Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-06 / 55. szám

✓ ABONYI KRÓNIKA Közös vállalkozásban Jó évet zárt a sertéstelep Hozzájárulnak a község húsellátásához Szebeni Sándor amikor nem a vágóhídon dolgozik, a ma­lacnevelőben látja el feladatát. Az abonyi termelőszövetke­zetek közös vállalkozásában épült, szakosított sertéstelepet 1973-ban kezdte betelepíteni a Ságvári Endre Tsz. Vásárol­tak 200 kocasüldőt és 15 te­nyészkant, ez volt a kezdő ál­lomány. Bár a következő esz­tendőkben a tenyészet vi­szonylag szépen gyarapodott és értékesíteni is’ tudtak, mégis keserű szájízzel kellett tudo­másul venni, hogy a termelés nem gazdaságos, magas az el­hullás. Előnyös változás Mit tesz ilyenkor a jó gaz­da? Keresni és kutatni kezdi a bajok okait Az alapos és körültekintő vizsgálódásnak rövidesen meglett az eredmé­nye. Kiderült, hogy a terve­zésbe olyan hibák csúsztak, melyek kedvezőtlenül befolyá­solták a tényésztést, másrészt az alkalmazott technológia sem megfelelő. Az üzemeltető termelőszövetkezet 1976. elején 3,5 millió forintos rekonstruk­ciót hajtott végre a telepen, egyebek között korszerűsítet­ték, a malacnevelést és a fiaz- tatókat. Már 1975-ben sem dolgoztak ráfizetéssel, de az említett korszerűsítés óta fo­kozatosan emelkedett a ter­melés és a gazdasági mutatók is évről-évre javultak. 1977-ben például 6900, 1978-ban 8000, tavaly már 8640 hízót értéke­sítettek. A telep tavalyi 27 milliós árbevételéből az úgy­nevezett szűkített nyereség meghaladta az 5 millió forin­tot. Az elhullás a kezdeti 24 százalékról 7,6 százalékra csökkent. — A korábbi veszteséges gazdálkodás okát nemcsak a rossz tervezésben kell keres­ni, és a megoldást sem kizá­rólag a rekonstrukció oldotta meg — tájékoztatott Gáspár Tibor telepvezető. — Hiányos­ságot tárt fel a gazdaságtalan- ságot vizsgáló bizottság a telepvezetés színvonalában, baj volt a munkafegyelemmel és nem volt elég képzett mun­kás sem. Mindezt sikerült fel­számolni, emellett új techno­lógiai eljárást és takarmányo­zási rendet vezettünk be. Malacok, kosárban Bikádi Tiborné kezdettől a telepen, az egyik fiaztatóban dolgozik. Szorgalmas asszony, nagyon szereti az állatokat, a tsz kiváló dolgozója. Ö mond­ta: — Mióta Gáspár Tibor ve­zeti a telepet, sok minden megváltozott. Higiénikusabban és gondosabban kezeljük a ko­cákat és a malacokat Újab­ban kosárba gyűjtjük össze Háláskor a kismalacokat, az első szoptatás előtt min­den anyakoca tőgyét fer­tőtlenítjük. A fiaztatóreke- szek tisztántartására gon­dosan ügyelünk, a padló­zatot alaposan felszórjuk fű­részporral. Régebben csak fel­mostuk a kövezetei, ettől vi­szont nagy lett a helyiségben a pára, ami nem kedvezett a kis jószágoknak. Ráadásul megfelelő berendezés hiányá­ban szellőztetni sem tudtunk. Megoldatlan volt a malacok itatása és szakszerű etetése. Kezdetben sok kisírna1 acot a kocák agyonnyomtak. Mióta a flaztató rekeszeket átalakítot­ták, ilyen sem fordul elő. A telep a tavaly értékesített 8640 sertésből sokat az Állat- forgalmi Vállalatnak adott át úgynevezett minőségi vágásra, 4550-et élve exportáltak a Szovjetunióba, 1270-et. saját vágóhídjukon vágtak le. _ A vágóhíd 1976-ban készült, mű­ködtetése kezdettől fogva gaz­daságos. Az itt leölt hízók 95 százalékát a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz veszi át, a többit a helyi Áfész-boltok értékesítik. Szebeni Sándor hentes ko­rábban Cegléden a PENO- MAH-ban dolgozott. Azért jött haza, mert ott két műszakban kellett dolgozni, itt egyben .és ez a kényelmesebb. A tsz- ben több a szabadideje és a keresete is magasabb. — Csak a hét első három napján vágunk, naponta 20— 25 darabot — mondta. — A disznókat leszúrjuk, megpör- zsöljük és kettéhasítva adjuk tovább. A hét többi napján a fiaztatóban vagy a malacne-' velőben dolgozunk. Bár a hen­tes a tanult, szakmánk, ez a munka Sem idegen. Én otthon is foglalkozom sertésnevelés­sel, nyolc anyakocám van és most 50 kismalacom. Az itteni keresetemből és a háztájiból származó, jövedelemből egé­szen jó kijövök. 'Kellő szakismeret A Rákóczi szocialista brigád sokat tett a jó eredményekért. Kovács Istvánná brigádvezető ezeket mondta: . — Évek óta az a célunk, hogy a telep teljesítse gazda­sági tervét. Komolyan vesz- szük vállalásunkat, főleg arra törekszünk, hogy minél több sertés mehessen exportra, mert ezek után magasabb az árbevétel. A rend és tisztaság itt a gazdaságosság fontos eleme. A kis közösség nagyon sokat tett ezért. Tavaly a brigád minden tagja 30 óra társadalmi mun­kát vállalt, de többet teljesí­tett. A hármas követelmény elérése érdekében mindany- nyian megszerezték a szüksé­ges szakismereteket. A telep 1980-ban — a költ­ségek növekedésére számítva — a tavalyihoz hasonló nye­reséget tervezett. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1980. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK Földgyalu egyengeti ai utakat Gondjuk van a parkokra, épü leiekre Reméljük, messze vonultak már azok a hófelhők, amelyek mostanában a város fölött át­hömpölyögve egyik percről a másikra zord téllé varázsolták a tavaszias időt. Pedig Ceg­léden erősen érezni lehetett a tavasz közeledtét. Az ember reggelente napsütésben indult munkába, örömmel szemlélte az éledező parkokat. Megle­petésül délre kelve vihar tom­bolt, havat kergetett a szél. Ezek ellenére a város elbú­csúztatta már a telet, tava- sziasan éled, lüktet. Ennek az éledezésnek egyik „hajtómű­ve” most is a Városgazdálko­dási Vállalat. Helyesebben a vállalat néhány, látványosabb munkát végző részlege. Meg­jelentek a kertészkedők, se­rénykednek a fagallyazók, mind rendszeresebb a köztisz­tasági részleg hulladékszállító járata, amely nap mint nap az utcákat járja. Tulajdonképpen hét rész­lege van a Városgazdál­kodási Vállalatnak. Kétszázhetven fizikai mun­kást, hatvanhárom alkalma­zottat foglalkoztatnak és emellett részidős munkásként — közéjük számolva házmes­tereket, a nyugdíj mellett se­gítőket — még háromszázhet­ven személyt. Mélyépítőik az utakkal foglalkoznak, szerte­ágazó feladatuk van a magas­építőknek, akik korszerűsíte­nek, javítanak, építenek, fenn­tartanak. Egy híján ezerszáz- húsz állami lakás tartozik a vállalathoz, emellett gondos­kodniuk kell száznegyvenöt más célú helyiségről, beleért­ve raktárt, garázst. A házak között akad igen’ avult épület, s van szép számmal olyan, mint például a Károlyi lakó­telep legutóbb készült tízeme­letesei. A Városgazdálkodási Válla­latnál ezt az esztendőt úgy emlegetik: a befejezés és a felkészülés éve. Azokat a fel­adatokat, amelyek a lassan véget érő ötéves tervidőszak­ban rájuk hárultak, szeretnék felelősséggel elvégezni. Terv- készítésnél már figyelnek vi­szont a közelgő pártkongresz- szus irányelveire is, amely rájiik vonatkozó témakörrel is foglalkozik. Felkészülnek épp ezért a további lakóház­felújításokra, korszerűsítések­re. Szolgáltatásaikat kiszéle­sítik. Tervezik például, hogy a szobafestők közül többnek lehetőséget teremtenek arra, hogy a tapétázás fortélyával megismerkedhessenek. A par- kettázók a melegpadló készí­tését tanulják. A felújítási munkákhoz erre szükség lesz a jövőben. S ha a lakásokról van szó, nem szabad megfe­ledkezni a fűtőműről sem, amely ezen a télen az eddigi A nőbizottság szervezi Kirándultak a nyugdíjasak Számíthatnak egymásra Van mire építeni — mond­ják: sikeres évet hagyott ma­ga mögött a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet nőbizott­sága. A közös gazdaság ve­zetősége és tagsága egyaránt számított munkájukra. A szakszervezet, a KlSZ-alap- szervezet és a Vöröskereszt szervezete jó partner a felada­tokban, kölcsönösen számít­hatnak egymásra. Segít, ha kell a vezetőség mellett műkö­dő szociális, oktatási és kultu­rális bizottság is. A Lenin Tsz-ben megértik, hogy nagy szükség van a kö­zös munkában részt vevő nők általános és szakmai művelt­ségének, politikai ismeretei­nek gyarapítására. Nem elég a fürge két kéz: kell az elmé­leti tudás, az értelem. Nagy segítséget jelent' évente az a néhány napos tanfolyam, amelyet a TESZÖV rendez. Ezeken hasznos, a munka so­rán gyakorlatban alkalmaz­ható tanácsokat kapnak. A tsz-ből elég sok nő vesz részt szervezett oktatáson. A nőbi­zottságnak gondja van elő­adás-rendezésre, országjárás­szervezésre. Nagy szeretettel kapcsolódnak a családi ün­nepségek rendezésébe: ta­valy a KISZ-esekkel karölt­ve tizenhat névadó ünnepsé­get rendeztek, a gyermekév jegyében. Egynapos kirándu­lásra száz nyugdíjast vittek el. tapasztalatok szerint kellően ellátja feladatát. A fűtéssel, melegvíz-szolgáltatással külö­nösebb probléma nem volt. A tömbfűíőmű ezernél több állami és szövetkeze­ti lakást, nyolcvan ga­rázst fűt. A jövőben hozzá fog tartoz­ni még a Rákóczi úton felépü­lő iskola, a Reggel utca és Kossuth Ferenc utca találko­zásánál épülő ABC kisáriiház és a tervezett szolgáltató ház is. A Kossuth Ferenc utca és a Beloiannisz utca közt par­laggá tett területen, ahol egy sereg új családi otthon épül, lesz feladata a vállalatnak is: hozzájuk tartozik majd a ter­vek szerint az ottani épületek­nek meleget adó tömbfűtőmű és -az egyik, újabb tízemeletes­ben félfogadó irodát kívánnak berendezni, a várható bejelen­tések felvételére, a javítás­szolgáltatás zökkenőmentes le­bonyolítására. Az iroda a tmk-műhellyel is közvetlen kapcsolatot tart majd. A közterületfenntartó rész­leg szintén szolgáltatásait sze­retné javítani a konténeres hulladékgyűjtés és elszállítás további bővítésével. Azokon a területeken, ahol ezt nem tud­ják megvalósítani, más segít­séget adnak a lakosságnak, a felgyülemlő házi szemét, hul­ladék elszállításához. Tavaly erejükhöz, lehetősé­geikhez mérten gondot fordí­tottak Cegléd utcáinak rend­jére. Földgyaluval egyenget­ték az éveli során túlsá­gosan bogárhátúvá feltöl­tött úttesteket. Ezt tovább folytatják. Számítanak arra, hogy a ren­dezett, tiszta városért induló akciók során a tanácstagok, népfrontbizottsági tagok és mind azok, akik a településért tenni akarnak, segítenek. Több átereszt nagyobb át­mérőjűre cseréltek, beton jár­dalapokat adtak ki — ez is közrejátszott abban, hogy a belvízveszély minimálisra csökkent Cegléden. A lakos­ság bejelentéseit az utakról, járdákról a városi tanács mű­szaki osztálya fogadja és a feladatot fontossági sorrend­ben továbbítja a vállalatnak. A Városgazdálkodási Válla­lat kertészete is javában ké­szülődik a tavaszra. A park­építők már serénykednek. Eb ben az évben több mint hat és fél millió forintot fordíta­nak Cegléd virágosítására, szépítésére. A tavasszal lesz ismét városszépítő kommunis­ta műszak, bizonyára sok se­gítőkész emberre számíthat­nak, a saját munkájuk .mel­lett. A tervek szerint akkor a Vörösmarty tér eddigi parlag területét is feltöltik, fásítják, gyepesítik. Honismereti szakkörök A barátság szálai Kapcsolatot teremtett a nagykőrösi Petőfi Sándor Ál­talános Iskola honismereti szakkörével a nyársapáti isko­lások hasonló szakköre. Nem­rég a nagykőrösi gyerekek csoportja látogatott Nyárs­apáira, hogy közelebbről megismerkedjen a régi, de községként fiatal — 25 esz­tendős — településsel. A hely­beli honismereti szakkörösök kísérték vendégeiket, bemu­tatták településük nevezetes­ségeit és elbeszélgettek törté­netéről. Természetesen a nyársapá­tiak is tesznek hasonló kirán­dulásokat a szomszéd város­ba, jártak a művelődési ház- oan, a múzeumban, volta« gyárlátogatáson. A barátságot tovább építik. Tanácsköztársaság, történelem A Tanácsköztársaság hely­beli eseményeiről tart előadást Cegléden, a Kossuth Művelő­dési Központ nyugdíj iskiub- jában Pataki Ferenc helytör­ténész, pedagógus március 10-én, hétfőn délelőtt II órai kezdettel. Siker sikert követ egnyert megyei versenyek Nemcsak prózát, verset is mond Tavaly, a Ceglédi ősz ren­dezvénysorozatának keretében városi szónokversenyt tartot­tak. Öt középiskola tizenöt leg­jobbja közül nagy meglepe­tésre a 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet tanulója lett az első. A le­endő autószerelő nemrégiben ismét hallatott magáról: feb­ruárban Monoron megnyerte a megyei versmondóversenyt is. A fiatalember neve Bosz- nyay József. — Mi rejlik a sikerek mö­gött? — Rengeteg munka. Mind­két döntőre, tavaly is, idén is, egy-másfél hónapig készültem tanárnőmnek, Varga Erzsébet­nek a segítségével. A szónok- versenyen a téma Cegléd rö­vid története volt. A kilenc- perces előadás minden fortto- sabb eseményt tartalmazott városunk életéből: a Dózsa- heszédtől egészen napjainkig. A mostani megyei versenyen pedig egy kötelező és' egy tet­szés szerinti művel lehetett in­dulni. A megyei döntőn én Jó­zsef Attila Pszichoanalitikus naplóját választottam. Vívó­dó. kétségei közt vergődő em­berként nem mindenki isme­ri a költőt, szerettem volna Az eredeti tervek szerint az abonyi vízmű építésének ha­tárideje^ a múlt év végén le­járt, a település egészét érintő beruházás azonban nem ké­szült el. Bárány Páltól, a víz­műtársulat elnökétől ezzel kapcsolatos kérdéseinkre az alábbi nyilatkozatot kaptuk.. — Mivel adósak még a kivi­telezők? — Az- úgynevezett expressz- vezeték, amely a község jobb vízellátásáról gondoskodik, ta­valy elkészült, de üzembe he­lyezése — többszöri sürgeté­sünk ellenére — sem történt meg. Az átadás határideje 1979. június 30. lett volna. Nefn készült el a központi víz­műtelepen a vezérlő kábel - rendszer sem, aminek a gene­rálkivitelezője a PVCSV, de erre a munkára egy alvállal­kozóval kötött szerződést, s az csak ez év első felében szán­dékozik a munkálatokat elvé­gezni A vízhozam növeléséhez fontos lenne a strandnál és konzerv telepnél levő kutak be­kapcsolása. Ennek is már a múlt év közepén meg kellett volna történnie. A strand kút­jának bekapcsolása és levá­lasztása annál inkább sürgős lenne, mert a kádfürdő vízel­látását is ezzel lehet tökélete­sen megoldani. N'— Utólag tervbe vették, hogy néhány kisebb utcába is eljut a vezetékes víz. Mikor lehet erre számítani? — A tervezésre ez év ja­nuárjában felkértük a szolnoKi SZÖVTERV-et. Ezit megelőzően a PVCSV-t kértük, hogy 198"0- ban a Szilágyi Erzsébet, Forró Elek, Mária, Ferenc, Temető, Szolnoki, Bajtárs, Müller Géza és a Körösi utcában építsen hálózatot. A PVCSV azzal ad­ta vissza megrendelésünket, hogy a KÖTIVIZIG által jó­váhagyott tervdokumentáció alapján tudják az építést vál­lalni, de csak azokban az ut­cákban, ahol nem végvezeté­kes hálózatot kell készíteni, ugyanis a pangó vizeket mini­málisra szeretnék csökkenteni. A szolnoki rcrvezővállalat a terveket elkészíti, a határidőt azonban nem közölték, mert szerződést még nem kötöttünk. — Meddig működik még a vízműtársulat? — Ebben az évben még szükség van a munkánkra. Gy. F. hát így is láttatni őt. És — számítottam . rá, hogy a Napló gondolatai megfelelően sok­kolják majd a közönséget —és a zsűrit is ... — Ez a számítás bevált. D« mi lesz az országos döntőn, a költészet napján? — Nagyon erős mezőny, ti­zenkilenc indulóval. Arra tö­rekszem majd, hogy megfele­lően képviseljem Pest megyét — és a városomat. Csak azt nem tudom még: mivel? A megyei döntőn ugyanis nem tájékoztattak arról, kell-e új program az országoson. Min­denesetre már most böngész­getem otthon a József Attila- kötetet. , — Könyvek? — Kétszázötven-háromszáz van odahaza: verseskönyvek, történelmi munkák. Meglehe­tősen sokat olvasok, van úgy. hogy hajnalig. — Tanulás? — Tavaly év végén négy egész nyolc tized volt az átla­gom. — Hobbi? — A ' régészet. Az elmúlt nyáron Benkő Zsuzsa, a Kos­suth Múzeum régésze mellett segédkeztem D ánszentmiklö- son. Többedmagunkkal egy ki­terjedt Árpád-kori települést tártunk fel. Sajnos nem teljes egészében. A terepet később felmérték, berajzolták, s felté­telezik, hogy egy templomnak is ott vannak az alapjai vala­hol, körülötte a sírokkal... Jó lenne, ha idén is hívnának. Mennék. — Az autószerelésről még nem ejtettünk szót. — Szeretem a szakmámat. S szeretnék továbbtanulni is. ★ Beszélgetőpartnerem titkol­ta, de időközben kiderült, Bosznyay József a közelmúlt­ban elindult és első lett a me­gyei szaktárgyi történelmi ver­senyen is. (vörösi Pénteken délután A könyvkészstő Misztótfalusi Sok látogatója van a ceglé­di Kossuth Múzeumban a helybeli nyomdaipar történe­tét bemutató érdekes kiállítás­nak. A kiállításhoz előadások is_ kapcsolódnak. Az érdeklő­dők hallhattak egy ízben a ceglédi hírlapírás történetéről, más alkalommal a XVI— XVII. századi magyar nyom­dákról. A következő előadásra március 7-én, pénteken dél­után 15 órai kezdettel kerül sor. Ekkor Dukkon Agnes tör­ténész szól Misztótfalusi Kis Miklósról és a könyvnyomta­tásról, szerkesztésről. ü I Miért késik a befejezés? W Újabb utcákba jut el a víz A kutak bekapcsolását várják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom