Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

Az idén már exportra is A tervek szerint az idén 20 ezer akkumulátortöltőt gyártanak a péceli Vegyesipari Szövetkezetben, s ennek csaknem fele tőkés exportra készül. A képen: Fagyai Imréné szereli a töltőt. Barcza Zsolt felvétele Olvasóink fóruma Lelkiismeretesen, kedvesen Az aszódi rendelőintézet gyermekorvosához, dr. Vass Annához több száz gyermek ellátása tartozik. Télvíz ide­jén bizony zsúfolt a váróte­rem. Nem ritka, hogy 80—100 gyermeket, is megvizsgál na­ponta. Bejutni hozzá a kö­högő gyermekek sokaságából mindig megkönnyebbülés, ami­hez hozzájárul a doktornő halk szava, kedves mosolya. Előfordul, hogy délután fél háromkor is rendel még. Ar­ca azonban nem árulja el fá­radtságát, minden gyermeket alaposan, lelkiismeretesen megvizsgál, mindegyikhez van néhány kedves szava, ami se­gít enyhíteni a fájdalmat. Deme Jánosné Bag, Puskin u. 12 a. — Jó a kapcsolata a péceli Szemere Pál Művelődési Ház­nak a színházak központi jegyirodájával: minden hónap­ban érdekes előadásokra szóló jegyek közül válogathatnak az érdeklődők. Negyedszer Országos döntő városunkban \ ' Negyedik alkalommal ren­dezik meg Gödöllőn a szak­munkásképző intézetek tanu­lóinak közismereti tantárgyi tanulmányi versenyének ma­tematika-fizika országos dön­tőjét. Az ország különböző városaiból érkeznek a területi versenyek legjobbjai — 56 ta­nuló —, a 13-án tartandó ver­senyre, amelynek a 202. szá­mú Madách Imre Ipari Szak­munkásképző Intézet ad ott­hont. A már 12-én megérkező versenyzőket az intézet kollé­giumában helyezik el és gaz­dag programról gondoskodnak a vendéglátók. Busszal megtekintik a fővá­rost, látogatást tesznek a Nem­zeti Galériában. Gödöllőn csil­lagászati előadást hallgatnak meg; kedvező időben a hely­színre szállított műszerrel kémlelhetik a csillagos eget. Lesz számúikra játékos vetél­kedő és szellemi totó. GÖDÖLLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1980. MÁRCIUS 11., KEDD Összefogással a Városért Folytatják'a jó hagyományokat Több fontos témát is napi­rendre tűzött a Hazafias Nép­front városi elnöksége; leg­utóbbi ülésükön a többi között szó esett az idei országgyűlési és tanácsi választásokra való felkészülésről, a környezet- és természetvédelmi teendőkről és értékelték, a városfejlesztési társadalmi munkák tavalyi eredményeit is. Játszótér, park Az utóbbi tájékoztató jelen­tés előadója, Bamberger Ká­roly, a városi tanács elnökhe­lyettese elmondta, hogy o tár­sadalmi munkaakciók jó lehe­tőséget adnak arra, hogy a la­kosság széles tömegeit bevon­ják a várospolitikai, városfej­lesztési feladatokba. De szük­ség is van a közös munkára, hiszen hiába növekedtek az el­múlt időszakban a város fej­lesztési lehetőségei, mindenre így sem juthat pénz. Melyek azok a területek, ahol a legtöbbet tehetnek a társadalmi munkások, akiket a népfront körzeti bizottságai, a tanácstagok, s a lakóbizottsá­gok mozgósítanak? Elsősorban a járdaépítés, az útjavítás, a játszótér- és parkgondozás al­kalmas terepe az összefogás­nak, a segítésnek. Mert hiszen segítség ez, saját magunkon, a város vagy egyes városrészek lakóinak. Nem elhanyagolha­tók az üzemek, a szövetkeze­tek, az intézmények felajánlá­sai sem. Milliók Gödöllőn hagyományai van­nak a társadalmimunka-válla- lásnak, s ezek a hagyományok egyben kötele inek is. Ez a vé­leménye a népfrontosoknak, hiszen nemcsak ők, mindenki tudja, hogy városunk már egymás után harmadszor nyer­te meg tavaly a megyei ver­senyt, amely éppen a város- fejlesztő társadalmi munkát értékelte. A tavalyi elismerés a tavaly­előtti .teljesítményért járt. Most elkészült 1979 merlege is, es nincs ok szégyenkezésre. A már tavaly is kiemelkedő 20 millió 800 ezer forintnyi vég­összegre sikerült több mint százezer forintot rátenni, vagyis kevés híján 21 millió fo­rintot ér az a munka, amit önkéntesen végeztek tavaly a város lakói. Ebbe természetesen nem­csak a tanácstagi körzetek munkája számít bele, a válla­latok, szövetkezetek városfej­lesztési társadalmi akciói is, az utóbbi majdnem 8 és fél millió forintot jelent a végel­számolásnál. Sürgősségi lista A számok, mint általában üres adatok, pedig e milliók mögött sok kilométernyi járda, út van, az előbbiből tavaly több mint 7, az utóbbiból 8 kilométernyi készült el, s ehhez csak az anyagot adta a városi tanács. A járdaépítés az idén nem folytatódik. Amint azt a mozgalom ve­zetői elmondták, a pénzt egy sürgősebb építkezésre fordít­ják, ez az összeg is szükséges ahhoz, hogy az Árammérőgyár felhívása nyomán még az idén az egész város összefogásával megépüljön a 100 gyermeknek otthont adó óvoda, amely a kongresszusi munkaversenyhez való sajátos városi hozzájáru­lás. A társadalmi segítséggel ké­szülő utak munkálatait viszont folytatják, erről sürgősségi lis­ta készült, amely tizennégy út és utca korszerűsítését, burko­lását tartalmazza. A megye többi városának teljesítményét még nem ismerjük, de annyi bizonyos, az idén sem vallott szégyent Gödöllő, s ha a tervek valóra válnak, elsősorban az óvoda, akkor jövőre is ked vező lesz a helyzet. G. Z. Dányi Magvető Együttműködés csehszlovák gazdasággal Gyümölcsöző baráti kapcso­lat alakult ki az elmúlt évek­ben a. dányi Magvető és a cseh­szlovákiai Novopásti termelő- szövetkezet között. A Magvető zárszámadásán küldöttség élén ott volt Csiperke Ernő, a test­vérszövetkezet elnöke is, s a dányiak is részt vettek az új- pásti közös gazdaság év végi értékeléséin. Gádor János, a Magvető elnöke elmondta, hoigy a teistvérszövetkezet 1972-ben hat kisebb gazdaság­ból egyesült, s jelenleg 2 ezer 800 hektárnyi földön gazdál­kodnak: gabonát, dohányt, szőlőt termesztenek. Állatte­nyésztésük is jelentős, 2 ezer tehenet fejnek. A magyar és a csehszlovák szövetkeaet vezetői megegyez­tek abban, hogy kölcsönös ki­rándulásokat szerveznek, sport- és kulturális programo­kat rendeznek, folyamatosan figyelemmel kísérik egymás gazdasági, szociális eredmé­nyeit is. Cs. J. Az alkoholizmus ellen Évről évre több gondozott Óvoda társadalmi munkával Megérkeztek az első elemek Amikor az- Árammérőgyár j ta azt is, hogy a terveket a szocialista brigádjainak a I Dunaújvárosi Tanácsi Terve­A munka, a küzdés soha sincs ellentmondások nélkül. Így van ez az alkoholellenes akcióban is. ösztönök, érde­kek között bujkál számos jó- szándék azért, hogy egyrészt még meg létlessen' menyeni azokat, akik már rabjai az italnak, másrészt akár valósá­gosan is lefogni igyekszünk azok kezét, akikhez karnyúj­tásnyira van a züllés tehetősé­ge. Következetésebben A gyógyítás és a megelőzés egyszerre tart. A helyzet fo­náksága és nehézsége egyben, hogy -az alkoholizmus elleni küzdelemben a törődök és a gyámolításra szorulók a meg­ítélés, s a teami akarás tekin­tetében, jelképesen szólva két táborhoz tartoznak. Találkozá­suk többnyire akkor közelít valamiféle eredményhez, ami­kor a kapcsolatok hivatalos, vagy éppen békítő szándékú akciója zajlik. A Vöröskereszt járási-városi vezetősége és a járási-városi egészségügyi osztály nemrégi­ben hívta össze az alkoholel­lenes társadalmi bizottságot. Elnökük, dr. Tóth Mária főor­vos és a bizottság tagjai adtak számot arról, hogy mi történt a múlt évi megbeszélésük óta. Ami az országos helyzetet il­leti, arról dr. Tóth Mária el­mondotta, hogy az 1977-es kormányhatározat jótékony hatása mutatkozik, de helyben is még többet kell tenni kö­vetkezetes végrehajtásáért. Sorra alakulnak az alkohol­ellenes klubok, az országban ma már mintegy száz ilyen van, járásunkban egy műkö­dik, Kerepes tárcsán. Megszűnt a fél- és egydecis töményszesz árusítása, de mindenki érzi, hogy a túlzott italozást meg­szokott embertársaink ma is megtalálják a módját, hogy egyszerre hozzájussanak több­szörös napi adagjukhoz. Az már tény, hogy ha el­enyésző mértékű is, de némi javulás mutatkozik. Tavaly­előtt három százalékkal csök­kent az égetett szeszes italok fogyasztása, de ez a kedvező tendencia egyáltalán nem foly­tatódott olyan mértékben, mint kellene. Tegyük hozzá: minden ilyen adat felbukka­násakor arra is hivatkoznak; hogy közben emelkedett az üdítő italok fogyasztása. Bár úgy lenne —, de nem gondol­hatjuk komolyan, hogy ha csökken vagy stagnál a bor-, a sör- vagy a pálinkáiorgalom, az azért van. mert sokan üdí­tő italra cserélték el... Önkéntesen Ami közvetlen környeze­tünket, a járást, a várost ille­ti; nincs pontos, megbízható adat arról, hány alkoholista van, hiszen leginkább azokról tudnak, akik az ital károsító hatása következtében kerülnek orvoshoz, tanácsra, bíróságra stb. A gödöllői egyesített egész­ségügyi intézményben 1977 óta folytatnak alkoholelvonó ren­delést. Gondozattaik száma, a felderítő munkának köszönhe­tően is, évről évre növekedett: 1977- ban 405, 1978-ban 446 és 1979-ben 572 volt. Hetven­nyolcvan százalékuk önkénte­sen, saját elhatározásából, a család, az egészségügyi dolgo­zók, a vöröskeresztetek, a ta­nácsok vagy a munkahelyek ráhatása alapján tért jobb be­látásra. A többieket a járási­városi egészségügyi osztály, kisebb hányadukat a bíróság kötelezte kezelésre, vagy ép­pen elvonókúrára. Figyelemre méltó az is, hogy sok munkát adnak a szakrendelőnek ezek az emberek: az alkoholelvonó kezelések száma 1977-ben 1664, 1978- ban 3251, 1979-ben 3530 volt. Baráti társaságok Azoknál, r’-'k maguk is ko­molyan alkarjaid a gyógyulást, van remény. Az alkoholellenes társadalmi bizottság ülésén ugyanis airról is számot adha­tott dr. Tóth Mária főorvos, hogy a gondozottak közül a három év alatt összesen 224 személy távozott gyógyultan. S itt érdemes megállni: mert ez az a pont, ahol el lehet mondani, hogy a felvilágosító, nevelő, különösképpen a gyó­gyítómunka még eredménye­sebb lehetne, ha a kezelésre járókat nem visszavetni, ha­nem segíteni igyekeznének a közvetlen környezetükben élők­Világos, hogy kemény sza­vak ezek, de mit mondjunk azokról, akik ünnepi alkalma­kon, baráti összejöveteleken rábeszélik, unszolják őket az italra. Nem rosszakaxat vezér­li őket, de a károkozás tekin­tetében ez mindegy! Igen ta­lálóan mondta az egyik felszó­laló: Sajnos, a közvélemény szemében nagyobb szégyen ma elvonólcúrára, gyógykezelésre járni, mint inni. Reális. igény persze, hogy a közvéleményt szűkítsük le ar­ra a kisebb közösségre, bri­gádra, munkahelyi csoportra, baráti társaságra, amely egy adott pillanatban jópofaságból vagy csuda tudja miért, kímé­let lén. Sőt! E kis baráti tár­saságok sem mind ilyenek. Részben tehát az is kiderült: hol, ki mit tesz, s mit illene tennie az alkoholizmus csök­kentésére. Már mondtuk, hogy ez nehéz, ellentmondásokkal teli küzdelem. A kerepestar- csai vöröskeresztes szervezet titkára szerint az ifjúságot is érdemes megnyerni az ügynek. Ifjúságii csoportjuk például évekkel ezelőtt őrjáratot szer­vezetit a kerepesi és a szilasli- géti részeken, A dolog úgy in­dult, hogy az ott élők szociá­lis körülményéinek felderíté­sét vették, tervükbe, közben azt a felfedezést tettéit, hogy az idősek és fiatalok sorsát számos helyen egy-egy alko­holista keseríti. Innen már csak 'egy lépés volt, hogy a Vöröskereszt kez­deményezze kezelésüket. 1976- tól napjainkig 36 személyre hívták fel a figyelmet, akik­nek egy részénél szintén ered­ményesnek bizonyult a keze­lés. A tárcsáiak alkoholellenes klubja szintén sokat javít a helyzeten. S ha már kerepes- tárcsánál tartunk: érdemes megjegyezni, hogy eddig csu­pán az ő tanácsuk, valamint a gödöllői és a péceli hozott olyan határozatot, amely tilt­ja a közterületeken történő szeszfogyasztást. Járásunkban 25 község van. Fehér István kongresszusi és felszabadulási munikaversenyiben tett felaján­lásairól és az elmúlt fél évi teljesítéséről írtunk a minap, a cikk így fejeződött bé: re­mélik, hogy az általuk kezde­ményezett társadalmi munká­ban elkészülő 100 személyes óvoda építkezését hamarosan elkezdhetik. Az elmúlt héten az árammérögyáriak és a többi vállalkozó is meg­tudhatta, mikor mit segít­hetnek: a városi pártbizottságon tar­tott értekezleten ismertették az ütemtervet, s minden vál­lalatot, szövetkezetét, intéz­ményt, amely csatlakozott a felhíváshoz, felvilágosítottak a tervekről. Az értekezleten elhangzot­takról, az előkészületekről kér­deztük Bamberger Károlyt, a városi tanács, elnökhelyettesét, aki bevezetőben elmondta, hogy az építkezésről folyama­tosan tájékoztatják a város lakóit, s így újságunk hasáb­jain is viszatérő téma lesz a társadalmi munkában készü­lő óvoda. — Tavaly, a felhívás után először a Pest megyei tanács illetékes osztályaival egyeztet­tük elképzeléseinket, s az a határozat született, hogy a 100 kisgyermeknek otthont adó új gyermekintézmény a Stromfeld Aurél sétány ugyan­csak százszemélyes óvodájá­nak bővítményeként épül meg. Decemberben az autópálya fő­mérnökség dolgozói nagytelje­sítményű gépeikkel már el is egyengették a talajt, a föld- knunkálkikal készen vagyunk. Bamberger Károly elmond­ző Vállalatnál rendelték meg, s nem véletlenül: — Ott már épül egy hason­ló óvoda, s a terveket ugyanez a cég készítette, úgy, hogy csak adaptálni kell, s ezémt ol­csóbb. A teiyek március köze­pére készülnék el. Márpedig ez az.első számú szempont ennél az építkezés­nél, hiszen minél kevesebb pénzből kell jó óvodát épí­teni, csak ekkor mondhatjuk el, hogy valóban társadalmi ösz- 6zeiogássai készült. S hogy így lesz, azt már az előzetes költ­ségvetés is igazolja: a teljes építési költség előreláthatóan 7,7 millió forint, amiből a társadalmi munka értőre mintegy 3 millió. A kijelölt terepen azonban már nemcsak a friss föld­munkák nyomai láthatók, az előgyártott elemek egy rész« is a helyszínen van. A Nyu­gat-Magyarországi Faipari Kombinát vállalta, hogy ápri­lis 15-ig leszállítják a teljes készletet. Ezután jöhetnek a gödöllőiek, akiknek sok teen­dőjük tészta kubikos, a segéd- és szakmunkák telén. — Az első egyeztető érte­kezleten arra kértük a társa­dalmi munkásokat, hogy igazodjanak az ütemterv­hez; az átadás időpontja legkésőbb augusztus 20. Kértük azt is, hogy lehetőleg egy-egy önálló alvállalkozó szerepét töltsék be, s így az Árammérőgyár rögtön vállalta, hogy a teljes belső világítás szerelését el­végzi. Múzeumi füzetek Munkás­és parasztmozgalmak Három új kiadvány az idén Munkás- és szegényparaszt- mozgalmak a Galga mentém címmel megjelent az aszódi Petőfi Múzeum tizenötödik ki­adványa, amely két szerző szerves egységet alkotó tanul­mányát tartalmazza. Az ízlé­ses borítón egy 1919-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltása utáni napokban készült fény­kép látható. A hajdani fotós a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár szerelőcsarnokában örökítette meg a proletárdik­tatúrát éltető szerelőmunkások kis csoportját. A füzet első részében dr. Asztalos István dolgozta fel a vidék mozgalomtörténetét. A kezdeti szervezkedéseket, meg­mozdulásokat, s azok eredmé­nyeit 1919 nyaráig követi, míg az ellenforradalmi kor­szak eseményeit Kardos Győ­zőnek, a múzeum munkatár­sának a tanulmányából ismer­heti meg az olvasó. A füzet nagy segítséget jelent a hely­történészeknek, akiknek Kar­dos Győző támpontokat is ad a további mélyebb kutatások­hoz: hét pontba foglalva jelö­li meg a szegényparaszt-moz- galroak feltárásával kapcsola­tos tennivalókat. E hasznos füzetet még három újabb ki­advány követi az idén. — A túrái Takarékszövet­kezethez biztosítási ügyekkel is fordulhatnak a környékben lakók. Az Állami Biztosító gödöllői fiókja megbízásából 1978-ban 137 ezer, tavaly pe­dig már 350 ezer forint bizto­sítási díjat a takarékszövetke­zethez fizettek be a turaiak. Ezek az összegek nagyrészt az úgynevezett lakáskölcsön fe­dezetei és az életbiztosítás cí­mén folynak be hozzájuk. Ez év januárjától kaptak megbí­zást az egyéb biztosítások — Casco vagy életbiztosítás s a CSEB-díjainak beszedésére- s az új szerződéskötések szer­vezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom