Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
1980. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP ~&(nli av IS Az egész község látj a hasznát Rendhagyó szolgáltatóház Dunaharasztin Amikor a cipész elment a tanácshoz, hogy iparengedélyét megújítsa, megkérdezte, nem kaphatna-e nagyobb, a központhoz közelebb levő, műhelynek való helyiséget. Szívesen bérelne egyet. Aztán hasonló kéréssel állt elő a bőrdíszműves, az órás, a fodrász. Mi lenne, ha...? — gondolták a tanács illetékesei. — A lakosság jobb ellátása érdekében valamennyi kérés indokoltnak látszott — meséli Országh Mihályné építésügyi előadó. — Akkor jött az ötlet: a központban helyet adni, együtt, valamennyiüknek, összehívtuk az érdekelteket. A megbeszélés vége egy megállapodás lett, amelynek értelmében mi azt mondtuk, minden segítséget megadunk, ha kialakítanak egy szolgáltatóházat. Telket jelöltünk ki a község központban, elkészítettük az épület tervét. Intéztük az .OTP-kölcsönt, a többihez ők maguk kezdtek hozzá. Az utolsó tégláig maguk vásárolták az anyagot, és az építkezést is saját erőből oldották meg. — Hol tart most a vállalkozás? — Fél éve ásták ki az alapot. Azóta már áll qz épület. Belül mindenki úgyv alakítja majd ki, ahogy nzki a legalkalmasabb, mi csupán ahhoz ragaszkodtunk, hogy kívül egységes legyen a kép. Túl azon, hogy mindenki jól jár, az épület nagyszerűen igazodik a község szebb arculatának kialakítását célzó tanácsi tervekhez is. A köznek építik — Miért *érte meg a kisiparosoknak? — érdeklődtünk az építkezőktől. — Mi a lakosság szolgálatában állunk. Eddig valameny- nyien szétszórva, kicsi műhelyekben dolgoztunk — mondja Jenei József bőrdíszműves, az építkezés helyszínén, ahol lfis időre sem áll meg a munka. — Az, hogy a centrumban kaptunk helyet, már magában is jó dolog. Tulajdonképpen saját erőből, a magunkét építjük, de a köznek. Valameny- nyien szabadon rendelkezünk a műhélyrészünkkel. Ha valamilyen okból el akarnánk adni vagy cserélni, a tanácsnak ajánljuk fel, illetve hozzájárulásával értékesítjük. Jónak találtuk — Végre van, illetve lesz egy tágas műhelyem — veszi át a szót Lázár Antal cipész. — Én eddig a község szélén, egy kicsinyke műhelyben dolgoztam. Inkább új cipőt vásárolt a páciens, minthogy odáig gyalogoljon. \ — Sok pénzünk és munkánk van benne. Mindenkinek érdeke, hogy minél előbb megnyíljon — mondja Orbán László, aki felesége helyett serénykedik. övék lesz majd a fodrászrészleg. — Mindent egy helyen talál majd az erre jár. Ha bemegy a bőrdíszműveshez, biztosan benyit a szomszéd ajtón is, hogy körülnézzen a barkácsboltban, vagy beadja az óráshoz a hibás vekkert, esetleg jót egyen a pecsenyésnél. — Régi ismerősök? — Egyáltalán nem. Csak a tanácson jöttünk össze a megbeszélésen. Ott találkoztunk. Fontolgattuk a gondolatot, jónak találtuk, aztán belevágtunk. Így jött össze a kis közösség, az órás, a bőrdíszműves, a barkácsboltos, a fodrász, a cipész és a pecsenye- sütő. — Március 15-re már a környék parkosításával is szeretnénk végezni, és április negyedikén nyitunk. Kedvcsináló Azóta híre ment a tanács által kigondolt és patronált nagyszerű vállalkozásnak. Mint mondják, már több helyről jöttek érdeklődni, tanácsot kérni. A KIOSZ is felajánlotta támogatását: egyebek közt a reklámtáblák elkészítését és felszerelését vállalta magára. A lelkesedés láttán szinte biztos, hogy a tervezett időre megnyílik Dunaharaszti első „maszek” szolgáltatóháza, amelynek elsősorban a község lakossága látja majd hasznát. Látó János Évente egymillió forint Természetes veszteségek A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban évente mintegy egymillió forint értékű áru megy veszendőbe törés, romlás miatt. Ezzel a kárral eleve számol a vállalat. Sok-e vagy kevés az egymillió forint? — kérdeztük meg Varga Gyula ^ értékesítési osztályvezetőtől.»*•---•• — Elfogadható. A forgalomnak mindössze 6 ezreléke. Harminc éve önálló Halásztelek 1950. március 1-én lett önálló település. Elődjét, Herminamajort, a főváros környékén letelepülő gyári munkások alapították. A község jelenleg hétezer lakosának többsége most is ipari munkás. Az épülő KISZ-lakótelep részlete, előtérben az új élelmiszerbolt Bordásfalon. Tornaóra az általános iskolában — Természetes, hogy a romlandó áru, tehát a hús, a felvágott, a tej, a zöldség, a gyümölcs előbb-utóbb tönkremegy. De egymillió forint mégiscsak sok pénz. Nem lehetne kevesebb? — De igen. Jobban kell ügyelni az áfuátvételkor és kirakáskor, figyelni a szavatossági időre és így tovább. Például az sem mindegy, hogy a boltokban hol, hogyan helyezik el a felpolcplt árut. A kereskedelemben is kibontakozott kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben számos szocialista brigád felajánlásai között szerepel, hogy csökkentik az ilyen se- lejtet. Több helyről már tényekről is beszámolhatunk: az érdi 249-es és a visegrádi 231-es ABC-ben, a budakeszi 82-es élelmiszerboltban a korábbihoz viszonyítva lényegesen kevesebb a romlás, törés miatt selejtezendő árucikk. Jó, követendő példával szolgál a szigetszentmárioni Afész ABC-kollektívája. Korábban két-két és fél eecr forintot tett ki a tönkrement áru havonta. Most ezerszáz forint a havi átlag. OTP-lakótelep Budaörsön A városiasodás útjára léptek Budaörs, Patkó utca 3. Kevesen, feltehetően még azok mindegyike sem tudja pontosan, hogy hol van, akik rövidesen itt Laknak majd. De hogy minden bizonnyal értékes lakások lesznek, azt egyebek között bizonyítja, a bejárati ajtó mellé ragasztott hirdetés: „Váci 3 szobás lakást cserélnének egy budaörsi Patkó utcaira...” Ezt a tízemeletes, összesen százlakásos házat, s még egy másikat, néhány héten belül birtokukba vehetik a lakók. Az egyik OTP-, a másik tanácsi értékesítésű. A budaörsi nagyközségi tanács épületében találkoztunk, hogy az úgymond helyszíni szemlét, az ismerkedést adatokkal is kiegészítsük. Jelen volt házigazdaként Naszvadi János, a nagyközségi tanács elnöke, Honkó Pál, a Pest megyei Beruházási Vállalat főmérnöke és Zsigmondi István, az OTP Pest megyei igazgató- helyettese. Folyamatosan építkeznek A tanácselnök jól képzett, rutinos idegenvezetőként egy maketten mutatta be az épülő — ideiglenes nevén — északnyugati lakótelepet. — Az első házak 1975-ben készültek el. Három négyemeletes, összesen háromszáz lakás. Azóta kisebb-nagyobb időközökben, de folyamatosan épülnek és átadásra kerülnek az újak. Elkészült egyebek között huszonkét nagycsaládos otthon is. Egy-egy ilyen lakás kétszintes, négy lakószobából áll, s kilencven négyzetméter alapterületű. Négy vagy annál több gyermekes családok kapták. Az idén még ötszáznyolcvan lakásnak kell felépülnie, ezzel együtt ezerháromszáznyolcvan lesz kész. (A fő kivitelező, a 43-as ÁÉV művezetője, Csöndör József, aki jelenleg nyolcvan emberével a két új ház befejező munkálatait végzi, határozottan közölte, rajtuk nem fog múlni a határidő tartása.) — Az említett ezerháromszáznyolcvan lakással befejezik a lakótelep építését? — Nem — hangzott Honkó Pál válasza. — Elkészültek egy kétezer lakásos komplett lakótelep tervei. Az építkezés tehát a VI. ötéves tervidőszakban is folytatódik. De mivel van elég szabad terület, a lakótelep elvileg többszörösére bővíthető. Közhelyszámba megy már, annyiszor elhangzott, hogy az új lakást az új lakók szinte kivétel nélkül kitörő örömmel foglalják el. Egy idő után azonban megindul a panaszáradat. Nemcsak minőségi kifogásaik vannak, hanem kiderül, hogy például keéés a bolt, a bölcsőde, az óvoda, rossz az úthálózat, nincs vagy kevés a játszótér, s így tovább. Budaörsön is számítani kell erre? A kérdésre — sajnos —senki sem tudott egyértelmű választ adni. Ha minden az eredeti tervek szerint és határidőre készült volna, akkor ezt akár mintalakótelepnek is nevezhetnénk .., Járulékos beruházások Az első háromszáz lakással együtt készült el a hatszáz négyzetméter alapterületű ABC-áruház, 1976-ban a 150 személyes óvoda, 1977-ben 60 apróságnak a bölcsőde. S természetesen közművesítették a területet, felépítettek egy bővíthető tömbfűtőművet. t Sőt, azóta már átadták — talán az országban elsőként itt — a 100 személyes Forfa-óvodát. — A tervek szerint még egy kétszázas óvodát és 120 személyes bölcsődét kell építeni — egészítette ki Honkó Pál. De még mindig nincs elég bolt és egészségügyi intézmény. (A lakótelepiek egyelőre a budaörsi központi orvosi rendelőhöz tartoznak.) A nagyközség vezetői természetesen ezt a gondot számon tartják, s már a megoldás körvonalai is kibontakoztak. Igazat adnak a lakóknak abban is, hogy szükség lenne utakra, járdákra, játszótérre. Figyelembe kell venni azonban, hogy a lakótelep még nincs készen. (Jelenleg négy munkahelyen dolgoznak!) Lüxus lenne például járdát építeni, amelyet aztán az anyagot szállító gépjárművek tönkretennének. — Sok minden vár még megoldásra — vetette közbe Naszvadi János. — Még a lakótelep építésének megkezdése előtt huszonöt millió forintért megoldottuk a vízellátást. Ezer köbméteres tározót készítettünk. De ezt is bővíteni kell. — És szükség van 12 800 köbméteres szennyvíztisztítóra is — egészítette ki Honkó Pál. — Ebből 3200 köbméteres 1981-ben készül el. Kék busszal — Hogyan oldják meg a közlekedést? • — A piros 40-es és a sima 40-es autóbusz végállomása 10' —15 percre van a lakótelep szélső házától. Ritkábban, de arra jár a Budaörs és Budakeszi között közlekedő 140-es és a Kosztolányi tér—Törökbálint útvonalon a 88-as BKV- autóbusz. Mi szeretnénk kivinni a 40-es buszok végállomását a lakótelep túlsó végére — mondta jogosan a tanácselnök. — Ezt a társasház-együttest OTP-lakótelepként is emlegetik. Milyen szerepet tölt be itt az OTP? — kérdeztem Zsigmondi Istvántól. , — Az egész építkezést az OTP finanszírozza. Tanácsi banki funkciónknál fogva mi bonyolítjuk a nagyközségi tanács pénzügyeit is. Ott vagyunk a tervezésnél, a kivitelezésnél, s természetesen az értékesítésnél. Egyeztetjük a szerződéseket, figyelemmel kísérjük a munkát, s mi értékesítjük az új házak egy részét. Bemutatjuk a vevőknek a lakásokat, tájékoztatjuk őket a pénzügyi, jogi tudnivalókról, megkötjük a, szerződéseket, összehívjuk az alakuló közgyűlést. Egyébként ezen a közgyűlésen kell döntenie az új lakóközösségnek arról is, hogy társasházként vagy lakásfenntartó szövetkezetként szerepelnek-e majd. — Melyik forma a jobb? — A lakóknak a lakásfenntartó szövetkezet. 750 éves település Budaörsnek 1974-ben 14 ezer lakosa volt. Az idén január 1- én 17 ezer. Mire elkészül a lakótelep, 20 ezer polgárral számolhatnak. De nemcsak a létszám -növekszik, hanem a lakótelep is korszerűsödik, „kom- fortosodlk”... Ezt Budaörs városiasodásának tekinthetjük? — A február 9-én megtartott nagyközségi pártértekezlet állást foglalt, hogy méltóképpen meg kell ünnepelnünk Budaörs fennállásának 750. évfordulóját — mondta a tanácselnök. — Ez a jubileum 1984- ben lesz. A nagyközség VI. ötéves tervében ez, s természetesen a folyamatos községfejlesztés meghatározó szerepet kap. Hogy Budaörs város legyen, ahhoz még nagyon sok minden kell. Még a lakótelep sem igazi városrész. Egyetlen lakásban sincs például telefon, s az utcán is mindössze kettő található. Egyébként a több telefon nem luxus, hanem létszükséglet. Ettől függetlenül a budaörsiek többségének akarata is azt sugallja, hogy a várossá* fejlődés útján halad-_ junk. Szente Pál Felkészítik az utánpótlást Egyesisapkában, jelzőtárcsával , » Úttörők az ahonyi zebra szélén Két úttörő lány áll Abony- ban a 4-es főút Kossuth téri zebrája szélén. Fejükön egyen- sapka, kezükben jelzőtárcsa. Arcukat pirosra csípte a hideg, mégis szemlátomást jókedvűen végzik munkájukat. Péntek van, piaci nap, óriási a forgalom. Ilyenkor 8 óra előtt néhány perccel jönnek a legtöbben. Elsősöktől a nyolcadikosokig, gyalog vagy kerékpár, ral igyekeznek az Iskolába. Keresztül a zebrán, buszok, teherautók, személygépkocsik közt, esőben, hóban, ködben, át a fő közlekedési úton, szinte minden percben szembenézve a veszéllyel. Hogy mégsem történik baj, az ennek a két kislánynak, a közlekedési szakkörös úttörőknek köszönhető, reggelenként fél nyolctól nyolcig ügyeletet tartanak ennél a veszélyes átkelőhelynél. Óvatosságra intik a gyerekeket, ha összegyűlik egy kis csapat, felemelik a tárcsájukat, az autók megállnak, átengedik az iskolásokat. Határozottak, türelmesek, talpraesettek. Kiváló úttörők. A Somogyi Imre Általános Iskola közlekedési szakkörének tagjai. — Kik ezek a fegyelmező, ügyes gyerekek? — A Magyar Űttörők Szövetségének úttörőgárdái közül iskolánkban 4 működik — mondja Törőcsik Mária csapatvezető. — A közlekedési szakkör az egyik közülük. Feladatuk a közlekedési ismeretek elsajátítása mellett ezek gyakorlati alkalmazása, valamint a többiek segítése. A már hatodik éve működő csoport jó eredményeket ért el .a járási versenyeken, legutóbb egyikük a megyei vetélkedőn lett harmadik. Itt az iskolában is gyakran rendezünk ügyességi versenyeket, a szakkör szervezésében. — Kik lehetnek a közlekedési gárda tagjai? — kérdezem Győré Csaba tanárt, a szakkör vezetőjét. — Kezdettől én vezetem ezt a csoportot, úgy vélem, eredményes munkát csak jól szervezett, felkészített társasággal lehet elérni. A tanulmányi eredményt, valamint a jó úttörőmunkát figyelembe véve, a jelentkezők közül 20 gyereket vettünk fel. ók alkotják azt az élcsapatot, amellyel felkészítjük a többieket a KRESZ elsajátítására. Kéthetente tartunk foglalkozást, ott újabb ismereteket szerezne! is megbeszéljük a további feladatokat. — Melyek ezek? — Legfontosabb a Kossuth téri gyalogátkelőhely felügyelete. Ez a település egyik veszélyes pontja. De rendszeresen feltérképezzük a község más részeit is. Gyakran rendezünk kerékpárellenőrzést, ilyenkor megvizsgáljuk az iskolába beérkező gyerekek járműveit. A hiányos felszerelt- ségű, lámpa nélküli biciklik tulajdonosait figyelmeztetjük, a kifogástalan állapotban levőkének pedig kerékpár műszaki vizsgalapot adunk, melyen megdicsérjük őket. Ezenkívül, mert jól összeszokott ez a kis társaság, ünnepeinken, bálokon ők a rendezőgárda tagjai. — Milyen a felszereltségük? — A szakkör megalakulásakor a járási-városi közlekedésbiztonsági tanácstól egyensap- kákat, karszalagokat, szakíró- dalmat kaptunk. Az abonyi tanács egy kismotort meg egy kerékpárt adott. Ezekkel, valamint sajátjainkkal a közlekedési parkban szoktunk gyakorolni. — Ha a nyolcadikosok lelröppennek, utánpótlás lesz-e? —> Én három éve vagyok tagja a szakkörnek — mondja Farkas Sándor nyolcadikos. — Amikor meghirdették, barátaimmal együtt azonnal jelentkeztünk, és nagyon örültem, hogy felvettek. Ügyeletbe járunk. Segítjük a kicsiket, most éppen az ötödikeseket próbáljuk bevonni, felkészíteni. Sokat tanulunk. Én például szeretnék vezetési engedélyt szerezni kismotorra. Ehhez pedig a KRESZ-ismeret nagyon kell. — Népszerű a szakkör -*• mondja befejezésül Győré Csaba —, új kezdeményezésünknek, hogy a nyolcadik osztályosok egy-egy hónapra vállalják el az ügyeletet, eddig csak eredményei vannak. Lelkiismeretesen látják él feladatukat. Csilléi Béla
