Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

1980. MÁRCIUS 11., KEDD Befejeződtek a megyei párfértekexEetek Igényesség minden téren A budapesti fanátskoxáson feiszóiait Németh Károly A budapesti pártértekezlet vasárnap, az angyalföldi párt- bizottság székházában, a párt- bizottság írásos beszámolója és a szóbeli kiegészítés felet­ti vitával folytatta munkáját. A vitában vasárnap reggel elsőként Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott- . ság titkára emelkedett szólás­ra. — A budapesti pártbizott­ság beszámolója reális, elem­ző, kritikus és önkritikus, fe­lelősségteljes számvetés, a vi­ta előremutató és cselekvés­re ösztönző, testet ölt benne a 210 ezer fővárosi kommu­nista, a fővárosi dolgozók erő­feszítése, tapasztalata, törek­vése — kezdte beszédét Né­meth Károly, majd tolmá­csolta a Központi Bizottság •üdvözletét a pártértekezlet résztvevőinek, a testület kö­szönetét a budapestieknek, a főváros kommunistáinak helytállásukért, a párt politi­kájának alakításában, végre­hajtásában való aktív részvé­telükért. A Központi Bizottság titká­ra .szocialista építőmunkánk külső feltételeiről szólt, majd rámutatott: mostanában nagy figyelmet kapnak a gazdasági kérdések. Gazdasági helyze­tünk megköveteli, hogy a tár­sadalom maximális ésszerű­séggel hasznosítsa a rendelke­zésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat. Előbbre csak akkor juthatunk, ha minden területen az igényességet ál­lítjuk szembe az igénytelen­séggel. A felszólalásokra Méhes La­jos, a budapesti pártbizottság első titkára válaszolt, majd megválasztották a 93 tagú budapesti pártbizottságot, va­lamint a kongresszusi küldöt­teket. A főváros kommunistáit 205 küldött képviseli az MSZMP XII. kongresszusán;. A pártbizottság ezután 15 ta­gú végrehajtó .bizottságot* vá­lasztott. A budapesti pártbi­zottság első titkára ismét Mé­hes Lajos, titkárai: Bozsó László, Király Andrásné, Mol­nár Endre és Somogyi Sándor. ★ Szombaton és vasárnap Ba­ranya, Borsod, Győr-Sopron, Heves, Somogy, Szabolcs-Szat- már, Szolnok, Vas és Zala megye kommunistáinak ta­nácskozásával befejeződött a megyei pártértekezletek soro­zata.- A Baranya megyei pártbi­zottság első titkárává Lukács Jánost, a Borsod megyei párt- bizottság első titkárává ismét Grósz Károlyt, a Győr-Sop­ron megyei pártbizottság első titkárává ismét Háry Bélát, az MSZMP Heves megyei párt­bizottság első titkárává ismét Vaskó Mihályt, a Somogy me­gyei pártbizottság első titká­rává ismét Varga Pétert, a a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkárává ismét Tar Imrét, a Szolnok megyei pártbizottság első tit­kárává ismét Andrikó Miklóst, a Vas megyei pártbizottság első titkárává ismét Horváth Miklóst, a Zala megyei párt- bizottság első titkárává ismét Varga Gyulát választották. Szerkesztőségünk vendége volt ki újságíréi felelősségről Király András, a áW&SZ főtitkárai A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége négyezernél több tagot számlál. Soraiba tartoznak a napi-, a heti-, a havi lapoknál, a rádiónál, a televíziónál — egyszóval a tömegkommunikációs eszkö­zöknél dolgozó újságírók. A szövetség jelentőségét aligha kell különösebben hangsúlyoz­ni. A MUOSZ — ismert a rö­vidítés — nemcsak hazánk társadalmi életében játszik jelentős szerepet, hanem nem­zetközi szempontból is. A szövetség belső életéről, a különböző területeken dolgozó újságírókat tömörítő szakosz­tályok életéről, működéséről adott átfogó képet szerkesztő­ségünk vendégeként tegnap, hétfőn délelőtt Király András, a MUOSZ főtitkára. Aktuális kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy a kommu­nista lapnál dolgozó újságíró elkötelezettsége, felelőssége, .etikája törellgn kell hogy' le­gyen,' s nem szenvedhet csor­bát. A fiatal újságírók képzé­séről, felkészítéséről, a köz­életi szereplésről is sokolda­lúan beszélt. Kiemelvén a társadalmi, a szocialista való­ság sokoldalú, politikus ábrá­zolásához kapcsolódó követel­ményeket. A MUOSZ főtitká­rának tájékoztatója, a véle­ménycsere fontossága abban is kifejeződik: a szövetség életé­ben jelentős, ötévenként sorra kerülő közgyűlés az idén lesz. Megyei épéféiptgri tskiswa Társulások közös érdekli! — Idén az ország építőipari vállalatainak valamivel ki­sebb feladatot kell megolda­nia, mint az elmúlt esztendő­ben, hiszen nem kezdődik országos nagyberuházás, a megyék és az iparvállalatok egyaránt óvatosabban kez­denek bele új építkezésekbe. Mindez azonban nem köny- nyíti a különleges helyzetben levő Pest megye gondjait, hiszen itt még ma is lénye­gesen több a sürgősen meg­oldandó tennivaló, mint amennyire az itt működő ál­lami, tanácsi vállalatok, illet­ve szövetkezetek vállalkoz­hatnak — mondta Szilágyi Lajos építési és városfejlesz­tési miniszterhelyettes azon a tegnap délutáni tanácsko­záson, amelyen a megyében működő építőipari szervezetek vezetői, munkatársai vettek részt. Kölcsönös előnyök Ezt a már hagyományos év eleji megbeszélést a pártbi­zottság kezdeményezésére azért hívják össze minden év­ben, hogy a szakemberek el­mondhassák véleményüket az előttük álló rövidebb és hosz- szabb távú feladatokról. A tegnapi értekezleten ott volt Balogh László, a megyei párt- bizottság titkára, Vágvölgyi József,, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese. Szilágyi Lajos miniszterhe­lyettes miután röviden értékel­te az ország építőiparának helyzetét, arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a következő egy-két évben — mivel keve­sebb lesz a pénz a technoló­gia korszerűsítésére — a je­lenlegi berendezések jobb ki­használására, a szervezésre és a minőség javítására kell az eddigieknél több gondot fordítani. Erre jó módszer, vállalatok a kölcsönös elő­nyök alapján együttműköd­nek? Az együttműködésnek per­sze, mint ahogy az a későb­bi vitában kiderült, jó néhány formája is lehetne. Han­ti János, a váci költségvetési üzem műszaki vezetője java­solta, hogy a hozzájuk ha­sonló vállalatok létesítsenek közös szervizt. Pé/huzanwsság Kurucz Sándor, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságá­nak vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az építkezések során több őszinteséggel, együttműködési készséggel, előbbre juthatnának a kivite­lező vállalatokkal a minőség javításában és a szövetkezeti tagok tájékoztatásában. Barna Márton, a szentendrei Építő­ipari Szövetkezet elnöke azt a példát említette, hogy ők is, s a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat egyaránt beton­üzemet készül építeni a város­ban, s ilyen párhuzamosság á megye s az ország többi részében is előfordul. Pedig — s most utaljunk ismét a miniszterhelyettes szavaira — az ilyen, sok tekintetben fö­lösleges kiadások — a vál­lalatok s a népgazdaság ki­adásait ugyancsak megnöve­lik. Balogh László, a megyei pártbizottság titkára bejelen­tette, máris biztosnak látszik, hogy a megyei, V. ötéves tervi építőipari beruházásokat tel­jesíteni fogjuk. Ugyanakkor az is igaz, hogy igen sok szervezésre, segítségre volt szükség ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak. Szólt arról, hogy a megyei a ______ _ pártbizottság — másutt jól ha a különböző kis- és nagy- 1 bevált tapasztalatok alapján is — javasolja, hogy még az idén, lehetőleg az év első fe­lében alakítsanak társulást. Mindenki hasznára Nagyon fontosnak tartják, hogy ebben minden résztvevő a saját hasznára és a közös­ség javára találja meg a he­lyét, úgy, hogy az együttmű­ködés segítse elő a megye fej­lesztési terveinek rugalmas, gyors megvalósítását. A szervezésben és irányítás­ban fontos szerepe lehet a PÁÉV-nak, melynek uj igaz­gatója Somorjai Béla el­mondta, hogy a társulás meg­alakítását alapos, minden részletre kiterjedő előkészítő munkának kell megelőznie. Cs. A. Műanyagszabványok Huszonkilenc ország 200 szakemberének részvételével műanyag-szabványosítási kon­ferencia kezdődött hétfőn a Duna Intercontinental szálló tanácstermében. Az egy héten át tartó eseményen a Nem­zetközi Szabványügyi Szerve­vezet műanyagokkal foglalkozó műszaki bizottsága a világ minden táján egyre inkább használt műanyagok egységes szabványosítására hoz dönté­seket. Többek között egysége­sítik a lakóépületekben, köz­lekedési eszközökön, szórako­zóhelyeken használt tűzveszé­lyes műanyagok előírásait, és a szabadban használt mű­anyag csövek ellenállóképes­ségének növelését az elörege­déssel, a vegyszerekkel, a1 külső környezettel szemben. Az egy­séges vizsgálati módszerek alkalmazása gyorsabbá, meg­bízhatóbbá teszi az országok közötti árucserét. Kutatási eredmények Gazdaságos takarmány A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium három esztendővel ezelőtt intézkedé­si tervet dolgozott ki a takar­mánygazdálkodás hatékonysá­gának növelésére, különös te­kintettel a szálas- és tömegta- karmánytermelés fejlesztésére. Ez a téma áll majd a március végén megrendezendő IV. állat- tenyésztési tudományos és ter­melési tanácskozás középpont­jában is. A tanácskozás jó alkalmat ad majd a szakembereknek, hogy beszámoljanak az elmúlt évnek azokról a kutatási ered­ményeiről, amelyek a gyakor­latban alkalmazhatók. Ebben az esztendőben 42 ilyen kuta­tási eredményt ismertetnek. Ezek közül 18 a takarmányo­zással kapcsolatos, ami arra ják jelenleg a legnagyobb je­lentőséget az álattenyésztés eredményeinek javításában. Igen jelentős kutatási ered­mények születtek a takar­mánykészítés energiacsökken­tésére. Ilyen például az új meleglevegős szénakészítési el­járás, amellyel a költségek 50 százaléka megtakarítható. A nedvesen tartósított kukoricá­val történő takarmányozással pedig kiküszöbölhető tulajdon­képpen a teljes szárítási költ­ség. A másik igen fontos téma­kör az import alapanyaggal való takarékosság. Ä tanács­kozás résztvevői is tájékozta­tást kapnak egy fehérjetaka­rékos sertéshízlaló tápról, amely 1.2 millió hízósertésnél évi 12 000 tonna import szója­mutat, hogy ennek tulajdonít-i megtakarítást eredményezhet. Msimánsis Áprilisban megnyílik az üzem A korral jár! — tartották a reumáról. Sajnos, ez ma már nem így van. Mind többen és többen szenvednek a kínzó fájdalmakkal járó betegség­ben, amely gyakran részleges, vagy akár teljes munkaképte­lenséghez is vezethet. Mi le­gyen a dolgozóval, ha egy- szercsak kevésbé engedelmes­kedik a kéz, a láb, vagy nem egyenesedik a derék? A bete­gek sora vár kezelésre, gyó­gyulásra. Mit lehetne tenni azok érdekében, akik a gyó­gyulásuk után nem képesek már korábbi munkájuk elvég­zésére? Vácott találtak megol­dást. Az 1975-ben megalakult városi központi rehabilitációs bizottság, amely társadalmi szervezet — tavaly decemberi ülésén vetődött fel annak gon­dolata, hogy létre kellene hoz­ni egy reumás betegeket fog­lalkoztató rehabilitációs cél- üzemet.-' • • Összefogással A kezdeményezés elindítója, dr. Tieszl Borbála, a városi szakorvosi rendelőintézet reu­matológiai osztályának főorvo­sa mondja: — Mintegy 150 ezer ember tartozik hozzánk a járásból. Sajnos nagyon sok a bete­günk. Egyik nap kezeljük őket, úgy tűnik, eredménye­sen, aiztán két hét múlva újra itt vannak, még betegebben. Valamit tenni kellett. Végig­jártam a környék minden üze­mét, vállalatát, de nem tud­tunk dűlőre jutni, mert nem állt módjukban más munka- körülményeket biztosítani a reumatikus fájdalmakban szenvedőknek. A városi egész­ségügyi osztály és a tanács által közösen létrehozott re­habilitációs bizottság létesített egy alapot. Erre a vállalatok befizették az általuk felaján­lott összeget, amelyet a közös rehabilitációs célüzem elindí­tására szántak. A pénz mára már csaknem egymillió forint. Ezután megfelelő helyet és Gépi fametszés A dánszentmiklósi Micsurin Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet nagy kiterjedésű almásában gépekkel metszik a gyü­mölcsöst. A fák tetejét síkmetsző gépekkel egyenesbe vágják, az oldalágakat pedig traktorra szerelt pneumatikus beren­dezés segítségével metszik a dolgozók. egy partnert kellett találni, aki vállalja a létesítendő üzem elkészítését. Ismét végigjár­tam az érdekelteket, végül is a gödi Dunamenti Mgtsz-nek utaltuk át az összeget. A tsz-ben Tamás László, a gazdaság fiatal fejlesztőmér­nöke kapta a feladatot a mun­ka megszervezésére és elindí­tására. — A tsz ipari főosztálya fel­ismerte a gondolat társadal­mi jelentőségét, és így létre­jött az egyezség. A részletek megbeszélése után hozzákezd- tünk a munkákhoz. A Vác vá­rosi tanács helyiséget adott, egy régi öntöde épületében, A szokványtól ekém — Hol tart most a vállalko­zás? — Áprilisban szeretnénk In­dítani az üzemet, amelyben az orvos javaslata alapján fo­gadjuk a csökkent munkaké­pességű dolgozókat. — Miben különbözik majd ez más munkahelyektől? — Az üzem kialakításánál figyelemmel kellett lennünk arra, hogy a majdan itt dol­gozók mozgásukban korláto­zottak. A szokványostól eltérő mosdót, öltözőt és mellékhe­lyiségeket terveztünk, és az egész épület belsejét biztonsá­guk maximális figyelembevé­telével alakítottuk ki. — Mi lesz a munkájuk? — A kézügyességet haszno­sító, lehetőleg ülve végezhető és fizikailag nem megterhelő munkára gondoltunk. Híradás- technikai és egyéb, apró sze­reléssel kezdjük. Teljes emberként — Mindenre kiterjedő kon­zultáció előzte meg a műveze­tő kiválasztását is. Olyan em­bert kerestünk és találtunk, aki megfelel az összetett fel­adatnak. Az üzem létrehozá­sát elsősorban humánus szem­pontok indokolták, a tsz nem számít különleges haszonra. Az itt dolgozók keresete, amely az alapbérből és a teljesít­mény után járó juttatásból áll majd, két-háromezer forint lesz. Jóllehet, ez sem mellé­kes, elsősorban mégis az a legfontosabb, hogy ezek az emberek ismét hasznosnak érezhetik magukat. A tanács vezetőségével közösen készít­jük el az egyedinek is mond­ható munkaügyi szabályzatot. Reméljük, sikerül elintézni azt is, hogy buszmegállót létesít­senek közvetlenül az épület előtt. — Kezdetben húsz beteget tudunk foglalkoztam — mond­ta az üzem beindításáért fele­lős mérnök. A szám első hal­lásra csekélynek tűnhet. De csak az első hallásra. Mert, ha csupán egyetlen arra rászoru­lót vezetnének vissza a teljes értékű hétköznapokba, már akikor sem volna hiábavaló a vállalkozás. Hasonló gondok­kal máshol is küszködnek a megyében. Vácott már talál­tak megoldást... Látó János KNEB-vixsgálzt áruszállítás, kereskedelem Javuló szerződéses kapcso­latokról, a korábbinál hatha­tósabb szállításszervezssről szerezhettek tapasztalatokat a népi ellenőrök az élelmiszer- szállítás helyzetét felmérő KNEB-viasgálat során. A té­mával nem először foglalkoz­tak, egy négy esztendővel ez­előtti fölmérést követett az utóellenőrzés, időközben űj jogszabályok is napvilágot lát­tak. s teremtettek lehetőséget a lakosság jobb ellátására, le­hetőséget. amivel élni felada­ta, kötelessége mind a szállí­tóknak, mind a kereskedelmi vállalatoknak. A népi ellenőrök megbizo­nyosodtak arról, hogy a tár­cák igyekeznek rászorítani er­re a hatókörükben tevékeny­kedő vállalatokat. Arra törek­szenek, hogy az áruellátást szerződéses kapcsolatokkal alapozzák meg. Ez ügyben — kivált a szerződéses fegyelem- erősítésében — van még mit tenni, ami azonban máris si­kerként könyvelhető el: egyre általánosabb a korrekt, mind­két fél érdekeit kölcsönösen szem előtt tartó vállalati ma­gatartás. Az illetékes főhatóságoknak a KNEB javaslatait is figye­lembe vevő erélyes föllépése nyomán a kis- és a nagyke­reskedelem, illetve a kereske­delem és az ipar kapcsolatá­ban egyre kevésbé érvényesül­nek az erősebb pozíciójú vál­lalatok érdekei, mind ritkáb­ban határozza meg a vállalati együttműködést az elvtelen kéz kezet mos "kapcsolat. Egyébként a szerződéses fe­gyelem, a nagykeraskedelmi- ipari kapcsolatok erősödését teszi követelménnyé a Belke­reskedelmi Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium együttes irányelve is. Az előbbi tárca az idei legfontosabb feladatok közé sorolta, hogy a vállala­tok a szükséges árualapokat szerződésekkel kössék le. Elő-, írta, hogy a vállalatok éljenek a szankcionálás lehetőségével, ha a szállítók nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket,' s ettől a „jó kapcsolatokra va-. ló hivatkozással” ne tekintse­nek el. Figyelemre méltó előrelépést tapasztaltak a népi ellenőrök a szállításszervezés utóellen-' őrzésekor. Az élelmiszer-keres­kedelemben — az anyagi le­hetőségektől függően — egyre több üzlet kapcsolódik be a konténeres áruszállításba, ve­zeti be a kiskonténeres-rolli- koesis, rakodólaDos anyagmoz­gatást, s tervezik, hogy egyre több boltban fogadják éjsza­ka az áruszállítmányokat,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom