Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

flSÖNYI KRÓNIKA Nők, kék karszalaggal A közösséget szolgálják Megelőzik a bűncselekményeket Az önkéntes rendőrök so­raiban általában férfiak van­nak, a gyengébb nemből ke­vesen vállalkoznak a kék kar­szalag viselésére. Közéjük tar­tozik a Mechanikai Müvek abonyi gyáregységének az a hat nődolgozója, aki Pest me­gyében elsőként, »két évvel ez­előtt határozta el, hogy csat­lakozik az önkéntes rendőrök népes táborához. Valameny- nyien fiatalok, tagjai a KISZ- nek. A gyáregység önkéntes rendőrnői csak belső szolgá­latot látnak el, de így is van tennivalójuk bőven. Legfonto­sabb feladatuk a ’ férfiakéval azonos: a társadalmi és sze­mélyi tulajdon védelme, a bűncselekmények megelőzé­se. Nyitott szemmel — Nagyon időszerű volt az önkéntes rendőrök női cso­portjának megszervezése — tájékoztatott Zoboki János, a párt vezetőség titkára. — Gyáregységünk létszáma az utóbbi időben rohamosan emelkedett, jóval meghaladja a félezret, és a dolgozók kö­zött sok a nő. Az üzemben előfordulhatnak olyan hiá­nyosságok, amelyek bűncse­lekmények elkövetéséhez ve­zetnének, de a szigorúbb el­lenőrzés és az önkéntes rend­őrök figyelme ezeket a jelen­ségeket megszünteti. Vincéné Bugány Irén teker­cselő az elsők között vállalko­zott a feladatra, örömmel tette, még akkor is, ha időn­ként szabad idejéből is fel kell áldozni egy keveset. — Nálunk háromszor van fizetés egy hónapban, és ilyen­kor fokozott éberségre van szükség — mesélte'. — Sajnos, még mindig vannak könnyel­mű emberek, akik nem fordí­tanak kellő gondot keresetük ■biztonságos őrzésére. Mi erre is ügyelünk, és figyelmeztet­jük őket. Természetesen fi­gyeljük azokat is, akik'valami miatt már gyanússá váltak, nehogy kihasználhassák má­sok gondatlanságát. — Mit tesznek a társadal­mi tulajdon védelme érdeké­ben? — Ez a teendő többrétű, ügyelünk, hogy készterméket ne tudjon senki elvinni. En­nek fontos része a megelő­zés, vagyis állandóan nyitott szemmel kell járnunk, és min­den gyanús mozgásra figye­lemmel lennünk. Ügyelünk az anyagok és eszközök bizton­ságos tárolására, és ha vala­hol lazaságot tapasztalunk, az érintett munkaterület vezető­jét nyomban figyelmeztetjük. Vigyázunk arra, hogy csak a kijelölt helyen dohányozza­nak a dolgozók, különösen ra­gaszkodunk ehhez a tűzve­szélyes munkahelyeken, mint a kondenzátorüzem területén, ahol sok a gyúlékony anyag. Az önkéntes rendőrök köz­reműködésére szükség volt más esetben is. Egyes ügyes­kedők külföldi eredetű hol­mikat árusítottak, és ezt meg kellett szüntetni. Bejelenté­sük alapján sikerült őket le­leplezni. A gyáregység önkéntes rend­őrnőinek kezdetben Egedi Jó- zsefné kereskedelmi ügyintéző volt a parancsnoka. — Kezdettől fogva igyek­szem megfelelni a követelmé­nyeknek. Számomra ennek a munkának az adja meg a szépségét, ha továbbított ta­pasztalataim alapján, vagy személyes közreműködésem­mel sikerült leleplezni a tör­vényt kijátszókat — mondot­ta. Ezt a tevékenységüket tár­sadalmi munkában látják el, szervezett keretek között, és rendszeres elméleti képzésben részesülnek. Szolgálatuk he­lyét és idejét, továbbá az ál­talános feladatok melletti megbízatásokat a csoportveze­tő határozza meg, s ezeket mindig fegyelmezetten hajtják végre. Rendszeres továbbképzés — Képzésünkről, negyed­évenként — a járásban dol­gozó többi önkéntes rendőrrel közösen — a rendőrség gon­doskodik — mondta Balasi J enőné anyaggazdálkodó. — Szívesen járunk ezekre az ösz- szejövetelekre, mert sok újat hallunk mindig. Egyebek kö­zött politikai tájékoztatót ka­punk, megismerkedünk a va­gyonbiztonsággal összefüggő feladatokkal, az új jogszabá­lyokkal, időszerű kérdésekkel. Jó a kapcsolatunk a hivatá­sos rendőrökkel. A körzeti megbízott csoportvezető gyak­ran meglátogat munkahe­lyünkön, és sok hasznos ta­nácsot ad. A gyáregység önkéntes rendőrnői kivívták dolgozó­társaik elismérését. Intézke­déseiket természetesnek ve­szik, általában segítőtársat látnak bennük és támogatják munkájukat. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 61. SZÄM 1980. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK Megvalósuló tervek Kulturáltabb feltétel ek között Kút készül a piacon, kapu a vásártéren Igen szerteágazó feladatkö' re van a városi tanács ter­melés-, ellátásfelügyeleti osz­tályának. El lehet mondani, hogy amilyen sok színű, olyan nehéz is. Munkájuk gyakran szinte láncszemként kapcsoló­dik más tanácsi osztályéhoz, igazgatásihoz, műszakihoz, pénzügyihez egyaránt. A ter­melés-, ellátásfelügyeleti osz­tály gazdasági ágazatának munkájáról ritkábban esik szó, pedig ennek a révén jut némi anyagi bevételhez pél­dául a tanács. Ehhez az ágazathoz tar­tozik a piac üzemeltetése, a vásártér fenntartása, a homokbánya, a szérűs- kcrt, ahol a szálastakarmány táro­lására — mióta csak e terü­letet kijelölték — helyet le­het bérelni, a gyepmesteirség és az osztály külső alkalma­zottéiként a város mezőőrei is. Mint az osztály vezetője, Sá­rik Jánosné említette, a gaz­dasági ágazat tevékenysége igaz, kicsit távol áll a szoká­sos tanácsi munkától, inkább amolyan „tiszttartói” felac^at- kört tölt be, de tevékenysége nélkülözhetetlen. Gazdálko­dási feladatokat oldanak meg. így például a, piacról, vagy a vásártérről szólva, gondoskod­ni kell az árusítóknak kije­lölt helyekről, a helypénz gon­dos beszedéséről, ugyanakkor az ott levő épületek, épít­mények karbantartásáról, a terület rendjéről. Kerítés fog­ja körül például a Körösi úti vásárteret. Tavaly, amikor Cegléden járt a Tribertis cir­kusz, sátrát a vásártéren ver­hette fel. (Általában minden vándorcirkusz-társulat ezt a rendezett, tágas teret kapja meg sátorverésre, elhelyezke­désre.) Tribertisék elefántja kidöntötte a vásártéri kerítést, ezt javíttatni kellett. Az idei fenntartási tervekben szere­pel egy elképzelés: eszerint átrendeznék a vásárteret: kü­jv.xuxiit.ixtn. xvx. ex ni­rakodó vásárnak, hogy a jó­szágfelhajtásra szánt négyzet- métereket hagyják parlagon, de forgalmuk is legyen. A kirakodók így a marha- és a sertésvásártér között kapná­nak helyet. Ez az állategész­ségügyi szabályok szerint is megfelelőbb volna. Új kaput is építenek, így külön bejá­rata lesz a ló, a sertés, a szarvasmarha-vásártér résznek. Változik a város központjá­ban a piac képe is. Szeretnének egy kutat építtetni, derítővel, mert a piacnak nincsen kútja. Több lesz az esőtől védő te­tővel fedett asztalsor* is. Ter­vezik, hogy a napi nyitvatar­tási időt meghosszabbítják: a pavilonokban ne csak délután 14 óráig árusíthassanak, ha­nem később is. Természetesen eszerint gondoskodik a ter­melés- ellátásfelügyeleti osz­tály a piac napi takaríttatá- sáról, 'higiéniájáról. A szérűskert területbérlői helyfoglalási díjat fizetnek, a kertnek őre van, aki a biz­tonságos tárolásról és a tűz­védelemről gondoskodik. Eb­ben az évben a tűzvédelmi eszközkészletet frissíti fel a tanács illetékes osztálya. Az építkezők közül sokan igénybe veszik a homokbánya szolgáltatását, hiszen a mal­terkészítéshez, feltöltéshez, egyébhez szükség van az alapanyagra. Mivel a homok­bányászás balesetveszélyes, a talajhoz értő geodéta határoz­za meg, mikor, honnan, ho­gyan lehet homokot fejteni. Az ügyfelek között magánvá­sárlók és közületek egyaránt vannak. Időnként nagy a forgalom a Mizisei úti gyepmestertele- pen, az Űjároktól nem mesz- sze. A gyepmester dolga el­szállítani, vagy fogadni az elhullott jószágtetemeket, lik­vidálni a kóbor ebeket, macs­Az ötezer lelket számláló Törteién mintegy hatszáz idős ember él. Közülük körül­belül négyszáz a helybeli Dó­zsa Termelőszövetkezet nyug­díjasa vagy járadékosa. Utóbbiak sorsa felől a tsz társadalmi és gazdasági veze­tői rendszeresen, évente több­ször is tájékozódnak. A Dó­zsában ugyanis a héttagú szo­ciális bizottság egyik felada­ta az, hogy esztendőnként két-három alkalommal az idős emberekhez ellátogassanak, s elkészítsék egykori munkatár­suk otthoni viszonyairól, anya­gi-egészségi helyzetéről a kör­nyezettanulmányt. (E helyett a rideg-hivatalos elnevezés he­lyett egyébként a tsz-ben egy­szerűen a családlátogatás szót használják.) Amennyiben a szociális bi­zottság úgy tapasztalja, hogy Gondoskodnak az öregekről A szövetkezet nagy családja reknek azonban már ez is fel­becsülhetetlen értékű segítség. A község párt. és állami ve­zetése már régóta gondolkodik azon, hogy lehetne a falu idős embereinek sorsát megnyugta­tóan figyelemmel kísérni, ren­dezni. Egy öregek napközi otthona mgoldaná a gondokat, ennek létesítésére azonban, anyagi lehetőségek híján, most még nincs mód. Remélhetően a hatodik öt­éves tervben már megvalósít­ható lesz a napközi otthon előfutára, a nyugdíjasok klub­ja. Itt napközben eldiskurál­hatnának, s a Tulipán kisven­déglőből áthozott ebédet is el­fogyaszthatnák a klubtagok. Negyven-ötven rendszeres lá­togatóra számíthatnának eb­ben a minden kötelmektől mentes klubban. (vörös) kákát. A Szolnoki Állati Fe­hérje Feldolgozó Vállalat szál­lítja el rendszeresen ezeket. Egyelőre tárolókamrába gyűj­tik, de a vállalat jelezte, hogy a jövőben a konténeres szállítást megoldja; ez sokkal higicnikusabb, jobb. A gyepmester tavaly Ceglé­den vagy háromszáz oltatlan ebet gyűjtött össze, azokat, amelyeket gazdáik „elfelejte­nek” elvinni a kötelező, ve­szettség elleni oltásra. Az ol­tatlan jószágokat hatósági úton szedik össze és likvidálják. Várhatóan ebben az évben is lesz feladata bőven az osz­tály gazdasági ágazatának. Felújításra, karbantartásra, valamint működésükkel kap­csolatos, egyéb kiadásokra kö­zel négyszázezer forintot for­dítanak. Amit tesznek, a város lakosságának érdekét, Cegléd mindennapi életének rendjét szolgálja. E. K. A történelem tanúi A ceglédi Kossuth Múzeum a tavaszi politikai ünnepek és a forradalmi ifjúsági napok alkalmából előadásokat ren­dez, amelyek a Tanácsköztár­sasággal, a felszabadulással és az azt követő néhány év ese­ményeivel foglalkoznak. Az előadók a kor élő tanúi, az egykori események ceglédi részvevői. lesznek. Március 19-én, szerdán, dél­után 15 órai kezdettel a mú­zeum időszaki kiállítótermé­ben Nyújtó Ferenc tart elő­adást A Tanácsköztársaság és Cegléd címmel. Március 26- án a látogatók Pataki Ferenc helytörténészt hallhatják, aki a város felszabadulására és az új élet megindulására emléke­zik. Áprilisban egy partizán, egy népi kollégista és egy an­tifasiszta ellenálló emlékezé­seit hallhatja a közönség. Irodalmi vetélkedő Az abonyi művelődési ház és a községi könyvtár a köz­ségben működő szocialista brigádok számára irodalmi ve­télkedőt hirdetett meg a kö­zelmúltban. A verseny célja, hogy az emberek jobban meg­ismerkedjenek Gárdonyi Gé­za, Móra Ferenc, Simon Ist­ván és Váci Mihály életével, munkásságával és alkotásaik­kal. A vetélkedő május 28-án lesz, az abonyi kulturális na­pok keretében, a művelődési ház nagytermében. Részt ve­het minden helybeli üzem és vállalat, szocialista brigádok öt személyből álló csapatot indíthatnak. A részvételi szán­dékot március 20-ig kell a művelődési ház igazgatóságá­nak bejelenteni. Nyársapát fejlesztéséért Éttermet, lakást alapoztak A Dózsa brigád felajánlásai Az üzemek életében közis­merten fontos szerepet tölte­nek be a szocialista brigádok. Szép példát szolgáltat erre a Közép-magyarországi Pince­gazdaság nyársapáti pincésze­tének Dózsa György szocialis­ta brigádja. Ez a pincészet vásárolja fel minden ősszel a környék, közte a nagykőrösiek eladás­ra kerülő szőlőtermését, bele­értve a nagyüzemi gazdaságo­kat és a háztáji termelőket is. Ezt a nagy munkát a pin­cészet szocialista brigádja minden évben fennakadások nélkül végzi. Eredetileg 16 ta­gú volt a brigád, de a létszá­mot a legutóbbi átszervezés során 12-re csökkentették. A kisebb létszámú brigád a múlt évben a jő termést, 48 ezer mázsa szőlőt, éppen olyan simán, gördülékenyen átvette, mint az előző, gyenge termé­sű esztendőben a 16 ezer má­zsát. Mint Szabó Sándor, a pincé­szet vezetője elmondotta, munkájában nagymértékben támaszkodik a Dózsa György szocialista brigádra, melynek vezetője Füle Ferenc pince- vezető-helyettes, s tagjai több­ségében nagykőrösiek. A ve­zetők mellett a brigádban Bérezés Józsefné, Szűcs Jó- zsefné, Kovács László, Faze­kas Ferencné, Oláh Rózsa, Vi- dosa Józsefné, Kovács József, Tóth Sándor és Kapás István dolgozik. Egyébként a brigád 1966-ban alakult, s első veze­tője Kovács Dénes volt, eki munkálkodásáért miniszteri kitüntetést kapott. A mostani brigádvezető, Füle Ferenc, a szakiskola el­végzése után került a pincé­szetbe, s mint fiatal szakem­bert, 1970-ben választották meg a közösség élére. Azóta a brigád és tagjai számos ki­tüntetést kaptak. Egyebek közt elnyerték a Borgazdasági Tröszt vándorzászlóját. Több alkalommal részt vet­tek a tröszt budapesti és sze­gedi vetélkedőin, és verseny- díjakat hoztak haza. Tapasz­talataikat közös kiránduláso­kon is gyarapították. Füle Ferenc brigádvezető elmondotta, hogy céljuk min­dig a pincészet előbbrevitele, és a termékek minőségének javítása. Igyekeznek természe­tesen elősegíteni Nyársapát község fejlesztését, társadalmi és kulturális haladását. Segítik az iskolái és az óvodát. Ha kell, épületet, pa­dokat javítanak és játékokat készítenek. Elkészítették az épülő nyársapáti melegkony­hás étterem és az óvónői la­kás alapozásét. A XII. párt­kongresszus és Nyársapát köz­ség negyedszázados fennállása tiszteletére iskolai, óvodai és társadalmi célokra újabb fel­ajánlásokat tettek. A pincé­szetben pedig további takaré­kos és minőségjavító munkál­kodásra törekednek. . K. L. OLCSO NAPOK a ííSív! ceglédi divatáruboltjában: Szabadság tér 1. DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKKÖTOTTÁRUK, FEHÉRNEMŰK 40—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATOK. áruválasztékból: Férfiing 240 Ft helyett 140 Ft Férfiing 102 Ft helyett 60 Ft Hobby set, matyó mintás 340 Ft helyett 160 Ft Női ernyő 160 Ft helyett 105 Ft i is él azonban Törteién, aki­nek semmiféle jövedelme — — így nyugdíja sincsen, ök akik államunktól kapják min­den hónapban a szociális se­gélyt, mindössze tizennyolc- húszán vannak. Ezeknek az idős személyeknek a gondjait csak tetézi, hogy közvetlen hozzátartozóik sincsenek, vagy nem tudnak (nem akarnak) gondoskodni róluk. így ez a feladat teljes egészében a ta­nácsi gondozóhálózatra, a tisz- letdíjas gondnokokra hárul. Tevékenységük nem látványos, beteglátogatásra és ételhordás­ra korlátozódik. Az idős és sokszor magatehetetlen embe­valamelyik idős ember sorsa bármilyen tekintetben rosz- szabbra fordult — azonnal in­tézkedik. Ritkábban a családi perpatvarokat is elsimítja, de ami a gyakoribb: a bizottság jelzései alapján a tsz vezetősé­ge a rendszeres évi-havi tá­mogatáson felül még negyed­évenként is 5—600 forint kü­lön segéllyel járul hozzá a nyugdíjas költségvetéséhez. Egyes esetekben pedig végér­vényesen elengedik a háztáji művelési díjat. A tsz-nyugdí- jasok helyzete s a róluk való gondoskodás tehát kielégítő­nek mondható. Jó néhány olyan idős ember

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom