Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
1980. MÁRCIUS 4., KEDD ~<Mrtan 3 megyei pártértekezlet befelező napfa nyéről beszélt, ami szintén jó néhány felszólalásban kapott hangot. Hangsúlyozta, hogy csak olyan vezető tud felelősséggel, színvonalasan, hatékonyan dolgozni, aki elsősorban maga mutat példát arra, hogyan kell megfelelni a változó követelményeknek. Itt utalt a pártértekezleten is felszólaló Kakucsi Gabriellára, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet elnökére, aki példát mutatott tettével és nagy visszhangot keltett. Bár személyesen nem tehetett a tavalyi év némely gondjáról a közös gazdaságban, mégis először saját munkáját tette mérlegre, úgy határozott, hogy vezetői prémiumát nem veszi fel. Az első olyan tsz-elnök volt a megyében, aki ezt megtette. Ezt a magatartást Cser- . venka Ferencné úgy értékelte, mint kellő erkölcsi alapot a másokkal szembeni magas mérce beállításához, azaz: az irányításnak ilyen értelemben is elvi alapjának keld lennie. Szem előtt tartva a főváros érdekeit is A vitazáróban szintén terjedelmes hely jutott annak, ami a pártértekezleti vitában is nagy figyelmet kapott, s ez az agglomerációs övezet helyzete. Cserven ka Ferencné hangsúlyozta: a főváros, de a kormányzat érdekében is vállalni kell egy sor nehézséget. Ezt- a terhet más megye nem tudja átvállalni. Emlékeztetett arra a jelentésre, amellyel Pest megye a Politikai Bizottság előtt szerepelt, s mint mondotta Cservenka Ferencné, a sok jó, hasznos javaslat között elhangzott egy olyan vélemény: jó lenne esetleg bevezetni valamifajta lépcsőfokot a budapesti letelepedési korlátozás és a megye között. Talán nem öt év, talán két év lenne az átmenet a többi megye, Pest megye és Budapest között. De azután kiderült, ez az intézkedés nagyon sújtaná, nehezítené, lassítaná Budapest munkaerő-ellátását, pedig a budapesti üzemek működtetése népgazdasági érdek. Sok olyan kérdés van, mondotta Cservenka Ferencné, amelynek megoldásával nagyon enyhíthetnénk Pest megye gondjait —, ha csak a megye érdekét tekintenénk. Bennünket azonban nem ez vezet, hanem az, hogy először a nép- gazdasági érdeket tekintsük, s ha az összefonódik Budapest érdekével, akkor azt nekünk meg kell értenünk és úgy kell cselekednünk. Nagyon hasznos és jó, hogy mindenki a maga területén küzd, harcol azért, hogy a feszültségek amennyire lehet, oldódjanak. Ebben a pártbizottság mindig segít. De azt tudni kell, hogy nem tudunk az agglomerációban különleges, másfajta elbánást érvényre juttatni. Mi azt tudjuk megtenni, hogy ahol csúcsosodnak a gondok, nagy feszültségek keletkeznek, ott javítunk, segítünk, ha úgy tetszik, tűzoltó munkával. Nekünk azonban az a feladatunk, hogy az egész megyét fejlesz- szük. A nagykátai járás, Nagykáta község nem tartozik például az agglomerációba. Innen mégis ugyanannyi a bejáró, mint Monorról. Lehet, hogy valamivel kisebb az igény Nagykátán, mint a főváros közvetlen ' közelében, mert akárhogy küzdünk, hogy ne hasonlítsuk magunkat a fővároshoz, az óhatatlanul kialakul sok emberben. De nem lenne igazságos, ha a megye távolabbi részét háttérbe szorítanánk, tulajdonképpen azt is mondhatjuk: az egész Pest megye egy agglomeráció. A legnagyobb munkásmegye Csak a lépcsőfokai, a fokozatai talán mások, mint más megyében, ezért kellene Pest megyét olyan szintre fejleszteni, amit a népgazdaság teherbíró képessége elbír. Valamilyen rangsort lehetne és fel kellene állítani, mert Pest megye az ország legnagyobb munkáslakta megyéje. Törődni kell a fizikai dolgozókkal, a legalacsonyabb keresetűekkel, hiszen o legtöbb segédmunkás Pest megyében éL ■Mi nem mondjuk azt, hogy összkomfortos lakásokat emeljünk, ebben az ötéves tervben is sok csökkentett értékű lakást építettünk. A helyzet azt diktálja, hogy a VI. ötéves terv idején még több csökkent értékű lakást kell építeni, annál is inkább, mert sokkal kevesebb lehetőség kínálkozik összkomfortos állami bérlakás építésére, bármennyire fájó kérdés is ez, bármennyire szívügy is a lakásépítés. Az agglomerációval kapcsolatban még annyit: mindent meg kell tennünk azért, hogy feloldjuk ott a feszültségeket, ahol nagyon kicsúcsosodnak és politikai kérdéssé válnak, ösz- szefogással minél többet kejl tennünk. Az összefogás erejével Az üzemi, -szövetkezeti demokrácia kérdéseit taglaló felszólalásokat összegezve, az előadó egyebek között hangsúlyozta: mindkét oldalon, a vezetők és a beosztottak oldalán egyaránt sok a tennivaló, mert igényeim kell i demokratikus fórumokon elhangzott véleményeket, s ugyanakkor élni is szükséges a felkínált lehetőségekkel. Egy valami azonban nagyon lényeges: vállalja mindenki a véleményét, azaz ne legyen házi használatra magán-, s közszereplésre hivatalos véleménye. Az üzemi demokrácia erősödésének, a dolgozók alkotókészségének jeleként is felfoghatjuk azokat a kongresszusi vállalásokat, amelyek egy részét már eddig teljesítették a megyében dolgozó szocialista brigádok és más kollektívák. Köszönet illeti azokat a közösségeket is, amelyek képviselői itt a megyei pártértekezieten jelentették be újabb vá.látásaikat, így például csatlakozásukat a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának kezdeményezéséhez, a gyermekintézmények bővítését szolgáló kongresszusi műszakok megtartásához. — Ez azért is külön öröm számunkra — mondotta Cservenka Ferencné — mert a megye közismerten sokat küszködik a gyermekintézményellátottsággal és éppen ezért itt minden gyarapodás a lakosság széles rétegeit érinti. Vitazáró beszéde további részében a megyei pártbizottság első titkára a többi között aláhúzta: — Kétkedés nélkül megállapíthatjuk, hogy az emberek túlnyomó többsége igenis igényli a rendet, a fegyelmet, a feszes munkatempót, s ezzel összefüggésben a kellő javadalmazást, az egyéni teljesítmények elismerését, azaz: egyéni boldogulásának hozzákötését a közös teljesítményekhez. Van azonban néhány olyan tényező, ami zavart okoz. Ilyen például a jó elhatározások, a helyes döntések lassú végrehajtása, s ez irritálja, jogos türelmetlenségre készteti a kisebb vagy nagyobb közösségeket, akár a termelő-, akár a lakóhelyeken. Nem szabad ugyanis elfeledkezni arról, hogy a jó munkához, a minőségében az átlagosat meghaladó teljesítményhez szervezettség, folyamatos anyagellátás és sok minden más is kell, azaz elengedhetetlenek a feltételek. Ezeket a feltételeket minden közösség vezetésének kell megteremteni, mert csak akkor jogos a beosztottakkal szembeni elszámoltatás, a számonkérés következetessége. Cservenka Ferencné ezután a megyei párt- és állami vezetés két kérését tolmácsolta, ‘ a pártértekezlet fórumát is felhasználva ezek széles körű megismertetésére. Az első: o gyermekintézmények továbbra is élvezzenek mindenütt megkülönböztetett figyelmet. A nagyarányú társadalmi összefogás változatlanul elengedhetetlen ahhoz, hogy ezen a területen sikerüljön előbbre jutni. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy nemcsak mindennapjaink tárgyi környezete gyarapodik ezekkel az intézményekkel, hanem létrehozásuk politikai iskola is, közösséget kovácsol, embert formál, azaz: a személyükben nem érintettek is részt kérnek és vállalnak olyan társadalmi feladatokból, amelyek égető szükségként vannak jelen a megyében. A másik kérés: a lakásépítés szintén sok gonddal teli terület. Kapjon változatlan, sőt fokozott támogatást éppen ezért a magánerőből történő otthonteremtés, valamint a munkáslakás-épitési akcióra kijelölt települések éljenek a felkínált lehetőséggel, minden mozgósítható erőt összpontosítsanak minél több otthon tető alá hozása érdekében. Teljes elvi szilárdsággal Szavaznak a küldöttek Számot vetve öt év munkájával, netán olyan vád érheti az embert: csak a saját, szőkébb, belső dolgaira figyel, csak azokkal foglalkozik. De korántsem jellemezte a megyei pártértekezletet ilyen be- feléfordulás. Hiszen számot vetett azzal, hogy szocialista építőmunkánkat az utóbbi öt évben is csak békés körülmények között folytathattuk. Szükséges kitekinteni a világra. A megyei pártértekezleten dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára részletesen elemezte a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Mint rámutatott, a megye párttagsága és a politikai kérdések iránt érdeklődő közvélemény nagyra értékeli a szocialista országok következetes békepolitikáját. Ezzel szemben az enyhülés ellenségei nyílt támadást folytatnak, megkísérlik aláásni az enyhülést, igyekezvén rákényszeríteni a világra a rosszemlékű hidegháború légkörét. Az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének politikai irányvonala az enyhülés aláaknázására, a nemzetközi helyzet kiélezésére irányul. Elítéljük azokat a mesterkedéseket, amelyeket az amerikai imperializmus az afgán események ürüA világra fekintve gyén a Szovjetunió ellen folytat. Meggyőződéssel valljuk, hogy a Szovjetunió jogos, igazságos, törvényes segítséget nyújtott az afgán forradalomnak, annak védelméhez, a társadalmi haladás békés feltételeinek megteremtéséhez. Foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a megyében élő negyvenhétezer kommunista a kongresszusi irányelvek vitájában megfogalmazta: helyesli pártunk külpolitikai tevékenységét. Ugyanakkor kiemelték: a jelenlegi nemzetközi helyzetben még inkább szükség van a szocialista országok együttműködésére, a következetesebb békepolitika folytatására, a fegyverkezési hajsza megakadályozására. A párttagság helyeselte, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány minden nemzetközi és hazai fórumon a béke, a haladás megőrzéséért, megszilárdításáért száll síkra. A kongresszusi irányelvek külpolitikai kérdésekhez kapcsolódó vitájának végkicsengése az az igény: pártunk és kormányunk folytassa tovább bevált külpolitikai irányvonalát, ezzfel is biztosítván békés építőmunkánk hazai feltételeit. A tanácskozás a pihenőidőben Is folytatódik: Gáspár Sándor és Cservenka Ferencné Martin János nyugdíjas monoii vasöntővel beszélget A megyei pártbizottság első titkára a vita összefoglaló befejező részében a kommunisBalogh László (középen) a Csepel Autógyár vezérigazgatójává), dr. Novák Bélával és a gyár pártbizottságának titkárával« Fövényesi Ervinnel tdíc szerepével, felelősségével foglalkozott. A vezetőknek, beosztottaknak egyaránt szeretném lelkére kötni — mondotta —, hogy a következő időben még jobban ügyeljen a párt normáira, a párt etikai szabályaira. Az elmúlt öt évben e tekintetben is sokat fejlődött a megye, . üzemekben, termelőszövetkezetekben, a melléküzemági tevékenységben. De van tennivaló. A megnehezedett gazdasági helyzetben egyik vagy másik termelőegység ügyeskedéssel akarhat szorult helyzetéből kiutat keresni. A rendből, elvi szilárdságból azonban nem engedünk. Eddig sem helyeseltük, ezután még szigorúbban ítéljük meg például a közpénzen utazgatást. Ez nem jelenti azt, hogy lemondanánk az ésszerű utazásokról, de elítélünk minden felesleges, csak forintot pocsékoló utgt. Az Is erkölcsi kérdés, hogy ha valamilyen vállalkozásba belekezdünk, akkor az ütemterv szerint valósuljon meg. Ne tűrjük, hogy Végtelenségig elhúzódhasson valaminek a befejezése. Ha a gazdasági kérdések morális gopdokkalis terhelődnek, akkor az politikai konfliktus hordozója lehet. Szerencsére — mondotta Cservenka Ferencné — nálunk nicsenek nagy ügyek. Nálunk nincs kormányszinten, vezetői szinten olyan gond, amellyel más országok küszködnek. De mi az erkölcsöt minden szinten, minden pártmunkástól megköveteljük, függetlenül attól milyen beosztásban dolgozik, hiszen amikor kérte felvételét a pártba, magára vállalta a szervezeti szabályzat valamennyi pontját. Nyílt szó és őszinteség Elv társak — folytatta Cservenka Ferencné —, azonos a legfőbb beosztásunk, mert a párt tagjai vagyunk mindamy- nyian, s ebből származnak kötelességeink, kötelezettségeink is. Éppen ezért nemcsak erényt hirdetünk mi kommunisták, hanem azt meg is valósítjuk, s azon kevesek* akik nem hajlandók erre, számolhatnak a párttagság döntő többségének feddő szavával és szigorú ítélkezésével. Aimd elsősorban az érintettek érdekét, helyes úton tartását szolgálja, s csak másodsorban a párt sorainak erősítését, hiszen — szerencsére — az ilyen ügyek a megyében meglehetősen ritkák. A megyei pártbizottság első titkára végezetül a következőket mondotta: — A megyei pártbizottság és a megyei vezetés eddig Is arra törekedett, hogy őszintén, nyíltan kell szólni mindenről, az eredményekről és a gondokról egyaránt. Továbbra is változatlanul erre van szükség a legkisebb közösségben éppúgy, mint városi, járási vagy ‘ megyei ügyekben. A nyílt szó, az őszinteség hatalmas mozgósító erő, mert az emberek úgy érzik, s joggal; hogy nemcsak a végrehajtásnak részesei, hanem a tervezésnek, a döntések meghozatalának is. Ha pedig részesei az előkészítésnek, akkor bizonyos,' hogy alkotók lesznek a cselekvésben, a végrehajtásban is. Hafározafhozafal Ezután határozathozatal kő- kéziét állásfoglalását a Köz- vetkezett. A küldöttek egy- ponti Bizottság irányelveiről, hangúlag elfogadták a Pest a vitában elhangzottakra adott megyei pártbizottság írásbeli választ, a határozati javasla- és szóbeli beszámolóját, vala- tot. mint a Pest megyei pártérte- (Folytatás a 4. oldalon.)
