveket. Most már jók a tárgyi feltételeink. Igaz, az úgynevezett nagyiskola már eléggé öreg, de a „kicsi” jó állapotban van. Termeink nem zsúfoltak, az átlagos osztály­létszám 26 diák. Szépen gya­rapítjuk az oktató, szemlél­tető eszköztárunkat, így egy­re szűkebbek a szertáraink, mégis igyekszünk jól fölhasz­nálni a fejlesztésre fordítha­tó anyagi lehetőségeinket. Az oktatás mellett termé­szetesen a gyerekek szórako­zására, kikapcsolódására is nagy gondot fordítunk. Ki­rándulásaink már hagyomány- nyá váltak. A felsősök min­den évzárót követően három­napos túrán, körutazáson vesznek részt és az iskola va­lamennyi tanulójának egy teljes napot betöltő, utazással egybekötött programot szok­tunk szervezni. Jó a kapcso­latunk a helyi művelődési házzal is. Tavaly a diákjaink­ból alakult színjátszó csoport gyakran lépett színpadra. Si­kereiket Sípos Márta nyugdí­jas kolléganőnknek köszönhe­tik, aki szívvel-lélekkel együtt van a gyerekekkel. Az utánpótlás — Ugyancsak tárgyi felté­teleinket javította az elmúlt évben megépült KRESZ-pálya is, amely egyben a kosarasok­nak és a kéziíabdásoknak is kitűnő edzési, sportolási lehe­tőség. A mintegy 2 ezer négy­zetméter alapterületű bitume­nes pálya teljes egészében társadalmi munkában készült el, iskolások, szülők, a vecsési Ferihegy Ttez csiszolóüzemé­nek kollektívája is rendkívül sokat segített. . — Ök végezték a földmun­kák javát, nehezét, mintegy 110 köbméter sódert szállítot­tak a helyszínre. A negyven KRESZ-tábla elkészítésében is részt vettek, s óriási je­lentőségű, hogy amikor föl­épült a napközi otthon, a téesz dolgozóinak jóvoltából tiszta, egészséges víz folyha­tott a csapokból, ugyanis szintén társadalmi munkában fúrtak nekünk egy csövesku­tat. Közvetlen a kapcsolatunk Búzás Károly vezette Petőfi szocialista brigáddal és a csi­szolórészleg női gárdájával. Nagyon fontosnak tartjuk a téesz KISZ-eseivel való jó együttműködést is, sor ke­rült már közös vetélkedőkre, kötetlen beszélgetésekre, ame­lyeknek nem titkolt célja töb­bek között a szövetkezet után­pótlásának nevelése. Az őszí betakarítási mun­kálatoknál is sokat segítenek a gyerekek, például paradi­csom- vagy uborkaszedésnél. — Természetesen nemcsak a tanulók, a pedagógusok is ön­tevékenyek, különböző tiszt­ségeket töltenek be a közélet­ben — hangsúlyozza Kalina Pál. — A szomszédból Gyöm- rőről tanítani járó Tamás Elek igazgatóhelyettes vb- tag. a járási székhelyen és helyben is kifejtik közéleti te­vékenységüket. Tanácsi támogatás — Gyümölcsözőek kapcso­lataink a monori nagyközségi tanáccsal, sok anyagi támoga­tást kapunk. Tavaly a napkö­zi otthon és a központi kony­ha építéséhez, illetve bővítésé­hez mintegy 400 ezer, a KRESZ-pálya építéséhez kö­rülbelül 500 ezer forintot kap­tunk tanácsi költségvetésből. Mindezekhez a költségekhez persze hozzá kell még adni a társadalmi munkánk értékét, ami a KRESZ-pálya esetében 150—200 ezer forint volt. Aszódi László Antal Cyömrő Zárva a nagyterem A gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házban a nagyte­rem festése miatt a szórakoz­tató rendezvények bizonytalan ideig szünetelnek. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1980. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK A járási hivatalban a kö­zelmúltban, az igazgatási osz­tály jelentése alapján, osztály- vezetői értekezlet értékelte a hivatal hatósági ügyintézésé­nek helyzetét. A hatósági ügyintézésre vo­natkozó számszerű adatokból megállapítható, hogy az el­múlt évekhez viszonyítva fo­kozatosan csökkent az ügyira­tok száma. Ezt bizonyítja, hogy amíg 1977-ben összesen 8 ezer 687, addig 1978-ban 8 ezer 69, 1979-ben pedig 7 ezer 433 volt a hivatalban iktatott összes ügyirat. Az ügyiratok számának csökkenése több ok­ra vezethető vissza.1 Szerepet játszik ebben egyes — eddig járási — hatáskörök megyei vagy községi tanácsi hatáskör­be kerülése (például a tsz-ek Biztató kísérleti eredménye­ket hozott az új toetontömörítő eljárás a 43-as Állami Építő­ipari Vállalat 2-es számú ház­gyárában. Az úgynevezett vip- res technológia a nevét is on­nan kapta, hogy egyesíti a vibrációt és a préselést. Ezért a födémpanel acálsablonjába öntött betont gyorsabban és jobban tömöríti, mint az ed­dig alkalmazott módszer, amely elsősorban a vibráláson alapult. A hatékonyabb tömö­rítés sok előnnyel jár. Külö­nösen kedvezően változik a beton kavicsszemcséinek el­rendeződése, s így az új eljá­rással azonos betonszilárdság eléréséhez 30—50 százalékkal kevesebb cement is elegendő, mint a régi módon. Az új megoldás lehetőivé te­szi a betonelemek gyártásához készített drága acélsablonok jobb kihasználását, mert nem kell pihentetni ebben a for­mában á betonpanelt, s így a vibroprésslés után az acél- sablon azonnal felhasználható a gyártásban. A tömörítés haszna nyilvánul meg abban is, hogy a panelek szilárdságá­nak gyors* növelését segítő gő- zöléses érlelés a szokásosnál két és fél órával rövidebb ideig tarthat. Nemzetközi Iskola Kupa Hét keréken - biztonságosan Manőverezés, sla lomozás, szellemi próba A középiskolások Babetía típusú kismotorkerékpárral versenyeztek. Képünkön Keie Sándor gimnazista versenyző motorozik még a táv elején. Most éppen a pingponglabdá­kat veszi magához, hogy azután elhelyezze azokat a ko­sárban a következő állomáson. Tavaly szeptemberben avat­ták fel az 1 ezer 700 lakosú Péteriben a KRESZ-parkot a művelődési ház szomszédságá­ban. A monori nagyközségi közös tanács szorgalmazta a csaknem 900 négyzetméteres bitumenes park létrehozását, a helyi társadalmi szervek, gaz­dasági egységek is sokat segí­tették, amíg elkészültek a lé­tesítménnyel. Több figyelmet A park kihasználására igá­ján nem lehet panasz, jó idő­ben ádáz kispályás focicsaták dúlnak a játéktéren. Az első komolyabb eseményre is sor került már, hiszen Péteri adott otthont a Nemzetközi Iskola Kupa KRESZ-vetélkedő járási döntőjének. Kovács György rendőr őr­nagy, a Monori Járási Rend­őrkapitányság közlekedésren­dészetiének vezetője, a JKBT titkára a verseny előtt el­mondta, hogy tavaly megsza­porodtak a gyermekbalesetek a járás közútjain. Tizenegy gyermekbalesetet helyszínel­tek, s egy halálos kimenetelű gázolás is történt. — Mindennapos feladatunk a gyermekbalesetek csökken­tése, illetve megelőzése — mondta Kovács György —, hi­szen legdrágább kincsünk, a gyermekek biztonságáról van szó. Megtudtuk azt is, hogy szűkebb pátriánkban az álta­lános iskolákban és a monori középiskolában is évről évre több figyelmet fordítanak a pedagógusok és a JKBT szak­emberei a helyes közlekedés megtanítására. Rendszeresen tartanak KRESZ-előadásokat, népszerűek a kerékpár- és kismotorvizsgák a tanulók kö­rében. Egyre több közlekedési raj teljesít szolgálatot a köz­lekedési útvonalakon. A járá­si vetélkedőt háziversenyek előzték meg, így az iskolák, illetve úttörőcsapatok legjobb­jai indulhattak a Péteriben le­bonyolított Nemzetközi Iskola Kupán. Gyorsan, ügyesen Az általános iskolások — lányok és fiúk — kerékpáron bizonyíthatták ba ügyességü­ket. Pingponglabdáikat kellett menet közben három kosár­ban elhelyezniük, azután egy alacsonyan elhelyezett magas- ugróléc alatt átmanőverezniük. Ezt követte egy újabb nehéz gyakorlat, vizespoharakat kel­lett az egyik asztalról a má­sikra tenniük. Elsősorban a hibátlan vég­rehajtáson volt a hangsúly, de az időt is mérték a szigorú versenybírák. A művelődési ház termében zajlott a szellemi vetélkedő Somlai Józsefnek, a Pest me­gyei Gépjárművezető Iskola monori kirendeltsége vezetőjé­nek irányításával. Diafilmek segítségével jelentek meg a különböző ábrák, közlekedési helyzetek a vásznon, s a ver­senyzőknek a helyes választ papírra kellett vetniük. örvendetes, hogy sokan jó válaszokat írtak a papírra, bizonyítva ezzel is: felkészül­ve jöttek a versenyre. A következők részesültek ér­tékes tárgyjutalomban győzel­mükért, illetve helyezésükért: Általános iskolások, lányok: Molnár Andrea (Monor), Ber- náth Angéla (Csévharaszt), Zsengellér Ágnes (Monori-er- dő). Fiúk: Kovács Imre (Mo- n'or), Kókai Gábor (Gyömrő), Szatmári Tibor (Monori-erdő), Szihó Sándor (Monori-erdő). Irány — Visegrád Középiskolások: Kele Sán­dor és Csizmadia László (Mo­nori József Attila Gimná­zium és Szakközépiskola), ipa­ri tanulók: Nagy Károly és Hochreiter Tamás (203. számú Bem József Szakmunkásképző Intézet monori kihelyezett részlege.) A különböző kategóriák győzteseinek és helyezettjeinek Pintér Erzsébet járási úttörő­elnök és Kovács György adta át a jutalmakat. Az első két helyezettek képviselik járá­sunk színeit a március 15-i visegrádi megyei vetélkedőn. Bízunk abban, hogy verseny­zőink ott is bizonyítják felké­szültségüket és ügyességüket. Gér József feletti állami felügyelet me­gyei szintre került), bizonyos szervezeti változások (19 79- ben megszűnt a járási hivata- lo'k élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztálya), továb­bá az ügyintézésben alkalma­zott egyszerűsítési megoldá­sok. De a csökkenés egyik jelentős okaként jelölhető meg az is. hogy önmagában keve­sebb a hivatalhoz az ügy­felek által benyújtott kü­lönböző tárgyú kérelmek és beadványok száma. A járási hivatalnák a ható­sági ügyintézésben'betöltött ki­emelten fontos szerepét azon­ban az is mutatja, hogy az ik­tatott ügyiratok számának csökkenése ellenére szinte alig csökken — sőt az elsőfokú ha­tározatoknál növekszik — a hivatal szakosztályai által ho­zott államigazgatási döntések száma. A hivatal osztályai 1978-ban 760 elsőfokú és 289 másodfokú, 1979-ben pedig 782 elsőfokú és 197 másodfokú ha­tározatot hoztak. Az egyes osz­tályok által hozott határozatok megalapozottságát és törvé­nyességét bizonyítja, hogy az ügyfelek 1978-ban csak 23, míg 1979-ben is csupán 36 esetben éltek fellebbezéssel az elsőfokú döntések ellen, ame­lyek elbírálásakor a megyei tanácsi szakigazgatási szervek mintegy 90 százalékban hely­ben hagyták a hivatali hatá­rozatokat. A járási hivatal hatósági te­vékenységében elsősorban az igazgatási, műszaki és egész­ségügyi osztályok az érdekel­tek, mivel a különböző jog­szabályokban meghatározott hatósági jogkörök jelentős ré­szét ezek az osztályok gyako­rolják. A nagy körültekintést, em­berismeretet és alapos szak­mai felkészültséget követelő gyámügyek többségében bo­nyolult családi viszonyokban, veszélyeztetett környezetben élő kiskorúak védelmében kell döntést hozni, vagy az igen szerteágazó kisajátítási ügyek­ben a társadalmi érdek elsődle­gességének szem előtt tar­tásával az egyéni érdekkel való összhang megteremté­sére kell törekedni a kárta­lanítást. megállapító dön­tésnél. De hasonló jelentőséggel bír­nak a szabálysértési ügyek, a lakás- és anyakönyvi ügyek, valamint egyeb igazgatási fel­adatok. A műszaki osztály ha­tósági döntései elsősorban a lakosság építési ügyemen, az egészségi osztály határozatai­nak többsége különböző szo­ciális igények elbírálása tár­gyában születnek. * A járási hivatal vezetői igen nagy gondot fordítanak az osz­tályok hatósági-igazgatási te­vékenységének folyamatos el­lenőrzésére, figyelemmel kí­sérésére és segítésére. Ezt a célt szolgálja például az a hi­vatalvezetői intézkedés is,-mi­szerint az igazgatási osztály havonta írásban köteles tájé­koztatni a vezetést, hogy az egyes osztályok miként tart­ják be a 30 napos ügyintézési határidőt. Ez az intézkedés is közrejátszott abban, hogy az 1977. évi 151, harminc napon túl intézett ügyhöz viszonyítva 1978-ban csak 38, míg 1979- ben összesen 31 volt a 30 na­pon túl intézett ügyek száma. Ez a javulás még egyértel­műbb lett volna, ha az osztá­lyok egyes esetekben éltek volna az ügyintézési határidő­nek — az ügyfél egyidejű ér­tesítése mellett történő — meghosszabbításával, ezt ugyanis bonyolult ügyekben a törvény lehetővé teszi. A jövőben valamennyi ha­tósági tevékenységben ér­dekelt osztálynak az ügy­intézés gyorsítására, az ügyintézési határidő 30 na­pon belülire történő rövi­dítésére kell törekednie. A hivatal igazgatási osztálya és titkársága által munkaterv szerint megtartott hivatali bel­ső vizsgálatok megállapították, hogy sokat javult a határoza­tok alaki és tartalmi színvona­la, megalapozottsága és törvé­nyessége. Megfelelő az állam­polgárok tájékoztatása is. A járási hivatalban a ható­sági ügyintézés területén ta­pasztalható pozitív fejlődés azért örvendetes, mert köztu­dott: a hatósági ügyek mögött mindig emberek állnak, és egyáltalán nem mindegy, hogy ügyüket milyen határidőben, hogyan és milyen alaposság­gal bírálják, illetve intézik el. Dr. IHanicz György, o Monori Járási Hivatal igazgatási Osztályvezetője . A nap kulturális programja Maglódon, 13 órától: a fú­vós zenebarátkor foglalkozása (az általános iskolában). Men­őén: hO'nismerefú kiállítás, 18- tól: az ifjúsági klub és a csil- lagászszalkkör összejövetele. Monoron, 9-től 12-ig és 14-től 17-iig: Jóna János festőművész kiállítása (a Vigadó feletti ki­állítóteremben), 13-tól 17-ig szabás-varrás tanfolyam (a Vetőmag Vállalatnál), 18-tól: a' motorosiklub foglalkozása (a HNF-székházban). Pilisen, 17- től: a fotó-, 18-<tól a sakk-szak­kör és az ifjúsági klub foglal­kozása, a moziban 17-től: A blokád folytatása 1—II. Gazdag a sportprogram ezekben a hetekben a járás úttörőcsapataiban. A napok­ban Csévharaszton rendezték meg A járás edzett fiataljai mozgalom első próbáját, ame- lven a résztvevők 10 kilomé­teres gyalogtúrát teljesítettek. A sülysápi 1. számú iskolá­ban népes mezőnyök vetél kel­tek a kisdobos- és úttörőtorna járási döntőjén. Péntek dél­után egy órakor a pilisi Erdei Ferenc Ifjúsági Házban tart­ják meg a járási úttörő sakk- csapatbajnokságot, amelyen a tavalyinál nagyobb létszámú csapatok indulására számíta- naik. Házgyári kísérlet r Uj eljáráshoz kevesebb cement r Uttörősport Versenyről versenyre Túra, torna, csapatbajnokság Legfontosabb: az ember Hevesebb akta, gyors ügyintézés Körültekintően, alapos szakmai felkészültséggel Egy iskola — több patrónus Közösen a közös gazdasággá! Jól kihasznált lehetőségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom