Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

CEQLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 73. SZÁRI 1980. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP Célszerűen hasznosítják Sikeres erdő- és fagazdálkodás Bővítik a mikebudai csemetekerfet A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ceglé­di erdészeti üzeme három já­rásban és tizenkét község ha­tárában összesen 7223 hektá­ron tevékenykedik, összefüggő erdeik nagyobbrészt a Cegléd —Mikebuda—Csemő—Nagy­kőrös vonalon találhatók, a fő fafajok: akác-, nyár- és fenyőfafélék. Tölgy és akác A ceglédi erdészet vadgaz­dálkodással már nem. csak élőfatermesztéssel, fahaszno­sítással, illetve -feldolgozással foglalkozik. Ezekre az ágaza­tokra tavaly nagy feladat há­rult: pótolniuk kellett a fe­nyőfaimport megszűnése és a mezőgazdasági láda piaci ke­resletcsökkenése okozta ki­eséseket. Jó szervezéssel és hatékonyabb munkával lettek úrrá a nehéz helyzeten, oly­annyira, hogy az 1979-es esz­tendő végére nemcsak telje­sítették, de túl is szárnyalták a terveket. Termelési eredmé­nyeik 18 százalékkal haladták meg a bázisidőszak adatait, árbevételük 25,1 millió forint volt, 6,5 millióval több az eredetileg eltervezettnél. Ezek a szép eredmények elsősorban a gazdaság 13 szocialista bri­gádjának köszönhetőek, ame­lyek alaposan kivették a ré­szükét a XII. pártkongresszus és felszabadulásunk 35. év­fordulója tiszteletére indított munkaversenyből. Tavaly az erdészet dolgozói tarra vágást — szaknyeiven véghasználati fatermelést — 140 hektáron, gyérítést 210 hektáron végeztek, s összesen 23 ezer köbméter vastagfát termeltek ki a területükről. Ez a mennyiség kismértékben tölgy-, nagyobb részben akác- és nyárfából tevődött össze. A kitermelést időnként megne­hezítette a mostoha időjárás, de a gyakori gépmeghibásodá­soknak is szerepe volt abban, hogy a munkák üteme nem volt egyenletes, összességé­ben véve azonban az év vé­gére kedvezően alakultak a fakitermelés mutatói. Bánya­faként, szőlőtámként, tűzifa­ként és papíralapaiiyagként összesen 12 ezer köbmétert értékesített a ceglédi erdészet. Ami az ez évi fakitermelési és -értékesítési terveiket ille­ti: hasonló mennyiséget — és árbevételt — szeretnének el­érni. Fagyártmánytermel^si ága­zatuk is nyereségesen dolgo­zott tavaly, bár az 1979-es év­ben komoly gondot jelentett, hogy a bányadeszka iránti ke­reslet — megszűnt. Az erdé­szet mikebudai fafeldolgozó­üzemében főként parkettfrízt (parkettaalapanyagot), bútor­lécet és egyéb, elsősorban a mezőgazdaságban ljeresett fű­részárut állítanak elő. Idén, a gazdaságosabb termelés és a kedvezőbb értékesítés érdeké­ben csökkentik, illetve meg­szüntetik a tavaly vesztesé­gesnek bizonyult termékek gyártását. Mindazonáltal az ez évben feldolgozandó fa­mennyiség nem lesz kevesebb, mint 1979-ben, sőt: jelenleg 3180 köbméter a terv, 110-zel több, mint a tavalyi tényszám. Részleges felújítás Az évről évre növekvő kö­vetelmények szükségessé te­szik a mikebudai üzem rész­leges rekonstrukcióját: idén a gazdaság mintegy kétmillió forint értékben vásárol majd új gépeket, berendezéseket. A korszerűsítés eredményekép­pen gyorsabbá, hatékonyabbá válik majd a feldolgozótevé­kenység, s az üzem átállhat­na az egyműszakos termelés­re. Hazánk erdőségei nemzeti vagyonunk részét képezik. Bár a NEFAG csak egy darabká­jával gazdálkodik, mindent megtesz azért, hogy erdőterü­leteink a folyamatos kiterme­Exportra alkalmas minőség Az ÉVIG brigádjainak felajánlásai Az ÉVIG Villamos Kisgép­gyár szocialista- és munka­brigádjainak kongresszusi vál­lalásai szorosan kapcsolódnak a termelés hatékonyságának fokozásához, a gazdasági cé­lok megvalósításához. Ennek szellemében időben elkészítet­ték NDK-beli megrendelőjük­nek a KGST-szakosítás kereté­ben gyártott szénkefetartókat. A Bartók Béla brigád jelen­tős társadalmi munkájának köszönhetően társgyáruk idő­ben megkapta a forgórész-ten­gelyeket. Megfelelő minőségű, exportra alkalmas munkát végzett a hidraulikus féklazító motorok előállításában részt­vevő Béke és a Ságvári II. szo­cialista brigád. Több kollektí­va felajánlásának eredménye­kén minimálisra csökkentek a fúrógépek és a barkácsoló tar­tozékok gyártási gondjai. A munkásgárdák összefogásával soron kívül elkészültek a Get- tys motorok gyártásához szük­séges szerszámok. Megkezdték egy új típusú villamos fúró­gép gyártását is. A Csapajev brigád a villamosenergia még célszerűbb felhasználása érde­kében vezetett be ésszerűsí­tést. Az anyagosztály dolgozói je­lentősen csökkentették az el­fekvő készleteket, a termelési osztály brigádja folyamatosan ellenőrzi a tervszerű anyag­felhasználást. K. D. Áprilisban Bél^egkiáiSiiás A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban működő bé­lyeggyűjtő kör- tagjai elhatá­rozták, hogy hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója al­kalmából bélyegkiállítást ren­deznek. Az ezzel kapcsolatos előkészületeket a március 23-i, vasárnapi rendkívüli közgyű­lésen beszélik meg. Várha­tóan — mint eddig — most is színvonalas és érdekes anyag­iul vesznek részt a gyűjtők. Seper, ha kérik a más pártáján is Pótalkatrészt kap a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat népszerű kis gépe, a járda- seprő. Újítottak rajta, eddig csak az emelt padkájú útsza­kaszokon dolgozott, ezután ott is tudnak takarítani vele, ahová eddig nem tudott „be­férkőzni”. A vállalat tervezi, hogy a kis masinával, ha egy- egy ceglédi munkahely erre igényt tart, vállalnak gyár előtti járdatisztítást, padka- seprést. ' lés ellenére se csökkenjenek túlságosan. Igaz, az üzem­egység egyelőre nem tervez új telepítést, de mégis: mike­budai csemetekertjükben fo­lyamatosan gondoskodnak a kivágott fák pótlásáról. ' A kert területét tavaly — 1.8 millió forintos költséggel — harminc hektárral bővítették, s az elkövetkezendő eszten­dőkben is bővítik majd. Apró fenyők A csemetekert e pillanatban hetvenhektáros: ezen a jóko­ra földdarabon évente 5—6 millió „kisdedkorú” fenyőfát és 600 ezer nyárdugványt ne­velnek, gondosnak. A fiatal fák, amint megerősödnek, in­nen, Mikebudáról kerülnek a társerdészetek .és a mezőgaz­dasági üzemek erdeibe kiülte­tésre. V. I. Tápiógyörgyéről is Kötőtűkkel szépet A Cegléd és Környéke Há­ziipari Szövetkezet kézikötő és horgoló részlege tavaly több mint 2,2 millió forint értékű árut készített, nem sokkal ke­vesebb, mint 33 ezer darab holmit adtak át értékesítésre a kereskedelemnek: bébicipőcs- két, norvégmintás kesztyűket. A régi bedolgozók mellé újab­ban tápiógyörgyeiek is csatla­koztak. A részleg általában kis szériás holmikkal foglal­kozik. Ceglédi Állami Tangazdaság Meghonosítják az új eljárásokat A Ceglédi Állami. Tangaz­daság hat állami gazdaság ösz- szevonásával jött létre. Szer­teszét fekvő földjei Cegléd, Nagykőrös, a ceglédi és a nagykátai járás határ iban te­rülnek el. Légvonalban 56 ki­lométerre van egymástól te­rületük két legtávolabbi pont­ja. Mivel a jelenlegi kerüle­tek valaha önálló gazdaságok voltak, mindenütt foglalkoz­tak mindennel. Erre vallanak ma is a különféle szőlő- és gyümölcstelepítések, az állat- állománynak helyet adó szarvasmarha-, juh- és sertés­telepek. Ezek a körülmények bizonyos mértékig megszabják a jelenlegi vezetés lehetősé­geit. A termékszerkezet to­vábbfejlesztésénél, a hatékony­ság és a gazdaságosság javí­tásánál ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni. Erről adott számot Borsos Ferenc, a gazdasági igazgatója az MSZMP járási végrehajtó bi­zottsága legutpbbi ülésén. Az úgynevezett vegyes profilú gazdálkodás tavaly 786 millió forint termelé­si értéket mutatott fel, amelyből több mint 90 százalék az alaptevékeny­ségből származott. A növénytermelés, az állat- tenyésztés, továbbá a vető­magelőállítás és a takarmány- táp-keverékek készítése meg­határozó jelentőségű. Ami nem függ össze közvetlenül az alaptevékenységgel, annak is háromnegyed része az élel­miszeriparhoz tartozik. A CÁT csökkenő eredménye mögött elsősorban a tavalyi kedve­zőtlen időjárás áll. A jobb eredmények jogos elvárása* is a termékszerkezet korszerűsí­tését szabja feladatul. Ebben azonban csak nehezen lép­hetnek, éppen a fentiekben vázolt okok miatt. 'A Farmos­tól Kecskemét határéig húzó­dó földeken nagy költségtöbb­lettel jár például a rengeteg szállítás. Az irányítás és az adminisztráció is kiterjedtebb, mint egy összefogott, könnyen áttekinthető gazdaságban. Igaz, hogy az ország egyik legnagyobb (évi 50 ezer ser­tést kibocsátó) sertéstelepe Csemőben, épült fel, de műkö­dik még két hagyományos telepük is. Az 1400 tehén négy, a hízómarhaállomány két helyen van elhelyezve. A növendékmarhákat is négy helyen tartják. Bár az elmúlt Motorkerékpár-szerviz évek sok eredményt hoztak, vannak még megoldatlan kér­dések. Ezek egyike az indo­kolt és tovább nem halasztha­tó földcsere, amely lehetővé tenné a terület koncentráció­ját és az összefogottabb gaz­dálkodást. A gazdaság 552 hektár sző­lőt, 556 hektár gyümölcsöst es 64 hektár komlót mondhat a sajátjának. Erdőterülete, amelynek nagy része cellu­lóznyár, meghaladja a há­romezer hektárt, és a nemrég alakult erdészeti társulás gesz­tora. Melléktevékenységük ke­retében meghatározó a vető­magtisztítás, a takarmánytáp- gyártás és az úgynevezett for­rólevegős szárítmányok ké­szítése (lucernaliszt és -gra­nulátum). Jelentőséggel bír húsüzemük, szeszfőzdéjük és mustsűrítményt előállító üze­mük működése. A termőtalaj minősége az egyes részeken rendkívül el­térő. A gyenge homokföldek­től a jó minőségű fekete föl­dekig mindenfélén gazdálkod­nak. A háromezer hektár ho­mok okozza a legtöbb gon­dot, amelyen cellulóznyár, szőlő, lucerna és napra­forgó telepítését, illetve termesztését tervezik. A szántóterület fele a kukori­cáé. A nagy létszámú állat- állomány takarmányszükség­lete és a hibridkukorica-üzem működtetése indokolja ezt. A kalászosok arra alkalmas há­nyadát ugyancsak vetőmag­ként értékesítik, a többi ta­karmányozásra alkalmas faj­tákból tevődik össze. Étkezési búza leadására ebben az év­ben már nem is kötöttek szerződést. A VI. ötéves terv időszakában a zöldségterme­lés megszüntetését tervezik. A rét- és legelőgazdálkodást a jövőben mindinkább a terü­let jellege dönti el. Ahol le­het, fokozzák az intenzív hasz­nosítást. A gyümölcsösöket és a szőlőskerteket korszerűsítik, a kiöregedett állomány he­lyett újat ültetnek. A termő­föld jobb hasznosítása érdeké­ben a megszűnő tanyák he­lyét, a feleslegessé vált dűlő- utakat művelésbe vonják, a szükségtelen fasorokat, árko­kat megszüntetik. Az állattenyésztés adja a CÁT termelési értékének egy- harmadát. Az ágazat évek óta nyereséges. A szarvasmarha­állomány említett szétszórtsá­gát csökkentendő a VI. ötéves terv időszakában ezer . férő­helyes tehenészeti telep építé­sében tervezik. Megkezdődött a fajtaátalakító keresztezés, részben a nagyobb tej-, rész­ben a nagyobb húshozam ér­dekében. A sertéstenyésztés meghatározó a gazdaságban. Az összes üzemi termelés ne­gyed része ebből származik. Az egy kocára jutó ered­mény 1979-ben 8144 forint volt. A hagyományos telepe­ken a jövőben a tenyésztés megszüntetését fontolgatják. A szakosított csemői sertéste­lepen rekonstrukcióra számí­tanak. A jövőben több malac­cal kívánják ellátni a környe­ző nagyüzemeket és a háztáji gazdaságokat. A juhászat is eredményes, fejlesztése gazda­ságosnak ígérkezik. A hibridkukrica vetőmagot előállító üzem a rekonstrukció után 7 ezer tonna vetőmag előállítására alkalmas. Takar- mánytáp-keverőüzemük évi 40 ezer tonna tápot állít elő, amelynek negyed részét el­adják. A tápgyártást az órán­kénti 10 tonna teljesítményű keverőberendezéssel növelik. A közelmúltban beléptek egy takarmánytársulásba, és munkájukkal a környék jobb tápellátását kíván­ják szolgálni. A környező áfészek, a közeli tsz-ek, a háztáji és kisegítő gazdaságok igényt tartanak termékeikre. A továbbiakban a fűtőolajjal működő lucernafel­dolgozó üzemet — a kedve­zőtlenül változó költségek mi­att — nem kívánják üzemel­tetni. A melléktevékenység az úgy­nevezett kukoricaroppantó üzem beállításával bővül, amely minimum tíz százalék­kal javítja a takarmányhasz­nosulást. Fehérjefeldolgozó üzemük egyelőre csak próba­képpen működik. Ha rendsze­resen dolgozik majd, jelentős mennyiségű importfehérje be­szerzése feleslegessé válik szá­mukra. A húsipari tevékeny­ség évi tízezer sertés levágásá­ra alkalmas két vágódhídjuk feladata. Elsősorban azokat az állatokat vágják le, amelyek valamilyen oknál fogva élve nem értékesíthetők haszonnal, illetve a háztájiból felvásárolt hízókat dolgozzák fel. A továb­biakban a cifrakerti vágóhíd rekonstrukcióját tűzték célul. Ha ez megvalósul, akkor az áruválasztékot is bővíthetik. A Közép-magyarországi Pince­gazdaságsai közösen kívánják továbbfejleszteni a mustsűrít­ményt készítő üzemet. A Ceglédi Állami Tangazda­ság egymilliárd forint értékű eszközzel rendelkezik, ám en­nek kihasználása ma még nem megfelelő. A jövőben rugalma­sabban kell alkalmazkodni a körülményekhez. A befekteté­sek megtérülését és hatékony­ságát kell szem előtt tartani. A minőség szigorú megkö­vetelésének, a mit. meny­nyiért? szempont érvénye­sülésének kell bekövetkez­nie. A premizálásnál ezentúl nem­csak a végzett munka meny- nyiségét veszik alapul, hanem minőségét is. Az elmúlt idő­szakban tervszerű létszám- csökkentést hajtottak végre, ugyanakkor erősödött a törzs­gárda. kedvezőbb a szak- és a betanított munkások aránya. A hatékonyság érdekében a jö­vőben nagy teljesítményű gé­peik, berendezéseik több mű­szakos üzemeltetésére töre­kednek. Az év elején az im­produktív munkaköröket felül­vizsgálták, és közülük ■ többet megszüntettek. A felszabaduló munkaerőt a termelőmunkában hasznosítják. A oárt járási végrehajtó bi­zottsága — a jelentést megtár- "va'va és elfogadva — megál­lapította. hogv a meglevő esz­közöket és a rendelkezésre álló szellemi tőkét jobban kell hasznosítani. Keresni kell az új. bevált módszereket, az eoia"*tművödist a környező <*a-"’"-?á"okkal. A testűiét meg- c7,ik*p. hogv a tangazdaság a VT. ötéves terv időszakára mi- piö^h készíts« el részleges ter­veit. nmei vek szoi°áliák a népgazdaság célkitűzésit T. T. ÚJ edző áll a csapat élén Évente több ezer motorkerékpárt javítanak a Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet Körösi úti szervizében Cegléden. Fityó János műszerész, a kép előterében, egy garan­ciális MZ-t ellenőriz. Apáti-Tótb Sándor felvétele Leirer Ferenc személyében új vezető edzője lett az Üt- tröszt KÖZGÉP SE férfi kézi­labda-csapatának, Imregi Fe­renc a pályaedzői teendőket látja el. Az új edzőtől játékos- és edzői múltjáról érdeklőd­tünk. — Csepelen kezdtem kézi­labdázni, aránylag későn, 19 éves koromban. Tizenhét évig a gyári együttes' csapatában dobtam a labdát, többször vol­tam „B” és „A” válogatott. Az NB I-ben 1972 -ben 224 góllal gólkirály voltam. Ez sokáig gólcsúcs volt, s csak Varga István, a Debreceni Dózsa vi­lágválogatottja tudta túlszár­nyalni. Az edzőséget a Csepeli Papírnál kezdtem, majd a Cse­pel ifjúsági együttesénél foly­tattam. Ezután következett Cegléd. — Milyenek az eddigi ta­pasztalatai? — Volt, aki abba akarta hagyni a kézilabdázást, s bii zony eltelt egy hónap, amíg helyrerázódott a társaság. Ez­zel együtt tizennégyen állnak rendelkezésre, s ebben a szám­ban én is benne vagyok, mert megkaptam a játékos-edzői engedélyt. Elsősorban a véde­kező játék javítása volt a cé­lom. Teremtornán ebben biz­tató jeleket már tapasztal­tam, de nagyon sok gyakorlás­ra van még szükség. ' — Osztályozóra készülünk, melyen a tét az NB I/B-ben maradás. Ezért is szerkesztet­tem egy 15 kérdésből álló adatlapot, melynek segítségé­vel a játékosok megismerésé­re törekedtem. Ebben többek között volt olyan kérdés is, hogy á csapatban hány játé­kost tart NB I/B-s szintűnek. A válaszok szerint 4—6 ilyeú sportolónk van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom