Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

Felirat a falon Hasznos tanácsot ad Enyhül a kezdeti bizalmatlanság Fehér alapon, piros betűk­kel nagy zománcozott tábla virít a ház homlokzatáról a Széchenyi utcára. Felirata csak ennyi: Állami Biztosító meg­bízottja." A táblát a helybeliek közül bizonyára sokan látták már, s Gyömrőn áthaladó autóbusz- járatok utasai is észrevehették a szembetűnő feliratot. Így viszonylag sokan szereztek tudomást Szűcs Lászlóné a megbízott tevékenységéről, még többen ismerik őt szemé­lyesen. Gyakran megállítják az utcán, biztosításokkal kapcso­latos tanácsokat kérnek tőle, s Ő szívesen elbeszélget az em­berekkel, hiszen ez a szakmá­ja, hivatása. Ritka, vagy leg­alábbis kevésbé ismert mun­kája kulisszatitkairól azonban kevesen tudhatnak. — Körülbelül másfél éve végzem ezt a rengeteg talpa- lást, mozgást igénylő munkát. Elsősorban mint díjbeszedőt vettek fel, főleg Gyömrőn és Péteriben tevékenykedem, az elmaradt díjak beszedésén túl már önálló üzletkötő is va­gyok. — Elsősorban a lakásbiztosí­tások korszerűsítésén, a mai igényeknek megfelelő átdol­gozásán munkálkodunk és szervezzük az úgynevezett nagy életbiztosítást. En­nek kezdő összege 80 forint, és sok egyéb kedvezményen kí­vül, például a szerződés le­járta után visszafizeti a bizto­sító a teljes összeget, évi 2 százalék kamatot, illetve ka­matos kamatot is kap az ügy­fél. — Tavaly az utolsó ne­gyedévben egész Pest megyére kiterjedő akciót indítottunk. Két gépkocsival tízen jártuk a településeket, fölkerestünk óvodákat, iskolákat, orvosi rendelőket, tanácsokat és egyéb tanácsi intézményeket, egyszóval olyanokat, amelyek az illetvényhivatal hatáskö­rébe tartoznak. Akkor a CSÉB 80-at szerveztük nagyon szép eredménnyel, óriási mun­kával. — Volt már kellemetlensé­ge ügyféllel? — Tulajdonképpen nem, vagyis csak a legelső ügyfe­lemmel, de azóta soha. Igaz, sokan nem tudják, hogy mit akarok tőlük, amikor bekopo­gok, vagy becsengetek a há­zakhoz, de végül is mindig elmúlik a kezdeti bizalmatlan­kodás. Iskolások példája Hiányzó krónikák Monor iskolái jó példával járnak elől: a Munkásőr és a Kossuth Lajos általános' is­kolában már készültek olyan krónikák, melyek — alapos gyűjtőmunka, kutatás után — az intézmények történetét, eseményeit idézik, rögzítik. A Hazafias Népfront monori nagyközségi bizottsága most azt szorgalmazza, hogy a já­rási székhely változó arcát megrajzoló krónika is készül­jön végre, ehhez várnak se­gítséget a honismereti mun­kában jártas érdeklődőktől, akik körbe tömörülve dolgoz­hatnának a krónika megírá­sán. — A monori nagyközségi közös tanács gyámügyi osztá­lyán az elmúlt évben 38 olyan szülő alkoholelvonó gyógyke­zelését kérték, illetve továbbí­tották az ez irányú kérelmet, akik miatt a családban élő gyerekek veszélyeztetett hely­zetbe kerültek. A veszélyeztetett kiskorúak­nak 80 százaléka a szülők ita­lozó életmódja miatt került nyilvántartásba. A nap kulturális programja Gyömrőn, 16 órakor: koszo­rúzás a tanácsköztársasági em­léktáblánál, a népi tánccso­port próbája, 18-tól: kondicio­náló torna (az 1. számú isko­lában) és a rpagnósiklub ösz- szejövetele. Jegyzet A szándék nem elég Jól emlékszem még a pár évvel ezelőtti vitára: a mo­nori Deák Ferenc utcaiak „harcoltak” a postával azért, hogy a portáik elé ültetett meggyfák életben maradhassanak, a telefon- vezeték miatt sem kiszedni, sem csonkolni ne kelljen a nagyközségben valóban pá­ratlanul szép meggyfasort. A csatát félig nyerték meg: csonkolni kellett ugyan a fákat, de megmaradhattak, s az idén megint virágba borulnak. Nemsokára lát­ványnak sem lesz hát utol­só végigsétálni a Deák Fe­renc utcán. És máshol? Gyümölcsfa, díszfa a mo­nori utcákon alig-alig akad. A poros akácok is tűnőben vannak, kopár járdaszélek „díszítik” a házak elejét. — Jó lenne elmozdulni a holtpontról valahogyan — mondta nemrégiben a Ha­zafias Népfront nagyközsé­gi bizottságának titkára. — Intézményesen nem meg­oldható az utcák fásítása, képtelenség mindenhová, minden porta elé egyforma csemetéket szerezni, s egyenként rábeszélni min­den tulajdonost az ültetés­re. Az erdőgazdaság segíte­ne ugyan, de az általuk fel­ajánlott csemeték jórészt magasnövésűek, a felsőve­zeték miatt előbb-utóbb csonkolni kellene őket — ez hát nem megoldás. Monoron egyébként — ha a közterületek vagy a porták előtti fásításról van szó — lépten-nyomon kézle­gyintéssel, a már eleve le­mondó sónajoKnal találko­zik az ember: ugyan mi­nek?! Hiszen • fákat vandál kezek úgyis kitórdelik, s az ültető csak bosszankodhat kárba veszett pénze, fárad­sága, ideje miatt. Kétségkí­vül vannak utcák, ahol a jó­szándék eleve pusztulásra ítéltetett. Néhány forgal­masabb szakaszon szinte le­hetetlen „kivédeni” a pusz­títók okozta károkat, bár — ha gátját vetni nem is lehet — egy-két elretten- tőbb szabálysértési bírság bizonyára segítene. — ... és a vandalizmus nem lehet gát! Nem vonat­kozik a nagyközség vala­mennyi utcájára! — érvel a népfrontelnök. Igaza van. De a szépítő szándék nem elég. Március van, csemetefák kerülnek a kertekbe, itt is, ott is látni: gyökeres vesz- szőt, kis fát szállít a gazda hazafelé. De érdemes vé­gigsétálni ilyenkor jó né­hány monori utcán is. Há­nyán ültetnek fát a járda­szélre, a ház elé? Jóma­gam egyetleneggyel sem ta­lálkoztam, s aligha azért, mert nem figijeltem eléggé. Pedig a kívánságból nem nő virágot bontó, árnyat adó, szépítő fa sehol. Ilyet csak a tett teremthet, Mo­noron is. K. Zs. Mendén: honismereti kiállí­tás. Monoron, 9-től 12-ig és lé­től 17-ig: Szitamappa 1919. cí­mű képzőművészeti kiállítás (a Vigadó fölötti kiállítóte­remben), ' 14-től: ismeretter­jesztő előadás, Mi a KGST? (a PEVDI-nél). 17-től: Kína (a művelődési ház klubtermé­ben), 16-tól: szabás-varras tanfolyam (a Kossuth Tsz- ben), az irodalmi színpad próbája (a gimnáziumban), 17- től: asztalitenisz edzés (a Munkásőr úti iskolában), a ci­gány ifjúsági klub összejöve­tele (a művelődési házban), 18- tól: kismotorvezetői tanfo­lyam, a moziban 16-tól, 18-tól és 20-tól: Hair. Pilisen, 18-tól: a magnós- és ifjúsági klub foglalkozása, a moziban 17-től és 19-től: Gyil­kos levegő. Reális arány Olvasók, olvasnivalók A monori járási könyvtá­rakból 1978-ban 409 ezer 155, tavaly már 432 ezer 54 köny­vet kölcsönöztek ki. Egy olvasóra évente 25—35 kiolvasott kötet jut. Ez a mu­tató nemcsak szép, hanem jól jelzi azt is, hogy reális arány­ban nő az érdeklődés az ol­vasnivalók iránt, s nem csu­pán statisztikaszépítő a szám. ŐRI ínau A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1980. MÁRCIUS 21., PÉNTEK Több gyermek sérült meg Beszédes, szomorú statisztika Egy alsótagozatos kislánvt elsodort a személyautó. Ügy látszott nincs komolyabb baj. pár nap múlva azonban rosz- szul lett, kórházba kellett szál­lítani, s csak a szakszerű or­vosi kezelésnek köszönhető, hogy ma már iskolába járhat Az esetből rendőrségi ügy lett. de csak azután, amikor már a sérült gyermek kórházba ke­rült. A 4-es számú főközleke­dési úton egy parkoló személy­gépkocsiból az édesanya mel­lől szállt ki egy ötéves gyer­mek. A kocsit megkerülve az úttestre szaladt, s egy szembe­jövő jármű halálra gázolta. Egy ellenpélda: Gyömrőn egv nyolcéves kislány kerékpárral elütötte a 76 éves öregembert, aki sérüléseibe belehalt a kór­házban. Ok és okozat Nem véletlenül kezdtük né­hány gyermekpéldával a tava­lyi szomorú statisztika tagla­lását, 1979-ben ugyanis a fel­nőttek által okozott közúti tragédiák számának emelkedé­se mellett a gyermekbalesetek száma is növekedett. Országosan kedvezőek a ta­pasztalatok, hiszen a nemrégi­ben kiadott jelentés szerint három százalékkal csökkent a balesetek száma 1978-hoz ké­pest, Pest megyében 6 százalé­kos a csökkenés, közvetlen pátriánkban azonban 22 szá­zalékos az emelkedés. Tudjuk, a számok kissé unalmasnak tűnnek az olva­sóknak, de érdemes részlete­sebben is szólni a tavalyi köz­lekedési helyzetről a monori járásban. Százhatvanöt bal­esetet helyszíneltek a közleke­dési rendőrök, ebből 26 halá­los, 65 súlyos, 74 könnyű sérü­léssel végződött. A koccanások, elütések következtében 28 em­ber vesztette életét, összesen 226 ember szenvedett sérülést. A legtöbbször a 4-es és a 31- es főközlekedési útra kell ki­vonulniuk a rendőröknek. így volt ez az elmúlt esztendőben is, a balesetek kétharmad ré­szét ezeken az útvonalakon je­gyezték fel. Érdekesség, hogy a halálos balesetek zöme a ké­ső esti, illetve a kora hajnali órákban következett be. A helyszíni baleseti vizsgálatok jegyzőkönyvei árulkodnak: a legtöbbször az úgynevezett relatív gyorshajtás az előidé­zője a balesetnek. Ez azt je­lenti, hogy a tompított fény­szóró használata közben a gép­járművezetők rosszul választ­ják meg a sebességet, ezáltal a féktávolság nagyobb lesz, mint a belátható útszakasz hossza. Közúti ellenőrzések Továbbra is gyakori eset, hogy nem az útviszonyoknak megfelelően vezetnek, nem ad­nak elsőbbséget, szabálytala­nul előznek és kanyarodnak. Sok a gyorshajtó. Akad olyan személygépkocsi-vezető, aki a megengedettnél 50 (!) kilomé­terrel nagyobb sebességgel ve­zetett. Meglepően sokan ülnek volán mellé egy-két korsó vagy még több elfogyasztása után. Járásunkban minden ötödik gépkocsivezető ittasan vezet, veszélyeztetve saját és mások testi épségét is. Tavaly a monori járási rend­őrkapitányságon közlekedési alosztály alakult, amelynek feladata a helyszínelések el­végzése. a balesetek okainak felderítése és főként a megelő­zés. Az alosztály és a Járási Közlekedésbiztonsági Tanács szakemberei fokozottabb ne­velő jellegű jogpropagandát kívánnak kifejteni. Folytatják a közlekedési témájú előadás- sorozatokat az üzemekben, gaz­dasági egységekben. Differen­ciáltabbá teszik a rendőri intéz­kedéseket. nem riadnak vissza a jogosítvány azonnali bevoná­sától sem. A téli hónapokban jöl sike­rültek a továbbképző KRESZ- előadások, de a tavasz beállta ismét figyelmeztet. Az utóbbi napokban ugyanis erősen meg­nőtt a járműforgalom a járás közútjain. Az autók mellett egyre több kismotoros és ke­rékpáros közlekedik az úttes­teken. A közlekedési alosztály kérésére a KPM monori üzem- mérnöksége megkezdte a té­len megrongálódott utak ká­tyúzását, helyreállítását. Az utakra belógó, a kilátást aka­dályozó gallyakat is levágják. Felhívták a MÁV figyelmét a vasúti átjárók balesetveszé­lyességére; szükséges, hogy ezeket is rendbehozzák. Folytatódnak a fokozott köz­úti ellenőrzések, amelyek el­sődleges célja a szabálytalanul i közlekedő járművezetők kiszű­rése a forgalomból. Tegyünk — együtt A közlekedési alosztály és a JKBT munkájáról lesz szó a közeljövőben megtartandó járási tanácskozáson, amelyen szólnak majd az illetékesek a tavalyi eredményekről, gon­dokról és az idei feladatokról egyaránt. Gond és probléma van bő­ven. Mindnyájunk, a társada­lom közös érdeke, hogy a bal­esetek száma tovább csökken­jen országszerte, így szűkebb pátriánkban is. Ehhez vala­mennyiünknek — járműveze­tőknek, gyalogosoknak — hoz­zá kell járulnunk, tennünk kell a cél érdekében. Gér József Túra — egy héttel később Vonaton, gyalog, busszal A járási természetbarát szó- A halasztás oka: részt szeret- vetség március 23-ra tervezett nének venni Monori-erdőn, a túráját március 30-án tartja. ' Adottságok és igények Szívesen nyitnának ajtót... Szakképzett, fiatal vezetőre várva A hét végén Horgászok vetélkedője Már az idényre készülnek Bár reggelente még bá­gyadtan ébred a tavaszi nap, délutánra már melengetnek is a sugarai. A kisebb tavak, állóvizek tükréről csupán egy-két hete tűnt el a jégtakaró, a parto­kon máris megélénkül az élet. A Monor és Vidéke Horgász­egyesület ifjúsági horgászai például vetélkedővel kezdik az idényt. A fiatalok beneveztek a Magyar Horgászok Országos Szövetsége által meghirdetett vetélkedősorozatba. Az erre való felkészülést, válogatást szolgálja majd az egyesület március 23-án, vasárnap dél­előtt 10 órakor, a monori ze­neiskolában megtartandó há­ziversenye. Az ifjúsági horgászoknak tesztlapok segítségével kell számot adniuk elméleti felké­szültségükről, s bizonyíthat­ják gyakorlati tudásukat, kéz­ügyességüket is. A feladatok között szerepel két zsinór ösz- szekötése, horogkötés és egy úgynevezett díszítőkötés el­készítése. A versenyen külön értékelik az 1967 és 1970, va­lamint az 1964 és 1966 között születettek eredményeit. A legjobbak a díjak elnye­résén túl részt vesznek majd a MOHOSZ Pest megyei terü­leti bizottsága által rendezen­dő elődöntőn. Az ifjúsági horgászok hagyo­mányos tavaszi halfogó ver­senyét a szokásosnál később, június elsején, a felnőttekével közösen rendezik meg. Körülbelül két esztendeje észrevehetően csökkent Péteri községben a művelődési ház programjai iránti érdeklődés. Az intézmény igazgatói szin­te egymást váltották, aminek az lett a következménye, hogy az 1 ezer 880 helybeli lakos közül a több mint 800 főváros­ba bejáró dolgozó szívesebben látogatta a budapesti vagy más községbeli művelődési otthonokat, filmszínházakat. Bizonytalanság Az érdektelenség miatt be kellett zárni a község egyetlen moziját is, mert a monori mo­zigépész foglalkozta tásánaK költségeit sem fedezte a gyen­ge bevétel. A zenés, táncos rendezvények sikere is. bizony­talan volt, mert ha a rendezők nem tudtak kellő számú belé­pőt eladni, a fővárosi művé­szek egyszerűen nem utaztak el Péteribe ... Ez a kis visszatekintés meg­egyezik a péteri művelődési ház mostani igazgatója, Kalina János volt községi tanácselnök által elmondottakkal. Leg­utóbbi beszélgetésünkkor azt tudakoltuk, hogy hol tart ma a közművelődés Péteriben? — Csak afféle megbízott ve­zetője vagy inkább gondnoka vagyok az intézménynek — mentegetőzik a nyugdíjas ta­nácselnök — ez már csak négyórás elfoglaltság ideiglene­sen, amíg végre képesített igazgató kerül a művelődési ház élére. Nagy szükségünk van egy tehetséges, szakava­tott vezetőre, mégpedig teljes állásban. A megyétől azt a tá­jékoztatást kaptuk, hogy úgy fél év múlva, iskoláik befejez­tével számíthatunk fiatal ve­zetők jelentkezésére. Mi felké­szültünk fogadásukra aki lete­lepszik nálunk, szolgálati la­kást, a korábbiaknál nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsü­lést kao. Értelmes célok — Sajnos, társadalmi veze­tőségünk nincs, mert helyben alig akad olyan gazdasági egy­ség, hogy önkéntes segítőket találnánk. Mégsem kell attól tartani, hogy az új vezető ma­gára marad majd. Lehet szá­mítani fiataljainkra, ha ér­telmes célok megvalósítását tűzzük ki eléjük és a szüksé­ges szakmai irányítás sem ma­rad el. — A jó eredmények eléré­séhez megfelelő alappal is rendelkezünk, hiszen a műve­lődési ház tárgyi feltételei jók — hangsúlyozta Kalina János. — Helyiségünk van: egy nagy színháztermen és a táncter­men kívül több helyiség áll a bennünket fölkeresők rendel­kezésére, igaz, az épület állaga olyan, hogy renoválásra szo­rul, de arra sem kell túl so­káig várni. Jelenleg is van hangerősítőnk, magnetofonok és megfelelő fotós fölszerelés. Jól működik a nyugdíjasklu­bunk, igen kedvelt a discó, most kezd nőni az érdeklődés a fo­tózás iránt. Előadások, kiállítás — Természetesen nem volt mindig ilyen nehéz itt az élet. Volt ifjúsági klubunk, színját­szó csoportunk. A hetvenes években jó hírű énekkarunk is tevékenykedett, járási . szintű versenyeket is nyertek. Tava­lyi eredményeink közül né­hány jól sikerült ismeretter­jesztő előadás érdemes emlí­tésre, a polgári védelmi kiállí­tást több mint másfélszázan tekintették meg. megyei szintű pártkongresszusi mezei futóversenyen március 23-án. A 30-i túrára hívják és vár­ják a természetjárást kedvelő­ket. A túra célja: Visegrád— Pilisszentlászló. A programban a szentendrei skanzen megte­kintése is szerepel. A közepes erősségű túra körülbelül 16 kilométer. Útiköltség: Buda­pesttől 25 forint, találkozás a Nyugati pályaudvar külső „A” I vágánya végénél, március 30- | án reggel 7 óra 45 perckor. 1 Közlekedési eszköz: vasút, busz, HÉV. Túra vezető: Arafó Éva, u gombai általános iskola tanára. HELYESBÍTÉS Lapunk 1980. III. 18., keddi számában az Egyenletes, bár lassú fejlődés című tudósítá- j sunk utolsó bekezdése tévesen i jelent meg. A helyes szöveg a | következő: „A Monorvidéki Áfész kül­döttgyűlésén részt vett és fel­szólalt Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnö­ke. Javaslatára a küldöttgyű­lés Pilinyi József igazgatósági elnök egészségi állapotának tartós megromlása miatt a szövetkezet elnöki teendőinek ellátásával, ideiglenesen, Nagy Gézát, a Pest megyei MÉSZÖV főosztályvezetőjét bízta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom