Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
'srtfűfáap 1980. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP Tanácskozik a Pest megyei pártértekezlet (Folytatás a 3.- oldalról) ielkezett a legrosszabb feltételekkel. Ma már évente 11 ezer alvázat szállítanak az Ikarusnak, amely vállalattal igen jó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk. A termékszerkezet-váltás nagy erőpróba elé állította a Csepel Autógyár egész kollektíváját. Sok munkást érintett a feltétlenül szükségessé váló átképzések sora: a forgácsolók például hegesztést tanultak. Ez négy évvel ezelőtt még korántsem volt természetes. A szemléletformálásban jelentős részt vállalták a gyár politikai és társadalmi szervezetei, hatékony meggyőző munkát folytatva a műhelyek dolgozói között. Az összefogás, az átgondolt gyártmányfejlesztés egyik eredménye például, hogy NSZK-beli partnercégük az idén kétmillió márka értékű sebességváltó alkatrészt * rendelt tőlük. Az V. ötéves tervben a Csepel Autógyár az országban a közúti járműprogram második legnagyobb részegységgyártó bázisa lett. öt év alatt — tízszázalékos létszámcsökkenés mellett — harminc százalékkal emelkedett a termelékenység. Határozott elképzelésük, hogy a következő tervidőszak első három évében a termelékenységet háromszorosára növelik. Ennek egyik eszköze lesz egyebek között, hogy olyan szervokormányt fejlesztenek ki, amely a világ bármely piacán jól értékesíthető. Dr. Novák Béla felszólalásában érintette az új gazdasági szabályzókat is. Hangsúlyozta, hogy hatásukat ma még nehéz lenne egyértelműen megítélni, az azonban biztos, hogy a jövőben sokkal rugalmasabban, gyorsabban kell cselekedni, ha további eredményekre akarunk jutni. CSELÉNYI DEZSŐ, t monori járási pártbizottság első titkára Naponta negyven-negyvenötezer ember jár el a járásiból dolgozni — mondotta bevezetőként, s tapasztalatok szerint az ingázók döntő többsége hű fővárosi munkahelyéhez. Ez olyan esetben is tapasztalható, amikor a járáson belül teremtődik munkalehetőség, ám a bejárók nem élnek a fölkínált alkalommal, maradnak megszokott munkahelyükön. A munkáshűség ilyen és hasonló példái azt bizonyít, ják, hogy a fővárosnak és a megyének sok tekintetben nemcsak feladatai, hanem érdekeltségei is közösek, s éppen ezért — mint mondotta — nagy örömmel hallotta a főváros és a megye közötti együttműködés tényeit, s az igényt annak továbbfejlesztésére. A járási pártbizottság első titkára ezután a kereskedelmi, a kommunális ellátás gondjairól szólott, lassúnak ítélve — legalábbis az igényekhez képest — az üzletMÉRAY TIBOR, • az érdi városi pártbizottság első titkára Elöljáróban arra emlékeztetett, hogy az országban a legutóbbi öt esztendő alatt is emelkedett a városok száma, a gazdasági-társadalmi előrehaladás következtében. E fejlődés során vált várossá Érd is a közelmúltban. Ezzel a változással megnövekedtek a párttagság feladatai is, elsősorban a település gazdasági, politikai és kulturális életének irányításában, a várospolitikai célok meghatározásában. Azzal is számolni kellett — és kell —, hogy' a lakosság lé- lekszáma messze meghaladta az előzetes elképzeléseket. Jelenleg a budai járás környező községeinek lakóival együtt Érd mintegy 60—65 ezer ember alapellátásáról gondoskodik. Súlyosbítja a helyzetet, hogy zsúfoltak a gyermekintézmények, elmaradott az egészségügyi, a kereskedelmi és a szolgáltató hálózat, egyre több a lakásig/nylő. Az igaz, hogy sehol a megyében nem gyarapodott ilyen mértékben a lakásállomány, a tervezettnél kétszer több tantérem épült, bővültek az óvodák. Ennek ellenére változatlanul gond elsősorban a nagycsaládosok lakásigényeinek kielégítése, két- műszakos oktatás folyik az iskolákban, 142 gyermeket kénytelenek fölvenni a száz óvodai helyre, megoldatlan a gyermekétkeztetés. A szakorvosi rendelőintézet már nem alkalmas a megnövekedett feladatok színvonalas ellátására, megoldatlan a KOVÁCSIÉ PÖLTZ PIROSKA, a váci Petőfi Sándor általános iskola igazgatója • Hangsúlyozta a jellegében ‘nevelő — tehát: nemcsak oktató — iskola fontosságát, majd ebben a pedagógusok szerepét taglalta. Részletezte a város lakossága — üzemei, intézményei — nyújtotta segítséget az oktató-nevelő munkához, a tárgyi feltételek javításához. Lényeges elemnek ítélte a közművelődési intézmények és az iskolák kapcsolatát. Természetesen elsődleges a tanulókban az önművelődés igényét felkelteni, de ahhoz, hogy ez az igény élő maradjon és ki terebélyesedj ék, szervezeti és tárgyi feltételek sokasága kell. Ilyen értelemben rendkívül jó együttműködés alakult ki a város iskolái, valamint művelődési intézményei között Példákat említett arra, milyen formái vannak ennek a közös törekvésnek, így egyebek között sikeres a kihelyezett kípzöművészeti kiállítások rendszere, a deákvári iskolában az évek óta megrendezett hangversenyek ugyancsak nagy közönséget vonzanak. Üj vonása a pedagádjai egyöntetűen elhatároz- nista műszakban dolgoznak, a ták: a XII. pártkongresszust gödi úttörőtábor fejlesztésének megelőző szombaton kommu- támogatására. gógusok, az iskolák összehangolt közművelődési törekvéseinek, hogy már a lakótelepeken élőkre is igyekeznek kiterjeszteni hatásukat. így például az iskolák adnak helyet különböző összejöveteleknek, ha igény van rá, programokat szerveznek. Ez utóbbiakba még a rendszeres testedzés is beletartozik. Amit a felszólaló fontos elemnek vélt ebben a tevékenységben, az az, hogy a szülők egy része szívesen támogatja a pedagógusokat, közöttük olyanok is, akik korábban nem sokat törődtek az iskola közvetlen oktató munkán kívüli ténykedésével. Befejezésül a települések, s elsősorban Vác peremkerületi iskoláinak szerepéről, annak fokozódó jelentőségéről szólott. hálózat fejlesztését, a közművek bővítését. Éppen ezért elengedhetetlen a területfejlesztés különböző mozzanatainak összehangolása Budapest és az agglomerációs övezet nagy települései között, hiszen ez utóbbiak saját ereje ép lehetősége nem terjed ki az élet valamennyi olyan. területére, amely“' gopdokat okoz. ...■ B' eszélt arról is, hogy a járásban a bejárókkal együtt keresik az utazási, ellátási nehézségek enyhítésének módozatait, s például hivatkozott arra, milyen rendkívül mostohák az utazási körülmények, amin érthetően a monori járás egymaga nem tud segíteni. DR. TRESSER PÁL, a dunavarsányi Petőfi Tsz elnöke A kongresszusi irányelvekhez kapcsolódva az agrárpolitika feltételeinek rendszerét helyezte nagyító alá, s úgy vélte, az eredmények — például a szakosodás, a megfejelő üzemi méretek kialakítása — szilárd ‘alapot nyújtanak a további haladáshoz. Beszélt 'arról, is, hogy ezek. az alapok lehetővé teszik a megnehezedett körülmények ellenére a további fejlődést, olyan termelési eredmények elérését, amelyék egyaránt szolgálják a helyi és a népgazdasági érdekeket. Helyesnek, ösztönzőnek ítélte a megyei gyakorlatot a nagyüzemek kezelésében, a Joátorítást a kezdeményezésekhez, a kockázat vállalásához. Majd azt hangsúlyozta, hogy az egyéni boldogulásnak és a közös célok összekötésének bonyolult, de hálás terepe a mezőgazdasági kollektív üzem. A szövetkezeti tulajdonformában is nagy lehetőségek rejlenek, s ezzel összefüggésben utalt eredményeikre a tej- és a hústermelés fokozásában. Megemlítette: százmillió foSZEKERES JÓZSEF, Százhalombatta város tanácsának elnöke A felszólaló a fiatal szocialista város 1200 kommunistája nevében köszöntötte a megyei pártértekezletet. Elmondotta, hogy Százhalombattán is szélesebbekké váltak a párt tömegkapcsolatai, a korábbiaknál is jobban érvényesül a párt vezető szerepe. Ezzel egy időben tovább erősödött a tanács népképviseleti jellege, önállósága. A tanácstörvény és a párthatározatok céljai azonosak, a várospolitikai feladatok ellátásában, a terület- és településfejlesztésben, a lakosság igényeinek kielégítésében együtt munkálkodik a városi tanács és a pártbizottság. A társadalmi és tömegszervezetek figyelemmel kísérik az intézkedések, az egyes törvények végrehajtásának politikai hatását. Százhalombatta sem mentes a feszültségektől. A város népessége öt év alatt mintegy felével lett több, a lakosság egyharmada még nem töltötte be 14. életévét. A város vezetésének figyelembe kell ‘venni, hogy a lakáshelyzet, a gyermekintézmények,' az egészségügyi és kereskedelmi hálózat minősége befolyásolja a nagyüzemek dolgozóinak hangulatát, ez pedig a termelés egyik tényezője. Ezt felismerve fűzték szorosabbra a kapcsolatokat a Dunamenti Hőerőmű Vállalattal és a Dunai Kőolajipari Vállalattal. Az erőket egyesítve könnyebb megoldani a yáros és az üzemek közös gondjait. A lakosság maga is kész hozzájárulni a fejlesztéshez, öt esztendő alatt negyvenmillió forint volt a társadalmi munka értéke. A széles körű összefogás eredményeként a jelenlegi tervidőszakban öszesen 220 millió forinttal nőtt a tanács anyagi erőforrása. rinios beruházással évi egy millió dollár exportot elérő húsnyúltelepet alakítottak ki, s bár ebben a döntésben jókora volt a • kockázat, a vállalkozás helyességét igazolta az élet: a telep a második évben már négymillió dollár értékű árut termelt és juttatott el külföldre. A továbbiakban az energia- és anyagtakarékosság szerepét érintette, tényekkel illusztrálva mekkora tartalékok rejlenek itt, majd aláhúzta: a nehezebb feladatok sikeres megoldásának lényegében két forrása van, s ez a feszes munlcaf egyelem, illetve a kellően kamatoztatott szakértelem. ■* fekvőbetegek elhelyezése,, s ez érinti a szomszédos Fejér megye számos községét is. Mindenképpen szükséges lenne tehát egy kórház és a hozzá tartozó rendelőintézet megépítése, enélkül nem lehet megteremteni az egészségügyi integráció feltételeit. Érdről a lakosság kétharmada jár el dolgozni naponta, közülük 16 ezren fővárosi munkahelyekre. A bejárók szociális és kommunális igényeit Érden kell kielégíteni, ez újabb és újabb feszültségek hordozója. A város jó kapcsolatokat alakított ki egyebek között a Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyárral, az Április 4. Gépgyárral, a Budapesti Híradástechnikai Gépgyárral, s számos más fővárosi üzemmel, amelyek a legtöbb érdi lakost foglalkoztatják. Az együttműködés bővítése a jövőben meg nagyobb jelentőségű lesz. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Budapest környéki városok infrastruktúrájának fejlesztése magának a fővárosnak is érdeke, elsősorban azért, hogy azok képesek legyenek Budapestet tehermentesíteni. IL0VA8 JULIANNA, a gödi Dunamenti Tsz virágkertésze A szövetkezeti demokrácia elvéinek érvényesüléséről szólva elmondotta, hogy döntő kérdésekben náluk is a szövetkezet tagsága határoz. Ugyanakkor egyre nagyobb jelentőséget kapnak a kisebb munkahelyi közösségek a demokrácia fórumai között, hiszen a közgyűlés szerepe lényegében megváltozott. Nagyobb tömeg előtt nehezebb megnyilvánulni, véleményt mondani, pedig a munkások igénylik, hogy részt vegyenek a döntésekben, azokat befolyásolják, vagy mindenekelőtt megértsék. A gyors gazdasági, társadalmi fejlődés közepette nem mindig sikerült megtalálni a megfelelő formát arra, hogy a dolgozók részt tudjanak venni a gazdaság életének irányításában. Beszélt arról, hogy még mindig akadnak olyanok, akik nem tudják elviselni a kritikát. A munkások büszkék arra, amit elért a kollektíva, de képesek önkritikusan szólni mindarról, amit esetleg elhibáztak. Felkészülten, felelősséggel alkotnak ítéletet, műveltségük, politikai tudásuk állandóan emelkedik, igényt tartanak arra, hogy súlya legyen a szavuknak. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti demokrácia fejlődésének továbbra is a pártszervezetek a mozgató erői. Ezután arról szólt, hogy a Dunamenti Tsz-ben évtizedes hagyományai vannak a brigádmozgalomnak. Az utóbbi esztendőkben csaknem 50 új kollektíva alakult, egyre szélesebbé vált a versenymozgalom. Annak érdekében, hogy a szocialista brigádok tevékenysége valóban a termelést, az, előrehaladást szolgálja, új szempontokat kellett találni a felajánlások kidolgozására, a teljesítmények értékelésére is. A szövetkezet brigádjai mindig önzetlenül kértek részt a társadalmi munkából. Bejelentette a felszólaló a pártértekezlet küldötteinek, hogy a közös gazdaság szocialista briHGRVÁTH FERENC, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat vezérigazgatója Pest megye fejlődéséről szólva elmondotta: két évtizede áll módjában figyelemmel kísérni, hogyan változik a megye arculata. Ehhez a váltó-' záshoz a PEMÜ is jelentősen hozzájárult. Gazdálkodására jellemző, hogy öt év alatt két és félszeresére emelte nyereségét. A dolgozók jövedelme évente átlagosan 10 ezer forinttal lett magasabb, a termelékenység 60 százalékkal emelkedett. A termékszerkezet átalakításával lehetővé vált, hogy a vállalat üzemei jelentős mennyiségű importot pótló anyagot állítsanak elő. élénkebb lett az exporttevékenység is. A gyártmányok között 800 millió forint értéket képviselnek a különböző cipőipari kellékek, a gáz- és vegyipar, illetve az építőipar szívesen használja fel a vállalatnál előállított egyéb műanyag szerelvényeket, csöveket, alkatrészeket. A PEMÜ ezzel elismert nevet szerzett. Ahhoz azonban, hogy. a jelenlegi szintről tovább lépjen a vállalat, ugyanaz szükséges, ami az egész népgazdaságban: a gazdálkodás intenzív fejlesztése. ' Ennek feltételeit az üzemeken belül kell megteremteni, a rendelkezésünkre állő munkaerővel,' eszközökkel. A lelelős posztokra olyan .embereket kell kiválasztani, akik megfelelnek az új követelményeknek. A feltételek között meghatározó szerepet játszik a differenciált bérezés. Elmondotta, hogy a PEMÜ gépészeti gyárában ebben az esztendőben már tisztán a teljesítmény a bérszámfejtés alapja. Két év alatt, körültekintő munkával sikerült kidolgozni olyan normarendszert, amely úgy válhatott a teljesítménybérezés alapjává, hogy találkozott a munkások igazságérzetével is. Az eddigi tapasztalatok: mintegy öt százaléknyi többletbér kifizetése barminc- ötven százalékkal nagyobb teljesítményt eredményezett. Ez a bérezési forma — a megfelelő tartalommal — új lehetőséget teremt a szocialista brigádmozgalomban rejlő tartalékok további kihasználására, az újítások, ésszerűsítések kidolgozásának, bevezetésének ösztönzésiére. Hangsúlyozta, hogy a termékszerkezet átalakításában nem lehet megállni, mindig újabb és újabb ötleteket követel a jövő. A módosítások kidolgozásában elsősorban olyan megoldásokra kell gondolni, amelyek hozzájárulnak a népgazdasági egyensúly javításához. A PEMÜ például felkereste az Egészségügyi Minisztériumot, ahol vállalkozása támogatóra talált: egymillió dollár értékű importot pótol. További kétmillió dollár értékű alkatrészt gyártanak a bőr- és cipőiparnak, import? áruk helyett. A haladást a kezdeményezőkészség segíti elő. Bejelentette végezetül a pártértekezletnék, hogy a PEMÜ szocialista brigádjai az elsők között csatlakoztak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor brigádjának felhívásához. Március 22-én valameny- nyien kommunista műszakban dolgoznak. DR. TAKÁCS ISTVÁN, nagykátai körzeti orvos Nagy jelentősége van az egészségügyi dolgozók magatartásának abban — mondta —, hogy milyen társadalmi megbecsülést élveznek, betegeik és azok környezete miként vélekedik róluk. Ebben a magatartásban azonban sokféle tényező játszik közre, egyebek mellett a differenciált bérezés is, amire ugyan szavak- gyakorlatban sok minden nin- ban általános az igény, de a csen rendben.
