Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

f GQDpl vai LUOI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VH. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1980. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP Az új szabályozók szerint Kockáztatni - az eredményekért Nem telt még el sok idő január elsejétől, amióta a vál­lalatok, szövetkezetek új sza­bályok szerint gazdálkodna«: nehéz megfogalmazni a tanul­ságokéit, kevés még a példa, s az új közgazdasági szabályo­zók közül még nem is érvé­nyesül mindegyik egyforma súllyal. De a tavalyi előkészü­letek, a tervek összeállítása, s az eltelt két hónap tapasztala-, tai alapján már nem éri vá­ratlanul az üzemek, szövetke­zetek vezetőit a kérdés: mi a véleményük a változásokról, hogyan alkalmazkodik cégük a feltételekhez. Nem egyformán Ahol ezúttal érdeklődtünk, a gödöllői Háziipari Szövetke­zetnél, Köteles Imréné elnök és Grünwald Pálné főkönyve­lő szavaiból először azt a ta- núlságot vonhattuk le, hogy a felelős vezetésnek tömérdek dologban kell eligazodnia, ren­geteg kérdésre keld lehetőleg minél gyorsabban és természe­tesen a lehető legjobb választ megadni. Hogy ne. vesszünk el a tenni- és elemeznivalók ren­getegében, vezérfonalul a szö­vetkezet termelő egységeinek sorravétele kínálkozott, ven­déglátóink így próbáltak kö­vetnie tő rendet teremteni a kí­vülálló számára is a sok-sok összefüggés között. Megtudtuk, hogy a háziipa­riak három részlege nem egy­formán érzi a változást, s ha az egészet nézzük, akkor a ter­melésüknek körülbelül egyhar- madát 'érintik a nehézségek. Először beszéljünk erről. . — A kötődé termelésünk egynegyedét adja — tájékoz­tatott köteles Imréné —, sitt sok gonddal kellett szembe­néznünk. Nem várhattunk a szabályozórendszer teljes meg­ismeréséig, munkát kellett sze­reznünk az első, negyedévre, még azon az áron is, hogy cikkeink kevésbé lesznek gaz­daságosak, kockáztatnunk kel­lett. S bár a fonal árának vá­ratlan emelkedése valóban kedvező énül hatott, ú£y vél­jük, így is megérte, dolgo­zóinknak elegendő a munká­ja, kereskedelmi partnereink elégedettek, a szooialista orszá­gokban exportunk jó piacra talál. Nem volt persze mindez Ilyen egyszerű, ahogy azt pár mondat összefoglalja. A koc­kázat nagy, a döntás nehéz, s még ma sem nyugtázható tel­jes bizonyossággal. Ráadásul nem várt nehézségek is aka­dályoztok a munkát, mint pél­dául a januári fonialhiány. De a kötőrészleg még így is jobb helyzetben van, mint a szövet­kezet termeléséből tíz száza­lékkal részesülő bőrdíszmű- részleg. Erről Grünwald Pál­né tájékoztatott: — Táskáinkat mindig bel­delem nélkül a kereskedelem­mel. S hogy milyen belső intéz­kedésekkel igyekeznek alkal­mazkodni az új feltételekhez/ Erről nem egy, de három új­ságcikk is szólhatna. A leg­fontosabbat együtt sorolta az elnökasszony és a főkönyvelő­nő. Nemcsak lehet, kell Az első teendőjük az volt, hogy számba vették valameny- nyi terméküket, s a részletes kimutatás jó áttekintést ad a többi között az energiaszükség­letről. Azért említjük éppen ezt, mert a költségek csökken­tése az egyik legfontosabb te­endő, s mi mással lehetne ta­karékoskodni, mint az, ener­giáival. Sőt: nemcsak, hogy le­het, kell is, hiszen kevesebbet szabad felhasználni abból, aminek az ára egyébként Is emelkedett. Programot dolgoz­tak ki arra, hogy 15 százalék­kal csökkentsék tehát az ener­giát, s a többi általános költ­séget is. A munkaszervezésben, a munkafegyelem javításában sem tétlenkedhetnek. S hogy valóban új megoldásokat al­kalmaznak, arra legyén elég most csak egy-egy példa. Ahol lehet, teljesítményhez kötött bérezést vezetnek be, így az egyik legfontosabb munkahe­lyen, a szabászaton is, amitől a műhelyek egész teljesítmé­nye függ. A minőség javítá­sát prémiumokkal szorgalmaz­zák, növelik a vezetők, a köz­vetlen termelésirányítók fele­lősségét is. G. Z. Háziipari szövetkezet Csinosodó műhelyek Felújítják, csinosítják a gö­döllői Háziipari Szövetkezei műhelyeit. Az ablakok, ajtók cseréjét, a teljes csatornázást a gödöllői Építőipari Szövetke­zet dolgozói végzik, s május elejére a háziipariak szeretnék befejezni a vakolást, a festést és a mázolást is. Régi gond volt már a szö­vetkezetben, hogy nem jutott' pénz új műhelyek, csarnokok építésére. S mert erre az el­következő években sem szá­míthatnak,, legalább a megle­vőket kívánták felújítani, ké­nyelmesebbé, biztonságosabbá tenni. Folyamatos munka a villanyhálózat belső korszerű­sítése is, amit 1977-ben kezd­tek, nem utolsósorban azért, hogy jobb, nagyobb teljesít­ményű gépeket is üzembe ál­líthassanak. Az idén erre 750 •ezer forintjuk van, s a mun­kával szintén az Építőipari Szövetkezetét bízták meg. Ha a korszerűsítéssel végez­nek, nem lesz akadálya az új gépek beállításának, s ez nem kevesebbet jelent majd, mint hogy szebb, nagyobb áron ér­tékesíthető termékeket küld­hetnek a tőkés piacra. — Elfogadták az aszódiak utólagos jelentkezését a IV. Galga menti népművészeti ta­lálkozóra. Négy tánckategóriá­ban adnak számot tudásukról a legközelebbi, Bagón tartan­dó szakági bemutatón, már­cius végén. Hagyományőrző úttörők Az idén: csapattörténeti krónikák Az úttörőcsapatok régi kí­vánsága 'teljesült tavaly, az év végén, amikor a Pest me­gyei Úttörőelnökség úttörőtör­téneti szakbizottságot hívott életre. Feladatául azt szabták, hogy gyűjtse, rendszerezze, ér­tékelje a megye úttörőmozgal­mának dokumentumait. Országos filmszemle Az idén elsősorban a csapat­történeti krónikák-összeállítá­sa és összegzése a feladat, s ez egyszerre két célt szolgál. A megyei úttörőtörténelem mel­lett a csapatok hagyományőr­ző tevékenységének fellendíté­sét iJ: minden csapatnak le­gyen megfelelő módszerrel összeállított története, lexiko­na, s ezeket mutassák be kiál­lításokon is. Az anyagokból a megyei szakbizottság jövőre, az úttörőmozgalom 35. évfor­dulója tiszteletére három kiál­lítást tervez s megjelentet egy összefoglaló kiadványt is. A szakbizottság idejében el­juttatta felhívását az úttörő- csapatokhoz, s a túrái gagari- nosok nem tétlenkedtek: tizen­két pedagógus fogott hozzá a dokumentumok összegyűjtésé­hez, valamint az út'törőtörté- neti csapatmúzeum megalapo­zásához. Felmérő és adatkérő lapokat küldtek a csapat egy­kori vezetőinek, tagjainak, amelyben kérték, írják meg élményeikét, emlékeiket, aján­dékozzák vagy kölcsönözzék a leendő múzeumnak a birto­kukban levő mozgalmi doku­mentumokat, tárgyakat. A turaiak gyors, felelősség- teljes munkája elismerése- .képpen a szakbizottság feb­ruári ülésének ők adhattak otthont. Volt mivel ismerked­ni a vendégeknek: az úttörő­szobában berendezett múzeum­ban két tablón mutatják be a csapat őstörténetét, a névvál­tozásokat, az egykori csapatve­zetőket. Külön tablókon foglalkoz­nak a túrái úttörők hagyomá­nyaival: az országos hírű Gal- ga-expedíció; tárgyi emlékeit is őrzik,, de megtalálható itt a népi játék olimpia zászlaja, a múlt nyáron Túrán rendezett országos úttörő filmszemle dí­jai, az iskola kimagasló sport- eredményeit tanúsító serlegek, jelvények, az immár 5 éves múltra visszatekintő csapatűj- ság, az Úttörő Űrszonda doku­mentumai és az úttörőgárda hatéves működésének emlékei. A megyei vendégek elisme­réssel nyilatkoztak a látottak­ról, a kiállítás megtekintését követő szakbizottsági ülésen, ameíyen először Kardoss Imre iskolaigazgató köszöntötte a résztvevőket, majd Rakó Jó­zsef az Őrsvezető című folyó­irat főszerkesztője, a szakbi­zottság elnöke kérte meg a csapatkrónika • túrái összeállí­tóit, hogy adjanak tanácsokat a többieknek. Érdekes volt Békési István csapatvezető ismertetője a tú­rái úttörőcsapat történetének dátum szerinti összeállításáról. Ebben a hiteles dokumentu­mok alapján megírt történet­ben a többi között az olvasha­tó, hogy 1948 májusában kez­dődött meg a községben az út­törőcsapat szervezése. Még ab­ban az évben, szeptemberben az MDP túrái szervezete le­vélben köszönte meg a tanuiók Gyűjtötték a diákok Iskolamúzeiun nyílik Aszódon A felszabadulás ünnepe tisz­teletére április 3-án avat jak fel az aszódi Petőfi Gimná­zium és Gépészeti Szakközép- iskolában azt a kis múzeumot, amelynek félig elkészült szek­rényei már ott láthatók a be­járati lépcsőházban. A muta­tós tárlókat az iskola igazga­tója, Cser László tervezte, s a karbantartó-műhelyben ké­szítették el. Az iskolamúzeum négy rész­ből áll majd, az előtérben a helyi Petőfi Múzeum segítsé­gével helytörténeti és régésze­ti emlékeket állítanak ki, s ugyancsak itt kapnak helyet a Galgia vidékének népvisele­teit, népművészetét reprezen­táló tárgyak. A folyosón az aszódi Petőfi-emlékeket tart­ják majd, itt lesz az iskola történetét feldolgozó kiállítás is. A dokumentumokat, a tár­gyi emlékeket a tanulók, az egykori diákok gyűjtötték, s anyagot ad a Petőfi Múzeum is, amely szaktanácsokkal is segíti a tervek megvalósítását. Készül a Tornádó hab jelzője Eddig mintegy 60 százalékát készítették el az erő- és munka­gépeknek a téli nagyjavítás során a kartali Petőfi' Termelő- szövetkezet bagi gépműhelyében. Március közepére befejezik valamennyi gép javítását. Képünkön: Paja Antal és Varga László a Tornádó műtrágyaszóró gép habjelzö készülékét sze­reli fel. Barcza Zsolt felvétele által összegyűjtött 290 forintot, amit az iskola újjáépítésére ajánlottak fel. Egy év múlva már 18 pajtásnak tartottak őrsvezető-tanfolyamot a kas­télyparki iskolában. Az élvezetes olvasmányból kiderül az is, hogy az első tú­rái táborozó Sára Veronika volt, aki 1949 nyarán töltött boldog napokat Csillebércen. 1950. április 4-én a szülői munkaközösség zászlóval aján­dékozta meg az akkor Szilágyi Erzsébet nevét viselő úttörő- csapatot. 1953-ban országos at­létikai csúcs született Túrán. Áki elérte: Tóth Péter úttörő. Pénz az újjáépítésre Hosszú oldalakon keresztül folytathatnánk a felsorolást, amely a történetírók pontossá­gát, gondosságát is dicséri. Szarvas László, a szakbizottság tagja, a hagyományok szerepé­ről beszélt: ezek nélkülözhe­tetlenek a jó közösség kiala­kításában. Tamasi Endre for­ráskúti iskolaigazgató javasol­ta, hogy a történetírásnál tá­maszkodjanak a gyermekek az egykori úttörők személyes visz- szaemlékezéseire, s a kiállítá­sokon kapjanak helyet a gyer­mekek munkái iS. Utalt arra is, hogy gondosan kell őrizni a gyűjteményeket, mert sajnos előfodul, hogy egyesek magán- gyűjteményeik kiegészítésére használják a nehezen megszer­zett emlékeket. Hangfelvételek is A megőrzés fontosságát hangsúlyozta Gergely Éva is, a gyömrői úttörőház igazgató­ja. Józsa Imre javasolta, hogy a fényképes, rajzos es szöveges dokumentumok mellett kapja­nak helyet a hangfelvételek is. A kocséri Utassy Miklósai tanár szerint arra kell töre­kedni, hogy csak a rolóban történeti értékű emlékek tölt­sék meg a múzeumokat, össze­állításokat. A szakbizottság ülésén egyetértettek abban, hogy a munka elsősorban a gyerekek nevelését segítse, ébresszen büszkeséget, tennivágyást a •nai úttörőkben. A túrái felhí­vás mintájára javasolta a szak- bizottság, hogy a megye többi községében is vonják be a munkába a volt csapattagokat, szülőket. Fontos figyelmezte­tés az is, hogy a csapatmú- zeum ne legyen öncélú: a ki­állítások szolgáljanak segítsé­gül az őrsi és rajvetélkedők­höz, újabb hagyományok meg­teremtéséhez, az úttörőélet színesítéséhez. Takács Pál Dolgozz hibátlanul A kartali tsz kezdeményezése Egész éven át igen nagy, fe­lelősségteljes munka hárul azokra az emberekre, akik a mezőgazdasági gépeket üze­meltetik. A traktorosok, a gépkocsivezetők, a kombájno- sok és a többi betakarító gép nyergében ülők fegyelmezett, jó munkája az egyik legfőbb biztosítéka a' jó eredmények­nek. Tény az is, hogy egyi­kükre, másikukra' milliós ér­tékű gépeket bíznak. Nem mindegy tehát, hogy a saját munkaeszközükre, amely egy­úttal a közösség vagyona, ho­gyan vigyáznak, miképpen őrzik meg állagukat. Nem véletlen tehát, hogy örömmel adhatunk hírt arról a kezdeményezésről, amelyet az ipari üzemekben meghono­sodott minta testre szabásával, a kartali Petőfi Termelőszö­vetkezetben most vezetnek be. A dolgozz hibátlanul moz­galomról van szó, amelyet egyelőre az említett gépek ke­zelői számára írtak ki a mű­szaki főágazatban. Pontokba szedték, írásban rögzítették azokat a legfontosabb követel­ményeket, amelyeket a trak­torosoknak, gépkocsivezetők­nek és a betakarító gépek irá­nyítóinak teljesíteniük kell egész évben, illetve a beta­karítási idényben. Mi mindenre kell ügyel­niük? Például a járművek tisztán tartására, a gépeken észlelt rendellenességek azon­nali bejelentésére, a munka- védelmi és a KRESZ-előírások betartására; a pótkocsin, és a munkagépeken előírt napon­kénti karbantartások elvégzé­sére. Hogyan kérik számon, s hogyan díjazzák mindezt? A traktorosok 1200 a gépkocsi­vezetők 800, a kaszálógép-ve- zstők. 600, a kombájn- és a silógépvezetők 400—400 forint értékű zsetonokat kapnak év elején, ötvenforlntos címle­tekben. Ha év közben az előírt feltételeknek megfelelnek, minden zseton náluk marad, s az értük járó jutalmat jö­vő év januárjában a téesz pénztárából felvehetik. Ha viszont vétenek a ki­írás egyes pontjai ellen, az a zsetonok elvonásával jár. Két zsetont, azaz száz forintot veszíthet az, akit azon csípr nék, • hogy túlterheli jármű­vét, elhagyja munkagépét, en­gedély nélkül távolmarad a munkából, megszegi a munka- védelmi előírásokat, szaksze­rűtlenül járatja be a jármű­veit. Sokkal többet veszíthet az, aki ittasan jelenik meg a munkában, vagy munkaidő alatt szeszes italt fogyaszt.. A jutalom megvonásán túl /cdr- térítést is fizet, aki gépével, járművével engedély nélkül végez munkát. A kötelességek ellenében forintok forognak tehát koc­kán. Valljuk be: az előírások közül több is olyan, antit tel­jesíteni, alapvetően becsület­beli ügy is. A kartali szövet­kezetben követett módszer mégis példát adhat rá, hogy a jó ügyet erkölcsi és anyagi megbecsülés révén miképpen lehet szolgálni. F. I. Tömegsport Nyitott edzések Hallgattak a tömegsport ügyét szorgalmazó felhívások­ra Aszódon, a helyi Spartacus sportegyesületben. Valameny- nyi- szakosztályuk edzése nyílt, nemcsak a versenyzők járhatnak ide. Akik már ki­öregedtek egy-egy sportágból, vagy akik még csak most is­merkednek az alapfogásokkal, azok is kedvükre mozoghat­nak, s ehhez, ha mód van rá, felszerelést is ad az egyesület Kézilabda-teremtorna Visszavágott a Pénzügyőr A budapesti Nyár utcában folytatódott a Duna Kupa ké­zilabda-teremtorna. A Péceli Spartacus ellenfele a fővárosi I. osztályban szereplő Pénz­ügyőr csapata volt. Péceli Spartacus—Pénzügyőr 21-26 (12-13). Pécel: Víg — Tolna (1), Ma­rosvölgyi (8), Katona, Szilvá- sy (1), Suki (4), Szilágyi. Cse­re: Szabó (kapus), Vöfény (5), Puskás (2). A péceliek kezdtek jobban, de az ellenfél fokozatosan át­vette a vezetést, s nagy csa­tában visszavágott az őszi ve-' reségért. Víg jól védett, a mé- zőnjyátékosok közül Marosvöl- gyi emelkedett ki, de a mér­kőzés végére elfáradt. A péceliek játéka mérkőzés­ről mérkőzésre javul, az új já­tékosok jól beilleszkedtek a csapatba, ami biztató a iövőre földre készítettük, s a cikk sa­játossága volt, hogy jó nye­reséget hozott. Most, s ez ér- j vényes valamennyi termé-. künkre, kevesebb nyereséget i kalkulálhattunk; a bőrdíszmű- ! nél a korábbi tizenhat száza- ! lék helyett csak mintegy öt ■ százaléknyit. A két előbb említett részleg' kedvezőtlen -“helyzetét a har­madiknak, a textilkonfekció­nak kell ellensúlyozni. Amint a vezetők elmondták, erre minden remény megvan, hi­szen innét kerül ki a tőkés ex­port, amelynek a belföldi árukkal szemben nincs korlá­tozva a nyeresége, ráadásul a szövetkezet termeléséből ' a konfekció, a felső- és finom­ruházat részesül a legnagyobb arányban, A gyermekhoImik­től a női divatcikkekig terje­dő termékskála több mint 28 millió forintnyi árbevételt, ^ körülbelül nyolc százaléknyi nyereséget jelent. Így összes­ségében elérhetik a célt: a ta­valyi nyereséget. A cikk sajátossága Nem véletlenül esett eddig a legtöbb sző a nyereségről. Az egyik okot már említettük: a háziipariak termékeinek tér- * melói ára csqikfcgrvt,-. legalábbis let szerinti értékesítésére. De a másik ok sém kevésbé lénye­ges: csak olyan terméket sza­bad gyártani, amit a piac ige­nyel. A szövetkezetben tudják azt is, hogy a számukra ke­vésbé gazdaságos termékeket, is keresik belföldi piacon, ezért i is kötöttek szerződéseket kése- |

Next

/
Oldalképek
Tartalom