Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

NAGYKŐRÖSI r J|F A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1980. MÁRCIUS 19., SZERDA Bővülő lehetőségek A mozgáskultúra fejlesztéséért Iskolarendszerünk a válto­zás korának társadalmi igé­nyeihez igazodva elsősorban arra törekszik, hogy megfe­lelő általános vagy szakisme­retekkel rendelkező, a szocia­lizmus eszméihez igazodó em­bereket neveljen. Magától ér­tetődik, hogy e bonyolult fel­adat megoldása közben nem jut mindenre idő. Verset mondani Az iskolák, melyek évezre­dek mulasztásait igyekeznek pótolni, matematikát, fizikát, kémiát, irodalmat, földrajzot, idegen nyelveket, biológiát, s történelmet tanítanak. Mind­ezeken túl vállalják azt is, hogy testedzésre, művészi al­kotások ismeretére neveljék tanítványaikat. Kétségtelen tény azonban, hogy a testne­velésre és a művészeti neve­lésre viszonylag kevés idő jut. Még most is. amikor a testne­velési órák számát az évtize­deken át megszokott heti két óráról háromra emelték. Szerencsére valamennyi fia­talnak módjában áll az iskolai tanterv hiányosságait pótolni. A diák sportkörök, s a város sportegyesületei, a tömegsport­mozgalom elegendő alkalmat kínál a testedzéshez. Városunk immár negyedszázados zeneis­kolája a kották vitásában iga­zítja el az érdeklődőt. Éven­ként mintegy félezer fiatalt. Az Arany János Művelődési Központ képzőművész köre, igaz. hogy meglehetősen rossz körülmények között.'ám mégis Iránymutatással szolgál mind­azoknak. akik az iskolai tan­anyagnál többet szeretnének tudni a képzőművészetekről. Az iskolák irodalmi színpa­dai, elsősorban az Arany Já­nos Gimnáziumban, ott ahol legjobb énekkaraink is tevé­kenykednek, valóban nagyon sok segítséget adtak a. nagy­kőrösi müvészetkedvelő diá­koknak. Ha minden lehetősé­get számba veszünk, kiderül, hogy városunk fiataljainak ténylegesen megoldatlan gond­jai a nem teljesen testnevelés jpilperű mozgásművészet elsa­játításával voltak az utóbbi években. Megvarán szólva énekelni, zenélni, rajzolni tor­nászni, verset mondani tanul­hattak ám. táncolni, helyesen járni, mozogni egyáltalán nem. Minthogy a panaszok meg­sokasodtak, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy úgy tetszik a változás idejébe léptünk. Az ifjúsági klubházban már má­sodik éve gyakorolják népi táncainkat a gimnázium óvó­nőképzős diáklányai, s ugyan­itt jelenleg csaknem félszáz úttörő ismerkedik a néptán­cok és a társastáncok alapele­meivel. Néhány hét óta az ifjúsági klubházat is irányító Arany János művelődési központban több mint hatvan gyerek jár balettórákra. Az adatok azt bizonyítják hát, hogy az is­kolák érthető hiányosságait pótoló foglalkozások teljessé váltak városunkban. Az érdek­lődő gyerek a matematikától kezdve a balettáncosok pás de deux-jéig mindent megtanul­hat ... Csak futni szeret örvendezzünk az ered­ménynek, ám azt is vegyük számításba, hogy városunk Igyekezetének ellenzői is akad­nak. Valószínűleg azért, mert egy időben divat volt humo­ristáink körében vitriolba mártott tollheggyel írni a sze­gény agyonterhelt gyerekek­ről, akik külön angolra, külön tornára, balettre, zongoraórá­ra. s rajzszakkörre jártak. Nos, manapság a Magyar Út­törők . Szövetségének és a KISZ-nek olyan programjai vannak, melyekből egyértel­műen következtethetünk az igények növekedésére. Egye­bek között arra, hogy e szer­vezetek általában többet vár­nak tagjaiktól, mint amennyit az iskola megadhat. Ügy is mondhatnánk, hogy e politikai mozgalmak alapvető felada­tuknak tartják az igények nö­velését, s ennek megfelelően szorgalmazzák az iskolák fej­lesztését is. Divatos és nem túlságosan magyaros kifejezéssel élve: a nagykőrösiek vették a lapot. Egyelőre még aggódnak azon, hogy nincsenek-e az aprosá • gok túlterhelve. Ez az aggá­lyoskodás azonban átmeneti jelenség. Előbb vagy utóbb ki fog derülni, hogy gyerekeink lényegesen többre képesek, mint amennyire mi felnőttek saját emlékeink alapján szá­mítunk. Jobb kisterületi program Tanácskozott a társadalmi vezetőség Az Arany János Művelődési Központ társadalmi vezetősé­ge a napokban tartotta meg idei első tanácskozását. E megbeszélésen elsősorban ar­ról esett szó, hogy miként le­hetne javítani a város üze­meinek és a művelődési, köz­pontnak a kapcsolatát. A közművelődési törvény intézkedik arról, hogy az" üze­mek anyagilag is hozzájárul­janak a művelődési közpon­tok fenntartásához. Nos váro­sunkban az idén eddig a Vo­lán 1-es számú Vállalat és az áfész határozta el, hogy saját közművelődési tevékenysége színvonalának emelése érde­kében anyagilag is segíti a művelődési központot. Termé­szetesen cserébe közös prog­ramok rendezését várják a művelődési szakemberektől. A közös fenntartás lehetőségéről jelenleg a városgazdálkodási vállalattal, a Mészáros János Termelőszövetkezettel és az Arany János Termelőszövet­kezettel tárgyal a művelődési központ. A továbbiakban a társadal­mi vezetőség megtárgyalta á külterületi közművelődési programok eddigi eredmé­nyeit, s megvitatta a klubok tevékenységét. Elégedetten ál­lapította meg. hogy a műve­lődési központban fellendülő­ben van a külterületi progra­mok szervezése. Szó esett az említett ülésen az ifjúsági klubház kihasz­náltságáról. A társadalmi ve­zetőség tagjai javasolták, hogy a művelődési központ igye­kezzen a klubházban délelőtti programokat is szervezni. Ezeknél elsősorban a nyugdí­jasokra lehet számítani, de elképzelhető az is, hogy diá­kok használják ki az üres he­lyiségeket. A megbeszélés befejezése­ként a társadalmi vezetőség vállalta, hogy a szülői mun­kaközösségekkel együtt műso­ros estet rendeznek az önte­vékeny művészeti csoportok köz:-működésével. Ennek az estnek a bevételét a város gyermekintézményeinek fej­lesztésére, elsősorban a terve­zett bölcsőde építésére ajánl­ják fel. Szívesen járnak irodalmi színpadra, táncórára, matema­tikára szakkörre, rajzórára. A gyerekek szeretnek az elvár- hatónál is többet tudni. Gond­jaink legfeljebb szorgalmukkal és kitartásukkal lehet. Arról van szó ugyanis, hogy a tehet­séges futó csak futni szeret, de edzeni nem. A jó rajzoló pedig unja a modellek máso­lását, inkább szeretne kiállí­tást rendezni. A tehetséges táncos, mondani sem kell, nem munkája, hanem tehetsége ré­vén akar bekerülni a Magyar Állami Népi Együttesbe. Mi felnőttek Mindezek nem nagykőrösi jelenségek. Legfeljebb annyi­ban, hogy a feltételek megte­remtésével csak mostanában érzékeljük az iskolai foglalko­zásokat kiegészítő szakkörök és oktató intézmények hatá­sát. Éppen ezért nem késtünk el, ha most kezdünk gondol­kodni azon, hogy milyen je­lentőséget és szerepet tulajdo­nítsunk ezeknek nevelő mun­kánkban. Egyébként nagyszerű alkal­mat ad a töprengésre az, hogy az iskolák tantestületei ezek­ben a napokban értekeznek a munkaerkölcsről, az iskolai fe­gyelemről. Nagyot hibáznának tanáraink, ha nem vennék szá­mításba e viták során az is­kolai nevelést kiegészítő fog­lalkozásokat, az ifjúsági moz­galmak követelményeit. Más­szóval azokat a lehetőségeket, melyek kétségkívül hozzájá­rulnak ahhoz, hogy mi felnőt­tek a lenini értelemben véve teljes értékű és teljes életet élő felnőtteket neveljünk. Kevesebb a tervezettnél A nyúltenyésztés mérlege A Nagykőrös és Vidéke Áfész nyúl tenyésztő-szakcso­portja élénk érdeklődés mel­lett a napokban tartotta zár­számadó közgyűlését. ■ A szakcsoport közgyűlését Kiss Ferenc elnökhelyettes nyitotta meg, majd Patay Er­nő elnök terjesztette elő az intéző bizottság 1979. évi be­számolóját — és 1980. évi miunkaitervét. Az elnök elmondotta, hogy a szakcsoport tagjai 1979-ben 13 ezer 765, 2 kiló 30 dekán felüli házinyulat neveltek és adtak át az áfész felvásárló telepén, összesen 348 mázsá- nyi nyulat. Ez kevesebb a ter­vezettnél. E lemaradásnak az az oka, hogy akadtak tagok, akik nem számították be a le­szerződött mennyiségű nyulat az áf észhez, hanem idegen fel­vásárlóknak adták át. Nem tö­rődtek azzal, hogy a szakcso­port kölcsönketreccel, tenyész­állatokkal, nyűltáppal, szemes takarmánnyal, lucernával, zöldségtermő parcellával és nyúlbetegség esetén gyógy­szerrel segíti a tagokat. Az elnök a továbbiakban el­mondotta, hogy a nagykőrösi tenyésztők zömében új-zélan- di, kaliforniai és fehérgyöngy fajtájú nyulat tenyésztenek, és sok anyát szereztek be a <}u- navarsányii tsz-ből. A kiste- nyésztők legjobb ha öt anyá­val kezdik el a nyúltenyésztést, de a régebbi tenyésztők 30—40 anyát is tartanak» A nyúlte­nyésztés nem aranybánya, de a gondos munkával és hozzá­értéssel végzett tenyésztés ki­fizetődik. A leadásra kerülő nyúl kilójáért a téli hónapok­ban 44, nyáron 31 forintot fi­zetnek. A hozzászólások során Vida János, az áfész felvásárlási osztályvezetője elmondotta, hogy a házinyúl keresett cikk a világpiacon, s mivel a szak­csoport sokoldalúan segíti a tenyésztést, jóval többen fog­lalkozhatnának vele. Vida János elmondotta még, hogy a nyárra elkészül a Vi­zeskertben az áfész új zöldség­es gyümölcsfelvásiáirló telepe. Ezután a. Kálvin téri telepet megfelelően átalakítják, s ott csak nyúl-, galambfelvásár- lás és csirkeosztás lesz. Ezért a nyúlétvételre sem keli. majd várakozni. Orbán László, a szakcsoport tenyésztési bizottságának ve­zetője hasznos tanácsokat adott, majd Berdó Gábor, Szőke Jánosné, N. Szűcs Dá­niel, Nagy Lászióné. Keresztes István és Tóth Albertné szó­lalt fel. Végül, Patay Ernő el­nök válaszolt a kérdésekre. A megüresedett pénztámoki tisztet Tóth Zsuzsanna megvá­lasztásával töltötték be. A köz­gyűlés után összeírták az Arany János Tsz-től kibére- lésre kerülő lucernaparcellák és a tanács által adott 5 hek­tár földön kialakított nyúlta- karmánytenmő parcellák igénylőit K. L. Termelési tanácskozás a VGV-nél Elismerés és jutalom Takarítás és nagyjavítás ­A közeledő tavasz mind több munkát ad a termelőszövetkeze­tek dolgozóinak. Mindamellett jut idő arra is, hogy a tsz-tagok rendbe tegyék munkahelyük környékét, s felkészüljenek á következő, még több időt és energiát igénylő hónapoki a. A Mészáros János Termelőszövetkezetben Szűcs Jánosné, Bűz Dcncsné és Kiss László a kertészet környékét takarítja. A nagykőrösi Városgazdál­kodási Vállalat a napokban termelési tanácskozást tartott, melyen részt vett Bodrogi István, a pártbizottság gazda­ságpolitikai felelőse, és dr. Imecs Károlyné, a városi ta­nács műszaki osztályának ve­zetője. A tanácskozást Szűcs Ist­ván, a vállalat pártszerveze­tének titkára nyitotta meg, majd Urbán László igazgató számolt be a városgazdálko­dási vállalat 1979. évi mun­kálkodásáról és annak ered­ményeiről. Elmondotta, hogy tavalyi eredményeiket erősen rontotta az építési munkáknál mutat­kozó anyaghiány, az árak vál­tozása, és a közterhek növeke­dése. Mindezek ellenére, a 37 millió forintos termelési ter­vet 35 millió forintra, vagyis 93,5 százalékra teljesítették. A szolgáltató részlegek pedig 99,6 százalékra teljesítették tervü­ket. Kisebb-nagyobb nyereséget hozott az ingatlankezelés, a Kocsér területére is kiterjesz­tett ingatlanközvetítés, a köz- tisztasági tevékenység, az öve­ges és a virágüzlet, a takarí­tás, a parkgondozás, a tiszta­sági és a strandfürdő, az in­gatlanfenntartás, s a legna­gyobb munka ak építés és sze­relés. Ez utóbbinak az értéke csaknem 20 millió forintot tett ki. Veszteség csak a központi fűtés ágazatnál volt. Baleset egész évben nem fordult elő — mondotta elége­detten az igazgató. Műszaki fejlesztésre majdnem 4 millió forintot költöttek. A dolgozók száma 258 volt. Az építéseken 132-en, a szolgáltatásban 62-en dolgoztak. Végrehajtották a tervezett bérfejlesztést. Egy dolgozóra 180 ezer forint évi termelési érték, és 36 ezer 700 forint bér jutott. A beszámoló után Kovács Kálmán és több dolgozó mun­kaszervezési kérdésekről mondta el véleményét. A fel­tett kérdésekre az igazgató vá­laszolt. Ezt követően Csikós Amb­rusáé főkönyvelő bejelentette, hogy a tanácskozás után, a vállalat központi telepén a szocialista brigádtagoknak és valamennyi dolgozónak jutal­makat, prémiumokat és nyere­ségrészesedést fizetnek ki. A tanácskozás Szűcs István pártalapszervezeti titkár zár­szavával ért véget. Kérte a dolgozókat, hogy az országos mozgalomhoz csatlakozva, március 22-én vegyenek részt a kommunista szombat társa­dalmi munkájában. Kopa László SPORT-SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Sikeres teremkézilabda A közös gazdaság lakatosműhelyében a szakemberek a nagy­javítások utolsó szakaszához érkeztek. Képünkön: ölvedi János és Gyulai Ferenc egy zöldborsóvető gépen helyére teszi az utolsó alkatrészt. ■» Varga Irén felvételei J A hagyományos és az idén is igen jól sikerült Toldi- sportcsarnokbeli teremkézilab­da Toldi Kupa mérkőzéssoro­zat befejező napján mindkét nem képviselői a küzdőtérre léptek. A legtöbb helyezés a hajrában dőlt el. Férfiak Ceglédi Uttröszt KÖZGÉP— Nk. Toldi DSK 28-9 (15-3). Nk.: Jakab — Léder, Csiz- már (1), Járdi (3), Ivády (1), Tóth F., Lórik (4); csere: Ma- ráczi. A jóval rutinosabb és magasabb osztályú vendégek ellen a lelkes diákok helyen­ként ügyeskedtek. A számsze­rű különbség túlzott. Abonyi TSZ SK—Hernádi TSZ SK 21-19, Lajosmizsei KSE—Tiszakécskei VEGYÉP- SZER 20-19. Ceglédi Mezőgaz­dasági DSK—Pilisi KSK 10-0 (a pilisi csapat nem érkezeti meg). Barátságos mérkőzés: Nk. Kinizsi—Ceglédi Mezőgazdasá­gi DSK 23-17 (10-0). Nk.: Ko­vács A. — Tóth J., Lórik, Papp, Tóth F., Ivády,* Hatva­ni. A két fiatal, lelkes csapat végig sok mozgásos, változa­tos játékában a hazaiak még a hajrában tudtak erősíteni. . A férfi Toldi Kupa végeredménye 1. Abonyi TSZ Sic 7 1-------194-116 14 2. C eglédi Üttröszt KÖZGÉP 7 5 _ 2 225-109 10 S. Lajosmizsei KSE 7 4 — 3 136-119 g 4. Hernádi TSZ SK 7 3 13 172-157 7 5. Nagykőrösi Toldi DSK 7 3 — 4 138-150 f 6. Ceglédi Mezögazd. DSK 7 3 — 4 132-177 6 7. Tiszakécskei Veeyénszer 7 2 1 4 125-161 5 8. Pilisi KSK 7 ------ 7 63-196 — Nő k Nk. Toldi DSK—Ceglédi Egészségügyi DSK 12-11 (3-6). Nk.: Vetró — Győri, Kram, Szabó (21, Szakái (8), Gyarma­ti (2), Spenger: csere: Deák. A szünet után felélénkült tol- tíisok kiegyenlítettek, majd a győzelmet is kiharcolták. BÁCSÉP (Kecskemét) II.— Nk. Gimnázium 13-13 (7-7). Nk.: Derdák — Hárs, Béres (2), Faul (8),> Mészáros (2), Nagy, Sebestyén (1); csere: Horváthné, Kárpáti. Izgalmas játékban alakult ki a vég­eredmény. Hernádi TSZ SK—Kecske­méti Egészségügyi DSK 19-11, BACSÉP II.—Lajosmizsei KSE 13-10. Ceglédi VSE—Lajosmi­zsei KSE 28-9. A női végeredmény: 1. Ceglédi VSE 7 7 — — 120- 53 14 3. Hernádi TSZ SK 7 5 1 1 100- 81 11 3. BACSÉP (Kecsk.) II. 7 3 3 2 82- 74 8 4. f.,ajosmizsei KSE 7 4 — 3 107-108 8 5. Nagykőrösi Toldi DSK 7 3 — 4 88- 83 6 6. Nagykőrösi Gimnázium 7 * 1 4 91-103 S 7. Kecskeméti Eü. DSK 7 1 — 8 84-110 2 8. Ceglédi Eü. DSK 7 1 — 8 72-112 2 A zökkenőmentes lebonyolí- tásért dicséret jár Hegedűs Károly főrendezőnek. Mai sportműsor Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Nk. Kinizsi—Tiszakécskei VEGYÉPSZER, barátsága«: férfimérkőzés. Kosárlabda Cegléd: C. Gimnázium—Nk. Gimnázium, megyei diák fiú és leány bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14.30: Nk. Toldi DSK—Kiskunlachá- zi Szakmunkásképző. Biator- bágy: B. Szakmunkásképző-^- Nk. 224-es Szakmunkásképző, megyei diák bajnoki mérkő­zés, Kinizsi-sporttelep, 16: Nk. Kinizsi—Hernádi TSZ SK, ba­rátságos mérkőzés. S. Z. Színházi előadás A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban délután '3 órakor, Fernand Cromme- linck: A csodaszarvas. Ifjúsá­gi „B” bérlet. Moziműsor Hint önjáró szerelem: Színes magyar film. Előadás kezdete: 4 óra. Akiket a forró szenvedély hevít: Színes olasz film. (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom