Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-22 / 69. szám
Emlékezésa Tanácsköztársaságra Havas, hűvös időben emlékeztek meg tegnap Gödöllőn a Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. és a KISZ zászlóbontásának 23. évfordulójáról. (Az országos és megyei eseményekről lapunk első oldalán számolunk be.J A városi ünnepség a Stromfeld sétányi lakótelepen kezdődött, ahol tavaly, a proletárdiktatúra létrejöttének 60. évfordulója tiszteletére avatták fel a Tanácsköztársasági Emlékművet. Gödöllő KISZ-eseinek, fiatalságának, a vállalatok, szövetkezetek, iskolák, intézmények képviselői gyülekeztek az emlékmű körül, hogy leróják kegyeletüket a proletariátus hajdani neves és névtelen harcosainak, akik a kommunista és célokat, amelyeket 61 évvel ezelőtt megfogalmaztak. Az emlékmű előtt Vilmos György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott emlékbeszédet. Ezután elhelyezte az emlékmű talapzatán koszorúját a KISZ, a műszaki intézet és a KKMV vállalati bizottsága. A megemlékezés a pártszékház előtt folytatódott, ahol Benedek János, a városi tanács elnöke emlékezett a dicsőséges napokra, majd elhelyezték a megemlékezés koszorúit az emléktáblánál a városi és a járási pártbizottság, a KISZ járási és városi, valamint a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében. Ezután a járási hivatal falán levő direktóriumi emlékA PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1980. MÁRCIUS 22., SZOMBAT Felmérők az Árammérőgyárban A tartalék a fejekben van párt vezetésével a világon másodiknak teremtették meg a munkásosztály, a nép hatalmát. Megjelentek az ünnepségen a város politikai, társadalmi és állami vezető testületéinek képviselői is. Emlékeztek és emlékeztettek. Felidézték elődeink példáját, tetteik, művük jelentőségét, hazánk és a világ proletariátusának életében, a nemzeti és nemzetközi munkás- mozgalomban. S azokat a tanulságokat, amelyeket hasznosítva folytathatjuk és megvalósíthatjuk azokat az eszméket táblánál koszorúztak, a 19-es veteránok, a körzeti pártszervezetek, a városi tanács, a járási hivatal és az Árammérőgyár KISZ bizottsága nevében. Az ünnepség befejezéseként a két pártbizottság baráti beszélgetésen látta vendégül a 19-es veteránokat. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulóján járásunk községeiben is rendeztek megemlékező és koszorúzás; ünnepséget. / Az évforduló tiszteletére / Sikeres szellemi vetélkedő A Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából szellemi vetélkedőt tartottak a KISZ városi bizottsága felhívására a helyi üzemek és intézmények fiataljainak részvételével. A járási hivatal nagytermében nyolc csapat jelent meg az emlékversenyen, amelynek egyes fordulóiban a dicsőséges 133 nap történetével, vívmányaival, irodalmi és képzőművészeti alkotásaival kapcsolatos kérdésekre kellett a csapatok tagjainak felelni. Jól sikerült vetélkedő volt. Mint Gáldi Edit, a KISZ városi bizottságának titkára értékelésében elmondotta, a csapatok nagyszerűen felkészül így biztatónak látszik a hamarosan sorra kerülő megyei vetélkedőn való eredményes szereplésük is. A győzelmet az apparátus Lékai János KISZ- alapszervezete szerezte meg, éppen 133 pontot gyűjtöttek. A további sorrend: második a Gépgyár csapata 126 ponttal, harmadik az Agrártudományi Egyetem csapata lett 125 ponttal. A megyei vetélkedőre az egyetem, a gimnázium, a 202- es Madách Imre Szakmunkás- képző, a Ganz Árammérőgyár és a Gépgyár csapata jutott tovább. A legkülönbözőbb fórumokon hallunk arról, hogy ha a meglevő készletekkel helyesen gazdálkodunk, akkor valamit már tettünk a hatékonyság növeléséért. Mit, hogyan, ezt kutatja a szervezéstan, s hívja segítségül a számítástechnikát, a számítógépet. Erről beszélgettünk Reményi Pállal, az Árammérőgyár szervezési és számítástechnikai osztályának vezetőjével. Korai felismerés — Mi tette szükségessé, hogy itt, az Árammérőgyárban létrehozzanak egy szervezési és számítástechnikai osztályt, és mi indokolja, hogy a szervezésről mind többen hallunk? — Pártunk XII. kongresszusára készülve a beszámoló taggyűléseken, de másutt is valóban sokszor hangzik el a gazdaságpolitika és a hatékonyság mellett a szervezés fogalma. Az 50-es évek felfogása szerint külön szervezői szakemberekre nem volt szükség. Alapvetően megváltozott ez a nézet az üzem- és munkaszervezésről kiadott 1971. évi KB- határozat óta. Dicséretére legyen mondva gyárunknak: már a határozat megjelenése előtt felismerte, hogy szervezéssel csak szervezetten szabad foglalkozni. — Hogyan ítéli meg az eddigi szervezői munkát? MÁR IMEM KELL ROHANNIA ! MEGNYÍLT P!K LEGÚJABB JÁRMŰ-ÉS ALKATRÉSZ SZAKÜZLETE A GÖDÖLLŐN: Dózsa Gy.u. 1-3. KORSZERŰ JÁRMÜVEK KOZOTT VÁLOGATHAT — A szervezői munka eddigi eredményével, amely főleg az előkészítés fázisát jelentette, meg lehetünk elégedve. A gyakorlati hasznosításról viszont nem mondhatjuk el ugyanezt. Tudom, hogy ez a két megállapítás ellentmondásnak tűnik, s így magyarázatra szorul. Minden új műszaki, közgazdász vagy szervezői nemzedékben él az a hit, hogy a nagyszerű ötletnek, a jövőt jelentő fejlesztésnek segítő kezek nyitnak utat a megvalósításig. — Csak a keserű személyes tapasztalat hozza meg a felismerést, hogy ezeket gyakran csapdákkal teli közöny, meg nem értés, passzivitás várja. Egy-egy szervezési elképzelés bevezetése, elfogadtatása érdekében, úgy tűnik, a tárgyi ismeret, a jó elképzelés helyett fontosabb a stratégiai, a taktika és a diplomácia fegyvertárának ismerete. Ezek nélkül a naiv szervezőnek, fejlesztőnek nincsen esélye. Sajnos, kényelmesebb az idő hiánya vagy egyéb okok miatt az ismeretlen új rendszerre rányomni a használhatatlan bélyeget, mint felismerve benne a jövő lehetőségét, tanulva és tanítva előrelépni. Szervező csapatok — Példával is szolgálhatna? — Gyárunkban még jelenleg is több energiát fordítanak főosztályaink a számítógépből kijövő eredmény hibáinak bebizonyítására, mint a bemenő adatok rendezésére, ellenőrzésére, pedig az eredményt csak az utóbbi biztosíthatja. Példaképpen megemlítem, hogy gyárunk minden egyes dolgozójának 40—50 adatát tartalmazó számítógépes személyzeti és munkaügyi nyilvántartás készült. A személyzeti és közgazdasági főosztályok pontos és kívánt formában történő adatszolgáltatása alapján 3600 főről készült statisztikai feldolgozás. Már az első próbafutás alkalmával is a vártnál jobb, 90— 95 százalékos pontosságot adott a számítógép adattára. — Hogyan kívánják a szervezési eszközöket jobban felhasználni gyári célokért? — Mint elmondtam, probléma, hogy viszonylagosan előrefutott számítástechnikai program mellett az egyéb szervezési szabályzatokkal és a munkaszervezéssel kevésbé foglalkoztunk. Ennek oka egyrészt az, hogy hiányoznak az ügyvitelszervezéssel és munkaszervezéssel foglalkozó szakemberek. másrészt a középvezetők zöme sem igényli a segítséget. Ügy kívánjuk feloldani a szak- emberhiányt, hogy különböző szervezői feladat megoldására 3—4 főből álló csoportokat hoztunk létre. A tagok különböző főosztályokon dolgoznak, de heti 1—2 napon részt vesz. nek egy saját főosztályukat érintő feladat megoldásában. Vezetői felelősség — A jövőben mindjobban gyakorlattá kell tenni, hogy a problémák jelenségszerű felsorolása helyett több mélyreható, az okokat feltáró helyi elemzés készüljön, a megállapítások alapján kisebb-na- gyobb változások, egységen belüli szabályzatok kiadására kerüljön sor. — Sajnos, ehhez, divatos kifejezéssel élve, bizonyos szemléletváltozásra is szükség van, mert sok az operatív irányításhoz szokott vezető, aki úgy érzi,' hogy munkája és személye akkor hasznos és fontos, ha állandóan intézkedik. S nem veszd észre, hogy az állandó elfoglaltságot és aktivitást saját környezetének szabályozatlansága okozza. — Ennek következménye, hogy az operatív vezető előbb- utóbb csak látszólag irányítja munkaterületét, de valójában őt magát irányítják a szüntelenül egymást keresztező szabályozatlan tendenciák. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy a 80-as évek hatékonyságának alapja, a gyár tartaléka elsősorban a fejekben van. Hasznosításának a meglevő eszközök kihasználásában és alkalmazásában kell megnyilvánulnia. Fördős Gábor Csömörön Nemzetiségi találkozó A IV. Galga menti népművészeti találkozó szakági bemutatóinak sorában vasárnap Csömörön a nemzetiségi együttesek találkoznak. Ez a találkozó nemcsak a járás nemzetiségi csoportjainak a seregszemléje lesz, hanem kiegészül a váci járásból érkező csoportokkal, ahonnan azoknak a községeknek az együttesei jönnek, amelyeknek határában a Galga öntözi a rétet. A találkozó délután két órakor kezdődik, az ikladi fúvószenekar térzenéjével. A rendezők egy kicsit csalogató- nak, közönségcsábítónak is szánják a térzenét, mert három órakor nyílik a nemzetiségi tárgyalkotó népművészek kiállítása. Gazdag anyagot küldtek a kiállításra a szomszédos járásbeli községek, de kitett magáért Kerepestarcsa, Iklad és Csömör is. A kiállítás megnyitása után a találkozón részt vevő együttesek zenés, táncos felvonulásában gyönyörködhetnek a csömöriek és a várhatóan nagy számban Csömörre érkező érdeklődők. Énekel a kerepestarcsai pávakor, Tavaszköszöntő címmel gyerekjátékot mutatnak be a püspökhatvani általános isko| lások. Játék a fonóban című műsorával lép színpadra a szlovák nemzetiségi csoportok egyik legismertebbje, az acsai pávakör. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem délszláv zenekara is bemutatja műsorát, őket az ikladi hagyományőrző együttes, majd a csömöri pávakor követi. Négy szólóénekes — XJzák Istvánné, Pet- rik Jánosné, Morva Pálné, Ördög István — vállalkozott arra, hogy ízelítőt ad tudásából. A házigazdák, a rendezők azt állítják, ők mindent megtettek, hogy a sikert biztosítsák, most már csak jó idő kellene, és sok érdeklődő, a népművészetet értő és szerető néző. Humór> Áram a vezetékben A Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet körzetében épült 3 ezer köbméteres víztároló medence 20 kilovoltos ellátó légvezetéket és transzformátor állomását az Elektromos Művek feszültség alá helyezte. A fenti berendezések megközelítése, érintése életveszélyes és tilos. Előrelépés Neveket nem említek. Egyrészt, mert erre kértek, másrészt, nem három emberről van szó, hanem egy jelenségről, felfogásról, eszméink lényegétől idegen nézetről. Egyetlen szóval sem céloztam arra, hogy beszélgetésünket valamilyen formában megírom, de, bizonygatták nevetve társaim, sosem lehet tudni, mikor ve- szí elő a tollat az újságíró. Ezért biztosították magukat előre, véletlenül se szerepeljen a nevük az újságban. Három ember, mint említettem, három helyszín, Egy lkladon, kettő Gödöllőn. Kettő üzemben, nagyüzemben, egy ipari szövetkezetben. Szakmunkásokkal beszélgettünk, életükről, keresetükről, egyéni és üzemi terveikről; vágyaikról is. Különösebb cél nélkül kérdeztem, nincs-e szándékuk előrelépni, hiszen mindegyik aktív ember, nem nyüzsgő, hanem olyan, aki akkor beszél, cselekszik, amikor értelmét látja, ha úgy érzi, mozdíthat valamit. Külön-külön zajlottak a beszélgetések, azért is lepett meg, hogy mindhárman kissé csodálkozva, de élesen vágtak vissza, mintha bizony megbántottam volna őket. Mire gondolok, szegezték nekem a kérdést, törjék magukat, hogy csoportvezetők, művezetők, üzemvezetők, majd gyárigazgatók legyenek? Es utána? Meg se álljanak a miniszteri bársonyszékig'! Az előrelépésnek ez az egyetlen módja? Az nem minősíthető annak, ha valaki egyre jobb szerszámvagy elektrolakatos, esztergályos lesz, mind bonyolultabb feladatok megoldására képes szakmáján belül, amiért természetesen egyre nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülés is jár. Nem vettem szívemre az éles szavakat, már csak u--.t sem, mert saját véleményemet visszhangozták. Sőt örültem, hogy beszélgetésünk kapcsán elmondhatom véleményemet, abban a tudatban, hogy nem egyedi felfogásomról van szó, másutt, mások is hasonlóan vélekednek. Az elektrolakatossághoz nem értek, a másik két szakma nehézségeiről és szépségeiről van ismeretem, nagyon is közeli. Tudom, mennyi idő és gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki, teszem azt, magabiztosan lásson neki a négybekezdéses menethez, avagy térképnyi rajz alapján elkészítsen egy bonyolult szerszámot. De mehetünk tovább is. A műszaki rajzolók, szerkesztők termeibe. Mennyi tudást kell addig felhalmozni, míg valaki részlet- szerkesztőből bonyolult egységek, gépek, berendezések tervezőjévé, ne ijedjünk meg a szótól, alkotójává válik. Évtizedek szükségesek hozzá. S a legjobb esetben akkor még mindig csak nagyon jó szerszámlakatosról, tervezőről van szó, nincs az illetőnek semmiféle titulusa. Még mindig csak?! Lehet ennél több? Nem. Ha csoportvezető, művezető, igazgató lesz belőle, akkor nem több, hanem más lesz. Elmegy egy másik beosztásba, amihez másféle tudás, készség szükségeltetik. Azzal kezdtem, nem említek neveket. Egyet mégis. Weísz Mátyásét, aki nyolcvanévesen is Dány körzeti orvosa volt. Lehet, hogy Matyi bácsinak, mert a községben és a járásban is fgr emlegették, kijárt a főorvosi cím, de ezt senki nem használta, ő meg nem követelte meg. Végigülhettem egy rendelését. Amit ott tapasztaltam, láttam, az a megértésnek, a bizalomnak, a ragaszkodásnak olyan foka, amit ritkán tapasztalni. De ezt minden szakmában, hivatásban ki lehet érdemelni. Nagy-nagy tudással. Ennél nagyobb előrelépés nincs. Kör Pál
