Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-27 / 73. szám
,Olvasni jó, érdemes, kell" Korunk gazdag hagyatéka Könyvek, könyvtárak, könyvesházak A tanár úr könyvek nélkül elképzelhetetlen. Legutóbb az asztmásán döcögő autóbusz ablakából néztem, ahogy karjában a könyvtoronnyal, sietősen igyekszik a monon József Attila Gimnázium felé, s megpróbáltam megfejteni, hogyan lát ki a torony mögül... Alighanem a másfél évtizednyi gyakorlat tehette az egyensúlyozás mesterévé. Stéhli Ferenc, a gimnázium tanára ugyanis Ifi esztendeje könyvbizományosi teendőket is ellát az iskolában. Azaz: válogat, vásárol az áfész mo- nori könyvesboltjában, cipeli a kiválasztott műveket, s ajánlja, árusítja, elsősorban a diákoknak. ★ — Tizenhat év gyakorlata elég ahhoz, hogy előre felmérhessem, mit is érdemes megvásárolni. Elsősorban azokat igyekszem kiválasztani, amelyekről tudom: szükség van rá a gyerekek tanulmányainak kiegészítéséhez. És persze, előre tájékozódom az újonnan megjelent kötetekről, s ami érték, nem pedig nyilvánvalóan semmitmondó tucatmunka — mert hát ilyen is van —, azt viszem az iskolába. — Előfordul, hogy „rendelnek”, konkrét kívánsággal jelentkeznek a diákok? — Hogyne, gyakran. Kérnek frissen megjelent szép- irodalmat, esetleg ismeretterjesztő művet, útikönyvet... Ha megtalálom az üzletben, természetesen 1 teljesítem a kívánságukat. — Mennyit költenek könyvre a gimnazisták? — Egy tanév alatt 65—70 ezer forint a „forgalom”. — Nött-e ez a szám az | évek alatt? — Nagyjából mindig ugyanennyivel zárok. De az sem kis dolog azért, hogy az érdeklődés, ha nem is nő számottevően — de nem is fogy. — Legutóbb milyen könyveket szállított tanár úr a könyvesboltból az iskolába?— Néhányat kapásból sorolok fel, ezek minden bizonnyal hamar gazdára találnak: a Panoráma útikönyvek új kiadású romániai útikalauza, az Esztétikai alapismeretek, afféle kislexikon, amit mindig szívesen vásárolnak, az Állatok világa című kiadvány... És — talán különös, de így van — most a mezőgazdasági könyvhónapban meglehetősen szép számmal fogytak a házikertekkel kapcsolatos teendőről írott szakkönyvek. ★ Benda Lajosné, a monori járási könyvtár könyvtárosa azt mondja: — Túlléptünk már azon, hogy Jókai legyen nálunk a „listavezető”. A sikerkönyveket keresik, olvasóink elsősorban, főleg azokat, amelyeknek feldolgozása a televízióban vagy a moziban „fut”. A közelmúltban a Jelenetek egy házasságból volt a legkeresettebb, mostanában még mindig a Gyökerek című könyvet keresik, de liscserélnek nálunk. Igen, ilyenek is akadnak, nem is kevesen, azok között például, akik gyesen vannak, vagy már nyugdíjasok ... ★ „Az elmúlt évtized talán legmarkánsabb felnőtt szimbolikus alakja lett az olvasó ember. Ez korunk egyik legtöbbet ígérő, gazdag hagyatéka a jövő számára” — írta Simon István. Szép számok illusztrálják a szellemi gondolkodást. A járás könyvtáraiban tavaly már 16 ezernél több beiratkozott állandó olvasót tartottak nyilván, s a könyvesboltoknak sem csupán a forgalma nő — nő a könyvesboltok, a könyvesházak száma is. K. Zs. * Igazgatók értekezlete Fegyelem és munkaerkölcs A járás általános iskolai igazgatóinak munkaközössége ma délelőtt 9 órakor tartja következő foglalkozását a pilisi 2-es számú Mária-telepi iskolában. A tanácskozás témája: A fegyelem és munkaerkölcs. A vitaindító előadást Pesti Imre járási tanulmányi felügyelő tartja. Elegendő a szén és a tűzifa Tart a kedvezményes tüzelövásár A múlt hét elején kezdődött a kedvezményes tüzelővásár. Maglódon az Alsó-Tápiómen- ti ÁFÉSZ 11-es számú tüzelő- és építőanyagtelepének vezetőjétől, Nagy Imrétől érdeklődtünk, hogy milyen készletek állnak a lakosság rendelkezésére helyben az akció ideje alatt? — Jelenleg a magyar szenek kaphatók. Dorogiból 10, tataiból 4, várpalotaiból 3, beren- tei darabosból 5 és berentei dióból 2 ezer mázsa a készletünk. Az akció ideje alatt 5 ezer mázsa dorogi brikettet és egy ezer mázsa tatai brikettet várunk. — Tavaly a járás egyes községeiben gond volt a tűzifa-ellátással. Itt Maglódon milyenek a tapasztalatok? — Tűzifából kielégítő volt az ellátás 1979-ben, 12 ezer mázsát adtunk el a lakosságnak. Most körülbelül 4 ezer mázsa a készlet, s még 5 ezer mázsát várunk a közeljövőben. — Hogyan alakult a telep forgalma a korábbi években? — 1978-ban a teljes évi forgalom 21 millió 400 ezer, tavaly 23 millió 449 ezer forint volt. Tüzelőből 1978-ban 51 ezer 676 és 1979-ban 42 ezer 88 mázsa fogyott el, építőanyagok közül, például a cementből, a Sport innen-onnan A labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupában a legjobb nyolc közé jutásért az üllőiek az NB I-es Diósgyőri VTK-t kapták ellenfélül. A találkozóra, amely iránt máris nagy az érdeklődés, április 16- án került sor Üllőn. ★ A megyei MNK-ban még három csapatunk érdekelt. Április 16-án lesz a Nyáregyháza —Dunakeszi VSE mérkőzés. Az üllőiek találkozója miatt viszont április 23-án lesz a Ve- esés—Kartal és a Gyömrö— Tápiószentmárton találkozó. ★ A monori—ceglédi összevont járási labdarúgó-válogatott tavaly továbbjutott. a gödöllői járással szemben. Legközelebb április 24-én, Nagykőrösön fogadják a nagykátai járási csapatot, a visszavágó május 1-én lesz, később kijelölendő helyen. Megkezdődtek az úttörő olimpia idei versenyei a labdajátékokban már több mérkőzést lejátszottak. ★ Megyei bajnoki mérkőzésen a gyömrői sakkozók 6-4-re legyőzték a szobi csapatot. ★ Focieredmények, serdülők: Monor—Albertirsa 4-0, Maglód—Nagykőrös 0-2, Vecsés— Abony 1-3, Üllő—Gyömrő 3-3, Sülysáp—Ceglédi VSE 1-3, Pilis—Dánszentmiklós 3-2. 11. osztály: Vasad—Kocsér 7-1, Vecsés II.—Sülysáp II. 2-2, Maglód II.—Kecskéscsárda 3-0, Törtei II—Gyömrő II. 1-2, Ecser—Nagykőrös II. 5-1. G. 3. IVSai labdarúgás MNK-mérkőzés: Gyömrő— Maglód, Gyömrö 16 óra. Vezeti: Ágoston József (Partjelző: Sárosi László). két előző évben 27 ezer 431, illetve 29 ezer 104 mázsát értékesítettünk. — Sajnos a cementáru és egyes fűrészáru-ellátásunk meglehetősen gyenge volt a múlt esztendőben, míg 1978- ban 500 köbméter épület- gömbfát kaptunk a vállalat; központi telepéről, addig a rákövetkező évben csupán 50 köbmétert, de forgalmunk így is szépen alakult tavaly. Fűrészáruból 3 millió 25 ezer, nyílászárókból 2 millió 282 ezer, burkolóanyagokból 1 millió 286 ezer, betonáruból 3 millió 261 ezer, egyébből 10 millió 609 ezer forint árbevételünk volt, így sikerült éves tervünket 98 százalékra teljesíteni. A. L. A. ŐRI map Öt esztendő tükrében Erősödött a mezőgazdasági jelleg Kialakultak az optimális üzemi méretek A közérdeklődés reflektorának fókuszában ezekben a | nak ki. A kiváló adottságok, napokban a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa áll. A járási, városi, megyei pártértekezletek ' után az országos fórumon készül számvetés öt esztendő ideológiai, politikai, gazdasági feladatainak végrehajtásáról, a későbbre maradt tennivalók összegzéséről. A Központi Bizottság beszámolója, az elhangzott felszólalások nem csupán általánosságban tükrözték eredményeinket és gondjainkat, hanem kinek-kinek alkalmat adtak arra, hogy felmérje: a saját munkájában, a munkahelyén és a szükebb pátriájában tapasztalható fejlődés, a megoldásra váró problémák mennyire vannak összhangban az országéval. A következő napokban megejelenő néhány írásunk azt a célt szolgálja, hogy — a járási pártbizottság állás- foglalása alapján — számba vegyük a monori járásban öt esztendő kemény munkájával elért sikereket, s a legsürgetőbb új feladatokat. A járás településein ezrek ülnek minden hajnalban, kora reggel vonatra, autóbuszra: ezen a környéken az átlagosnál is magasabb a fővárosi munkahelyeken dolgozók, az ingázók száma. Egyre többen találnak munkát a járás iparában is. Mindezek ellenére megmaradt, sőt tovább erősödött mezőgazdasági jellege. Az V. ötéves terv első három évében erősödött a koncentráció, befejeződtek a termelőszövetkezeti egyesülések. Létrejöttek a korszerű termelési szerkezet kialakításához és a leghatékonyabb módszerek alkalmazásához szükséges feltételek, az optimális üzemi méretek. Magasabb hozamok Az előző tervidőszak végéig a járás mezőgazdasági termelésének színvonala, elmaradt a megyei átlagtól. Ezzel a ténynyel kellett szembenézni, feltárva az okokat is, az új feladatok meghatározásakor. A mennyiségi szemléletet hamar fel kellett váltania a minőségi követelmények teljesítésére való törekvésnek. Az üzeTöbb a feladat Gépesített fakitermelés Könnyebb az emberek munkája Évről évre nagyobb feladatok hárulnak a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság monori erdészeti üzemére. Tavaly — a korábbi évekhez képest — már jóval több fát termeltek ki a három járás területére kiterjedő erdőrészeken. Míg 1978-ban 32 ezer köbmétert, addig tavaly már 41 ezer 500 köbméter fa került a csévharaszti és a tá- piószecsői fafeldolgozó üzemükbe, illetve a nagykátai, da- basi és a monori járás TÜ- ZÉP-telepeire. A vállalat is jelentős segítséget nyújtott a monoriaknak, mert egész évben gépekkel, emberekkel erősítették a főidényben az üzem munkáját. Gondot fordítottak a nehéz fizikai munka könnyítésére. Az erdészeti dolgozók — a fakitermelők — korábban a 12 kilós motorfűrésszel dolgoztak, azokat 3 kilóval könnyebbekre cserélték ki. Ugyancsak a fizikai munka könnyítését segítette elő egy HY-AB típusú daru vásárlása, ezáltal a kitermelt fa 95 százaléka már gépekkel kerül a teherautók platójára, illetve a vagonokba. G. J. A nap kulturális programja Gyomron, 17 órakor: egészségügyi előadás a nyugdíjasklubban. Időskorúak helyes életmódja, gyakori megbetegedések, megelőzésük, gyógyításuk, 17-től: asztalitenisz és birkózóedzés. Maglódon, 13- tól: a fúvós zenebarátkor foglalkozása (az általános iskolában). Mendén: honismereti kiállítás, 18-tól: a csillagász szakkör és az ifjúsági klub foglalkozása. Monoron, 9-től 12-ig-és 14-től 17-ig: Szitamappa 1919. című képzőművészeti kiállítás (a Vigadó feletti kiállitóteremben), 13-tól 17-ig: szabás-varrás tanfolyam, két csoportban (a Vetőmag Vállalatnál), 17-től: alapfokú nyelv- tanfolyam. 18-tól: a motorosklub foglalkozása (a HNF székházban), 19-től: a sakk szakkör összejövetele a moziban, 16-tól: a Pál utcai fiúk, 18-tól és 20-tól • Asszony, férj nélkül. Pilisen, 17-től; a fotó: 18-tól: a sakk szakkör és az ifjúsági klub foglalkozása, a moziban, 17-től és 19-től: Vadember, mi sajátosságokra ügyelve fokozatosan átalakult a járásban a szántóföldi .növények vetésszerkezete, több mező- gazdasági üzem vállalkozott az igényes céltermelésre. Az összes szántóföldi terület 28,5 százalékán terem a búza és 22,8 százalékán a kukorica. A közös gazdaságok ma már a szántóföldi növények 70 százalékát valamelyik termelési rendszer irányításával, ellenőrzésével termesztik. A szakmai igényesség, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem növekedésének, a korszerűbb agrotechnikai eljárások alkalmazásának tulajdonítható, hogy a növény- termelésben általában emelkedtek a hozamok. A kukorica és a burgonya átlagtermése évenként ingadozott. Szép eredményeket ért el az utóbbi esztendőkben a napraforgótermesztésben a sülysápi Tápió- völgye, és a gombai Fáy András Termelőszövetkezet. A sülysápi' közös gazdaság ugyanakkor a búza és a lucerna, a pilisi Aranykalász Tsz a hibrid kukorica, a monori Kossuth Termelőszövetkezet pedig a rozs vetőmagelőállításával is eredményesen foglalkozik. A monori járásban található Pest megye zöldségtermő területének 12—13 százaléka: évente 1 ezer 800, 2 ezer 100 hektár. A legjelentősebb a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet gesztortevékenysége. A járás zöldségtermő területének felét ebben, a káposzta, a sárgarépa és a gyökérzöld- ség-termesztésben gazdag hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági üzemben művelik. Tavaly 300 millió forintos beruházás kezdődött Vecsésén: a kertészeti termékek minőségének megóvását, szakszerű tárolását, a helyben történő feldolgozást teszi majd lehetővé a megépítendő 3 ezer vagonos feldolgozóüzem és az 1 ezer 200 vagonnyi termék befogadására képes hűtőtároló megépítése. A szántóföldi kultúrák termesztésének jó eredményei a megfelelő szaporítási fokú, alkalmas vetőmagnak is köszönhetők. Nemcsak a járásban. hanem a megyében is fontos szerep jutott a Vetőmag Termeltető és Értékesítő Vállalat Monoron levő területi központjának, a mag- g.várnak. ahol tavaly 692 millió forint termelési érték mellett 19 millió forint nyereséget értek el. Olcsón, gazdaságosan A szőlő- és gyümölcstermesztő ágazatban is jelentős fejlődés volt tapasztalható a járásban. Az érdekelt gazdaságok vállalták, hogy a Monori Állami Gazdaság irányításával Szárazhegy térségében az elkövetkező években 1 ezer 400 hektárnyi összefüggő szőlőültetvényt alakítaa mikroklíma, az alkalmazható legkorszerűbb nagyüzemi módszerek ígérik az elképzelés sikerét. Az Aranykalász Tsz-ben is jól ismerlek fel a gyümölcstermesztés technológiai szintjének szükségszerű emelkedését, s ezért csatlakoztak a Dél-Pest megyei Gyümölcstermesztesi társuláshoz. Az eltelt öt esztendő során a növénytermesztési ágazathoz hasonlóan növekedtek az állattenyésztés feladatai is a járásban. A meglevő lehetőségek jobb hasznosításával a szarvasmarhatartó ágazatban — a célkitűzéseknek megfelelően — nemcsak a tehénállomány gyarapodott, hanem a szövetkezeti, szektorban az öt év előtti 2 ezer 223 literről 4 ezer literre, az állami gazdaságban 3 ezer 245 literről 4 ezer 720 literre emelkedett a tej hozam. Több járásbeli szövetkezet közösen igyekszik megvalósítom az üszőnevelési programot. A gesztor feladatait a gombai Fáy András Termelő- szövetkezet kollektívája vállalta magára. Jelenleg ezer üszőt nevelnek ebben a közös gazdaságban, s tevékenységük a beruházási gondok miatt sem torpant meg. Olyan egyszerű, technikailag saját kivitelezésben is elkészíthető megoldást találtak, amelynek alkalmazásával az egy férőhelyre jutó költség csak 10 százaléka (!) a korábban tervezettnek. A Monori Állami Gazdaságban eredményesen folytatódott a sertéstenyésztés rekonstrukciója. A Kossuth Mgtsz-ben 1978-tól vezették be az úgynevezett battériás malacnevelést, amelyhek eredményeként a két sertéstartó nagyüzem a korábbi 13 ezer helyett már 25 ezer hízót ad át évente a vágóhídnak, illetve a kereskedelemnek. Egyre több járásbeli közös gazdaság ismeri fel a juhtenyésztés gazdaságosságát. A tervidőszak elején alig 3 ezer gyapjas jószág legelészett a járás rétjein, tarlóin, tavaly viszont már 10 ezer anyajuh- val rendelkeztek a gazdaságok, s nemcsak a számbeli növekedés jelentős, hanem lényegesen javult az állomány minősége is. A járás erdőterülete az ösz- szes földterület 20 százaléka, ez az arány jónak mondható. Az érdekelt mezőgazdasági üzemek erdőgazdálkodási társulást hoztak létre, amelynek előnyei, eredményei a kezdeti gondok ellenére is érezhetők. Hasznos támogatás A háztáji és kisegítő gazdaságok termelését is a mezőgazdasági üzemek koordinálják. Háztáji ágazatok létrehozásával segítették a politikai bizottság 1976. március 16-i. valamint a KB 1978. március 15-i határozatának eredményes gyakorlati végrehajtását. Munkájuk hatékonyságát jelzi, hogy míg 1975-ben a kisüzemi gazdaságok árbevétele 9 millió forint volt, tavaly már 116 millió forint jövedelemhez jutottak a kisgazdaságok. Az Állatforgalmi- és Húsipari Vállalatnak leadott sertések száma ugyanezen időszak alatt 6 ezer 400-ról 20 ezerre emelkedett. Vereszki János tánk van már azokról az előjegyzettekről is, akik Merle Védett férfiak című könyvét. vagy a Tények és tanúk sorozatból a Ludovikától Sopronkőhidáig c:mű művet szeretnék ' kivinni. — Lépést tud-e tartani a könyvtár a könyvesbolt kínálatával? 4 — őszintén szólva; nem. Mi ugyanis a könyvtárellátótól kapjuk a könyveket, s mire egy-egy új kiadás megérkezik... A könyvesbolt kirakatában már két hónapja is kint van egy-egy friss kötet, mire mi is kapunk belőle, de addigra már húsz név is sorakozik az előjegyzésünkben: kik szeretnék kikölcsönözni. — Mennyit és mit olvas-1 nak vajon a könyvtárosok? — Sokat, de eleget sohasem. Ez attól függ, melyikünknek milyen az éjszakai teherbíró képessége. Napközben ugyanis nemigen érünk rá. de elmondhatom azért: egyikünknek sem marad egyetlen napja sem olvasás nélkül. Nemcsak azért, mert illik, hogy tájékozottak legyűrik mindabban, amit ajánlunk, hanem mert olvasni jó, érdemes, kell. Amikor egy- egy új szállítmány érkezik, élvezettel, kívnácsian bontogatjuk a csomagot: mit is találunk benne...? Mindent persze, nem olvashatunk el, sőt meg sem közelíthetjük azokat az olvasóinkat, akik hetenként 10—12 könyvet is
