Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

Túra JúSiusban vízmű Négyszáz kút Túrán tavaly csaknem tel­jes egészében befejezték a községi ivóvízhálózat kiépíté­sét. Az utcák nagy részében lefektették a nyomócsöveket, négyszáz közkifolyós kutat te­lepítettek, amelyeket már használ is a lakosság. A köz­ségi tanács az elmúlt évben 150 ezer forintos vízdíjat fi­zetett ki a magánfogyasztók helyett. A faluban egyelőre csak a közkutakat és a jelen­tősebb intézményeket ellátó vezetékeket üzemeltethetik, a vízmű ez év június—júliu­sára tervezett átadásáig. Szakmai bemutató Ketreces bárányhizíalás A ketreces bárányhizlalás módszereit és eszközeit is­mertetik azon a bemutatón, amelyet a MÉM Műszaki In­tézet közreműködésével a Ta­polca melletti, nemesgulácsi Badacsony Termelőszövetke­zetben tartanak március 20- án, csütörtökön 10 órától. A bemutatót megelőző rövid szakmai tanácskozáson Zágo- ni György, a MÉMMI tudo­mányos munkatársa az inté­zetben folytatott kísérletek eredményeit ismerteti, Hor­váth László, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár moson­magyaróvári gyárának mű­szaki igazgatóhelyettese pedig a ketreces bárányhizlaló esz­közök gyártásáról szól. Anyakönyvi hírek Született: Pethő Ferenc és Lázár Mária Margit: Nikolet­té Krisztina; Mészáros István és Fogd Mária: Mónika; Nyer- lucz Sándor, és Gőz Piroska: Szilvia; Hovodzák Péter és Szilák Erzsébet Éva: Mátyás nevű gyermeke. Elhunyt: Márton Sándorné Pallag Katalin, Gödöllő, kas­tély, Polonyi Sándor, örboty- tyán, Rákóczi utca 41; Nagy István, Gödöllő, János utca 7; Hrágyel Pál, Gödöllő, Kandó Kálmán utca 9; Berkes Bélá- né Vidák Jolán, Gödöllő, Jó­zsef Attila utca 6; Tergulicza János, Gödöllő, Stromfeld Au­rél sétány 10. GQOOLUOI KSCíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1980. MÁRCIUS 19., SZERDA Péceli Vegyesipari Szövetkezet Gyors felismerésből - előny Három éve hosszú távú intéz­kedési tervet készítettek a pé­celi Vegyesipari Szövetkezet­ben. A tény önmagéban nem sokat mond. Azonnal nyilván­valóbb lesz a jelentősége, ha hozzátesszük: a szövetkezet az 1977-et megelőző időszakban is jó eredményeket mondhatott magáénak, míg azonban másutt hasonló helyzetben elé­gedettséget szyl a siker, a pé- oeliek éppenhogy ebből pró­báltak újabb előnyre szert tenni. Idejében változtatni Munkásgárdájuk, a szak­mát közvetlenül gyakorlókat, az irodai alkalmazottakat és a vezetőket is beleértve, az évek folyamán igen jól össze- kovácsolódott. A vezetőség jó érzékkel vette észre, hogy nemcsak a mélypontról, hanem innen is lehet még magasabb szintre lépni. — Az ötödik ötéves terv második évében voltunk ak­kor, s láttuk, hogy az árbevér tel évi 15 százalékos emelésé­nél többre lehetünk képesek, ha egy-két dolgon igazítunk — magyarázza Csermely Gá­bor, a szövetkezet elnöke. — Elhatároztuk, hogy a tervidő­szak hátralevő éveiben 20 szá­zalékkal növeljük a termelést, így sikerült megvalósítani, hogy az ötéves terv végéig ki­tűzött évi 50 millió forintos bevételt már tavaly megha­ladtuk.’ Árbevételünk 55 mil­lió 280 forint volt, a nyeresé­günk pedig 13 millió 662 ezer forint. — Mit tettek, hogy az em­lített intézkedési tervben fog­laltak valóra váljanak? — Egyszerűen szólva, elér­tűk, hogy a termelési többlet döntő hányada a termelékeny­ség fokozásából származzon, a munkaerő-tartalékok feltárá­sával. Létszámunk úgyszólván változatlan maradt jelentős beruházást nem hajtottunk végre, kivéve a tavaly év vé­gén átadott tekercselőüzemet, amely azonban csak ez évtől termel. — Mindez nem jelenti azt, hogy nem fejlesztettünk:első­sorban a műszaki színvonal ja­vítására törekedtünk, bizonyos korszerűsítésekkel kisüzeme­ket hoztunk létre, vagy mún- kaerö-átcsoportosítással bőví­tettük a meglevőket. A ter­mékszerkezet átalakításával a piaci igényekhez való jobb al­kalmazkodást segítettük elő. Ennek is köszönhető, hogy szo­cialista exportunk tavaly már megközelítette a 7 millió fo­rintot. — A nagyobb követelmé­nyeknek hogyan feleltek meg az egyes üzemek, üzemrészek? Új csarnokban — Asztalosüzemünk kilenc emberrel nyolc százalékkal túl­teljesítette termelési tervét. Az ott dolgozók a társadalmi műm kában, is jó eredményeket ér­tek el: a Szemere Pál általá­nos iskola Forfa-rendszerű szárnyának építésén dolgoztak szabadidejükben, s részt kér­tek tekercselőüzérnünk új csar­nokának szereléséből is. Év közben az asztalos- és a kár­pitosüzemet összevontuk. A kárpitosok tervüket 4,6 száza­lékkal túlteljesítették. A lakatosüzem tizennégy fő­vel kilencszázalékos túlteljesí­tésről adhatott számot. Az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelési érték náluk 308 ezer 660 forint volt. ami a legma­gasabb a szövetkezetnél. A fémnyomóüzem az egyik leg­népesebb közösségük, nyolc­vannégyen 22,6 milliós árbavé- teit értek el, a nyereségtervet nyolc százalékkal teljesítették túl. Tavaly tovább bővült az üzem exportja, amelyet első­sorban termékeik kiváló mi­nőségének köszönhetnek. A tekercselőüzem hat száza­lékkal túlteljesítette az elő­irányzatot. Januárban vették át az új csarnokok így az idén még többre lehetnek képesek, ez vonatkozik az asztalos és a kárpitos részlegekre is, hiszen a 400 négyzetméteres üzem­csarnokkal számukra szabadí­tottak fel helyiségeket. Közös igyekezet Valamelyest javított a szö­vetkezet a szolgáltatás helyze­tén is. Cipőjavító részlegük három, fodrász részlegük ti­zenegy emberrel dolgozott Ritkán esik szó egy-egy üzem vagy intézmény könyvelésé­ben, irodáiban dolgozók mun­kájáról. — A pécell Vegyesipari Szö­vetkezet évzáró közgyűlésén az ő tevékenységük értékeléséből az tűnt ki, hogy a könyvelés és a műszaki osztály szintén hasz­nosan igazodott a megnöveke­dett feladatok ellátásában a szövetkezet egészéhez. A több­letmunkából is alaposan kivet­ték részüket. Ha az elején azt mondtuk:a három éve hozott intézkedési terv változást eredményezett munkájukban, most már meg­állapíthatjuk: a vegyesipari szövetkezetben idejében kap­csoltak más sebességre. Hatvanegy éve történt A kartali forradalmárok tettei Aszódra Csíki Imre, Steu- ner József, és egy Lloyd gyá­ri munkás hozta az örömteli hírt: október 31-én Budapes­ten győzött a polgári demok­ratikus forradalom, s a győ­zelem délutánján már itt is mintegy kétszáz főből álló, valódi és alkalmi fegyverek­kel felszerelkezett munkáscsa­pat vonult végig a település Fő utcáján. Megszállták a csendőrlaktanyát, legénységét lefegyverezték, s kezükbe vet­ték a község irányítását. Más­nap, november elsején meg­alakult az aszódi Nemzeti Tanács. A változások szele megérintette a környező fal­vakat is. Lelkesítő hírek Kartalra október 31-én es­te és november 1-én hozták az első híreket a frontról ha­zatérő katonák és néhány agi­tátor, Míg az előbbiek kis csoportja a frontra indított menetszázad néhány helybeli honvédje lehetett, az agi­tátorok minden bizonnyal aszódi munkások voltak. Az ő fáradozásuk eredményeként alakult meg a helyi Nemzeti Tanács is, melynek tagjait november 8-án választotta meg a népgyűlés. A falvak irányítása tovább­ra is a volt közigazgatási szervezet kezében maradt, de a régi rend hívei igyekeztek bejutni a tanácsba, s ott a vezetést magukhoz kaparinta­ni. Versegen például a no­vember 3-án választott tanács összetételével már másnap elégedetlenek voltak a község lakói, mert úgy érezték, hogy a főjegyző és társai becsapták őket, s a 4-én megismételt népgyűlés szavazási eredmé­nyeként ott is a plébános lett az elnök. Aszódon munkások álltak a tanács élén, Galgahévízen, Hévízgyörkön és Túrán pedig jelentős számú földmunkás, napszámos került be a nép­hatalmi szervbe. Kartalon a nincstelenek és szegényparasz­tok képviselőinek számát nem ismerjük. A községek tanácsainak te­vékenységéről kevés adat ma­radt fenn, annyi azonban bi­zonyos, hogy az addig irányí­tó szerepet betöltő képviselő- testületek tekintélyének ro­vására megnövekedett a sú­lyuk, s minden fontosabb kér­dés megvitatásába, döntések meghozatalába bevonták őket. A korábbi kérlelhetetlen rekvirálók, törvények, ren­deletek betűszolgái a jóság álarcát öltötték magukra, s a nép iránt hirtelen fellobbant színlelt barátságukat, sze- retetüket több intézkedéssel is igyekeztek bizonyítani. Egy de­mokratikusabb korszak kez­detének látszatát keltették a legégetőbb gondok megoldása céljából létrehozott bizottsá­gok is, amelyekben a nincs­telenek egy-egy képviselője is helyet kapott. Ilyen volt a Kartalon is megszervezett köz- élelmezési bizottság. Diktatúra kell! A környék legfogékonyabb, leggyorsabban forradalmasodó rétegét, az aszódi proletariá­tus alkotta, amely már no­ségháza elé, s ott szónokok buzdították a kartaliakat, hogy csatlakozzanak Aszód, Bag és .Hévízgyörk proletárjaihoz, ve­gyék birtokukba az egész bá­rói uradalmat. Ezután kivo­nultak a kastélyhoz, s forma szerint is megtörtént a bir- vemberben kiterjesztette * el- i tokbavétel. lenőrzését a helyi főszolgabí- | °rsz??°? ®semeilyí rói hivatal és községi elöljá- | a ,Voros Újság március 20-i róság tevékenységére. A hala- | szama méltatta. „Az aszódi dás egyetlen lehetséges útját j rnunk&stanacs elhatározta az felismerve december 17-én el- i500 kold?s, S^ske!SeT'Ís fogadták a KMP programját, ! Hatottny-Jele 9500 holdas fold- s leszögezték, hogy a jelen tár-! . szocializálását... sadalmi rend megérett a meg- Március lS-an a párizsi kom- döntésre, és egyedül a mun- f un emlekunnepelyen a pro- kásság képes arra, hogy át- ^tarmtys nagy napját azzal vegye a hatalmat a munkás- ünnepelték, hogy megcsinálták ság és földtelen parasztság fl fold fegyveres forradalmat . tanácsainak diktatúrája útján. B. M. Ennek szellemében növelték befolyásukat a Galga völgyé­ben. Januárban a galgamácsai- ak küldtek ellenőreiket jegy­zőjük és társai nyakára, a galgahévízi tanács pedig egy­re radikálisabb irányt köve­tett, s ekkor már munkásta­nácsnak nevezték. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy . március 18-án, az aszódi munkásokkal és a környékbeli parasztsággal karöltve forradalmi úton vet­ték birtokukba a latifundiu­mokat. A kartali eseményeket egy korabeli feljegyzés így őrizte meg: „A március 18-i, reggeli népgyűlésen híre fu­tott, hogy jönnek az aszódiak és kommunizálják a báró Tornyai Schossberger Lajos uradalmát’’. A nagybirtok vége A hír igaz volt. Mintegy negyven-hatvan kézigránátos, fegyveres/katonától fedezve, vörös lobogókkal, zenekarok­kal, forradalmi dalokat éne­kelve, s a proletárdiktatúrát éltetve több száz főnyi tö­meg vdhult a járási - fő­szolgabíró vezetésével a köz­A rendezők nyílt levele Együttesek figyelmébe Kedves barátaink! A hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját köszöntő ünnepségsorozat egyik rangos eseménye a IV. Galga menti népművészeti találkozó, amelynek helyi bemuta­tói bizonyították, hogy községeink lakóinak többsége ér­tő kutatója, hű őrzője, lelkes éltetője és terjesztője a Galga-völgy népművészetének. A IV. Galga menti nép­művészeti találkozó meghirdetésével és megrendezésé­vel az volt a célunk, hogy elsősorban azt bizonyítsuk és arról adjunk számot a járás dolgozóinak, az ide látoga­tó érdeklődőknek, barátainknak és szakembereknek egy­aránt, hogy jól sáfárkodunk mindazzal a hagyomány­anyaggal, amit az itt élt emberek örökségül reánk hagy­tak, s hogy képesek vagyunk annak megújítására is. Már a találkozó megrendezését bejelentő felhívásban hírül adtuk, hogy elsődleges feladatunk a Galga-völgy népművészetének reprezentálása. A szakági bemutatók megkezdésekor ismételten felhívjuk a versenyző csopor­tok tagjait, az együttesek vezetőit, hogy a IV. Galga menti találkozó tájjellegű, s ezért a május 11-én Galga- mácsán megrendezésre kerülő díszbemutatóra a zsűri el­sősorban azokat az együtteseket, csoportokat és szólis­tákat hívja meg, akik saját összeállításaikat, a Galga- völgy hagyományait mutatták be, dolgozták fel műsoruk­ban. Ez a kötöttség természetesen nem zárja ki, hogy a más vidékek táncait, dalait bemutatók, ha előadásuk színvonalával kiérdemlik, nem kaphatnák meg a IV. Gal­ga menti népművészeti találkozó nívódíját. A Galga mente népművészete része egész népünk ha­gyománykincsének. Legyünk erre büszkék valamennyien, s vállaljuk megőrzésének szolgálatát, vállaljuk a szolgá­lat szépségét hordozó terheit. Jó munkát, sikeres szereplést kíván a; * IV. Galga menti Népművészeti Találkozó Operatív Bizottsága Galgavidéke Áfész Fejlődik a felvásárlás Gyümölcs, zöldség a kiskertekből A Galgavidéke Áfész egyik alapvető tevékenysége a fel­vásárlás és a termeltetés: ár­bevételének jelentős része eb­ből az* ágazatból származik. Tavaly ez az összeg megköze­lítette az ötven és fél millió forintot, ami huszonkét szá­zalékkal haladta túl az előző évit. Az ágazat a burgonya-, gyümölcs- és zöldségfelvásár­lást, valamint az apróállatok, takarmánynövények átvételét foglalja magában. Az elmúlt esztendőben a tizenhat község felvevőhelyein ötezer mázsával több zöldsé­get vásároltak fel, mint ko­rábban. A legtöbbet a kis­kertekben általánosan termelt uborkából vettek át: majd­nem húszezer mázsát. Zöld­paprikából nyolcezer mázsányi volt az átvétel. Sikerült telje­síteniük a tervet paradicsomi ból is, amelyből negyven szá­zalékkal emelkedett a begyűj­tött mennyiség, . zöldbabból, borsóból és fejeskáposztából viszont nem termett annyi a kiskertekben, mint az előző években. Sárgarépából és pet­rezselyemből is kevesebbet adtak le a kistermelők, de az átvett összes zöldség mennyi­sége így is meghaladta a 33 ezer 500 mázsát. Burgonyából negyven százalékkal lépték túl a tervet, ellenben gyü­mölcsfelvásárlásból terviek­nek csupán a negyedét tud­ták teljesíteni. A kiemelkedően jó zöldség­felvásárlás alapos, körülte­kintő szervezőmunkán nyug­szik. A szövetkezet egyrészt zöldségtermelő szakcsoporto­kat működtet, s a tagokat tá­mogatva elősegíti a termelés­hez szükséges feltételek meg­teremtését, másrészt pedig a háztáji kertek tulajdonosaival szerződéseket köt. Már 1977- ben több mint kétszáz terme­lő írt alá hároméves szerző­dést, s számukra fóliát, palán­tát, vetőmagot szállítottak. A szövetkezet 1978-ban 12 szakcsoporttal és 628 taggal, tavaly 14 szakcsoporttal és 658 taggal dicsekedhetett. Ez az alapja,a felvásárlási ter­veknek, amelyeket évről év­re mind biztonságosabban tel­jesíthetnek. A fejlődő ágaza­tok közé tartozik a nyúlfelvá- sárlás. Tavaly több mint há­romezer mázsát adtak le a te­nyésztők, ötszáz mázsával töb­bet, mint előzőleg. Baromfi­ból 650 mázsát, tojásból 166 ezret, mézből 171 mázsát vet­tek át a felvevők. Megkétsze­reződött néhány leadott ta­karmánynövény mennyisége is; a kukoricáé megközelítette a 13 ezer, az árpáé a három és fél ezer mázsát. B. M. Magyar—lengyel barátság írók, költők estje Isaszegen régóta hűséggel ápolják a magyar—lengyel barátságot. A hagyományár találkozók, rendezvények so rában . Szeretem országodat címmel magyar és lengyel köl­tők, illetve írók műveiből ösz- szeállított irodalmi estet tar­tottak. TERÜLJ, TERÜLJ ASZTALKÁM Tavaszi vendégváró napok Gödöllőn Március 21-én, 20 órakor: MŰSOROS 1ST A GÖDÖLLŐ ÉTTEREMBEN IJ PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ FELLÉP: LÓRÁN LENKE KARDA BEÁTA MAKRANCZI ÁGI MÁTÉ OTTILIA HERR OLIVÉR A belépőjegy ára: 45 Ft. Helyfoglalás az üzletvezetőnél. MINDEN KEDVES VENDÉGET SZERETETTEL VÁRUNK * i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom