Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

1980. MÁRCIUS 19., SZERDA 'xMA (W Élete a közé A szövetkezet nagymamája Erzsiké néni. így ismeri mindenki Budaörsön Hibszky Jánosnét. Munkahelyén, a Texelektróban pedig pecene- vet kapott, ő a „szövetkezet nagymamája”. — Nem ilyennek képzelt? — kérdezi nevetve, amikor a bemutatkozás után meglepetve nézek rá; Örömet okozni Tudom, ma már a nagyma­mák nem olyanok, mint 0 a mesék őszhajú, töpörödött anyókái, az azonban mégiscsak szokatlan,' hogy egy rendkívül fiatalos asszonyt a munkatár­sai ilyen családiasán szólít­sanak. Fél óra sem telik el beszélgetésünkből, amikor megértem: Hibszky Jánosné olyan ritka egyéniség, aki a szeretet és a tisztelet érzését egyszerre váltja ki az ember­ből. Nem könnyű beszélgetői partner. Hiába mondom, hogy az ő portréját szeretném el­készíteni, szívesebben beszél a Texelektróról, ahol életének csaknem felét töltötte el, mint a budaörsi bolt vezető­je. — Két éve nyugdíjban va­gyok, azóta csak hetven órát dolgozom. Hogy hol? Termé­szetesen a szövetkezetben. Az az igazság, hogy el sem tu­dom képzelni a valódi elsza­kadást. Pedig egyszer valószí­nűleg arra is rá kell szánnom magamat. Hiába, a lábaim megérzik a három évtizednyi pult mögötti állást, szaladgá­lást ... De ne is beszéljünk erről! Az az idő még nagyon- nagyon messze van. Hibszkyék 1946 óta laknak Budaörsön. Amint leteleped­tek a faluban, azonnal részt kértek a közéletből. Erzsiké néni visszaemlékezik: életé­ben először akkor érezte meg, hogy mit jelent sokaknak örö­met okózni, amikor az ínsé- ges háborús évek után gyer­meknapot tartottak a Kama­raerdőn, s a kicsik áhítattal itták a mennyei nedűt, a kakaót. — Mindig nagyon szerettem a gyerekeket, én szerveztem meg Budaörsön az első névadót vagy harminc évvel ezelőtt. Balázs Marikáé volt az az ün­nepség, sohasem felejtem el... — Erzsiké néni szemét elfutja a könny. Hamar megtörli és elneveti magát: Társadalmi munkák — Látja, mostanában ilyen sírós lettem, pedig csak azt akartam mondani, hogy mi­csoda öröm* volt számomra, amikor nemrég a Marika hoz­ta névadóra az ő gyermekét. Sorolja a társadalmi meg­bízatásokat, amelyeknek ele­get tett, s a pluszként vállalt apró kötelezettségeket. Volt tanácstag, a munkahelyi párt- alapszervezet vezetőségi tagja, a helyi népfrontbizottság tag­ja, vöröskeresztes aktíva, több­szörös véradó. Ma is ő a Texelektro nőbizottságának elnöke: 1973 óta tölti be ezt a tisztséget. A HNF budaörsi nőbizottságában is folyamato­san dolgozik. — Most 121-en vannak gyes-en a szövetkezetből; ez a szám hét év óta alig vál­tozik. A fiatalasszonyok kö­zül évente 40—50-en térnek vissza. Ez azt jelenti, hogy gyermekeiket szeretnék elhe­lyezni óvodában, bölcsődében. Eddig sikerült megtalálnunk a megoldást. Budaörsön, Ér­den, Törökbálinton anyagilag hozzájárul a Texelektro a gyermekintézmények fenntar­tásához. Jelenlegi munkámban azt tartom a legfontosabbnak, hogy továbbra se legyen fenn­akadás, ha a fiatal anyák munkába akarnak állni. Emel­lett, természetesen megszer­vezzük a névadókat, a külön­böző családias ünnepségeket, tartjuk a kapcsolatot a távol levő kismamákkal, a nyugdí­jasokkal. A budaörsi öregek patronálását a nagyközségi nőbizottság folyamatosan vég­zi. Nemrég szerveztük meg a falu területén dolgozó 'üze­mek és szövetkezetek nőbi- zot.tságainak tapasztalatcseré­jét — mindig tanulhatunk egymástól, én így gondolom. Családi kép Két gyermeket nevelt föl, büszkén mondja, hogy fia is, lánya is szakmunkás lett — és párttag. — Nemcsak a szö­vetkezetben vagyok ám nagy­Virágok milliója A niőniap nemcsak a szebbik nem számára volt emlékezetes esemény. A nagykovácsi Roz­maring Termelőszövetkezetben is fordulópontot jelenített a nemrég múlt ünnep. Ez időtől indul meg ugyanis az igazi nagyüzem a kertészetben. Most telepítik az új dugványo­kat a nőnapra leszedett virá­gok helyébe, készülnek a ta­vaszon szép számmal sorjázó jeles névnapokra, ünnepekre. Ezekben a napokban kerülnek cserepekbe azok a virágok is, amelyeket anyák napján adha­tunk majd át szeretetünk, meg­becsülésünk jeleként. Húsvét- ra a hortenziák, április 4-re a vörös szegfűk szedését időzítet­ték. De, amint Szegedi Miklós főkertész elmondta, bármily furcsán hangozzék is, készül­nek a meleget hozó férfiak — a Sándorok, Józsefek, Benede­kek — ünnepére is, mert a jó­kívánságok mellé néhány szál virág újabban nekik is kijár a felköszöntéshez. A könnyebb téli napok után, most keményebb munka vára kertészetben. dolgozókra. A Rozmaring Tsz-ből az idén is millió szám szállítják a külön­böző vágott és cserepes virá­got, dugványokat a hazai és a külföldi megrendelőknek. Mint­egy tízmillió darab pompás szí­nű virággá Váló szegfűdug- vány, kétmillió szál vágott szegfű, mintegy 800 ezer — 1 millió szál gerbera, 200—250 ezer cserép fokföldi ibolya, mi­kulásvirág tízezerszám, kerül ki az üvegvárosból. Legfőbb külföldi partnereik sorába Ausztria, az NSZK, Csehszlo­vákia, Románia és a Szovjet­unió tartozik. A tervek szerint a kertészet mintegy 70—S0 millió forintot hoz a közös gazdaság konyhá­jára, s ezt a nagy feladatot csak akkor tudják sikerrel tel­jesíteni, ha jól szervezetten, ütemesen szedik, szállítják il­latozó termékeiket, vagy a dugványokat. Az év első felé­ben a 10 millió szegfűdugvány mintegy háromnegyedét kell '.juttatniok megrendelőiknek, hogy még ők is idejében elül­tethessék, tovább hasznosít­hassák. mama, hanem a valóságban is — egészíti ki a családi ké­pet —, három unokám van. Olyan derűsen mesél, min­dent olyan napfényesen lát, hogy meg kell kérdeznem: sohasem érezte-e az életben hátrányos helyzetben magát azért, mert nő? Élénk tiltakozással válaszol: — A mi családunk igazi, demokratikus család. A fér­jem, aki szintén rengeteg tár­sadalmi munkát végzett és végez, sohasem akad fönn olyasmin, hogy tojásrántotta a vasárnapi ebéd — megér­tette, hogy nekem egész napos elfoglaltságom van. Ezzel, ter­mészetesen, hozzásegített ah­hoz, hogy munkámban, társa­dalmi megbízatásaimban fér­fiakkal egyenlőként helyt áll­jak. Díszes betűkkel nyomtatott meghívót vesz elő: „A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa önt kitüntetésben ré­szesíti ...” Hibszky Jánosné a nemzetközi nőnapon átvehette a Munka Érdemrend arany fokozatát. — Tudja, mit jelent nekem ez a kitüntetés? Azt, hogy tö­kéletesen elégedett vagyok az életemmel. Sohasem a kitün­tetésekért dolgoztam, mégis elismertek. 1969-ben megkap­tam a bronz fokozatot, 1970- ben a felszabadulási jubileumi emlékérmet, négyszer voltam kiváló dolgozó... És most... Erzsiké néni elérzékenyül, de megint hamar úrrá lesz könnyein és azt kérdezi: — Ugye, eljön a budaörsi kézimunka-kiállításra? Épp most szervezzük. T. É. Nagy választék Facsemeték A kedvező időjárás nyomán megkezdődött a tavaszi érté­kesítési szezon a kertészeti szaporítóanyag-telepeken. A Kertforg Kft taggazdaságok 12 „téliesített” árudájának kész­letét, a • vegyiamyagokat, szer­számokat most kiegészítették: egyebek között konténerekben árusítják a különféle növénye­ket, amelyek kiültetve . jól és gyorsan erednek meg. Ötven­hat faiskolai lerak atban és to­vábbi 80 áfész kirendeltségen felkészülten várják a vásárló­kat, mégpedig az elmúlt évi tavaszhoz képest valamivel na­gyobb és választékában is gazdagabb készletekkel. Az érdeklődés nagy — egy- egy telepein az elfogyott árut gyorsain újabbal pótolják. A tavaszi forgalomban mintegy 700 000 gyümölcsfacsemete áll a kistermelők rendelkezésére. Autószerelők versenye Az ország tizenkilenc megyéje és a főváros legjobb autó­szerelő szakmunkástanulói mérték össze szakmai tudásukat — a XII. számú AFIT tanműhelyében. A gyakorlati verseny egyik feladata a hengerfelújítás volt. Szakmunkások Pécelről A szerződő félnél dolgoznak Kapósak a péceli Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Is­kolában végzett diákok: nin­csenek elhelyezkedési gond­jaik, s ez nem véletlen, hiszen a megyében ez az egyetlen ilyen jellegű intézmény. Olyan gazdaság, termelőszövetkezet, kutatóintézet viszont, ahol szakképzett mezőgazdasági munkásokra van szükség csak a gödöllői járásban tucatnyi akad. Sőt: a fővárosi terme­lőszövetkezetek, a gyógyszer­tárak is érdeklődnek évről év­re; azokra a fiatalokra tarta­nak számot, akik tanulóéveik alatt nem kötötték már le ma­gukat. Mert a többség így cselekszik; ösztöndíj ellenében vállalja, hogy egy-két évig a szerződő félnél dolgozik. Mi­Hordóban és tartálykocsin Tért hódít a Márka-család Exportra küldik a desszertbort A Közép-Magyarországi Pin­cegazdaság ceglédi körzeti üze­meinek központja a városunk- beli, a nagykőrösi és a nyárs­apáti egységeket foglalja ma­gába. A pincészetnek a nyárs- apátí-csemői borgazdasági tár­sulás révén hét tsz-szel van kapcsolata, így az alapanyag­ellátás nem jelent gondot: ta­valy ősszel összesen 50 ezer mázsa szőlőt vásároltak fel a járás különböző körzeteiből. A legkorszerűbb eszközökkel a nyársapáti nyolcvanhektáros szőlőtermelő célgazdaság ren­delkezik. Harmincezer hekto­literes pincéjükben a megye legmodernebb, folyamatosan és automatikusan működő, órán­ként 500 mázsa feldolgozó- kapacitású, szovjet és olasz gyártmányú szőlőfeldolgozó gépeit üzemeltetik; A ceglédi borok exportbo­rok. A gazdaság évente húsz­ezer darab ötszázliteres hordót vásárol a ceglédi hordógyár­tól, s azokban tavaly 116 ezer hektoliter bort szállított a Szovjetunióba, a Monimpexen keresztül. Lengyelországba — tartálykocsikban — 14 ezer hektolitert exportálnak. Min­den nagyobb tétel megvásár­lásakor a megrendelő is elkül­di borszakértőjét Ceglédre: senki sem vesz szívesen zsák­bamacskát. Lengyelországban Pannónia és Prcmontor néven, igen keresettek a Cegléden ké­szült desszertborok, s a szov­jet emberek pedig, úgy hírlik, a 18,5 százalék alkoholt tar­talmazó Kriplennoje vinót kedvelik különösen. Simon Ernő, a ceglédi kör­zeti üzem vezetője elmondta, hogy a pincészet belföldre is termel. Pálinkapalackozó üze­lyen szakembeíeket képeznek Pécelen, erről kérdeztük az iskola igazgatóját. Kovalszkv Edét. — Két szakma tartozik a profilunkba, a kis- és a nagy­állattenyésztés, az előbbi a baromfi és a nyúl, az utóbbi a szarvasmarha-, a sertés- és a juh-ágazatba, ad háromévi képzés után szakmunkás-bizo­nyítványt. Nyulászok, juhászok — Jelenleg kilenc osztályunk van, ebből négy szarvasmarha­tenyésztő, de a mostani első­sök közül már többen juhá­szati gyakorlaton vesznek részt, ők a harmadik, a szako­sodé évben elméletben is ez­zel foglalkoznak majd. Három osztályba baromfitenyésztők járnak, köztük nyulászok is, két osztály pedig labor-állatte- tenyésztőket képez, de most utoljára, mert ezt a szakot megsz .tetik. — Kogyan oktatnak7 — Hetente váltva töltik idejüket gyakorlaton és is­kolai elméleti képzésen ta­nulóink. Az évközi gyakorlat­nak két mezőgazdasági üzem, a Monori Állami Gazdaság gombai kerületé és a Rákos­mezeje Termelőszövetkezet ad otthont, méghozzá nem akár­milyent. A monori gazdaság­ban 20 személyes, szállodai el­látást nyújtó, 3 ágyas szobák­ból álló szállón kapnak helyet tanulóink, a Rákosmezejében jelenleg egy 30. személyes ta­nulóotthon áll rendelkezésünk­meikben évente hatezer he.c- j re az idén új, modern diák- tolitert töltenek kétdecis és otthont építenek itt is. félliteres üvegekbe. Ennél is figyelemre méltóbb azonban üdítőital-értékesítő tevékeny­ségűit: a Márka-család tíz tag­ja a ceglédi üzem jóvoltából kerül ki Dél-Pest megye üzleteibe és vendéglátóipari egységeibe. Tavaly hárommil­lió négyszázezer kétdecis és háromszázezer literes palackot értékesített. Ugyancsak belföl­di fogyasztásra: a két szom­széd város ellátására készítik a nagykőrösi és ceglédi üze­meikben — kiegészítő tevé­kenységben —, az üveges és a ballonos szódavizet. Az évi húszezer hektoliter nemcsak a gyártását, hanem a forgalma­zását is vállalta a Közép-ma­gyarországi Pincegazdaság ceg­lédi központja. Vörös István A tanulók többsége < Péce­len is bentlakó, hiszen az is­kolaépület mögött, egy szép felújított kastélyban minden kényelemmel ellátott kollé­gium van, ahol száz diák fér el. Érthető, hogy a megye tá­volabbi vidékeiről is szívesen jelentkeznek ide a végzős ál­talános iskolások. Most 222 tanulója van az intézetnek, s csak mintegy tíz százalékuk járásbeli. Sőt Pécelről is éven­te mindössze két-három nö­vendék kéri felvételét. Ez an­nál is inkább elgondolkodtató, hiszen akárcsak az egész me­gyében, a gödöllői járásban is mind nagyobb a kereslet me­zőgazdasági szaKmunkasokboi. Űi tehenészeti telepek épül­tek. fejlődött az álattartás. Ha a környékbeli érdeklődés hiá nyának okait kutatjuk, alighanem az általános isko­lák gyakorlati képzése körül kell először kereskednünk. Gödöllő és a járás általános iskoláiban sehol sincs ugyanis mezőgazdasági jellegű gyakor­lati oktatás, csak az idén szep­temberben törik meg a jég Szadán, ahol már az előké­születek folynak. A népsze­rűsítésre így csak az iskola­bemutatók, a pályaválasztási látogatások maradnak: tavaly hatszáz végzőst fogadtak Pé­celen, s megismertették, velük a lehetőségeket Tiszta kollégium Az iskolát és a diákotthont jól karbantartják, korszerű a felszerelése. Még tornaterem is van, amelyben egyszerre huszonötén mozoghatnak, sportolhatnak. Külön öröm az iskola vezetőségének, hogy a zuhanyozók lefolyóit beköthet- - ték a csatornahálózatba, így! állandóan használható a hi­deg és meleg víz. Nincs is baj a higiéniával, s ami még az egészségügyet érinti; a tanu­lók egész évben orvosi fel­ügyelet alatt állnak. Sportolá­si lehetőséget nyújt az iskolai lőtér is és híres a KRESZ- pálya, amelyet valamennyi pé- celi iskola használ, sőt járási és megyei rendezvényeknek is otthont ad. A gyakorlóterep ki­alakításához társadalmi segít­séget kaptak, kismotorokat, kerékpárokat a gödöllői vá­rosi-járási rendőrkapitányság adott. Az oktatás, a nevelés ma­gas színvonalának, a tantes­tület jó munkájának elisme­réseképpen az iskolát bízták meg a hasonló intézmények, ősszel bevezetendő új tanter­vének kidolgozásával, s itt lesz május elején a szarvasmar­ha- és a baromfitenyésztő i szakma kiváló tanulója orszá­gos verseny is. Erre éppen a kollégiumi szálláshelyek, s a ió felszerelés az alap. Nincs betöltve Amikor a gondokról kér­deztük az igazgatót, nem kel­lett sűrűn jegyzetelni, ami probléma, önerőből, esetleg se­gítséggel megoldják. Hiába ke­resnek viszont szakoktatót, akinek 'főiskolai vagy egyete­mi mezőgazdasági végzettsé­ge van. De ugyanígy betöltet­len négy kollégiumi nevelő tanári állás is. Nemcsak diák­nak, pedagógusnak is lehet te­hát .jelentkezni Pécelre, a me­zőgazdasági szakmunkásképző iskolába. MÁRCIUS 20-IG: OLCSÓ NAPOK szentendrei cipőboltjában, Marx tér 14. DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKCSIZMÁK, BUNDACIPŐK, FÉLCIPŐK 30—40—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATOK. Néhány cikk az áruválasztékból: Fekete félcipő 317 Ft helyett 220 Ft Női félcipő 222 Ft Helyett 130 Ft Férfi bunda cipő 616 Ft helyett 310 Ft Női csizma 304 Ft helyett 150 Ft Bundacipő gyermekeknek, 23-26-os méretű 135 Ft helyett, 70 Ft 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom