Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

6 %tCMap 1980. MÁRCIUS 4., KEDD Háromszázhatvan munkaórában A Hazai Fésűsfonó váci gyá­rának fonodájában munkavé­delmi okok miatt átépítik a műhelyt. A gépek átszerelése alatt szünetel a termelés,/ és ez több mint 4 millió forint vesz­teséget, valamint időszakos fo- naihiányt okozhatna a gyár­nak. A fonoda nyolc szocia- • lista brigádja azonban vállal­ta, hogy munkaidő után, illet­ve szabadnapokon már az át­építés előtt megtermeli a szük­séges 20 tonna fonalat. A vállalást 360 munkaórá­ban a közelmúltban teljesítet­ték, így a fonoda átépítése alatt is folyamatosan biztosít­ják a többi gyáregység, illetve a vevők részére a szükséges fonalát. Megkérdeztük az illetékeseket Miért kevés a földművelő kisgép? A gazdaboltokban, de bár­melyik mezőgazdasági kisgé­peket, eszközöket árusító üz­letben gyakran kénytelenek az eladók mostanában nemet mondani. Ahogy közeleg a tavasz, s ezzel a mezőgazda- sági, korti munkák ideje, egy­re többen keresnek felszere­lést Taksonyban, az áfész gaz­daboltjában is. Traktor és kapa Az üzlet dolgozói elmond­ták, hogy a környék kister­melőd már januárban is, de különösen február eleje' óta folyamatosan vásárolják a kü­lönféle vetőimagvakat, szerszá­TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK mókát, műtrágyát és növény­védő szereket. Vásárolnának kertművelő kisgépet is, de az csak nagyritkán kapható. A Terra-típusú, többféle műve­letre alkalmas (szántás, kapá­lás, boronálás, kultivátorozás, kis pótkocsi vontatása) kétke­rekű traktorból huszonkettőt rendeltek, de csak négyet kap­tak. Hasonló a helyzet a kü­lönféle motoros kapákkal; van amelyikből a szükséges, illet­ve megrendelt mennyiségnek a felét, de olyan is, amelyik­ből egyet sem igazolt vissza a nagykereskedelem. Kétszáz — különféle — permetezőt kér­tek, de csak egyharmadának a szállítására kaptak ígéretet. Arról, hogy miért rossz az ellátás, először Papp István, az Agroker, a Pest—Nógrád— Komárom megyei Mezőgazda- sági Ellátó Vállalat főosztály­vezető-helyettesét kérdeztük meg. A meghatározott termékek nagykereskedelmi forgalmazá­sára is felhatalmazott Hermes Afész elnöke, Lovas Sándor a következőket mondta: — A Terra kisgépeket nem­zetközi kooperációban cseh­szlovák vállalat .gyártja. Nem győzik teljesíteni a megrende­léseket. Az idén összesen ezerhatszáz darabot adnak, Az igény azonban ennél jóval nagyobb... — Mit ajánl a vásárlóknak? — A türelmüket kérem. S azt javaslom, hogy ne csak a tél végén, a tavasz elején ke­ressék a gépet, hanem év közben is. A gyár ugyanis fo­lyamatosan szállít. A szakbol­toknak sem tudok mást mon­dani. Igaz, hogy így sem lesz több Terra, de talán csökken a kereslet és a kínálat közötti Gomba az erkélyen A Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézetében több éve foglalkoznak a mezőgazdaságban keletkező növényi hulla­dék gomba termesztésére való hasznosításával. Ezeket az anya­gokat aprítás, hőkezelés után laboratóriumi körülmények kö­zött tenyésztett laskatörzsekkel oltják be. Az oltás után hat­van nappal már „szüretelhető” az ízletes laskagomba. A kuta­tók nemcsak a nagyüzemi termesztésre gondoltak, módszerük alapján konténerben, lakások erkélyein és egyéb helyiségeiben is termeszthető a laska. A halálos metanolmérgezés margójára címmel Ambrus Sándor munkavédelmi fel­ügyelő tollából közöl cikket a Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozóinak lapja. Mint arról a Pest megyei Hírlapban is beszámoltunk, tavaly, novem­ber 15-én Százhalombattán halálos métanolmérgezést szenvedett Denkó János kocsi- rendező, Denkó Jánosné, Fa­zekas Vincéné töltő, Fazekas Vince géplakatos. Mérgezéssel került kórházba Vida József vízitöltő, de az életét a gyors orvosi beavatkozás megmen­tette. Mint az írásból kiderül, a Szabadegyházi Szeszipari Vál­lalat tartálykocsijait tárolják a DKV területén. A vagonok kezelésével a vasút foglalko­zik. Mint máskor, úgy most is figyelmeztették a vasútüzem vezetői a dolgozókat a metanol veszélyeire. Hiába. A látszat­ra a tiszta szesztől semmiben sem különböző folyadékból valaki több liternyit lopott, otthon aromát kevert hozzá. A tettesről az írás nem számol be. A cikk szerzője így zárja beszámolóját: „Drága tanulság volt, s nem szükségszerű, hogy bekövet­kezzék. A felhívásnak — hogy akik hozzájutottak, azok sem­misítsék meg vagy. a hatósá­gokhoz juttassák el a mérget —, talán mindenki eleget tett: kiöntötte a dézsmálás útján szerzett szeszt, vele együtt azt a rossz szellemet is, amely el­tompítja a lelkiismeretet és nem ismeri a tisztességet." A Pest megyei Vendéglátó- ipari Vállalat dolgozóinak há­ziújságja többek között arról számol be, mit kívánnak tenni azért, hogy elpártolt vendégei­ket visszacsalogassák üzleteik­be, s azoknak is kedvére te1 gyenek, akik törzsvendégek­nek számítanak. A vállalat igazgatója min­denekelőtt leszögezi: A vendég­látóiparban a közelmúlt vál­tozásai arra késztettek ben­nünket, hogy két régi, jól be­vált alapszabályt helyezzünk előtérbe. Az egyik: mi va­gyunk a vendégért. A másik a nagy forgalom — kis haszon elve. A fogyasztói árakat a vendégek pénztárcájához kell igazítani úgy, hogy a vállalat is megtalálja tisztességes hasz­nát. Ezt a célt szolgálja, hogy a közelmúltban elkészült gaszt- rofolüzem termékeit szélesebb körben árusítják, s mindenütt harmadosztályú áron adják. Tervezik, hogy néhány másod- osztályú éttererríben. például a szentendrei Zöldfában, har­madosztályú árat számolnak minden ételért. A sörözőkben több olcsó, de ízletes sörkor­csolyát kínálnak a vendégek­nek. így zsíros kenyeret vörös­hagymával, liba- és sertéste­pertőt. főtt csülköt. Több má­sodosztályú éttermükben 15 százalékos árengedményt ad­nak az ételekre és cukrászati termékekre. Ugyancsak ol­csóbban adják a harapnivalót a kis forgalmú, téli hónapok­ban. Régi receptek felkutatásá­val bővítik az ételválasztékot. Nyáron a főszezon idején több lakókocsit üzemeltetnek mozgó büféként, hűtőkkel, gázmelegí­tővel felszerelve. Ezeken üdítő italokat és- gasztrofolételeket kínálnak vendégeiknek. Egy esztendeje foglalkoznak nyérc tenyésztéssel a dunavar- sányi Petőfi Termelőszövetke­zetben. Az új ágazat 50 te­nyészállattal kezdte a munkát, de hamarosan bebizonyoso­dott, hogy érdemes ezt a ne­mes vadat tartani, ctt, ahol etetésük szinte ingyen van. Táplálékuk ugyanis az állat­tartó telepek selejtje, az el­hullott nyulak húsa. Karácsony előtt újabb ötszáz állat érkezett a Szovjetunió­ból, Ukrajna egyik legnagyobb gazdaságából. így a tenyészál­latok száma megtízszereződött, a kísérleti jellegű telep pedig üzemi méretűvé növekedett. Mint ismeretes, a nyércek számtalan színváltozatát te­nyésztették ki a kutatók, vala­mennyinek külön neve van a prémszakmáhan. Az eddig vá­sárolt ezüstös zefir változato­kat most fehér színű, úgyne­vezett hedlund egyedekkel egészítették ki Dunavarsány- ban. Méreteiben is jelentősen megnövekedett a nyérctelep: az év elejére kék istálló épült az állatok számára, szaporula­taik pedig újabb három is­tállóba kerülnek. A nyércek értékesítésére minden évben november-december táján ke­rül sor, a dunavarsányi tsz idén várhatóan 1500—2000 ál­lat pérmjének ellenértékét könyvelheti el a bevételek kö­zé. Lehetőségek és feladatok címmel a Magyar Gördülő- csapágy Művek diósdi gyára dolgozóinak lapja arról ír, hogy a befejeződött rekonst­rukció után tovább kell lépni a termelésben és a piaci mun­kában. Lehetővé vált, hogy szocia­lista és tőkés exportra több kúpgörgős csapágyat küldje­nek. A 4 és fél milliós darab­szám azonban azt jelenti, hogy termékeik választékának is javulnia kell. Erre már csak azért is szükség van, mert a fejlődő járműgyártás idehaza többféle gyártmányukat hasz­nálja. Sok a teendő a műszaki színvonal javításában is. Csapágyaik teherbírása már eléri a világszínvonalat, a méretpontosság területén azon­ban még sok a teendő. A gyár továbblépését nagy­ban segítheti, ha dolgozóik újításokkal, ötletekkel is hoz­zájárulnak a műszaki fejlődés­hez, mint ahogy a szervezés területén is sok még a tarta­lék. — A közhiedelemmel ellen­tétben nemcsak mi felelünx a boltok, s így a kistermelők mezőgazdasági, kerti kisgep- ellátásáért — mondta Papp István. — A Terra típusú kis- traktorral például egyáltalán nem foglalkozunk, azt a Her­mes Áfésztól kell igényelniük a kiskereskedelmi vállalatok­nak és szövetkezeteknek. — A kapát és a permete­zőgépet viszont az Agroker forgalmazza... Nem győzik — A motoros kapából is csak az olasz import kapát. Április elejéig folyamatosan kapjuk, és továbbítjuk a kis­kereskedelemnek. Permetező- gépekből kétfélét kínálunk. Az egyik a japán gyártmányú; háti motoros és külön hordoz­ható kivitelben. Ebből érthe­tően csak korlátozott mennyi­séggel rendelkezünk. Bőséges készletünk van viszont a ha­zai háti és kézi permeztazők- ből. Tudják mindazt, apait a japán gépek, s ráadásul ötöd­rész annyiba kerülnek. — Mikor tudnak motoros kapákat szállítani a, kiskeres­kedelmi boltokba? Segít az előjegyzés — Már most is szállítunk A Hermes a Szegedi Vasipari Szövetkezet RK—01 típusú motoros kapáit forgalmazza. A gyártó oég a motort vi­szont Nyugatról importálja, s ebből adódtak a problémák Tavaly az olaszok ugyanis csak nagyobb késéssel szállí­tottak. Most megállapodtak egy amerikai céggel, ahonnan már áprilisban megérkezik az első szállítmány. Az olasz és az amerikai gyártmányú mo­tor egyébként szinte tökélete­sen egyforma, illetve egymás­sal helyettesíthető. Így a mo­toros kapákból az idén körül­belül kétszer annyit tudunk adni, mint tavaly. A szakbol­tok vezetőinek viszont azt ja­vaslom, hogy élve a Belkeres­kedelmi Minisztérium adta le­hetőséggel, vezessék be az áruvásárlási előjegyzéses rend­szert. Szente Pál A kaptafától a Patyolat-buszig Kedvezőbb feltételek SZOLGÁLTATÁS. Naponta saját bőrünkön érezzük fejlő­dését éppúgy, miként még meglevő hiányosságait. A felfeslett cipő, az elromlott vízcsap, a tisztításra váró ruha nyomban a szakember keze után kiállt. Pest megyében, a gondok ellenére, szerencsére egyre kedvezőbbek a feltételek. A fejlődést olyan mérföldkövek jelzik, mint az országban elsőként létrehozott mozgó Patyolat-felvevőhelyek. Nem kell már a fővárosba vinni az elromlott háztartási gépeket, tele. víziókat, rádiókat sem. A GELKA megyei szervizhálózatának kialakításával új szolgáltatások bevezetésére is lehetőség nyílt. A színes tv-k és a Lehel-Bosch hűtőszekrények javítá­sát is vállalják, a Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet és a GELKA pedig az antennaszerelésre, s -karbantartásra specia­lizálódott. Rövid idő alatt nagy sikert ért el a lakásszerviz társaság. Szólni kell arróL a csaknem 9000 kisiparosról is, akik a ke­vésbé látványos, de nagyon fontos szolgáltatásokból — a cipő­javítás, ruhavarrás stb. — kérnek részt. Közöttük mind töb­ben vannak, akik munkaviszony mellett vállalkoznak arra, hogy bekapcsolódjanak lakóhelyükön az ellátásba. Természetesen azon is munkálkodnak a megyében, s nin­csenek jó ötletek híján, hogy a további fejlődés alapjait meg­teremtsék. A már említett Pest megyei Szolgáltató és Csornát goló Vállalat például tovább bővíti a korszerűbb és a lakosság kényelmét szolgáló vállalási módokat.- NYILVÁNVALÓ, a megye nem minden térségében, nem minden településén egyenletesen jó és kielégítő a szolgáltató- sok színvonala, de épp azért, hogy rövid időn belül változzon a helyzet, számtalan kezdeményezés született. TV-FIGYELŐ A Hét. Riportban számolt be a vasárnap esti Hét a Pest me­gyei pártértekezletről. Poór Klára jelentésében arról a fontos közéleti kérdésről nyi­latkoztak a megkérdezettek, amit röviden így szokás jelez­ni: fiatalítás. A nem Pest megyei tévéné­zők is bizonyára érdeklődve figyelhettek fel arra az adat­ra, hogy szűkebb országré­szünk vezetőinek átlagéletkora alig 41,2 év, s ugyanígy azt is megelégedéssel nyugtázhat­ták, hogy milyen magabizto­san, dolgukat tudva és értve nyilatkoztak a megkérdezet­tek a legnagyobb nyilvánosság* előtt. Kár, hogy véletlen hiba is becsúszott az adásba. He­lyesen: dr. Arató András, a Pest megyei pártbizottság tit­kára. Zárszámadás... Mindeddig csak a termelőszövetkezetek évzáró jelentéstételét nevezték zárszámadásnak, ám úgy lát­szik, hogy ezután már a me­zőgazdasági termékeket fel­dolgozó ipari üzemek is ha­sonló elnevezéssel vonják meg a maguk mérlegét. Így történt ez a Budapesti Konzervgyárban is, ahol — a televízió csütörtök esti adásá­nak tanúsága szerint — nem csupán arról esett szó, hogy milyen zöldségből, gyümölcs­ből hány üveggel és dobozzal készítettek el a gépek, hanem legalább olyan súllyal azokról, a zömükben Pest megyei kö­zös gazdaságokról is, amelyek útnak indítják azt a sokféle tartósítani valót. Igen, itt a főváros környé­kén terem meg az a tömérdek nyersanyag, amelynek ütemes szállítását javarészt szerződé­sek írják elő. így a jó ez a gyárnak, de így a jó ez — egyebek között — a vecsési Fe­rihegy Tsz-nek is, ahol im­már nemcsak egy-két évre rögzítik az együttműködési megállapodást, hanem egy fél évtizedre. Ugyanígy közös program alapján dolgoznak össze a csö­möri, az ácsai, a soroksári ter­melőszövetkezetekkel, ahon­nan — így tudatta a beszámo­ló — általában jó minőségű nyersanyag kerül a gépekbe, de olykor az is előfordul, hogy egy-egy szállítmány panaszra adnat okot. Főképpen a para­dicsommal vannak gondok — ennek a zöldságnövénynek a minőségén kellene általában javítani. Kellene, de lehetne is, hisz' — amint az megyeszerte köz­tudomású — itt, Soroksáron működik a paradigsomier- mesztési rendszer központja, amelynek szakképzett munka­társai igazán értik a dolgukat. Ig> természetesen azt is tud­ják, hogy — képletes , szólva — ebben a tányér alóban manapság mi a dl .. Mint hallhattuk, legújabban a szép színért több pénzt adnak, s az lenne a jó, ha maguk a terme­lő gazdaságok is jobban járná­nak, amikor mutatósabbra tudják igazítani azt a pirossá- got. Természetesen nemcsak a paradicsom dolgában hangzot­tak el kérdések és válaszok, hanem sok más egyéb szántó­földi és kerti termény is szóba került. Sőt még az a feldolgo­zási folyamat is a nézők elé tárult, ahogyan a sok-sok szár és gumó ennivalóvá lényegül. Látványos képkockák követ­ték egymást, miközben a tar­tósítás megannyi fogását so­rolták el a patyolatfehér kö­penyes szakemberek. Szemtől szembe. Egy vado­natúj sorozat indulásának le­hettek a tanúi azok a nézők, akik a Szemtől szembe című adást pénteken késő este vé­gigfigyelték. Amint azt megtudhattuk, a baráti országok egy-egy vezető újságírója fog majd odatele­pedni e műsor keretében a mikrofonok és kamerák elé, ahol magyar kollégáik kérdé­seire válaszol. Elsőként a varsói Polityka című hetilap főszerkesztője, a képernyőről már jól ismert Mieczyslaw Rakowski kapott meghívást egy ilyen találko­zóra, aki láthatóan nagy tévés gyakorlattal, közvetlenül és minden feszélyezettség nélkül felelgetstt egyebek között ar­ra, hogy — a fenti témánknál maradva — milyen úton halad majd tovább a lengyel mező- gazdaság. Játékok. Ritkán fordul elő, hogy három egymás utáni na­pon három magyar tévéjáték peregjen le a nézők előtt. Most ez is megesett. Elsőként — a nagyszabású­nak ígérkező ’A magyar dráma 30 éve című sorozat keretében — Karinthy Ferenc Ezer év elnevezéssel híressé vált drá­májának a képernyőre igazí­tott változatát láthattuk. A néző benyomása? Körülbelül ugyanaz, ami e színműidézés első darabjának, Sarkadi ír re •Szeptemberének láttán tapasz­talható volt. Amint az a szülő— gyermek konfliktus, amely a falutól való elszakadás szomo­rú tényét mutatta tel — emez a magzatelhajtásos történet sem ráz már meg úgy, mint első megjelenésekor. Hogyan, miért? Talán, mert maga a tragédia magja nem riaszt annyira, hisz’ később — s ez igazán köztudomású — hiva­talosan végzett műtétté vált az abortusz, i talán mert akikxa most bízták rá azokat a régi szerepeket, már messze más világban nőttek fel, és az iga­zán jó alakításoknak így nem volt meg az érzelemfedezete. Ellenben a szombat esti Hol­todiglan ... egészen jól elszó­rakoztatott. Amint azt a mű­sorújság jelzi: az olaszok hír­neves vígjátékírója, Aldo Ni- colaj egyenesen pesti kollé­gáinak postázta ezt a tenger­parton kezdődő történetkét, és ez a lefegyverző gesztus a meg­tisztelt rendezőt, Nemere Lász­lót igazán felfegyverezte. Oly­kor — mint például abban az autós száguldozásban — olyan jeleneteket produkált, hogy szinte nem is hittünk a sze­münknek, mondván: hát már ilyen bravúros szlalomozások rögzítésére is képesek a tech­nikai eszközeik miatt oly sok­szor elmarasztalt honi televí­ziósok?! Hanem ennek a bő egy órá­nak a jutalomjátékot játszó Bánsági Ildikó volt az abszo­lút főszereplője. Mintha csak egyenesen neki írták volna ezt a folytonosan kereplő asszony­kaalakot, úgy csicsergett, úgy tette-vette magát mind a strand homokján, mind a bör­tön beszélőjén, mind minde­nütt.. Vasárnap este Sándor Iván A párbaj című forgatókönyve nyomán készült kalandsoroza­tot sugározták. Ami ebben a végtére is sok históriai újdon­sággal szolgáló történetben za­vart, az úgy fogalmazható meg, hogy a Kubába került Prágay János huszárezredes nemes alakja köré sodort ese­ményszálakból egyenetlen me­se szövődött: hol valami ka­maraméretű játék (lásd diplo­máciai tanakodások), hol meg a paripás, kardos attakok egy­másutánja igyekezett lekötni a szemet. Ez a rendszertelen kettősség nem kissé zavart. Akácz László

Next

/
Oldalképek
Tartalom