Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

1980. MÁRCIUS 19., SZERDA ~4Mdap Heti jogi tanácsok • Kaphat-e gyermekgondo­zási segélyt az, akinek nincs meg az egyéves munkaviszo­nya, mert nappali {^iskolán tanulmányokat folytatott? Kaphat, de akkor, ha meg­vannak ennek a feltételei. Mi­előtt ezeket a feltételeket is­mertetnénk, először az általá­nos előírásokat kell ismertetni. Ez pedig úgy szól, hogy gyer­mekgondozási segély annak a dolgozó nőnek jír, aki — a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül, legalább egy évig (365 napig) munkavi­szonyban állt, legalább napi 6 órás munkaidőben dolgozott, és igénybe veszi a gyermek gondozása ' céljából a fizetés­nélküli szabadságot. Természe­tesen, aki iskolába jár, és ezalatt köt házasságot, illetve szül gyermeket az anya, amiatt, hogy tanulmányokat folytat, nem kerülhet hátrá­nyos helyzetbe. Ezért mondja ki a jogszabály, nem kell iga­zolnia az egyévi munkavi­szonyt annak, aki bármely is­kola (tanintézet) nappali tago­zatán végzett tanulmányok be­fejezése után 90 napon belül munkaviszonyt (vagy ipari szövetkezeti tagsági viszonyt) létesít), és az előbb felsorolt feltételek közül az utolsó ket­tő meglétét is bizonyítja. A 90 napos határidő idő­pontja az általános iskola 8. osztályának, illetve a nappali tagozatú középfokú iskola utolsó tanulmányi évének be­fejezése, érettségi vizsga esetén' pedig az érettségi vizs­ga kelte, illetve szakmunkás- vizsga esetén a szakmunkás­bizonyítvány kelte. Felső fokú — főiskolai, egyetemi — ta­nulmányok esetén a 90 napos határidő az utolsó tanulmányi év befejezését követő utolsó vizsga (államvizsga) letételé­nek napjától, illetve az erről szóló oklevél keltétől, vagy a hallgatói jogállás megszűnésé­nek napjától kezdődik. • A gyermekgondozási se­gélyből levonható-e a tartás­díj. Egyik olvasónk azt sérelme­zi, hogy korábbi házasságából fennálló tartásdíjra, a gyer­mekgondozási segély 33 száza­lékát levonták. Mengengedi-e ezt a jogszabály? — kérdezi olvasónk. ’ Eg^ másik olvasónk pedig azt sérelmezi, hogy jogtalan­nak minősítették a gyermek- gondozási segély felvételét, és ezt levonták munkabéréből. Ha a dolgozó nő a gyermek­gondozási segély jogtalan igénybevételével kárt okoz, a kárt köteles megtéríteni. A jogtalanul felvett gyermekgon­dozási segélyt elsősorban a dolgozó nő részére járó továb­bi gyermekgondozási segélyből vonják le. Ha a kár ily mó­don nem térül meg, azt a munkabérből kell levonni. A gyermekgondozási segély jogtalan igénybevételével ke­letkezett kár címén, legfeljebb a gyermekgondozási segély, il­letőleg a munkabér 33 száza­léka vonható le. A tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett gyermekgondozási se­gély visszatérítése címén azon­ban a munkabér 50 százaléka is levonható. A munkabérből elsősorban a tartásdíjakat, valamint a téve­sen kifizetett gyermekgondo­zási segélyösszeget szabad le­vonni. A gyermekgondozási segély- dőI csak a tartásdíjakat, vala­mint a jogtalanul kifizetett gyermekgondozási segélyeket szabad levonni. A gyermek- gondozási segélyt átruházni vagy elzálogosítani, illetőleg arról lemondani nem lehet. Tartásdíj címén az illetékes bíróság határozata, letiltása alapján lehet a segélyből levo­nást elrendelni. A dolgozó nő munkabérére tartásdíj címén vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül is — ki­terjed a gyermekgondozási se­gélyre. Ha tehát a dolgozó nő munkabér helyett gyermek- gondozási segélyt kap, a mun­káltató köteles a folyósító szervet értesíteni arról, hogy a dolgozó nővel szemben tartás- díj címén vezetett végrehajtás áll fenn, továbbá közölni kell a folyósító szervvel, hogy a le­vonásra kerülő összeget kinek a kezéhez kell kifizetni. Ha a munkáltató (alkalmazottja) az értesítést elmulasztja, vagy az ügyintéző a szabályszerű érte­sítés ellenére a levonást nem foganatosítja, e mulasztásért felelősséggel tartozik. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből Külföldi állampolgárok be­tegellátásáról és a betegellá­tási díjukról, akik a Magyar Népköztársaság területén tar­tózkodnak, a 2/1980. (III. 6.) Eü. M. sz. rendelet intézke­dik. Megjelent a Magyar Közlöny 14. számában. A szakértői működéssel ösz­MOZIMŰSOR MÁRCIUS 20-TÖL 26-IG ABONY 20—21: Orvosság a félelem ellen 22—23: Vállalom, főnök! 24—26: Kalózok Jamaicában ABONY, Mese 22—25: Dióbél királyfi ABONY, Művész 22—25: Megközelítések BUDAÖRS 20—21: Fehér telefonok*** fi—23: Fedora* 24—26: Akiket forró szenvedély hevít** CEGLÉD, Szabadság 20—23: Gengszterek sofökje* 24—26: Oké, spanyolok CEGLÉD, Mese 20—26: Hüvelyk Matyi CEGLÉD, Művész 20—23: Segesvár 24—26: Harcmodor I—II.*' DUNAHARASZTI 20—21: Négy bandita, tíz áldozat 22—23: Fehér farkasok 24— 25: Szenzáció! DUNAKESZI V. Cs. 20—23: Elve vagy halva 22—23: Fehér telefonok*** (este) 25— 26: Skalpvadászok* DUNAKESZI, J. A. 20: A delfin napja 23: Élve vagy halva (du.) Fehér telefonok*** (este) 26: Péter cár és a szerecsen ÉRD 20—21: Buffalo Bill és az indiánok 23: Harcmodor I-rII.* 24—25: Orvosság a félelem ellen FÓT 20—21: A veréb Is madár** 22—23: Gyilkosságok péntek este* 24—25: Mágnás Miska GÖDÖLLŐ 20—23: Négy bandita, tíz • áldozat (du.) A farmer felesége* (sete) 24—26: Szenzáció! GYAL 20—21: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 22—23: A nagy balhé 24— 25: Felfelé a lejtön MONOR 20—24 i Hair* 25— 26: Hívj a messzeségbe* NAGYKATA 20—21: Kalózok Jamaicában 22—23: Vasárnapi szülők** 23: Aranyfej (du.) 24—26: Elcsábítva és elhagyatva* NAGYKŐRÖS, A. J. 20—23: Kezedben a kulcs (du.) Oké, spanyolok (este) 25—26: Gengszterek sofőrje* P1LISVOROSVAR . 20—21: Ezek a fiatalok 22—23: Sebességláz* 24—25: Pénzt vagy életet* POMAZ 20—21: Szenzáció! 22—23: Négy bandita, tíz áldozat 24—25: A dervis lerombolja Párizst RÁCKEVE 20: Harcmodor I—II.* 21: A hét dada 22—23: Ahová lépek, ott fű nem terem* 24—25: Fedora* / SZENTENDRE 20—23: Szenzációi 21: Harcmodor I—II.* (du.) 24—25: Négy bandita, ' tíz áldozat (du.) Bizalmi állásban* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 20—21: Dollárpapa (du.) Egy egészen kicsi kispolgár** (este) 22—23: Harminc lány és Phytagoras (du.) Glória (este) 24—25: En és a nagyapám (du.) Karrier (este) TAPIÓSZfLE 20—23: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** 23: A bátor ehtberek (du.) 24—25: Vasárnapi szülők** VÁC. Kultúr 20—23: Skalpvadászok* 24—26: Élve vagy halva (du.) A farmer felesége* (este) VÁC. Művelődési Központ 2y Az egér és a macska 25: Egy csepp méz** VECSÉS 20—23: Tecumseh (du.) Akiket forró szenvedély hevit** (este) 24—26: Harminc lány és Phytagoras (du.) Glória (este) DABAS 20—21: Kétbalkezes és az örömlány* 22—23: Fekete farkasok üvöltése* 24—25: Az állatok válaszolnak * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. *• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak IS éven felülieknek. szefüggő egyes kérdések sza­bályozásáról szóló 11/1971. (X. 27.) KGM. számú rendeletmó­dosításáról kiadott 3/1980. (III. 6.) KGM-rendelet, valamint a társadalombiztosítás szerve­zetének egységesítésére vonat­kozó kérdések szabályozásá­ról szóló 2/1964. (VII. 19.) SZOT számú szabályzat mó­dosításáról kiadott 2/1980. (III. 6.) SZOT-szabályzat ugyan­csak ebben a hivatalos lap­ban található. Az Országos Építésügyi Sza­bályzat közzétételéről kiadott 12/1980. (III. 14.) ÉVM. sz. rendeletet a Magyar Közlöny 16. számában találják meg az érdekeltek. A fűszerpaprika feldolgozá­sáról, minősítéséről és forga­lomba hozataláról rendelkező 7/1980. (IIÍ. 14.) MÉM-rende- let ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg. A Legfelsőbb Bíróság döntései Baleseti járadék felemelése Egy gyári munkás három évvel ezelőtt üzemi balesetet szenvedett. A társadalombiz­tosítási szerv havi rokkantjá­radékot állapított meg részé­re, a munkaügyi bíróság pe­dig kötelezte a vállalatot, hogy ez összeg és a volt kereset közötti különbözetet fizesse meg. Nemrég a rok­kant azzal a kérelemmel for­dult munkaadójához, hogy járadékát emelje fel, mert o baleset idején vele egykor azonos munkakörben dolgo­zott társai keresete emelke­dett és ez a munkaviszony fennállása esetén őt is meg­illetné. Miután kérelmét el­utasították, pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mond­ta ki: — Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt járadékban részesülő dolgozó volt munkaadójával szemben akkor tarthat igényt a megállapított járadék fel­emelésére, ha a baleset ide­jén általa betöltött munka­körben dolgozók átlagkerese­tében — bérrendezés vagy más címen — olyan változás történt, ami munkaviszonyá­nak fenntartása esetén őt is megilletné. Ezt az igényt te­hát nemcsak az általános jel­legű, hanem a vállalaton be­lüli bérrendezés (bérfejlesz­tés), valamint a dolgozó át­lagkeresetében bekövetkezett változás is megalapozza. Te­hát meg kell állapítani, hogy a rokkanttal azonos munka­körű dolgozók keresete a bal­eseti járadék megállapítása óta milyen mértékben emel­kedett. — Tekintettel arra, hogy a hasonló munkakörű dolgo­zók átlagkeresete különböző okokból mint például szak­mai rátermettség, szorgalom stb. igen gyakran eltérő, nem volna helyes, ha a járadékra jogosult rokkant volt mun­katársai átlagkeresetének fi­gyelembevételével kérhetné a járadék új összegének meg­állapítását. A munkaügyi bí­róság csupán két kiemelkedő teljesítményű dolgozó átlag- keresetét vette alapul, és an­nak összegéhez igazodóan emelte fel a járadék össze­gét, továbbá a baleseti jára­dék megállapításánál csupán az évi bérfejlesztések száza­lékos arányát vette tekintet­be. Ami azért is helytelen, mert a tényleges .béremelke­dés mértéke nem mindig azonos a vállalatnál, illetve egyes részlegeinél alkalma­zott bérfejlesztéssel. A per adatai is erre engednek kö­vetkeztetni. — Az üzemi balesetet szen­vedett ember által elérhető átlagkereset összegének lé­nyegében azonosnak kell len­nie a vele korábban, egyfor­ma munkakört betöltő és je­lenleg is dolgozók átlagkere­setével. A balesete előtt jól dolgozó rokkantra nézve in­dokolatlanul hátrányos, ha az alsófokú bíróságok Ítélete alapján teljes kárához nem juthat hozzá. Alörökösök Egy idős férfi elhunytakor jelentős vagyon maradt utá­na: értékes ingatlanok és nagy összegű takarékbetét­könyv. A hagyatékot négy rokon örökölte, majd átvet­te, amikor jelentkezett az elhalt nővére, s öröklési igé­nye megállapításáért pert in­dított A tárgyaláson kide­rült, hogy a rokonok jóhisze­műen vették át a hagyaté­kot, mert a testvér hollétéről nem tudtak. Az ügyben vég­ső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság kötelezte őket, hogy a nővérnek egyetemlegesen háromszáznegyvenezer forin­tot fizessenek ki, és adják vissza a tulajdonukba ke­rült ingatlanokat A perben felmerült hogy az örökösök, amíg a hagya­ték birtokukban volt, annak hasznát, így a betétkönyvben levő összeg tekintélyes ka­matait is megkapták és a testvér ezekre is igényt tá­masztott. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság ítélete kimondta: az örökösnek a* álörökösökkel szemben az el­vont haszon címén támasz­tott követelései ugyanolyan módon érvényesíthetők, mint a tulajdonosnak a birtokos igénye. A jóhiszemű birto­kos azonban arra az időre, amíg vele szemben az ille­tékes hatóság előtt fel nem lépnek, az esetleg keletkezett haszonért nem felelős. Ebben az esetben a négy jóhiszemű álörökös az örökség haszná­val nem jogalap nélkül gaz­dagodott, tehát azt visszaté­ríteni sem tartoznak. Baleseti kártérítés Egy szövetkezeti dolgozó munka közben megbotlott va­lamiben és fél méter mély gö­dörbe esett, amiknek következ­tében jobb combcsontja eltört. Hosszú ideig klinikán kezelték, de a csont elváltozása miatt jobb lábát a comb felső har­madában csonkolni kellett. A rokkant munkahelyén CSÉB- biztosítást kötött Az Állami Biztosító azonban a baleseti összeg kifizetését azzal tagad­ta meg, hogy az amputóció nem a baleset, hanem a sérült régóta fennálló csontbaja miatt vált szükségessé. Ezek utón az illető az Állami Biztosító el­len hetvenezer forint megfize­téséért pert indított. Az alsó- fokú bíróságok elfogadták a biztosító álláspontját és a ke­resetet elutasították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapította, hogy az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács Igazságügyi Bi­zottságának szakvéleménye szerint a rokkant jelenlegi ál­lapota részben a valóban fenn­álló csontbetegségének — amelyről egyébként nem volt tudomása — és részben a bal­esetből eredő csonttörésnek kö­vetkezménye. Ha nem szenve­dett volna csonttörést, beteg­sége miatt amputálásra nem került volna sor. A csontbaj a balesetkor csak elősegítette a törés bekövetkezését. Ezzel a véleménnyel ellentétes és té­ves az alsófokú bíróságok ál­láspontja, hogy a sérült jelen­legi egészségi állapota és a baleset között nincs okozati összefüggés. Az a körülmény, hogy a rokkantság kialakulá­sához a meglevő betegség hoz­zájárult, nem jelenti azt, hogy az nem baleseti eredetű, te­hát a biztosítót a biztosítási összeg kifizetésére kell köte­lezni. Az összegszerűség meg­állapítására az alsófokú bíró­ságnak új eljárást kell le­folytatnia. Mikor kell az engedély? Budapest környékén és Pest megye egyes részein jelentős az építési telkek iránti ke­reslet. Mivel beépítésre alkal­mas telek általában kevés van, ezért elég gyakori a tel­kek megosztása és átalakítása. Egyébként a telektulajdonra vonatkozó korlátozó rendelke­zések is gyakoribbá tették a telekalakítási eljárást, mivel az előírásosnál nagyobb tel­kek megosztása csak ezzel az .eljárással érhető el. A kérdés fontosságára tekintettel az ügyészségek felkérték a járá­si hivatalok műszaki osztálya­it, a telekalakítási eljárások több községben történő meg­vizsgálására. A terület nagysága A telekalakítás fogalmi kö­rébe tartozik, többek között, az állami telekértékesítós, il­letve annak műszaki munká­lataival kapcsolatos eljárás. Ugyancsak a telekalakítási el­járás körébe tartoznak a kü­lönböző telekrendezési eljá­rások. A telekrendezés lehet telek- felosztás, telekegyesítés, te- lekhatárrendezés és telekát­alakítás. Az építésügyi ható­ság csak olyan telekre ad épí­tési engedélyt, amelynek te­rülete és méretei megfelelnek a hatósági előírásoknak. Elő­fordul olyan eset is, amikor valamely telek beépítésére azért nincs lehetőség, mert te­rülete kisebb a megengedett­nél. Ilyenkor telekegyesítésre vagy telekhatórrendezésre ke- I rül sor. Telekegyesítés az egymással közvetlenül szom­szédos, két- vagy több föld­részlet összevonása egy telek­ké. Esetenként a beépíthető telek kialakításához nincs szükség két telek egyesítésére, hanem csak a határvonalak megváltoztatására. Ilyenkor te­lekhatár-rendezés történik, amelynek alkalmával az elő­írásosnál kisebb telek a szom­szédos telekből a meghatáro­zott területtel kiegészül. Te­lekhatárrendezésre egyébként akkor is sor kerülhet, ha va­lamely telek határvonala sza­bálytalan (törtvonalú, ferde), és a rendezéssel szabályossá válik. A telekrendezési eljárás két­féle módon indulhat; hivatal­ból vagy az érdekeltek kérel­mére. Az építésügyi hatóság telekrendezést hivatalból ak­kor rendelhet el, ha azt meg­alapozott építési szándék in­dokolja, és a közművekkel való ellátottság biztosított. El­rendelheti a telekrendezést a hatóság akkor is, ha a kére­lemre indult eljárás során ho­zott határozat rendelkezései az érdekeltek megállapodásának hiányában nem hajthatók vég­re. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy az eljárá­sok általában kérelemre in­dulnak, hivatalból indult el­járás ritkán fordul elő. Elvi egyetértés Fontos tudni azt is, hogy meghatározott esetekben elvi telekrendezési engedélyt is lehet kérni. Az elvi telekren­dezési engedély iránti kére­lemhez nincs szükség vala­mennyi telektulajdonos hoz­zájárulására, azt bármelyik telektulajdonos kérheti. Az el­vi engedélyben az építésügyi hatóság abban a kérdésben foglal állást, hogy a telek- rendezéshez szükséges terv el­készíthető-e, továbbá, hogy a végleges engedély iránti ké­relem előterjesztése előtt mi­lyen feltételeket- kell teljesíte­ni. A kiadott elvi engedély egy évig érvényes, és az ab­ban foglaltak kötik az építés­ügyi hatóságot. A végleges te­lekrendezési engedély kiadá­sához azonban már szükség van a járási földhivatal által záradékolt tervre és az érin­tett földrészletekről készült telekkönyvi kivonatra. A te­lekrendezési eljárás két rész­ből álló rendszere tehát le­hetővé teszi, hogy "a meglehe­tősen nagy utánjárást igénylő okiratok beszerzését és a ter­vek elkészítését az érdekeltek csak akkor eszközöljék, ami- 1 or az elvi engedély birtoká­ban a végleges telekrendezé­si engedély kiadásának * már nincs akadálya. A megközelítés A vizsgálatok megállapítá­sai szerint az elvi telekrende­zési engedélyek kiadásánál különösebb probléma nem merült fel. Előfordultak azon­ban olyan esetek, amikor a hatóság olyan okiratok csato­lását is kérte, amelyek elvi telekrendezési engedély kiadá­sához nem szükségesek. Ilyen például a tulajdonjog igazolá­sáról szóló okirat, amelyre az elvi telekrendezési engedély kiadásánál nincs szükség. Az előírások értelmében tel­ket csak úgy lehet kialakíta­ni, hogy a közútról megköze­líthető legyen. A megközelí­tést azonban elég gyakran csak az úgynevezett nyúlvá- nyos telek kialakításával le­het elérni, és a kialakított te­lek ilyen esetben a nyúlvány­részen közelíthető meg. A vizsgálatok főleg a ráckevei járásban észlelték azt, hogy viszonylag nagy számban ke­rült sor nyúlványos telkek ki­alakítására. Ezért a vizsgálóit arra figyelmeztettek, hogy az előírásos telekméretekhez ilyen esetekben is mindig ragasz­kodni kell. A gödöllői járás egyes köz­ségeiben, Galgamácsán, Vác- egresen és VáckUújfalun a vizsgálatok szerint kevés a te­lekrendezési ügy. Ennek az az oka, hogy az építtetők részé­re megfelelő számú és beépí­tésre alkalmas ingatlan áll rendelkezésre, így azután tel­kek megosztására vagy telkek alakítására kevés esetben van szükség. A vizsgálatokról készült je­lentéseket a járási hivatalok megküldték az ügyészségek­nek. Ezekből kitűnik, hogy a vizsgálók sok esetben adtak segítséget a problémák meg­oldásához. A monori járásban többek között körlevél kiadá­sát vették tervbe a vizsgálati tapasztalatok alapján. Az ügyészségek kezdeményezésé­re indult vizsgálatok eredmé­nyének főképpen azt kell te-' kinteni, hogy ráirányította a figyelmet az -építésügyi ható­sági tevékenység egyik fontos, és az állampolgárok jelentős részét érintő részére. Dr. Varga Emil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom