Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

PEST MEGYEI VnÁC PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 59. szAM Ára 1.20 forint 1980. MÁRCIUS 11., KEDD Új géptípusok a forgalomban Gazdaságos gyártmányválaszték a Mezőgéptrösztnél Az utóbbi kéf-három év alatt mintegy 10 százalékkal csökkent a hazai mezőgazda- sági gépgyártás termékválasz­téka. s ebben az évben már egyetlen veszteséges gépet, be­rendezést sem állítanak elő a Mezőgéptröszt vállalatai. A kevésbé jövedelmező termeli közül is csak néhány készül, ilyen a 200 literes vashordó, Köszönöm M inden bizonnyal ők hárman keserű száj­ízzel, megbántva tá­voztak a népes tanácsko­zásról. S nem okvetlen azért, ami történt, hanem ahogyan lezajlott. Ott, a padsorokban ülve tudták meg, hogy a testület egyik bizottságából kimaradtak. Abból a bizottságból, amelynek tíz esztendőn át tagjai voltak, ráadásul nem passzív tagok, hanem becsülettel igyekvők. Köz­ben azonban változott a munkakörük, s célszerűnek látszott olyan tagokkal föl­váltani őket, akik tevé­kenysége az övékénél szo­rosabban kapcsolódik a bi­zottság munkaterepéhez. Ha erről beszélnek velük, bizonyára megértik, sőt, esetleg helyeslik is a dol­got, ám a három érintett társadalmi aktívával nem váltott szót senki, így tör­ténhetett meg az, aminek nem szabad megtörténnie. Az újságíró nyomozó haj­lamára nem sok szükség volt. Kiderült, egyetlen be­szélgetés néhány perce alatt, hogy akinek feladata lett volna közölni a három társadalmi munkással a változást, annak okát, s egyben megköszönni az egy évtizeden át kifejtett tevé­kenységet, megbetegedett, ö úgy gondolta, valaki a többi tisztségviselő közül automatikusan átveszi az intézendőket, közöttük ezt is. Társai viszont valahogy elfeledkeztek erről, annyi­féle teher volt a vállukon, hogy nem kapcsoltak idő­ben. Ügyetlenség — mondta, mentette a testület első em­bere a dolgot, amikor az újságíró végül nála tuda­kozódott. ígérte, természe­tesen beszélnek a három aktívával, hiszen tényleg becsülettel tettek eleget megbízatásuknak, amit vál­laltak, azt teljesítették. Megérdemlik a szívből jö­vő köszönömöt. (Két nap múlva meg is kapták.) Van azonban egy bökkenő, il­letve — talán — több is. Elsőként az, hogy az emlí­tett három ember környe­zete magán a tanácskozá­son furcsán érezte magát, hiszen annyi szó esik a közéleti tevékenység rang­jának megadásáról, a közéleti szereplést vállalók megbecsüléséről, s akkor ilyen kurtán, furcsán el­intézni tíz esztendőt...?! B a egyetlen eset lenne az előbbiekben vá­zolt, akkor sem in- tézhetnők el azzal, hogy szerencsétlen körülmények összejátszása, nem több, s végső soron senki sem a kö- szönömért, a várható elis­merésért fárad a közössé­gért, hanem, mert úgy érzi szükségesnek, helyesnek. Sajnos, nem egyetlen eset­ről, valóban véletlen pél­dáról van szó, hanem bi­zonyos gyakorlatról, ami­kor csakis az elvégzendő, az előttünk álló látszik fontosnak, lényegesnek, s ami megtörtént, ami a há­tunk mögött van, az teg­nappá, emlékké halványo­dik gyorsan, szinte mellé­kessé, mert: van-e idő ilyesmire? Mármint a kéz­fogásra, a köszönömre, annak tudakolására, mi máshoz lenne kedve az érintettnek a közélet na­gyon széles, változatos te­repén? Mindez azért ma­gasodik elénk választ kö­vetelő kérdőjelként, mert — ha szabad így fogalmaz­ni — idén a választások esztendejét éljük; már is­meretes az országgyűlési képviselők és a tanácsta­gok megválasztásának idő­pontja — június 8-a —, a megyében megkezdődtek a szakszervezeti tisztségvise­lők és testületek újjává- lasztásának előkészületei, s más társadalmi, tömeg­szervezeteknél is az ún. ciklus végén járnak. Ezzel a fejjel gondolkoz­va már könnyű belátni, hogy valójában ezrek és tízezrek tevékenysége ke­rül mérlegre, országgyűlési képviselőtől a városi ta­nácstagon át a szakszerve­zeti bizalmiig, s közöttük maroknyi azok csoportja, akiknek nincs mit megkö­szönni. Azoknak, akik vál­laltak valamit, de abból semmit nem teljesítettek, tényleg nem kell köszönö­möt rebegni, sőt, bátran szóvá lehet tenni, adósai maradtak választóiknak, akik bizalmát megkapták annak idején. F ontosabb sokkal azok csoportja, akik kü­lönböző okok miatt — mint amilyen a munka­kör változása, a lakóhely cseréje vagy éppen más tisztségbe történt megvá­lasztás — elköszönnek a közélet egy adott terüle­téről. Tőlük is köszönje­nek el! Illően, úgy, ahogy az kijár az évekig fára- dóknak, az igyekvőknek, azoknak, akik ugyan nem tettek csodákat — s ki az, aki azzal büszkélkedhet, csodákat tett?! —, de a tisztség megkívánta fel­adatokat becsülettel ellát­ták. Nem szabad, hogy bár­mennyire is összetorlódnak a feladatok, éppen arra ne jusson idő, energia, ami, azaz aki a legfontosabb, a cselekvő emberre. S né­mely jel arra figyelmeztet, akadnak helyek, ahol név­sorok, jelölőlisták, statisz­tikai lapok forgatagában puszta számtani egységgé, egy fővé töpörödik az, akié a főszerep, akiért s aki által történik mindaz, amit a névsorok, jelölőlis­ták, statisztikai lapok for­mailag kísérnek. Tagad­hatatlan : a papírokkal sokkal könyebb bánni, mint az emberekkel, lát­szatra. Valójában a nyílt, őszinte szó a legegyszerűbb eszköz ahhoz, hogy a leg­bonyolultabb káderügyeket is dűlőre lehessen vinni, ám vannak, akik inkább a papírokkal „beszélget­nek”, s ha már elkerülhe­tetlen, akkor nyers, kurta közléssel vetik oda az érintett elé a tényeket. Sok az igazság abban, hogy minél kisebb valaki­nek a társadalmi tisztsége, azaz a közéletnek minél kezdetibb lépcsőfokán áll­va fárad másokért, annál nagyobb tapintatot, segí­tést, törődést érdemel. Pontosan azért, mert kez­dő, mert első, tétova lépé­seit teszi meg, mert nincs még elég rutinja, tapasz­talata, ismerete. Mintha olykor a fordítottja érvé­nyesülne ennek! S ez ve­szélyes irányzat, bárha akaratlan is. Mert leérté­keli a közéleti tevékeny­kedést, tápot ad olyan vé­lekedésekre, hogy úgysem fontos az, amit én csiná­lok, akkor meg minek tör­jem magam...?! Két vég­let: a kitüntetéssel elis­mert társadalmi munka, s a köszönöm hiánya. A ki­tüntetés nem járandóság. A köszönöm azonban az. megtakarítani nincs joga senkinek. Mészáros Ottó A kongresszusra készülve Vállalták, teljesítik A kongresszu­si munkaver­senyből, amely az egész or­szágra kiterjed, becsülettel ki­veszi részét a MÁV Dunakeszi Járműjavítójának munkáskol­lektívája is. Vállalásaik nagy része teljesül, vagy máris teljesült. A 83 szocialista bri­gád 1091 tagja egy emberként csatlakozott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szo­cialista brigádjának felhívásá­hoz; s február 23-án megtar­tották kommunista mű­szakjukat, amelyen 1650-en vettek részt. Fő vállalásuk — az új üzemegységbe való átköltözés — határidőre való teljesítése volt. Ezt a vállalást túlteljesí­tették, hiszen december 31-e helyett — a termelés leállítása nélkül — már december 21-re átköltözött a régi csarnokból az újba a munkásgárda. Az új termelőhely felett a brigádok védnökséget vállaltak, így an­nak tisztasága, rendje biztosí­tott. Jelentős anyagtakarékos­sági vállalásokat is tettek, pél­dául a vasúti kocsik burkolá­sához felhasznált Formica bur­kolóanyagot, amely osztrák importból származik 80 százalékban hazai gyártmányúval cse­rélték fel. Egy négyzetméternél ez mint­egy 500 forint megtakarítást jelent, s hogy ennek mekkora a jelentősége, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy évente 80—100 ezer négyzet- méter ilyen anyagot használ­nak fel a vasúti kocsikhoz. amely ' iránt nemhogy csök­kent volna az igény, hanem lényegesen nőtt. Ezért a vál­lalat úgy határozott: gyártá­sát nem szünteti meg, hanem a technológia fejlesztésével, korszerűbb típus kialakításá­val gazdaságosabbá teszi. A szelektív fejlesztés során, a nálunk hagy hagyományok­kal rendelkező mezőgazdasági kultúrák alaptechnológiáinak nagy sorozatú gyártására ren­dezkedett be mezőgépgyártá­suk, s a KGST tagállamokkal kötött sokoldalú és kétoldalú szakosítási szerződéseik alap­ján, partnereink igényeinek jelentős részét is kielégítjük azokból. Ilyen ágazat a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőter­mesztés, a betakarítás és a növényvédelem. Egyébként rövidesen még nagyobb teljesítményű, ener­giatakarékos, új géptípusokat hoznak forgalomba. Ugyanak­kor több fontos berendezés gyártását megszüntették, mert vagy korszerűtlenek voltak', s a kereslet megcsappant irán­tuk, vagy korszerűbbek, de a hazai ipar jelentős veszteség­gel tudta csak gyártani azokat. Ilyen termékek a szárítók és számos pótkocsitípus is, ame­lyekből- a keresletet, részben KGST-szakosodás útján, a szo­cialista országokból elégítik ki, de a hazai szövetkezeti ipar is átveszi azon termékek előállí­tását, amit a nagyiparéinál jö­vedelmezőbben tudnak megva­lósítani. Szocialista partnereikkel már kialakult egy sokoldalú és több kétoldalú szakosítási megállapodás. .Ennek megfele­lően a Szovjetunió traktorokat és kombájnokait, az NDK-ból ugyancsak kombájnokat és be- tatearítógépeket, Lengyelor­szágból műtrágyaszórókat, és Romániából pótkocsikat kap a magyar mezőgazdaság. Mi­vel a magyar ipar nem gyárt önjáró kombájnokat, kétolda>- lú kooperációkat hozott létre az NDK-beli Fortschritt és a csehszlovák Zbrojovka válla­latokkal. Adaptereket és univerzális munkagépeket, valamint szállítóeszközöket készí­tünk kombájnjaikhoz. Szorosabb pm'faterk-wpcs oMok A termelési rendszerek hatása A különféle termelési rend­szerek Pest megye szántóte­rületének 43 százalékán gaz­dálkodnak, Mivel a megyei termőfelület jelentős hánya­dán osztoznak, meghatározó szerepet töltenek be a me­zőgazdaságban is. Tevékenységükről rendsze­resen értékelést készítenek a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. Elsőként a rendszeren be­lüli kapcsolatokat leginkább meghatározó szolgáltatásokat elemezték. Fontos megállapí­tás: az anyag, gép és alkat­rész beszerzése ne legyen ügynöki munka, amely fö­löslegesen növeli az önkölt­séget. Gyakran előfordult még, hogy némelyik szövetkezet pusztán azért csatlakozik egy- egy rendszerhez, hogy köny- nyebben hozzájusson speciá­lis, importból szármázó gé­pekhez, vagy kemikáliákhoz. A felmérés hangsúlyozza: a beszerzés csak akkor szol­gálja az előrelépést, ha szoro­san kapcsolódik a nagyobb hozamokban és jobb minőség­ben jelentkező technológiai fejlesztésekhez. Valamennyi Pest megyében működő rend­szernél még korántsem lehet széles körű, színvonalas szol­gáltatásról beszélni. Említésre méltó példák akadnak. Nagy­szerűen működnek az IKR, a KITE és a KSZE konszig­nációs raktárai, a gödöllői GBBR saját termesztésű, jó minőségű vetőmagot ad tag­gazdaságainak, a Hybar-nál bőhozamú, külföldi cirokfaj­tákkal kísérleteznek. Sokhe­lyütt szervezett és nívós a gépjavítás, a fejlesztési alap­pal nem rendelkező tagszö­vetkezeteket pedig hitelakció keretében segítik modern gé­pekhez. gyei tapasztalatok azt mutat­ják, a termelési rendszerek hatása a gesztorgazdaságban és közeli körzetében erős, de a központtól messze eső tag­szövetkezetekben már alig ér­vényesül. Ezért a jövőben a kölcsönös kockázatvállalást növelő, szorosabb partnerkap­csolatok kialakítását szorgal­mazzák. A gazdaságos gyártmányvá­laszték kialakítását gyorsítot­ta néhány eredményes tőkés kooperáció is. A nemzetközi munkameg­osztásba való aktívabb bekap­csolódás, a termelési szerkezet átalakulása mellett, előnyösein megváltoztatta az export áru­alapot is. Így jelenleg szocia­lista kivitelünk 60 százaléka, a tőkésnek 50 százaléka koope­rációs vagy szakosított gyárt­mány, s ez az arány a követ­kező években még lényegesen emelkedhet. A Mezőgéptröszt átcsoporto­sításokkal, jobb munkaszerve­zésekkel is sokat tett a gazda­ságosabb termelés kialakítása érdekében. Nyolc, mezőgépe­ket gyártó vállalatában, illet­ve azok mintegy 103 üzemben sza­kosították a termelést, megszüntetve a párhuzamos fejlesztést és gyártást. Így Győrött alkatrészeket, hajtó­műveket, Miskolcon munka- hengereket, hidraulikákat állí­tanak elő. Az alapvető techno­lógiáikat: a speciális öntvény­gyártást, a fogaskerék- és lánckeréktermelé-it, a hegesz­tést is egy-egy helyre koncent­ráltam, így biztosítva a többi JVfBzőgiépvállaLat gyorsabb, mi­nőségileg jobb, színvonalasabb ellátását: • a A termelésszervezéssel kap­csolatban az értékelés meg­állapítja: fejlődött a közgaz­dasági elemző munka, de oly­kor kétséges a begyűjtött ada­tok hitelessége, megalapozott­sága. Gondot jelent még, hogy az elemzések egymástól távol levő, nem összefüggő terüle­tek kapcsán általánosítanak, így nem egyszer téves képet festenek. Az országos és me­Építési tervek 1930-ra Tegnap délelőtt az MSZMP Pest megyei Bizottsága buda­pesti székházában került sor az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint a megye vezetői között szokásos évi tervegyeztető tár­gyalásra. A megbeszélésen részt vett Cservenka Ferenc- né, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára és dr. Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke. A mi­nisztériumot Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes képviselte. A napirenden az 1980-as év feladatai, valamint a VI. ötéves terv előkészítésével kapcsolatos kérdések szerepel­tek. (Szilágyi Lajos miniszterhe­lyettes délután részt vett azon a megyei építőipari aktíván, melyet a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat székházi­ban tartottak. Erről az ese­ményről lapunk 3. oldalán szá­molunk be.) KÖZELET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke búcsúlátogatá­son fogadta Philip M. Kaisert, az Amerikai Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg eluta­zott Magyarországról. Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter a szovjet kormány meghívására március második felében láto­gatást tesz a Szovjetunióban. Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke vezetésé­vel hétfőn szovjet gazdasági kormányküldöttség érkezett Budapestre. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke, Simon Pál nehézipari miniszter, Soltész István ko­hó- és gépipari miniszter. öt év alkotásai Tizennyolc hónap alatt készült el, egy évvel ezelőtt kezdte meg a termelést a Kaposvári Húskombinát ex­portra termelő sonkakonzervüzeme. A 22 ezer négyzet- méter alapterületű üzemben a világszínvonalat kép­viselő berendezésekkel (melyeket a nyugatnémet Schweissfurt Kirchfeld konzorcium szállított) készített sonkakonzervet Nyugat-Európában és az Egyesült Ál­lamokban értékesítik. Az ország legnagyobb zöldség- és gyümölcsfeldol­gozó üzeme a Nagykőrösi Konzervgyár. Az elmúlt évek­ben újjáépítették a II. számú gyárrészleget, nagy tel­jesítményű lényerő berendezéseket szereltek fel, s szá­mottevően korszerűsítették a korábban sok fizikai mun­kával járó csomagolást és anyagmozgatást. n T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom