Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

4 %Knhm 1980. MÁRCIUS 9., VASÁRNAP Kortárs sorozat Képzőművészeti könyvek Aquincumi ásatások Az eddigi kutatások ered­ményei szerint a római kori Aquincum még gazdag lelet­anyagot rejt. Aquincum légióstáborának nyugati szegélye a Szőlő utca —Vörösvári út környékén hú­zódik; a Harrer Pál utcai ása­tások adják majd meg viszont a választ arra, hogy a késő-ró­mai erőd északi határa valóban ezen a részen van-e. Az Árpád-híd északi oldala és a Laktanya utca közötti sá­von a kutatók folytatják a XI. századi prépostság temp­lomának és a prépostsághoz tartozó épületeknek a feltá­rását, míg a híd déli olda­lán a XI. századi út és rév, valamint a kikötő pontos he­lyét próbálják meghatározni. A Lajos utca 168—170. szám közötti részen, továbbá a Templom utca és az Árpád fe­jedelem útja közötti területen az eddiginél pontosabban kí­vánják rögzíteni a piactér és a középkori plébániatemplom északi és nyugati határát. Reprezentatív fotóalbumot jelentet meg az ország „első épületéről”, a Parlamentről fel- szabadulásunk 35. évfordulójá­ra a Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata. Az Országház képzőművészeti alkotásainak számos szép részletét bemuta­tó kiadvány régi hiányt pó­tol: utoljára az 50-es évek­ben jelent meg hasonló kötet. Ezzel a következő hetekben megjelenő könyvvel együtt az idén összesen húsz művészeti tárgyú kötet lát napvilágot a kiadó gondozásában. Továbbra is egyik legfonto­sabb feladatunknak tartják kortárs-képzőművészetünk je­les képviselőinek bemutatását. A mai magyar művészet című — több mint egy évtizede in­dult — sorozatban az idén öt alkotóról készül kismonográ­fia: Beska József, Czinder An- 1 tál, Kádár György, Szinte Gá­bor és Würtz Ádám eddigi munkásságát ismertetik meg. Tanulmány jelenik meg a fia­tal képzőművész-generáció három, a festészet műfaji ke­reteit feszegető képviselőjéről: Henz Tamásról, Jqvánovics Györgyről és Méhes Lászlóról is. A művészeti ismeretterjesz­tést szolgálja a kiadó népsze­rű zsebkönyvtár-sorozata, amelyben az idén két mű lát napvilágot. Szentkirályi Zoltán gazdagon illusztrálva, a nagy közönség számára is olvasmá­nyosan dolgozta fel az építé­szet világtörténetét, az európai fejlődés mellett bemutatva az amerikai földrész, az ázsiai kultúrák, valamint az afrikai és óceániai építőművészet eredményeit is. ÜTTÖRŐ-MATEMATIKUSOK Verseny\ ahol vesztes nincs A Bolyai János Matematikai Társulat, a Magyar Úttörők Szövetségével, az Oktatási Minisztériummal és az Orszá­gos Pedagógiai Intézettel kö­zösen meghirdette az úttörő- matematikusok vetélkedőjét. Cél: a matematikai érdeklődés felkeltése, a felkészülés során a matematikai gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztése, a matematikai tehetségek kivá­lasztása és fejlődésük elősegí­tése. Sok gyakorlás Cegléd, Várkonyl általános Iskola. Megyei döntő. Fábián József matematika­fizika szakfelügyelő, most mint zsürielnök: — Az úttörőcsapatok házi­versenyein több mint három­ezren vettek részt, a járási­városi elődöntőkön az iskolák legjobb hatjai. A megyei dön­tőbe 88-an jutottak. A hetedi­keseknek és a nyolcadikosok­nak egyaránt öt-öt feladat jut, 90 perc a megoldási idő, s leg­főképp gondolkodási, logikai felkészültség kell. Lesz szám­elmélet, geometriai bizonyítás, törtrészszámítás, egyenletmeg- ' oldás, szerkesztés. S számít a megoldás szépsége! Nemoda István Pest megyei úttörőelnök: — Az úttörőmozgalom nagy feladatot vállal az iskolai munka színesítésében. Ebben nagy szerepet játszik a Tudo­mányos Technikai Üttörőszem- le, s ezen belül a két év szü­net után ismét megrendezésre kerülő úttörő matematikusok vetélkedője. Ez a szemle nyi­tóeseménye, a társadalomku­tató, a természtkutató és a technikus pajtások márciusban mérik össze tudásukat, s az út­törő kulturális seregszemle is később következik. Nemoda István aláír. Amíg a gyerekek vetélkednek, az emléklapokra, a jutalomköny­vekre, az oklevelekre teszi oda aláírását, lehet, az ittlevő paj­tások közül sokan évtizedekig őrzik majd... Giba Lászlóné, az általános iskola igazgatója: — Ilyenkor az év elején ösz- szesűrűsödnek a tennivalók. Vetélkedők, névadó-évforduló, s most a megyei döntő. Gond? Kellemes. Olajozottan megy minden, csak négy osztályt küldtünk ma tanulmányi ki­rándulásra, a többi gyerek za­vartalanul tanul. Egyébként döntőbe jutott a fiam, s a ke­resztfiam is. Nem, nem segít­hettem nekik, magyar-örcsz szakos vagyok. Bohus Géza, aki eljutott tavaly a XXI. nemzetközi matematikai diák­olimpiára, szintén ide járt ál­talánosba. Darányi János taní­totta, aki a mostani csapatot is felkészítette. Darányi János matematika- tanár: — Izgulok a gyerekekért, persze. Ügyesek mind a né­gyen, jó lenne, ha nyernének, tovább jutnának. Én? Megyek órára, várnak a diákjaim. De az eredményhirdetésen ott le­szek ... Rudolf Tamásné, az alsógö­di Kilián általános iskola ta­nára betűrejtvénnyel bíbelő­dik: — Egy gyereket hoztam a versenyre, Béltelki Zoltánt, a járási versenyt ő nyerte meg. Jó eszű, nyugodt fiú. Izgulok érte. Heti három, négy órán ót készültünk, öt könyvből is válogattam neki a feladato­kat. Bohus Géza, a Fazekas Mi­hály ""akorló gimnázium ne­gyedikese: — Az úttörő-matematikai vetélkedővel kezdődött, nyer­tem a városi, azután a megyei döntőn, s az országoson ötödik lettem. Londonban, a diák­olimpián 22 ország között nyolcadik lett a magyar csapat, amelyben versenyeztem. Idén érettségizem, matekból már nem kell, felvételi nélkül ju­tottam az EL TE matematika szakára Kutató matematikus szeretnék lenni. Nehéz és könnyű Vége a versenynek. Kiürül­tek az üdítős üvegek, megtel­tek a lapok. Juhász Ákos, a nagykátai 1. számú iskola nyolcadikosa: — Zsebszámológépen ellen­őriztem az eredményt. Az utolsó feladatot nem fejeztem be. a többi — úgy remélem — sikerült. A legnehezebb a megoldatlan feladat volt, a legkönyebb egy számítás: két város közötti távolság megál­lapítása egy gyalogos és ke­rékpáros sebességének ismere­tében. Varga Anna Budakesziről jött, szintén nyolcadikos: — Közepesen nehéz volt, a törtes feladatot nem tudtam teljesen megoldani. Az elmúlt két hétben 10—12 órát fordítot­tam a felkészülésre. Remélem, nem hiába... Hetedikes győztes Az eredmény. Tízen jutot­tak az országos döntőbe, s tö­kéletes megoldást csak egy hetedikes versenyző adott. Gurszky Gábor, a váci 2616. Földváry Károly úttörőcsapat tagja: — ötösöm van matekból. Tovább szeretnék tanulni, hogy építészmérnök lehessek. Érdekel a matematika. Gon­dolkodtat, s jó a számokkal játszani. A győzelemnek örü­lök. Csak sokat kell majd gya­korolnom a következő for­dulóig. A középiskola előkészí­tő tankönyvéből kaptam fel­adatokat, 10—15 példát na­ponta. Vasas Lajos, Gurszky Gábor tanára, matematikát oktat a váci Árpád úti iskolában: — Amikor csak idő volt, a* szünetben, reggel és délben is gyakoroltunk. Két tanítványo­mat hoztam most Ceglédre. Magától értetődő, hogy na­gyon örülök Gábor győzelmé­nek. ö egyébként pedagógus­gyerek, az édesanyja nálunk tanít az alsó tagozaton. A munka dandárja persze ez­után jön, hátra még a csille­bérci mérkőzés, az országos verseny. Jutalomkönyvek, oklevelek, emléklapok. Továbbjutó győz­tesek. Vesztes nincs. V. G. P. TV-FIGYELŐ Vigadó. Építészettörténetünk nagyjában-egészében mind­máig adós azzal, hogy meg­magyarázná: mi is az a may gyaros tervezői stílus. Azt ugyan unos-untalan hallani, olvasni, hogy ennek az emlí­tett tér- és felületképzésnek a legkiválóbb mestere Feszi Fri­gyes (1821—1884) volt, aki — egyebek mellett — a Duna- parti új Vigadót is tervezte, ám az már szinte kibogozha­tatlan, hog/ ugyan miért oly jellegzetesen idevalósi az az általa népszerűsített, egyér­telműig mórosnak mondható motívumrendszer... ' No de mulasztás ide, talál­gatás oda — mégiscsak örven­detes tény, hogy ott magaso­dik a nagy folyam partján az a föntebb említett, s valójá­ban ritka szép épület, amely 1859 és 1865 között, tehát alig hat év alatt nyerte el jelenlegi formáját, s lett nem­csak hazánk fővárosának, ha­nem az egész országnak, sőt egy kicsit Európának is az egyik leghíresebb művészeti központja. , Hogy ki mindenki produkál­ta ott magát, szinte felsorol- hatatlan! S ugyanígy az is, hogy mi minden szellemi iz­galom ébrédt ott, hányféle társadalmi próbálkozás szülő­helyeként illik ezt palotát szá­mon tartanunk. Dicséretére a televíziónak, pénteken késő este egy bősé­ges órán át ismerkedhettünk meg a jeles intézménnyel, amely — s erről a közelmúlt­ban már bőven esett szó — annyi balszerencse és oly sok viszály után nemsokára meg­nyitja kapuit. Balszerencse és viszály? Igen, a háború pusztítását bal- szerencsének is mondhatjuk e költői szavakkal amúgy, ré­giesen, és ugyanígy a viszály szó illik leginkább arra a szin­te máig tartó hercehurcára, amely a korábbi használatba vételt megakadályozta. Aligha tévedünk ezt állít­ván:. Horváth János műsor­vezető-riporter egészében véve alapos, és nagy tárgyismere­ten nyugvó összefoglalásának ezek az építészeti megnyilat­kozások adták meg a savát- borsát. Az, amikor a mésszel leöntött — s ugyan ki által leöntetett — épületmaradvá­nyok kerültek szóba; az, ami­kor a leváltott tervező mond­ta a magáét... így aztán csak az egyik sze­münk nevethet, amikor reá­OLVASÓJEGY NÉLKÜL BIATORBÄGYON A település > Rajzoljak róla portrét, vagy inkább az általa vezetett in­tézmény munkáját elemez­zem? Nánási Istvánné, a bia- torbágyi II. számú nagyközsé­gi könyvtár vezetője kimond­hatatlanul is az utóbbira sza­vaz: akárhányszor valamilyen eredményre, sikerre, tervre te­relődik a szó, a könyvtár sze­repét hangsúlyozza, s nem a magáét. Akkor is, amikor az Ifjúság a művelődésért című megyei pályázat decemberi eredményhirdetéséről kérde­zem. A figyelem felkeltése Függőben hagyom a kérdést, hogy milyen műfajú legyen majd az írás, hiszen akár a könyvtárosról, akár a biblioté­káról szólunk, a másikról is beszélünk. Egyszemélyes in­tézmény a biatorbágyi, s ha Nánási Istvánné a pályázaton első helyezett lett, mint egyé­ni induló, nem szerepelt volna rosszabbul a másik kategóriá­ban a könyvtár sem. Ebből következően valószínűleg a biatorbágyiak sem panaszkod­hatnak a település dolgozószo­bájára. — Inkább csak azokról be­széljünk, akik a nagyközség biai részén élnek — mondja Nánási Istvánná —, hiszen a falu másik része, Torbágy, több kilométernyire van innen. Ott külön könyvtár működik, tiszteletdíjas vezetővel; Her­ceghalmon pedig, amely köz­igazgatásilag szintén hozzánk tartozik, nincs közművelődési könyvtár. Azokat viszont, akik a mint­egy 4500 lakosú biai löszén él­nek, tizenkétezer kötet könyv várja az 1975-ben átalakított II. számú könyvtárban. Nem­csak várja, hanem hívogatja is: az ablakokból sohasem hi­ányzik néhány kötet, néhány olyan mű,' amely valamilyen rendezvénysorozatra hívja fel a figyelmet, vagy egyszerűen csak újdonság. Új beiratkozó- kat szereznek e művek, vagy éppen új vásárlókat, hiszen könyvesbolt hiányában itt fo­lyik az árusítás is. Művelődési ház hiányában pedig — mert az sincs Biatorbágyon — to­vább nő a könyvtár munkájá­nak fontossága, feladatköre. — A lakosság tizenöt és fél százaléka könyvtári tag — pillant a statisztikai ívbe. Több olvasónak talán hely sem lenne már a könyvtár­ban. Az olvasótermet, a kézi­könyvekkel és a harminchá­rom féle újsággal, folyóirattal például a könyvtár melletti nagyterem színpadán rendez­ték be. Ha író—olvasó talál­kozót, előadóestet szervez a könyvtár, a termet és a szín­padot egybenyitják. pillantunk arra az igenis mórosan magyaros remfekmű- re, hisz’ a másik könnyezni kénytelen ennyi intrika, fél­reértés és -értelmezés halla­tán. Mindenesetre, a tévések meg­tették a magukét, mert egy ig. zán őszinte látlelettel áll­tak elő, mind a jót és szépet, mind a bút és bajt elősorol­ván. Műsor. Az imént dicsértük a Szabadság téri intézményt, az alábbiakban viszont e kü­lönben igen bőbeszédű műsor­szóró szűkszavúsága miatt emelünk panaszt. Nevezetesen amiatt, hogy egyszerűen nem tudatja ked­ves nézőivel, hogy ekkor ez, amakkor meg amaz a vállal­kozás véget ér. Hogy az egyik legszembeöt­lőbb esetet említsük: végképp eltűnni látszik Érdi Sándor kultúrpolitikai magazinja, a Nézőpont. A legveteránabb néző sem tudja már, hogy mióta nem jelentkezett. De ugyanígy feltűnik az is, hogy a ritka népszerű Vitray-soro- zat, a Sok van, mi csodálatos... immár csak ismétlésként csá­bít figyelésre. Ez is abbamaradt, amazt sem csinálják tovább? Leg­alább mondanák meg annak az igen tisztelt előfizetőnek! Akácz László Felújítás után is szűk tehát a könyvtár, mégis otthonos. Az egyik könyvespolc tetején pál­cikával mozgatható vayang- báb, az egyik tárlóban hangle­mezek. Ezeket és a lemezját­szót két évvél ezelőtt, az Ol­vasó munkásért pályázaton kapott díjból vette a könyv­táros. A báb sem csupán dísz: — Azt tapasztaltam, a gye­rekek otthon nem nagyon ol­vassák a verseket. Ezért itt közösen mondtunk el néhá­nyat, s újságpapírból készült bábokkal dramatizáltunk. így kezdődött, s azzal folytató­dott, hogy elvégeztem a me­gyei művelődési ház kétéves bábrendezői tanfolyamát. Ta­valy szereztem „C” kategóriás működési engedélyt. Három éve dolgozunk egy 11—12 ta­gú csoporttal, egyrészt a gyer­mekek foglalkoztatása, más­részt az olvasóvá nevelés a cél. Éppen ezért nem haszná­lunk recepteket, megírt dara­bokat. magunk dramatizáljuk az irodalmi műveket, mi ké­szítjük a bábokat, tervezzük a színpadképet. Rendhagyó órák A csoport a járás több köz­ségében szerepelt már sikere­sen. Vezetője most a Népmű­velési Intézet tanfolyamára készül, hogy szakértelme to­vább gyarapodjon. Energiái azonban neki is végesek, éppen ezért lenne jó, ha a bábozás­hoz segítséget kapna a pedagó­gusoktól is. Azoktól, akik egyébként gyakori vendégek a könyvtárban. Hetente érkezik két iskolából egy-egy osztály, rendhagyó órára, könyvtáris­mertető foglalkozásra. Megtör­tént már, hogy kilencvenen nézték a diavetítést a 25 négy­zetméteres olvasóteremben. A könyvtár és az iskola kö­zötti együttműködés a követ­kező időszakban tovább erő­Űj bábok, és bábjátékok je­lennek meg filmen és a tévé képernyőjén az UNIMA (a Nemzetközi Bábművész Szö­vetség) magyar központjához tartozó intézmények alkotásá­ban. A magyar televízió stú­diójában megkezdték a Játsz- szunk bábszínházát! című so­rozat felvételeit. ötvennél több úttörő bábcsoport szere­pel egy hónapig a kamerák előtt. Ezek a pajtások mutat­ták be a legsikeresebben pro-' dukciókat az Űttörőszövetség, -t Népművelési Intézet és a televízió tavalyi versenyén részt vett 150 gyermekcsoport közül. A 13 részes sorozatot április 6-tól, vasárnaponként sugározzák. Ez év első negyedében ké­szítik el Tarbay Ede Kunkori és a kandurv aráz sió című, 50 perces bábfilmjének felvéte­leit. Filmszalagon rögzítik Ur­ban Gyula Minden egér sze­södik. Annak a munkatervnek ugyanis, amellyel Nánási Ist­vánná első helyezést szerzett a pályázaton, egyik leglényege­sebb pontja ez a törekvés. Megállapodás is született, amely mindkét intézmény vál­lalásait felsorolja — o könyv­tár rendhagyó órák, kiállítá­sok, előadások szervezését vál­lalja, komplex foglalkozásokat rendez, szakmai segítséget nyújt az iskolai könyvtárnak. Tervek és emberek Ez az együttműködés már a távolabbi jövőt is jelzi: a köz­ség összes közművelődési in­tézményére, illetve könyvtárá­ra vonatkozó integrációt. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága decemberben hatá­rozatot hozott az intézmények egyesítésére, közös vezetésére, az egységes könyvbeszerzésre, a település minden részének megfelelő ellátására. A határo­zat igen fontos, hiszen a mint­egy kilencezer biatorbágyi és herceghalmi lakos kulturális igényeit művelődési ház hiá­nyában egy-egy elszigetelten dolgozó könyvtár nehezen elé­gítheti ki vagy éppen keltheti fel. Hogy a határozatból valóság legyen, ahhoz persze sok min­denre szükség van. Egy vala­mi azonban már most biztató: a fiatal könyvtáros munkáját népes aktívacsoport segíti. Az ELTE egyik matematikusa pél­dául hetente korrepetálja a gyerekeket, más valaki a bu­dapesti Planetáriumba szer­vez látogatásokat, ismét má­sok megjavítják a zárat, az Olajkályhát. Akár portré kere­kedett az írásból, akár egy fu­tó látogatás jegyzőkönyve — határoztam el a beszélgetés után —. ezekről az emberek­ről, ezekről az észrevétlenül kialakult hasznos kapcsola­tokról érdemes szólni. P. Szabó Ernő réti o sajtot című bábjátékát és Csukás István Süsü, a sár­kány című bábfilmjének foly­tatását. Szó van arról is, hógy színesben adják elő a televízió régebbi sikeres bábfilmjeit, köztük Móra Ferenc—Tordon Ákos Sündisznócska című so­rozatét. A zsebtévé sorozat további négy műsorral gya­rapszik ebben az évben. A Pannónia Filmstúdió mű­termében Tersánszky Józsi Jenő Misi mókus kalandjai című meséjének 13 részes te­levíziós bábváltozatát forgat­ják márciustól. A stúdió műtermében elő­készítik a Stop! közlekedj fel­nőtt módra! című műsort, a Stop! közlekedj okosan! című gyermekműsor folytatását. Eb­ben az évben és jövőre hét­hét epizódot rögzítenek. A te­levízió megbízásából rajzfil­met alkotnak Fekete István Vük című állatregényéből. Uj szerzemények A magyar múzeumok legutóbbi időben gyűjtött új szerze­ményeit március 6-án a Néprajzi Múzeumban rendezett kiállí­táson mutatták be. III. Ferdinánd által kiadott nemesi levél az Országos Le­véltár új szerzeménye. Bábjátékok bemutatói

Next

/
Oldalképek
Tartalom