Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

1980. MÁRCIUS 22., SZOMBAT V 5 A társadalmi munkáért » PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA A szebb lakóhelyért Négy vállalat felajánlása Március 18-án, a városi ta­nács végrehajtó bizottsága több vállalatnak fejezte ki egyhangú elismerését a vá­rosért végzett eredményes társadalmi munkájukért. Szentendrén már nemes ha­gyomány, hogy a Hazafias Népfront városi bizottsága fel­hívással fordul a város gyá­raihoz, üzemeihez, intézmé­nyeihez és szövetkezeteihez, hogy társadalmi munkaválla­lásokkal siessenek a városi fejlesztési programok megva­lósítását elősegíteni. A hívó, a kérő szó eddig mindig nyitott fülekre talált, s valóban olyan konkrét, mér­hető felajánlások születtek, a városi tanács illetékes osztá­lyaival egyeztetve, amelyek teljesülésük után lehetővé tet­ték, hogy egy-egy megoldásra váró feladat lekerülhetett a listáról. Az is igaz, hogy az eszten­dők folyamán a vállalatok kö­zött kialakult a nemes ver­sengés: melyik tud többet, hasznosabbat tenni a városért. Ez egy olyan verseny, ame­lyen a város lakói, s az üze­mek dolgozói is csak nyernek. Itt nincs vesztes, csak nyer­tes. Ezt hangsúlyozták is a végrehajtó bizottság ülésén, ahol egyhangú határozata alapján dicséretben részesült a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat, ahol 7348 forint; a Pest megyei Fémipari Válla­lat (1671 forint); a PEVDI (2001 forint); a Városgazdál­kodási Vállalat 1214 forint); a Budapesti Közlekedési Vál­lalat (1490 forint); a Vas- Kazánipari Szövetkezet (3331 forint); az Építéstudományi In­tézet (1934 forint); a Papír­gyár (650 forint) és a Pest me­gyei Villanyszerelő Vállalat, ahol 3675 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke a múlt esztendőben. Dunamenti Regionális Víz­mű Vállalat: a telephely előtti terület általános rendezése, karbantartása. A szamárhegyi víztárolómedencék túlfolyó­árkának kiásása. Beton- és Vasbetonipari Mű­vek Szentendrei Gyára; a bel­ső körúti járdaépítéshez beton biztosítása, önköltségi áron. Beton járdalapok a városi épí­tésekhez. ötven műkő virág­tartó készítése. A gyermekját­szóterekre tíz beton pingpong­asztal gyártása. A nyolc tan­termes iskola takarítása, az ideglenes óvodához fűtéssze­relő munka. A vízi úttörőtá­bornál villanyszerelés. A Bajcsy-Zsilinszky úti iskola patronálása. Az üzem előtti terület parkosítása és karban­tartása. Felkészülés a szezonra Zöld hullám várja a vendégeket Í Az időváltozás, a természet újjászületése, örömteli esemény, de ugyanakkor gondokat is magában hordozó változás. v Ha javul az idő, tüstént elindul az emberáradat a Dunakanyar felé. Vajon mit találnak kitűzött céljuknál? Tudnak-e vásárolni, ebédelni valahol? A dolgok lényegénél vagyunk: az idegenforgalmi sze­zonra való fölkészülésnél. Az illetékesek mit tettek, s mit fognak még tenni, hogy az idelátogatók ne bosszúságot, hanem csak örömet találjanak Szentendrén és a járás­ban? Mit ígér az áfész? Löffler József, a Szentendrei Áfész elnöke: — A legfontosabbal, az áru­val kezdeném. Több éves sta­tisztikai adatok, valamint gon­dos felmérés alapján kötöttük meg szerződéseinket a partner­vállalatokkal. Elmondhatom, áru, úgy tűnik, lesz elég. — Igén ám, csakhogy azt el Is kell juttatni a fogyasztók­hoz. Ehhez üzletek sora s szá­mos eladó is kell. Tudom, ez mindig gondja volt az Áfész- nak, vajon idén jobb lesz a helyzet? — Igen. Igazgatóságunk év elején elkészítette az intézke­dési tervet, amely pontosan a nyári felkészülést volt hivatva elősegíteni. Sikerült biztosíta­nunk az idényboltok részére a személyzetet, s ezzel egyide­jűleg szabályoztuk a nyitva tartási rendet. A Vöröskő Ét­teremben kialakítottunk egy sörözőt, és elkészült már a tel­jes belső festés. Ugyancsak be­fejeződött Tahitótfalun az 586-os büfé korszerűsítése, fes­tése. A surányi üdülőterületen a múlt évben menyitott Kon­zerv Bisztró göngyölegtároló helyisége, valamint a kerítés építése is befejeződött. Ugyan­csak itt kijavították a 124-es élelmiszerbolt tetejét, s a pul­tokat, ajtókat, ablakokat má­zolták. Az üzletnek új hűtőgé­pet is beszereztünk, s rövide­sen elkészül itt a 201-es üzle­tünk is. önkiszolgáló bolt lesz. A húsboltot teljesen felújítot­tuk, a falak csempeburkolatot kaptak, kicseréltük az elektro­mos hűtőgépeket. Pilisszent- lászlón elkészült, s már üzemel az új önkiszolgáló élelmiszer- üzlet. A hónap végére korsze­rűsítjük a dunabogdányi Va­dász kisvendéglő konyháiét, valamint az elektromos háló­zatot. Befejeződött a dunabog­dányi 116-os élelmiszerbolt fes­tése. mázolása. Csak elismerés­sel tudok szólni az építő és karbantartó brigád eddigi munkájáról. — Köszönöm a tájékoztatást, öröm volt hallani mindezt, de a bizonyítványt azonban a sze­zonban idelátogatóik fogják ki­állítani. Torlódás nélkül Ma már sokan autóval in­dulnak dunakanyari kirándu­lásra. A budaoesti Flórián tér­től Szentendréig jók az útvi­szonyok, de mi a helvzet a vá­rosban, a belső Körúton? Széplaki Lajos, a szentend­rei városi tanács műszaki el­lenőre: — Februárban o KPM, a ki­vitelező vállalatok és saját szakembereink egyeztető tár­gyaláson állapították meg a NINCS TOVÁBB. Szigetmo­nostor után egy kilométerre — elfogyott az út. Jobbról a Du­na, balról akácerdő. Előttem sűrű, csalitos vadon. Emberi életnek sehol semmi jele. Pe­dig amit keresek, annak vala­hol itt kell lennie, de hol? ... Az akácerdő mélyéről vas­tagöblű kutyaugatás. Aha ... ez az Urzu. A német juhász. J helyen járok. Elindulok az erdőben ... látom a házat. Az erdész házát. Amint a kapun belépek, barátságos vizsla dör­göli a lábamat, de az udvar ura, Urzu, veszettül csahol, Láncon van. Vadsága imponál. Nem szereti az idegent a ház tájékán. A barátságos vizsla arrébb invitál. Anyai büszke­séggel. Három barna kis vizs- lakölyök ügyetlenkedik a ve­randa lépcsőjén. És a veran­dán ott áll a kerületvezető er­dész: Bittner Melinda. Ismerősként jöttem, nem le­pődött meg. A járási pártérte­kezleten tűnt föl: nő — erdész­ruhában. Furcsa. Erdésznek lenni férfiifoglglkozás — gon­doltam, s még azt is: biztosan valamelyik irodában dolgozik. lamint egyes utcák — kivéve a célfuvarokat — elzárását a for­galom előli. Sétálóutcákat aka­runk kialakítani. Kész az új vízmű Átadták Leányfalun a Szent­endrei Regionális Északi Víz­mű húsz fúrt kútját, két csá­pos kutat, két, 600—600 köb­méteres tározó medencét és egy átemelő gépházat. A léte­sítmények összértéke 60 millió forint, jelenlegi vízadó kapaci­tása naponta 18 ezer köbméter­rel bővül. Csöppnyi kis ház. Barátsá­gos. A parányi előszobában a kitömött gyurgyalag, mintha bólintana: beléphetek. A ka­rosszékeket kecskebőr, a reka- miét vaddisznóbőr fedi. Az asztalon kisüsti barack. A sa­rokban cserépkályha ontaná a barátságos meleget, ha be len­ne gyújtva. — Csak délután, a munka végeztével tudok befűteni — mentegetőzik az erdész. — Ko­ra reggeltől kint vagyok a te­rületen ... KERÜLETE 400 hektár aká­cos és fenyőerdő. Ebből 10 hektár: faiskola. Reggel korán kel, mert hétre érkeznék az asszonyok Pilisszentlászlóról. Általában 25-en jönnek. Most éppen az erdő felújításához a pásztás talajelőkészítésen dol­gozunk. Figyelem, amint elmagyaráz­za a szakkifejezések értelmét. Beszéde, mozdulata kiegyensú­lyozott. Tizenkilenc éve, hogy befejezte az erdészeti techni­kumot, itt él, magányosan. Magányosan? A látszat mindig csalóka. — Az életemet a természet Szentendrei Papírgyár: a gyár előtti terület karbantar­tása, parkosítása. A 220. számú élelmiszerbolt környékének rendezése. A Pannónia-telepi játszótér parkosítása. A Rá­kóczi úti iskola, a IV-es, a VIII-as és a IX-es számú óvo­dák patronálása, valamint a nyolc tantermes iskola építé sénél csőszerelő munkák. A városi fömegsport-rendezvé- nyekre a szabadtéri sportpá­lyák előkészítése. Építő Szövetkezet: a Lukács fivérek úti ideiglenes óvoda belső festései. A Kőzúzó utcai járdaszakasz építése. A szö­vetkezeti székház előtt gépko­csiparkoló létesítése. A váro­si sportpálya folyamatos kar­bantartása. A szövetkezet előt­ti területen 200 fa elültetése. A Bajcsy-Zsilinszky úti isko­la, s az V-ös és a VIII-as szá­mú óvodák patronálása. harmóniája alakítja — mond­ja mosoly gva. — Higgye el, nincs csodálatosabb, mint a természet... ott, mindig, min­den a helyén van ... N — Nem fél egyedül?... — kérdem, de tüstént rájövök: naív vagyok. Hiszen az Urzu ... ki merne idejönni hívatla­nul? ... — Azért Urzu a neve, mert a medve latin neve ursus, s valóban majdnem akkora, mint egy medve ... MUNKAIDŐ UTÁN más vi­lág kezdődik. Először a háztá­ji kötelesség: ellátni az állato­kat. Nemcsak a kutyákat, a tyúkokat is. Aztán a kerti munka, majd befűtés és vacso­ra. Utána tévé vagy könyv. Főleg versek és útleírások. — Van fegyvere? — Hát persze ... minden erdésznek van szolgálati fegy­vere ... — Vadászik? ... — Csak hivatalból. Sajnálom az állatokat. Inkább figyelni szeretem azokat. — Figyelni? — Igen. Azt például, hogyan Petőfi tér, Ábrányi utca Költők régi emlékei soron következő feladatokat és azok befejezésének határide­jét. Ezek szerint május 15-re a belső körút útpályája, a terü­letrendezés és az egyik járda elkészül. Az I-es csomópont végleges aszfaltburkolása is májusban lesz kész. A most fo­lyó munkák a forgalmat már nem akadályozzák, de ha vala­mi mégis lassítani fogja, az az ott felállítandó jelzőlámpa lesz, amelyre a biztonságos közle­kedés szempontjából feltétle­nül szükség van. Természete­sen a jelzőlámparendszert ösz- szehangoljuk, zöld hullám lesz itt. Ugyancsak májusban lép életbe a belső körútra becsat­lakozó városi utak új rendje is. — Ez mit jelent? — Főleg egyirányúsítást, va­Petőfi Sándor vándorlásai során Szentendrén is keresz­tülgyalogolt. A nagy költő ba­rátaival, Vachot Sándorral és Imrével, 1844 szeptemberében Visegrádra indult, hogy meg­mássza a Kő-hegy szikláit. Az Alföld szerelmesének bizonyára I iszonyú magasnak tűnt a szik­labérc, noha az csak 366 méter magas volt. Ma emléktábla jelzi azt a helyet, ahonnan Petőfiék megcsodálták a kilá­tást. A szép és emlékezetes ki­rándulás után írta Petőfi Sán­dor, a Visegrád táján című költeményét, amely a Pesti Divatlapban jelent meg, 1845. október 16-án. A költő emlé­két utca és tér is jelzi. Ábrányi Emil, az egyetlen magyar költő, aki évekig élt, 1906-től 1920-ig. Szentendrén. Villája ma a városi szülőott­honnak ad helyet, kertjében pedig az 1965-ben megnyílt Parkmúzeum található. Ábrányi Emil korának egyik legnépszerűbb és legismertebb költője volt. Első versei 16 éves korában jelentek meg. Újságíró és aktív politikus, or­szággyűlési képviselő is volt. Versei patetikusak, a szabad­ságot és a hazaszeretetet su­gárzó költemények nagy hatás­sal voltak kora fiatalabb ol­vasóira. Az erdő gazdája Vaddisznó úszik a Dunán Épül a csapadékelvezető Befejező szakaszához érkezett Pomázon a csapadékelveze­tő rendszer építése. A Pest megyei IÍÉV dolgozói a munkála­tokat a héten befejezik. MHSZ-ktub Sikeres csapatverseny A Pest megyei Fémipari Vál­lalat I. számú Kovácsoló gyár­egységében az MHSZ-klub nem tekinthet vissza több éves hagyományokra, hiszen a klub csak a múlt esztendő április hónapjában alakult meg, de azóta viszont mindig hallat magáról: az újonnan alakult PEFÉM Honvédelmi Klub sa­ját tagjával, valamint a Rá­kóczi úti általános iskola pat­ronált tanulóival bekapcsoló­dott az MHSZ járási életébe és aktív versenyző gárdával csaknem valamennyi városi, járási, sőt megyei és országos versenyen megjelent. A múlt esztendőben megin­dították a tartalékosok után- képzését célzó és az eredmé­nyes versenyzéshez szükséges kiképzést, amelyhez az MHSZ országos szervei által kiadott katonai és katonapolitikai ki­képzési anyagot használták fel. A sikeres utóképzéshez nagyban hozzájárult Maday Gyula, a Szentendre járási­városi Tartalékos Klub veze­tője és Fehérvári István, a Kossuth Lajos Katonai Főis­úszik át a Dunán a szarvas vagy a vaddisznó ... — Itt mindig olyan idillikus. A ház, a környezet. Vajon ezt a nyugalmat mi zavarja meg? — Az erdőtűz. Majdnem minden nyáron. Tudja, a ki­rándulók ... ha fiatal erdő gyulladt ki, hektáronként 30 ezer forint a kár. De, ha a .szél össze-vissza fúj, akkor több is lehet... Az MSZMP Szentendre járá­si párt-végrehajtóbizottság tag­ja, 400 hektárnyi erdőért felel, esténként verseket olvas, Sknpson motorkerékpárral jár. Budapesten született 1941-ben, s már gyermekkorában meg­érett benne az elhatározás: er­dész leszek! kola tanára, aktív oktatói te­vékenységükkel. A sikeres ki­képzésnek köszönhető, hogy a PEFÉM csapatainak részvéte­lével sikerült a 11 év óta fenn­álló Pest megyei vándorserle­get első ízben megnyerni a tartalékosok honvédelmi ver­senye Pest megyei bajnoksá­gán, ahol a járás két korosz­tályban indított négy-négv fős csapatából, kettő-kettő fő a PEFÉM dolgozói voltak. De nem vallott szégyent a PEFÉM MHSZ-klub a társadalmi mun­kavállalások területén sem, hiszen más klubokkal össze­fogva megépítették a városi pincelőteret, kitisztították a városon áthaladó Bükkös-pa­tak medrét és árterületét. Kocsmából börtönbe Pékó Sándor budapesti, Bo­kányi Dezső utca 5. szám alatti lakos állás nélkül csa- vargott, miután a lopás, va­gyon elleni vétség miatt rárótt tízhónapi szigorított börtön- büntetésését letöltötte. Rá ez Gyula létgvértesi, Vörösmarty utca 6 szám alatti lakos, bün­tetett előéletű férfi útja Bu- dakalászra vezetett, ahol a Sa­rok italboltban találkozott Pékó Sándorral. Együtt iszo­gattak, amikor észrevették, hogy O. A. budakalászi lakos, aki szintén az italboltban tar­tózkodott, kiment az illem­helyre. Tüstént utána siettek, s amikor látták, hogy ott nincs senki, leütötték O. A.-t. Az eszméletlen embertől elvették a karóráját, majd a zsebeit is kiürítették. A rablás utón sietve távoztak az italboltból. Az italbolt vendégei találtak rá a leütött emberre, s azon­nal értesítették a mentőket és a rendőrséget is, akik pillana­tok alatt a helyszínre érkez­tek O. A. .nyolc napon túl gyó­gyuló sérülést szenvedett. Kórházba szállították. A nyo­mozás hamarosan eredményre vezetett, lefülelték a két tet­test. A szentendrei járásbíróság a körülmények mérlegelése után mindkettőjüket, tekintet­tel arra, hogy visszaeső bűnö­zők, egyenként három év és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az oldalt írta: Karácsonyi István és Miser István. Totó: Halmágyi Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom