Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-12 / 60. szám

1980. MÁRCIUS 12., SZERDA *«nar <é/?S W x/ünap 7 Heti jogi tanácsok • üzemi baleset esetén a munkáltató mikor mentesülhet a társadalombiztosítási szerv­vel szembeni felelőssége alól? Két dolgozót ért üzemi bal­eset. Az egyikük, amikor az ételszállító kocsiról leemelte a forró levessel teli, lezárt edényt, megcsúszott, az edény teteje kinyílott és abból a for­ró leves a dolgozó kezére és arcára csapódott. Súlyos égési sebeket szenvedett, s több hó­napig betegállományban volt. A vállalat kifizette részére a fizetés és táppénz közötti kü- lönbözetet, de egyéb kártérí­tést nem, mondván, hogy a dolgozót is felelősség terheli, mivel nem volt eléggé elővi­gyázatos az ételhordók leeme­lésénél. A vállalat azt is sé­relmezi, hogy a társadalom- biztosítási szerv követeli tőlük a kifizetett táppénz összegét, a kórházi kezelés költségét, mivel a vállalat nem tartotta be a szükséges és előírt óvó rendszabályt. A másik eset ennél még saj­nálatosabb, mert az egyik se­gédmunkás alig egy hónapja dolgozott az egyik műanyag- és fémfeldolgozó szövetkezet­ben, amikor baleset érte. Kéz­zel helyezte be, a sajtológépbe az anyagot, jóllehet erre a cél­ra csipeszt rendszeresítettek. Többször figyelmeztették a dolgozót az óvórendszabályok betartására, mégis szabad kéz­zel nyúlt a gépbe. Kérdezi a vállalat, felelős-e a munkáltató, illetve köteles-e megtéríteni a társadalombiz­tosítási szervnek a kifizetett táppénzt, kórházi költséget, amikor a dolgozó figyelmezte­tés ellenére, csipesz nélkül nyúlt a gépbe, és ezért történt a baleset. Nézzük először az első ese­tet: az ételszállításra vonatko­zóan szigorú előírások vannak, így többek között az is, hogy az edényeket gondosan le kell zárni. Elképzelhető, hogy akár­milyen gondosan is zárták le az edényt, kipattanhatott a zár. Ha a dolgozót kioktatták a szabályokra, és megcsúszása véletlen volt, véleményünk szériát a vállalatot nem terhe­li mulasztás, és ezért nem tartjuk jogosnak a társada­lombiztosítási szerv követelé­sét. Természetesen ez a tény­állás a bíróság előtt változhat. A bizonyítékok mérlegelése alapján a bíróság fogja eldön­teni a kérdést. A másik esetben azonban nem osztjuk a vállalat állás­pontját. Az ABEÖ rendelke­zései ugyanis parancsolóan előírják, hogyha a munkás nem tartja be az előírásokat, a to­vábbi munkától el kell tiltani. Idevonatkozóan az ÁBEÓ úgy rendelkezik: a vezető köteles ellenőrizni, hogy a dolgozó nem követ-e el olyan mulasz­tást, amely miatt a vonatkozó jogszabályok értelmében nem dolgozhat. A vállalat azonban e rendelkezésnek nem tett ele­get és akor sem tiltotta el a sérültet a további munkától, amikor a megbízott vezető is­mételten észlelte, hogy nem használja a csipeszt. E mu­lasztásával tehát a felperes megsértette az ÁBEÖ előírá­sait Megsértette ezenkívül a vállalat az ÁBEÓ más pont­jaiban foglaltakat is. Ugyanis a gép kapcsolóit úgy kell ki­alakítani és elhelyezni, hogy azokat a dolgozó könnyen és biztonságosan elérhesse, kezel­hesse, de az akaratlan bekap­csolás lehetőségét kizárják. Tehát úgy látjuk, hogy a vál­lalatot itt felelősség terheli. • A hagyatéki eljárásról, ha az élettárs támaszt igényt az öröklésre. Egyik olvasónk elmondta, hogy élettársi viszonyban élt az elhunyttal, aki végintézke­dés nélkül halt meg. Leszár- mazók és házastárs nem ma­radt utána. Élettársa eltemet­tetéséről olvasónk gondosko­dott. A minap felkereste az illetékes állami közjegyzőt és öröklési bizonyítvány kiadását kérte, hogy abban kizárólago­san őt jogosítsák fel az el­hunyt után járó biztosítási összeg és más járandóság fel­vételére, tekintettel arra, hogy életében is ő gondoskodott ró­la, fedezte tartozásait, gondos­kodott illő eltemettetéséről. Kérelmét elutasították, illetve olyan felvilágosítást kapott, hogy az öröklési bizonyítvány az örökösi minőség tanúsítá­sára szolgál, olvasónk pedig sem végrendeleti, sem törvé­nyes örökösnek nem tekinthe­tő. Hogyan jut tehát_ olvasónk a pénzhez, kitől követelheti — kérdezi tőlünk. Olvasónknak helyes felvilá­gosítást adtak. A hagyatéki el­járásról szóló rendelkezések szerint, az öröklési bizonyít­vány azt tanúsítja, hogy az örökös milyen jogcímen és milyen arányban örököl, to­vábbá, hogy mennyi a beje­lentett teher. A hagyatékhoz tartozó vagyontárgy örökösi minőségben való megszerzését azonban nem igazolja, és a bizonyítványban örökösként megjelölt személyt a hagya­ték kezelésére sem jogosítja fel. A közjegyző az öröklési bizonyítványt akkor adhatja ki, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa megjelölt sze­mély az örökös, illetőleg több örökös esetében az örökösök között az örökléssel kapcso­latos kérdésekben nincs vita. Alapvető kelléke tehát az ilyen bizonyítványnak, hogy az örökösöket megjelölje. Ol­vasónk azonban nem örökös, minthogy végrendelet nem maradt hátra az elhunyt után és a törvényes öröklés rend­je szerint sem örökölhet. Nincs tehát lehetőség, hogy az el­hunyt után járó esedékes ösz- szegek felvételére az öröklési bizonyítványban olvasónkat feljogosítsák. Az örökhagyó hagyatékához tartozó minden vagyontárgy (követelés, kész­pénz és ingóság) ugyanis az örökhagyó örököseit illeti meg és nem a hagyatéki hitelezőt — mint amilyen olvasónk is —, aki követelését az örökö­sökkel szemben érvényesíthe­ti. Tájékoztatjuk olvasónkat arról is, hogy az örökhagyó ál­tal kötött életbiztosítási szer­ződés alapján járó biztosítási összeg nem része a hagya­téknak, és még a hagyatéki eljárás során sem lehet a biztosítási összegről rendelkez­ni. Nem tartozik a közjegyző hatáskörébe annak megállapí­tása, hogy az életbiztosítási összeg kit illet meg. Minthogy olvasónk szerint sem végrendeleti örökös, sem törvényes örökös nincs (még oldalági sem), ezek szerint a hagyatékot az állam örökli. Olvasónk követelését az ál­lammal szemben érvényesít­heti. Dr. M. J. Egy strapáit Mercedes és társai... Mennyit érnek a használt autók a bíróságon? Érdekes per folyt másfél éven át egy 1969-es évjáratú Mercedes 200 D típusú gép­kocsi értékéről a dabasi, majd a megyei bíróságon. Egy ilyen autó a törvény házá­ban, akár az utakon többé- kevésbé kuriózumnak szá­mít, maga az ügy azonban tá­volról sem volt egyedi. Az utóbbi időben ugyanis mind gyakrabbak a polgári bírósá­gokon a használt gépkocsik eladása után kipattant jogvi­ták, olyannyira, hogy nap­jainkra már bizonyos tanul­sággal is szolgálnak e perek. A következtetések előtt azon­ban következzék a fordulatos Mercedes-eset. Jogtalan vagyoni előny? A kocsit az Örkényi extu- lajdonos 1978 márciusában ad­ta el egy szegedi férfinak, 170 ezer forintért. Pár hónapos használat után a vevő több hibát vett észre az autón, ezért, megpróbálta továbbad­ni, de a márciusi árnál jóval kevesebbet ígértek érte. Ek­kor felkért egy igazságügyi járműszakértőt, hogy állapít­sa meg a kocsi forgalmi érté­két. A szakértő 100—115 ezer forintra taksálta a kilencéves autót. A magyar Polgári Törvény- könyv több paragrafussal állít tilalmat a jogtalan vagyoni előny szerzésének. A kódex többek között kimondja, hogy a szolgáltatás és az ellenszol­gáltatás között szerződéskötés­kor nem lehet feltűnően nagy értékkülönbség. Ha ez egy ügyletben mégis bekövetkez­ne, a bíróság orvosolhatja az aránytalanságot. A szegedi vevő erre hivatkozva azt kér­te a Dabasi Járásbíróságtól, hogy a jogtalanul nagy érték- különbözet (70 ezer forint) visszafizetésére kötelezze az Örkényi eladót. A per kezdetén a bíróság — az extulajdonos indítványára újabb szakértő meghallgatása mellett döntött. A kontraszak­értő, akárcsak kollégája, a jármű 55 százalékos avultsá- gát állapította meg, mégis a kocsi műszaki értékét az előző összegnél jóval többre, 140 ezer forintra becsülte, s így közvetve elismerte a 170 ezer forintos forgalmi értéket. A szakvélemények ellentmon­dásának oka — érdekes módon — csak később, egy újabb szakértő nyilatkozata után válik majd igazán érthető­vé... Mit ír az Autorevue? Előbb azonban a Dabasi Já­rásbíróság ítéletet hirdetett, s a második szakvéleményt elfo­gadva, a szegedi felperes kö­vetelését elutasította. A per a magyei bíróságon folytató­dott. A vevő, fellebbezése mel­lé egy harmadik szakvéle­ményt csatolt. Az új szakér­tő a kocsi avultsági fokát tár­saihoz hasonlóan ítélte meg, az autó értékét pedig a ha­zai vám alapár kiszámításának megfelelően a zürichi Auto- revue folyóirat évenként kö­zölt árai alapján állapította meg. Eszerint tizenegysze­res szorzattal számolva a svájci frankot —, a Mercedes 200 D újonnan 254 ezer, a je­len amortizációs szinten pe­dig kb. 120 ezer forintot ér. Az első és a harmadik szak­értő tehát lényegében azono­san ítélte meg a kocsi érté­két, s ezzel részükről igazolták a szegedi vevőt. A másod­fokú bíróság mégis a magára maradt szakértő véleményét fogadta el, mert ez közelebb áll a hazai szabadpiac árai­hoz. Az ítélkező tanács szerint ugyanis az Autó-Motor folyó­iratban közölt adatok alapján a kisebb méretű Mercedesek ára 1978-ban a következőkép­pen alakult. Egy nyolcéves 40 százalékos műszaki állapotú 230-as Mercedest 90 ezerért, egy hétéves hasonlóan avult 250-es Mercedest 136 ezerért, míg egy ötéves 60 százalékos műszaki állapotú 230-as 191 ezer forintért cserélt gazdát a Merkúr útján. A lap egyet­len Mercedes 200 D típusú el­adását ismerteti, a hároméves mindössze 20 százalékosan avult kocsiért 306 ezret fi­zettek. Ebből az adatból kö­vetkeztetve egy ilyen gépkocsi új ára 384 ezer forint lenne. Az így kiszámított 45 százalé­kos érték pedig 172 ezer fo­rint, vagyis csaknem azonos a szegedi vevő és az Örkényi eladó által meghatározott ösz- szeggel. Dr. Majercsik polgári tanácsa, amikor a vevő köve­telését immár jogerősen egé­szében elutasította, figye­lembe vette azt a körülményt is, hogy 1977 óta, az energia- válság következtében, növeke­dett a diesel-gépkocsik iránti kereslet. A Mercedes-eset — mint már utaltunk rá — a nyil­vánosság elé leginkább azért A Legfelsőbb Bíróság döntése Ittas autóvezető Egy áfész sofőrje szolgálati kocsiját a garázsban elhelyez­te, majd két barátjával ven­déglőben borozott. Mindhár­man ittasak voltak, amikor később a sofőr a kocsit a ga­rázsból kihozta, beleültek, s kilencven kilométeres sebes­séggel száguldottak. Egy ka­nyarban az autó lesodródott az útpadkára, majd villany- oszlopnak ütközött. A három ember súlyosan megsérült, az autó tönkrement. A sofőrt a bíróság tízhónapi szabadság- vesztésre ítélte, és a vezetéstől két évre eltiltotta. A büntető- eljárás befejezése után az áfész munkaügyi döntőbizott­sága — figyelembe véve, hogy a gépkocsivezető a kár egy ré­szét már megtérítette, továb­bi harmincötezer forint meg­térítésére kötelezte. Ezek voltak az előzményei annak a pernek, amelyet az elítélt sofőr indított két ivó­társa ellen. Arra hivatkozott, hogy az autó elvitelében ők is részt vettek, tehát a kárért szintén felelősek. A járásbíró­ság álláspontja is ez volt, ezért a vezetőt a kár negyven százalékának, két társát pe­dig 30—30 százalékának meg­térítésére kötelezte. A bará­tok közül az egyik megnyugo­dott az ítéletben, a másik azon­ban fellebbezett. A megyei bí­róság kimondta: az autó felett egyedül a sofőr rendelkezett, neki róható fel, hogy nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, ebben társai nem be­folyásolták, mert csupán uta­sok voltak, tehát a kártérítés­re csak ő kötelezhető. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a következő­képpen döntött: — A járásbírósági tárgyalá­son mindhárman elismerték, hogy az autó használatba vé­telét közösen határozták el, együtt vitték ki a garázsból, tehát jogellenes magatartásuk és a kár bekövetkezése között az okozati összefüggés meg­van. Ezért a szövetkezettel szemben — közrehatásuk ará­nyában — egyetemlegesen fe­lelősek. Eszerint a sofőr a kár ötven, társai 25—25 százalékát köteles viselni. Tíz nap rendeletéiből A Munka Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban törté­nő végrehajtásáról szóló 19/1971. (VI. 25.) EVM. számú rendelet módosításáról a 7/1980. (I. 30.) EVM. rendelet rendelkezik. (Munkaügyi Köz­löny 3. száma.). SZOT-szabályzat a társada­lombiztosításról szóló, 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet végrehajtása tárgyában ki­adott 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat kiegészítésé­ről és módosításáról, amely az 1/1980. (I. 30.) SZOT szám alatt jelent meg. A nyugdíjfolyósítás korláto­zása alóli mentesítés egysé­ges gyakorlatára a Munka­ügyi Minisztérium, a Pénzügy­minisztérium és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa irány­elveket adott ki. Úgyszintén a MüM. és a SZOT figyelem- felhívását olvashatják az ér­dekeltek a kollektív szerződés 1979. évi végrehajtásáról szóló beszámolók és a szükségessé váló 1980. évi módosítások elő­készítéséhez. (Mindkét felhívás ugyancsak a Munkaügyi Köz­löny 3. számában jelent meg.) Ä becsületsértés és a ma­gánlaksértés szabálysértése el­bírálásának egyes kérdéseiről a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala 1/1980. szám alatt elvi állásfoglalást adott ki. (Taná­csok Közlönye 7. száma.) A becsületsértés és a ma­kívánkozik, mert konkrét pél- i da egy új jelenségre. Hiszen | hasonló perek indultak 127-es Fiat, Alja Sud és egész sor más típusú használt gépkocsi adás-vétele után a bíróságo­kon. Az ügyek forrásvidéke alapvetően a szűk magyar autópiac, s ennek következ­ményeként a használt gépko­csik iránt mutatkozó nagy kereslet, amit a nyugati már­kájú kocsik esetében presz­tízsszempontok is kiegészíte- j nek. 25 ezer helyett 50 ezer j A perek legtöbbször arra \ az ellentmondásra épülnek, 1 ami a kereslet és kínálat egyensúlyzavara következtében a gépkocsik műszaki és for­galmi értéke között keletke­zik. E konfliktusra jellemző: az egyik perben szakértők iga­zolták, hogy egy UB-s rend­számú karambolos 127-es Fiat műszaki állapota szerint 25 ezret, a piacon mégis a dupláját, 50 ezer forintot ér. A strapáit járművek vevői használat közben maguk is érzékelik ezt az ellentmon­dást, s ilyenkor gyakran a jogtól próbálnak segítséget kérni. Többségük arra törek­szik, hogy a bíróság a műsza­ki érték szerint szállítsa le utólag a megvásárolt géoko- csi árát. A Legfelsőbb Bíró­ság több döntése alapján azon­ban a jog — amely amúgy sem képes a jelzett ellentmon­dás feloldására — nem vál­hat eszközzé a csalódott ve­vők kezében. A címben feltett kérdésre a joggyakorlat tehát azt a vá­laszt adta, hogy a használt gépkocsik bírósági ára azo­nos a szabadpiaci árral, hi­szen csak ez szolgálhatja az autópiac stabilitását. Babus Endre gánlaksértés szabálysértése el­bírálásának egyes kérdéseiről a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala 1/1980. szám alatt elvi állásfoglalást adott ki. (Taná­csok Közlönye 7. száma.) Az országunk területén tar­tózkodó külföldi állampolgá­rok betegellátásáról és a be­tegellátási díjukról a 2/1980. (III. 6.) Eü. M. sz. alatt rende­let jelent meg a Magyar Köz­löny március 6-i 14. számá­ban. A szakértői működéssel ösz- szefüggő egyes kérdések sza­bályozásáról ugyanebben a Magyar Közlönyben jelent meg a 3/1980. (III. 6.) KGM-rendel- kezés. A társadalombiztosítási szer­vezetek egységesítésére vonat­kozó kérdések szabályozásá­ról szóló 2/1964. (VII. 19.) SZOT sz. szabályzatot a 2/1980. (III. 6.) SZOT-sza­bályzat módosította (Magyar Közlöny 14. száma). Érdemes megemlíteni, hogy az üggyel kapcsolatban még egy per keletkezett. Az Állami Biztosító ugyanis a sofőr ellen harmincezer forint megfizeté­séért pert indított. Azt az ösz- szeget követelte tőle, amit két társa miatt — a kötelező gép­jármű felelősségi biztosítás alapján — részben a társada­lombiztosítási szervnek, rész­ben pedig a táppénzes kere­setveszteség címén megtérí­tett. A bíróság a keresetet el­utasította, mert megállapítása szerint a három ember együt­tes elhatározással vitte ki a kocsit a garázsból. Az Állami Biztosító tévesen fizette ki a segélyezési költségeket és a ke­resetveszteséget, mert az autó­ban okozott kárt csak a kár­okozó felelősségéhez mérten kell megtéríteni, még akkor is, ha azért nem az üzembentar­tó, hanem a kocsit eltulajdo­nító, vagy azt jogtalanul hasz­náló személy felel. MOZIMŰSOR 1980. MÁRCIUS 13-TOL MÁRCIUS 19-IO ABONY 13—14: Kezedben a kulcs 15—1G: Ahová lépek, ott fű nem terem* 17—19: Élve vagy halva ABONY, Mese 15—18: Kis Muck története ABONY, Művész 15—18: 12 dühös ember BUDAÖRS 13—14: Orvosság a félelem ellen 15—16: Az asszony, aki énekel 17—19: Az első kisértés** CEGLÉD, Szabadság 13—16: Akiket a forró szenvedély hevít** (este) 13—16: Fedőneve: Jégmadár (du.) 17—19: Szenzáció CEGLÉD, Mese 13—19: Veronika és a bűvös zsák CEGLÉD, Művész 13—19: A nap vége» DUNAHARASZTI 13—14: Vasárnapi szülők** 15—16: Kalózok Jamaicában 17— 18: Vállalom főnök! DUNAKESZI V. Cs. 13—17: Hair* 18— 19: Fekete herceg DUNAKESZI, J. A. 13: Bob herceg 16: A nagy balhé 17: Szenvedély ÉRD 13—14: Szenzáció 16 * Szenzáció 17—18: Kalózok Jamaicában FÓT 13—14: Nálunk csend volt 15—16: A skarlátbetű* 17—18: Lidércnyomás* GODÖLLÖ 13—16: Bűvös kő és a csodakút (du.) 13—16: Fehér Agyar visszatér (este) 17—19: Az utolsó vérbosszú (du.) 17—19: Kedves szomszéd* (este) GYAL 13—14: Vállalom, főnök! 15—16: Nada csoport** 16: Bogáncs (du.) 17-18: Fehér Agyar visszatér MONOR 13—16: Élve vagy halva (du,) 13—16: Holttest a Temzéből* 17—19: Csínom Palkó (du.) 17—19: Pokoli torony —II.* (este) NAGYKÁTA 13—16: Pantaleon és a hölgyvendégek*** 16: Keménykalap és Krumpliorr (du.) 17—19: Karrier NAGYKÖRÖS, A. J. 13—16: Szenzáció! 17—19: Hintónjáró szerelem (du.) 17—19: Akiket a forró szenvedély hevít** (este) PILISVÖROSVÁR 13—14: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét... 7* 15—16: A halott visszatér* 17—18: Nick Carter, a szuperdetektfv* POMAZ 13—14: Nem fáj a feje a harkálynak 15—16: A szabadság fantomja** 16: Az elveszett kutya (du.) 17—18: A vad hattyúk RÁCKEVE 13—14: A kérdés* 15—16: Papucs és rózsa I—n. 17—18: Vasárnapi szülők** SZENTENDRE 13—14: Az asszony, aki énekel 15—16: Orvosság a félelem ellen 17—19: Bűvös kő és a csodakút (du.) 17—19: Lucky Lady** (este) SZIGETSZENTMIKL6S 13—14: Papucs és rózsa I—II. (du.) 13—14: A veréb is madár** (este) 15—16: Katasztrófa után (du.) 15—16: Vasárnapi szülők** (este) 17—18: Végre megérjük egymást (du.) 17—18: A kérdés** TÁPSÓSZELE 13—14: Hét tonna dollár** 15—16: A kívánság fája* 17—18: Pantaleon és a hölgyvendégek*»* VÁC, Kultúr 13—16: Fej nélküli lovas (du.) 13—lfi: Lidércnyomás* (este) 17—19: Gábor diák (du.) 17—19: Félelem a város felett** (este) VÁC. Művplőd^s: KözDont 14: Blöff 15: Harcmodor I—II.* 16: Aranyfej VECSÉS 13—16: Pál utcai fiúk (du.) 13—16: Pokoli torony I—II. (este) . 17—19: Indul az úrhajó (du.) 17—19: Pénzt vagy életet (este) DABAS 13—14: Severino 15—16: Felkavart víz 16: Jack kapitány (du.) 17—18: Visszajelzés • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! •• Csak 16 éven felülieknek* ••* Csak 18 éven felülieknek! T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom