Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
6 %tCMap 1980. MÁRCIUS 4., KEDD Háromszázhatvan munkaórában A Hazai Fésűsfonó váci gyárának fonodájában munkavédelmi okok miatt átépítik a műhelyt. A gépek átszerelése alatt szünetel a termelés,/ és ez több mint 4 millió forint veszteséget, valamint időszakos fo- naihiányt okozhatna a gyárnak. A fonoda nyolc szocia- • lista brigádja azonban vállalta, hogy munkaidő után, illetve szabadnapokon már az átépítés előtt megtermeli a szükséges 20 tonna fonalat. A vállalást 360 munkaórában a közelmúltban teljesítették, így a fonoda átépítése alatt is folyamatosan biztosítják a többi gyáregység, illetve a vevők részére a szükséges fonalát. Megkérdeztük az illetékeseket Miért kevés a földművelő kisgép? A gazdaboltokban, de bármelyik mezőgazdasági kisgépeket, eszközöket árusító üzletben gyakran kénytelenek az eladók mostanában nemet mondani. Ahogy közeleg a tavasz, s ezzel a mezőgazda- sági, korti munkák ideje, egyre többen keresnek felszerelést Taksonyban, az áfész gazdaboltjában is. Traktor és kapa Az üzlet dolgozói elmondták, hogy a környék kistermelőd már januárban is, de különösen február eleje' óta folyamatosan vásárolják a különféle vetőimagvakat, szerszáTALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK mókát, műtrágyát és növényvédő szereket. Vásárolnának kertművelő kisgépet is, de az csak nagyritkán kapható. A Terra-típusú, többféle műveletre alkalmas (szántás, kapálás, boronálás, kultivátorozás, kis pótkocsi vontatása) kétkerekű traktorból huszonkettőt rendeltek, de csak négyet kaptak. Hasonló a helyzet a különféle motoros kapákkal; van amelyikből a szükséges, illetve megrendelt mennyiségnek a felét, de olyan is, amelyikből egyet sem igazolt vissza a nagykereskedelem. Kétszáz — különféle — permetezőt kértek, de csak egyharmadának a szállítására kaptak ígéretet. Arról, hogy miért rossz az ellátás, először Papp István, az Agroker, a Pest—Nógrád— Komárom megyei Mezőgazda- sági Ellátó Vállalat főosztályvezető-helyettesét kérdeztük meg. A meghatározott termékek nagykereskedelmi forgalmazására is felhatalmazott Hermes Afész elnöke, Lovas Sándor a következőket mondta: — A Terra kisgépeket nemzetközi kooperációban csehszlovák vállalat .gyártja. Nem győzik teljesíteni a megrendeléseket. Az idén összesen ezerhatszáz darabot adnak, Az igény azonban ennél jóval nagyobb... — Mit ajánl a vásárlóknak? — A türelmüket kérem. S azt javaslom, hogy ne csak a tél végén, a tavasz elején keressék a gépet, hanem év közben is. A gyár ugyanis folyamatosan szállít. A szakboltoknak sem tudok mást mondani. Igaz, hogy így sem lesz több Terra, de talán csökken a kereslet és a kínálat közötti Gomba az erkélyen A Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézetében több éve foglalkoznak a mezőgazdaságban keletkező növényi hulladék gomba termesztésére való hasznosításával. Ezeket az anyagokat aprítás, hőkezelés után laboratóriumi körülmények között tenyésztett laskatörzsekkel oltják be. Az oltás után hatvan nappal már „szüretelhető” az ízletes laskagomba. A kutatók nemcsak a nagyüzemi termesztésre gondoltak, módszerük alapján konténerben, lakások erkélyein és egyéb helyiségeiben is termeszthető a laska. A halálos metanolmérgezés margójára címmel Ambrus Sándor munkavédelmi felügyelő tollából közöl cikket a Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozóinak lapja. Mint arról a Pest megyei Hírlapban is beszámoltunk, tavaly, november 15-én Százhalombattán halálos métanolmérgezést szenvedett Denkó János kocsi- rendező, Denkó Jánosné, Fazekas Vincéné töltő, Fazekas Vince géplakatos. Mérgezéssel került kórházba Vida József vízitöltő, de az életét a gyors orvosi beavatkozás megmentette. Mint az írásból kiderül, a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat tartálykocsijait tárolják a DKV területén. A vagonok kezelésével a vasút foglalkozik. Mint máskor, úgy most is figyelmeztették a vasútüzem vezetői a dolgozókat a metanol veszélyeire. Hiába. A látszatra a tiszta szesztől semmiben sem különböző folyadékból valaki több liternyit lopott, otthon aromát kevert hozzá. A tettesről az írás nem számol be. A cikk szerzője így zárja beszámolóját: „Drága tanulság volt, s nem szükségszerű, hogy bekövetkezzék. A felhívásnak — hogy akik hozzájutottak, azok semmisítsék meg vagy. a hatóságokhoz juttassák el a mérget —, talán mindenki eleget tett: kiöntötte a dézsmálás útján szerzett szeszt, vele együtt azt a rossz szellemet is, amely eltompítja a lelkiismeretet és nem ismeri a tisztességet." A Pest megyei Vendéglátó- ipari Vállalat dolgozóinak háziújságja többek között arról számol be, mit kívánnak tenni azért, hogy elpártolt vendégeiket visszacsalogassák üzleteikbe, s azoknak is kedvére te1 gyenek, akik törzsvendégeknek számítanak. A vállalat igazgatója mindenekelőtt leszögezi: A vendéglátóiparban a közelmúlt változásai arra késztettek bennünket, hogy két régi, jól bevált alapszabályt helyezzünk előtérbe. Az egyik: mi vagyunk a vendégért. A másik a nagy forgalom — kis haszon elve. A fogyasztói árakat a vendégek pénztárcájához kell igazítani úgy, hogy a vállalat is megtalálja tisztességes hasznát. Ezt a célt szolgálja, hogy a közelmúltban elkészült gaszt- rofolüzem termékeit szélesebb körben árusítják, s mindenütt harmadosztályú áron adják. Tervezik, hogy néhány másod- osztályú éttererríben. például a szentendrei Zöldfában, harmadosztályú árat számolnak minden ételért. A sörözőkben több olcsó, de ízletes sörkorcsolyát kínálnak a vendégeknek. így zsíros kenyeret vöröshagymával, liba- és sertéstepertőt. főtt csülköt. Több másodosztályú éttermükben 15 százalékos árengedményt adnak az ételekre és cukrászati termékekre. Ugyancsak olcsóbban adják a harapnivalót a kis forgalmú, téli hónapokban. Régi receptek felkutatásával bővítik az ételválasztékot. Nyáron a főszezon idején több lakókocsit üzemeltetnek mozgó büféként, hűtőkkel, gázmelegítővel felszerelve. Ezeken üdítő italokat és- gasztrofolételeket kínálnak vendégeiknek. Egy esztendeje foglalkoznak nyérc tenyésztéssel a dunavar- sányi Petőfi Termelőszövetkezetben. Az új ágazat 50 tenyészállattal kezdte a munkát, de hamarosan bebizonyosodott, hogy érdemes ezt a nemes vadat tartani, ctt, ahol etetésük szinte ingyen van. Táplálékuk ugyanis az állattartó telepek selejtje, az elhullott nyulak húsa. Karácsony előtt újabb ötszáz állat érkezett a Szovjetunióból, Ukrajna egyik legnagyobb gazdaságából. így a tenyészállatok száma megtízszereződött, a kísérleti jellegű telep pedig üzemi méretűvé növekedett. Mint ismeretes, a nyércek számtalan színváltozatát tenyésztették ki a kutatók, valamennyinek külön neve van a prémszakmáhan. Az eddig vásárolt ezüstös zefir változatokat most fehér színű, úgynevezett hedlund egyedekkel egészítették ki Dunavarsány- ban. Méreteiben is jelentősen megnövekedett a nyérctelep: az év elejére kék istálló épült az állatok számára, szaporulataik pedig újabb három istállóba kerülnek. A nyércek értékesítésére minden évben november-december táján kerül sor, a dunavarsányi tsz idén várhatóan 1500—2000 állat pérmjének ellenértékét könyvelheti el a bevételek közé. Lehetőségek és feladatok címmel a Magyar Gördülő- csapágy Művek diósdi gyára dolgozóinak lapja arról ír, hogy a befejeződött rekonstrukció után tovább kell lépni a termelésben és a piaci munkában. Lehetővé vált, hogy szocialista és tőkés exportra több kúpgörgős csapágyat küldjenek. A 4 és fél milliós darabszám azonban azt jelenti, hogy termékeik választékának is javulnia kell. Erre már csak azért is szükség van, mert a fejlődő járműgyártás idehaza többféle gyártmányukat használja. Sok a teendő a műszaki színvonal javításában is. Csapágyaik teherbírása már eléri a világszínvonalat, a méretpontosság területén azonban még sok a teendő. A gyár továbblépését nagyban segítheti, ha dolgozóik újításokkal, ötletekkel is hozzájárulnak a műszaki fejlődéshez, mint ahogy a szervezés területén is sok még a tartalék. — A közhiedelemmel ellentétben nemcsak mi felelünx a boltok, s így a kistermelők mezőgazdasági, kerti kisgep- ellátásáért — mondta Papp István. — A Terra típusú kis- traktorral például egyáltalán nem foglalkozunk, azt a Hermes Áfésztól kell igényelniük a kiskereskedelmi vállalatoknak és szövetkezeteknek. — A kapát és a permetezőgépet viszont az Agroker forgalmazza... Nem győzik — A motoros kapából is csak az olasz import kapát. Április elejéig folyamatosan kapjuk, és továbbítjuk a kiskereskedelemnek. Permetező- gépekből kétfélét kínálunk. Az egyik a japán gyártmányú; háti motoros és külön hordozható kivitelben. Ebből érthetően csak korlátozott mennyiséggel rendelkezünk. Bőséges készletünk van viszont a hazai háti és kézi permeztazők- ből. Tudják mindazt, apait a japán gépek, s ráadásul ötödrész annyiba kerülnek. — Mikor tudnak motoros kapákat szállítani a, kiskereskedelmi boltokba? Segít az előjegyzés — Már most is szállítunk A Hermes a Szegedi Vasipari Szövetkezet RK—01 típusú motoros kapáit forgalmazza. A gyártó oég a motort viszont Nyugatról importálja, s ebből adódtak a problémák Tavaly az olaszok ugyanis csak nagyobb késéssel szállítottak. Most megállapodtak egy amerikai céggel, ahonnan már áprilisban megérkezik az első szállítmány. Az olasz és az amerikai gyártmányú motor egyébként szinte tökéletesen egyforma, illetve egymással helyettesíthető. Így a motoros kapákból az idén körülbelül kétszer annyit tudunk adni, mint tavaly. A szakboltok vezetőinek viszont azt javaslom, hogy élve a Belkereskedelmi Minisztérium adta lehetőséggel, vezessék be az áruvásárlási előjegyzéses rendszert. Szente Pál A kaptafától a Patyolat-buszig Kedvezőbb feltételek SZOLGÁLTATÁS. Naponta saját bőrünkön érezzük fejlődését éppúgy, miként még meglevő hiányosságait. A felfeslett cipő, az elromlott vízcsap, a tisztításra váró ruha nyomban a szakember keze után kiállt. Pest megyében, a gondok ellenére, szerencsére egyre kedvezőbbek a feltételek. A fejlődést olyan mérföldkövek jelzik, mint az országban elsőként létrehozott mozgó Patyolat-felvevőhelyek. Nem kell már a fővárosba vinni az elromlott háztartási gépeket, tele. víziókat, rádiókat sem. A GELKA megyei szervizhálózatának kialakításával új szolgáltatások bevezetésére is lehetőség nyílt. A színes tv-k és a Lehel-Bosch hűtőszekrények javítását is vállalják, a Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet és a GELKA pedig az antennaszerelésre, s -karbantartásra specializálódott. Rövid idő alatt nagy sikert ért el a lakásszerviz társaság. Szólni kell arróL a csaknem 9000 kisiparosról is, akik a kevésbé látványos, de nagyon fontos szolgáltatásokból — a cipőjavítás, ruhavarrás stb. — kérnek részt. Közöttük mind többen vannak, akik munkaviszony mellett vállalkoznak arra, hogy bekapcsolódjanak lakóhelyükön az ellátásba. Természetesen azon is munkálkodnak a megyében, s nincsenek jó ötletek híján, hogy a további fejlődés alapjait megteremtsék. A már említett Pest megyei Szolgáltató és Csornát goló Vállalat például tovább bővíti a korszerűbb és a lakosság kényelmét szolgáló vállalási módokat.- NYILVÁNVALÓ, a megye nem minden térségében, nem minden településén egyenletesen jó és kielégítő a szolgáltató- sok színvonala, de épp azért, hogy rövid időn belül változzon a helyzet, számtalan kezdeményezés született. TV-FIGYELŐ A Hét. Riportban számolt be a vasárnap esti Hét a Pest megyei pártértekezletről. Poór Klára jelentésében arról a fontos közéleti kérdésről nyilatkoztak a megkérdezettek, amit röviden így szokás jelezni: fiatalítás. A nem Pest megyei tévénézők is bizonyára érdeklődve figyelhettek fel arra az adatra, hogy szűkebb országrészünk vezetőinek átlagéletkora alig 41,2 év, s ugyanígy azt is megelégedéssel nyugtázhatták, hogy milyen magabiztosan, dolgukat tudva és értve nyilatkoztak a megkérdezettek a legnagyobb nyilvánosság* előtt. Kár, hogy véletlen hiba is becsúszott az adásba. Helyesen: dr. Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára. Zárszámadás... Mindeddig csak a termelőszövetkezetek évzáró jelentéstételét nevezték zárszámadásnak, ám úgy látszik, hogy ezután már a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari üzemek is hasonló elnevezéssel vonják meg a maguk mérlegét. Így történt ez a Budapesti Konzervgyárban is, ahol — a televízió csütörtök esti adásának tanúsága szerint — nem csupán arról esett szó, hogy milyen zöldségből, gyümölcsből hány üveggel és dobozzal készítettek el a gépek, hanem legalább olyan súllyal azokról, a zömükben Pest megyei közös gazdaságokról is, amelyek útnak indítják azt a sokféle tartósítani valót. Igen, itt a főváros környékén terem meg az a tömérdek nyersanyag, amelynek ütemes szállítását javarészt szerződések írják elő. így a jó ez a gyárnak, de így a jó ez — egyebek között — a vecsési Ferihegy Tsz-nek is, ahol immár nemcsak egy-két évre rögzítik az együttműködési megállapodást, hanem egy fél évtizedre. Ugyanígy közös program alapján dolgoznak össze a csömöri, az ácsai, a soroksári termelőszövetkezetekkel, ahonnan — így tudatta a beszámoló — általában jó minőségű nyersanyag kerül a gépekbe, de olykor az is előfordul, hogy egy-egy szállítmány panaszra adnat okot. Főképpen a paradicsommal vannak gondok — ennek a zöldságnövénynek a minőségén kellene általában javítani. Kellene, de lehetne is, hisz' — amint az megyeszerte köztudomású — itt, Soroksáron működik a paradigsomier- mesztési rendszer központja, amelynek szakképzett munkatársai igazán értik a dolgukat. Ig> természetesen azt is tudják, hogy — képletes , szólva — ebben a tányér alóban manapság mi a dl .. Mint hallhattuk, legújabban a szép színért több pénzt adnak, s az lenne a jó, ha maguk a termelő gazdaságok is jobban járnának, amikor mutatósabbra tudják igazítani azt a pirossá- got. Természetesen nemcsak a paradicsom dolgában hangzottak el kérdések és válaszok, hanem sok más egyéb szántóföldi és kerti termény is szóba került. Sőt még az a feldolgozási folyamat is a nézők elé tárult, ahogyan a sok-sok szár és gumó ennivalóvá lényegül. Látványos képkockák követték egymást, miközben a tartósítás megannyi fogását sorolták el a patyolatfehér köpenyes szakemberek. Szemtől szembe. Egy vadonatúj sorozat indulásának lehettek a tanúi azok a nézők, akik a Szemtől szembe című adást pénteken késő este végigfigyelték. Amint azt megtudhattuk, a baráti országok egy-egy vezető újságírója fog majd odatelepedni e műsor keretében a mikrofonok és kamerák elé, ahol magyar kollégáik kérdéseire válaszol. Elsőként a varsói Polityka című hetilap főszerkesztője, a képernyőről már jól ismert Mieczyslaw Rakowski kapott meghívást egy ilyen találkozóra, aki láthatóan nagy tévés gyakorlattal, közvetlenül és minden feszélyezettség nélkül felelgetstt egyebek között arra, hogy — a fenti témánknál maradva — milyen úton halad majd tovább a lengyel mező- gazdaság. Játékok. Ritkán fordul elő, hogy három egymás utáni napon három magyar tévéjáték peregjen le a nézők előtt. Most ez is megesett. Elsőként — a nagyszabásúnak ígérkező ’A magyar dráma 30 éve című sorozat keretében — Karinthy Ferenc Ezer év elnevezéssel híressé vált drámájának a képernyőre igazított változatát láthattuk. A néző benyomása? Körülbelül ugyanaz, ami e színműidézés első darabjának, Sarkadi ír re •Szeptemberének láttán tapasztalható volt. Amint az a szülő— gyermek konfliktus, amely a falutól való elszakadás szomorú tényét mutatta tel — emez a magzatelhajtásos történet sem ráz már meg úgy, mint első megjelenésekor. Hogyan, miért? Talán, mert maga a tragédia magja nem riaszt annyira, hisz’ később — s ez igazán köztudomású — hivatalosan végzett műtétté vált az abortusz, i talán mert akikxa most bízták rá azokat a régi szerepeket, már messze más világban nőttek fel, és az igazán jó alakításoknak így nem volt meg az érzelemfedezete. Ellenben a szombat esti Holtodiglan ... egészen jól elszórakoztatott. Amint azt a műsorújság jelzi: az olaszok hírneves vígjátékírója, Aldo Ni- colaj egyenesen pesti kollégáinak postázta ezt a tengerparton kezdődő történetkét, és ez a lefegyverző gesztus a megtisztelt rendezőt, Nemere Lászlót igazán felfegyverezte. Olykor — mint például abban az autós száguldozásban — olyan jeleneteket produkált, hogy szinte nem is hittünk a szemünknek, mondván: hát már ilyen bravúros szlalomozások rögzítésére is képesek a technikai eszközeik miatt oly sokszor elmarasztalt honi televíziósok?! Hanem ennek a bő egy órának a jutalomjátékot játszó Bánsági Ildikó volt az abszolút főszereplője. Mintha csak egyenesen neki írták volna ezt a folytonosan kereplő asszonykaalakot, úgy csicsergett, úgy tette-vette magát mind a strand homokján, mind a börtön beszélőjén, mind mindenütt.. Vasárnap este Sándor Iván A párbaj című forgatókönyve nyomán készült kalandsorozatot sugározták. Ami ebben a végtére is sok históriai újdonsággal szolgáló történetben zavart, az úgy fogalmazható meg, hogy a Kubába került Prágay János huszárezredes nemes alakja köré sodort eseményszálakból egyenetlen mese szövődött: hol valami kamaraméretű játék (lásd diplomáciai tanakodások), hol meg a paripás, kardos attakok egymásutánja igyekezett lekötni a szemet. Ez a rendszertelen kettősség nem kissé zavart. Akácz László
