Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

kMiToP 1980. MÁRCIUS 9., VASÄRNAP kérdései Mozgalmas diplomáciai élet Schmidt Washingtonban — Giscard a Közel-Keleten Egy „téves szavazat” — Libanon egységéért Az egész hetet élénk diplo­máciai tevékenység jellemez­te a világpolitikai porondon., A Szovjetunió és a szocialista közösség több tnás országa kezdeményezések egész sorát tette, hogy megóvja az eny­hülés vívmányait. Szovjet részről ismét hangoztatták: az „afganisztáni ügy” csupán ürügy a hidegháborús erők számára a nemzetközi légkör elmérgesítéséhez, hogy így folytatódhasson a fegyverke­zési verseny. Szovjet részről rámutattak: ha megszűnik az Afganisztán belügyeibe való beavatkozás, és ha megfelelő biztosítékokat nyújtanak ar­ra, hogy ezt az ázsiai orszá­got nem éri tovább külföldi fenyegetés, a kabuli kormány kérésére odaérkezett szovjet csapa tkontingenst kivonják Afganisztánból. De folytatód­tak az enyhülési politika foly­tatódása végett a kezdemé­nyezések Európában is. Mi­ntán Bonnban és más nyugat­európai fővárosokban is ér­deklődést keltett Edward de­reknek a LEMP kongresszu­sán elhangzott javaslata, hogy rendezzék meg Varsóban az európai katonai leszerelési ér­tekezletet, a Pravda a napok­ban összegezte: milyen kezde­ményezések történtek eddig erre a szocialista közösség or­szágai részéről. Egy ilyen kon­ferencia összehívásának gon­dolatát a múlt év tavaszán vetették fel a Varsói Szerző­dés tagállamai. Decemberben 'pedig ugyané szervezet kül­ügyminiszterei berlini tanács­kozásukon már a napirendre és az értekezlet előkészítésére és lebonyolítására is tettek in­dítványokat. MIRŐL TÁRGYALT SCHMIDT WASHINGTON­BAN? Schmidt nyugatnémet kan­cellár olyan helyzetben érke­zett Washingtonba, amikor az Egyesült Államok vezető kö­rei elégedetlenek Bonn sze­replésével a Nyugat hideg- háborús hadjáratában. Bonn Ugyanis nem fukarkodott az Atlanti szolidaritásról szóló nyilatkozatokkal, de nem volt hajlandó felzárkózni Washing­ton szovjetellenes gazdasági Intézkedéseihez és a moszkvai olimpia Carter által erősza­kolt bojkottkampányához. A washingtoni tárgyalásso­rozaton most Carter elnöknek nagyobb megértést kellett ta­núsítania az iránt, hogy Nyu- gat-Németországnak — mint az amerikai sajtó fogalma­zott — „földrajzi helyzete miatt" bizonyos mértékben el­térnek érdekei az Egyesült Ál­lamokétól, s így nem követhe­ti az amerikai vezetést a szov­jetellenes gazdasági intézke­désekben. A bonni kancellár hangsúlyozottan fejezte ki ag­godalmát az enyhülés által él­ért eredmények veszélyezteté­se miatt, s nyilván emiatt ke­rült az amerikai—nyugatné­met közös közleménybe Is több erőteljesebb kitétel ar­ról, hogy a Nyugat folytatni kívánja a békés együttműkö­dés erősítését célzó politikáját a szocialista országokkal. Ugyanakkor azonban ezeket a mondatokat azonnal megkér­dőjelezi a közleménynek az a része, amelyben Bonn meg­újítja elkötelezettségét katonai kiadásainak háromszázalékos emelése mellett, és támogatja az Egyesült Államok Afga­nisztán ürügyén folytatott mérgező hadjáratát. Carter- nek azonban túl ezen, eddig nem sikerült Schmidttől ha­tározott ígéretet kannia, hogy csatlakozik a moszkvai olim­pia bojkottálásához. összegezve a történteket: Schmidt amerikai látogatása, nem sok változást hozott a ko­rábbi helyzethez kévést, s vál­tozatlanul maradtak nézetel­térések Washington és Bonn között. Az amerikai vezetés nyilván azt reméli, hogy a nvomás további fokozásával sikerű! teljesen és szorosan felzárkóztatni a Fehér Ház hidegháborús vonalának tá­mogatására az NSZK vezeté­sét. Ennek szolgálatába állít­ják bizonyára Strauss bajor miniszterelnök, az ellenzék vezérének — aki kancellár je­lölt is az idei választásokon — hétfőn kezdődő amerikai látogatókörútját. MIÉRT UTAZOTT GIS­CARD A KÖZEL-KELETRE? A francia elnök látogatásá­nak egyszerre több célja is van. Mindenekelőtt Francia- ország nagyhatalmi befolyásá­nak helyreállítására törekszik a térségben. A közel-keleti, olajban oly gazdag területe­ket még a második világhá­ború utáni esztendőkben is jó ideig Párizs és London megállapodása osztotta fel e két nagyhatalom közötti ér­dekszférákra. Később Francia- ország uralkodó körei fokoza­tosan kiszorultak az Egyesült Államok behatolása miatt ha­gyományos befolyási övezete­ikből. Most Párizs természe­tesen ki akarja aknázni a tér­ségben az iráni fejlemények nyomán kisugárzódó Ameri­ka-ellenességet. Másrészt Franciaország olajbehozatalának jelentős ré­sze származik a Közel-Kelet­ről, s Párizs azért kötött köz­vetlen kétoldalú szerződést most Kuvaittal, hogy így biz­tosítsa e szállítmányok egy ré­szét. Eddig közvetítő lánc­szemként az olajtermelők és a francia fogyasztók között ott voltak ugyanis a nagy nem­zetközi olajmonopóliumok, amelyek Franciaországgal megfizettették persze a saját külön hasznukat is. Ezeket most Giscard utazása alatt Kuvaittal kötött szerződés egyszerűen kiiktatja, s mint Párizsban közölték, Francia- ország hasonló egyezmények megkötésére törekszik más közel-keleti olajexportáló ál­lamokkal is. Giscard útja azért is feltű­nést keltett, mert ezt az al­kalmat használta ki arra a francia államfő, hogy a ko­rábbiaknál sokkal hangsúlyo­sabb módon fejtse ki Francia- ország álláspontját a palesztin önrendelkezési jog mellett. MI VAN AZ AMERIKAI KÜLDÖTT „TÉVES SZAVA­ZATÁNAK HÁTTERÉBEN? henőhelyén értesült, áldását adta az amerikai „igen” sza­vazatra a Biztonsági Tanács­ban. Így is cselekedett Wa­shington képviselője. A hír valósággal bomba­ként robbant Tel Avivban, s a kormánykörök azonnal ma­gyarázatot követeltek Carter- től: miért változott meg az Egyesült Államok Izraelt tá­mogató politikája? Az elfoga­dott határozatot ugyanis Tel Aviv-i értékelés szerint „nem eléggé dolgozták át”, s így erélyes kitételek is benne ma­radtak az izraeli expanzionista politika ellen. Ezek után Car­ter elnök az ENSZ történeté­ben példátlan módon, beje­lentette, hogy „tévedés” tör­tént, s az amerikai küldött „rosszul szavazott”, mert ál­lítása szerint a kormányával való hiányos összeköttetési lehetőségek miatt félreértés áldozata lett. A jóváhagyás ilyetén való visszavonása — amely egyéb­ként érvénytelen a világszer­vezet szokásjoga szerint — vi­szont az arab világban kel­tett rendkívüli megütközést. Szaúd-Arábia és Kuvait kor­mánya máris hivatalosan ma­gyarázatot kért Washington­tól. Elítélte az amerikai poli­tika kétértelmű lépését Kad- dumi, a Palesztin Felszabadí- tási Szervezet egyik vezetője is. ;,Carter nyilatkozata — mondotta — azt mutatja, hogy az amerikai kormányzat to­vábbra is kitart palesztin­ellenes álláspontja mellett. Jól példázza ez a nyilatkozat ugyanakkor az amerikai kor­mányzat és maga Carter el­nök gyengeségét és arra való képtelenséget, hogy reális ál­láspontra helyezkedjen" — mondotta a palesztin politi­kus. KIK ZAVARJAK A LIBA­NONI SZUVERENITÁS TEL­JES ÉRVÉNYESÜLÉSÉT? Régen volt már egy olyan ENSZ-beli szavazás, amely ak­kora hullámokat kavart vol­na, mint a Biztonsági Tanács legutóbbi vitájában leadott amerikai voks. A napirenden olyan javaslat volt, amely el­ítélte Izraelt, amiért saját te­lepüléseket létesít az általa megszállt arab területeken. Washingtont zavarta ez a ha­tározati javaslat, mivel itt nyíltan színt' kellett vallania. A Fehér Ház ugyanis Izrael teljesmellü támogatását olyan látszattal kívánja leplezni, mintha a Tel Aviv által, az agresszív háborúk folyomá­nyaként megszállva tartott te­rületeken valamiféle „palesz­tin autonómiára" vonatkozó megoldásra törekedne. Az amerikai vezetést már sokszor hozta kényes helyzetbe izraeli szövetségese, amikor nem tö­rődve a Fehér Ház intelmei­vel, újabb meg újabb izraeli településeket létesített ezeken a területeken. Hiszen volta­képpen ezek a lépések nem mást jelentettek, mint azt, hogy Tel Aviv tartósítani akarja e vidékek megszállá­sát, sőt be kívánja kebelezni e területekét Izrael államba. Az amerikai delegátusnak a Biztonsági Tanácsban a jelek szerint most is az volt a meg­bízatása, hogy lehetőleg érje el az eredeti javaslat olyan elködösített, semmitmondó át- dolgoztatását, amely csak ál­talánosságban szól a települé­sekről és nem tartalmaz sem­miféle komolyabb megbélyeg­zést a Tel Aviv-i kormány cí­mére, s ebben az esetben az amerikai küldött megszavaz­hatja az indítványt. Ha pedig ezt nem lehetne elérni, akkor az Egyesült Államok delegá­tusának tartózkodnia kell a szavazástól. A javaslatot átdolgozták, s amikor Carter erről Camp Davidben, hét végi elnöki pi Szárkisz elnök a héten újabb drámai felhívást inté­zett Libanon egységének helyreállítására. Tűrhetetlen­nek nevezte, hogy az országon belül valóságos miniállamok vannak, amelyeken egyes fegyveres csoportok önkénye­sen gyakorolják a hatalmat, és nem érvényesülhet ott a li­banoni kormányzat irányítá­sa. A libanoni elnök nyilván az ország Izraellel határos déli részeiről beszélt, ahol a jobboldali fegyveresek vetet­ték meg lábukat, s nem egy­szer izraeli katonai segítség­gel lépnek fel a haladó erők és az ott — az arabközi meg­állapodások szerint — letele­pedett palesztinok ellen. Valóban, addig nem lehet előrelépni a közel-keleti ve­szélyes tűzfészkek felszámolá­sa felé, amíg meg nem szűnik ez az állapot. Libanon egysé­gét azonban csakis úgy le­het teljes mértékben helyreál­lítani, ha e jobboldali miniál­lamok megszűnnek, és ha megszűnnek az ott ideiglene­sen letelepedett palesztinokéi leni terrormerény letek és fegyveres támadások. Árkus István Meghiúsult merénylet Csak szerencsés véletlen folytán sikerült megakadályoz­ni pénteken este egy robban­tási kísérletet az Aeroflot szovjet légitársaság Frankfurt am Main-i kirendeltségében. Az Aeroflot-iroda egyik dol­gozója fedezte fel a műanyag­ba csomagolt nagy hatóerejű robbanószerkezetet, amely csak a gyújtószerkezet hibája miatt nem robbant fel. Hessen szö­vetségi tartomány« bűnügyi rendőrsége megkezdte az ügy­ben a nyomozást A Nemzetközi Újságíró Szervezet felhívása A tájékoztatás tisztaságáért A Nemzetközi Újságíró Szer­vezet (NUSZJ nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságá­nak a világhelyzet ártalmas fejleményei miatt, amelyeket az imperialista reakció idéz elő. A szervezet főtitkársága ál­tal székhelyén, Prágában köz­zétett állásfoglalás megállapí­totta, hogy a nemzetközi reak­ció — élén az Egyesült Ál­lamok uralkodó köreivel — egyre veszélyesebb lépésekkel igyekszik feltámasztani az úgynevezett erőpolitikát, fel­A túszát adás újabb akadálya Khomeini hallgatásba burkolódzik Szombaton délután öt órára óriási tömeg gyűlt össze az Egyesült Államok teheráni nagykövetsége körül, és a környező utcákból továbbra is feltartóztathatatlan áradatban özönlenek az emberek az épü­lethez, hogy tiltakozzanak az amerikai túszok tervezett át­adása ellen. A környéket a rendőrség lezárta, és roham­mentőket is vezényeltek a helyszínre. A túsztartó „diá­kok” tucatjai őrködnek a a nagykövetséget körülvevő kőfal tetején géppisztolyokkal, terepszínű ejtőernyős ruhákba öltözve. Az őrség soraiban elsőként jelentek meg fekete fátyolru­hába öltözött, felfegyverzett lányok is. öt órára kellett volna a helyszínre érkeznie Ghotbza- deh külügyminiszternek, hogy a Forradalmi Tanács megbí­zásából átvegye az amerikai túszok őrizetét. A diákok azonban a teherá­ri rádió délutáni híradásában bejelentették: egyrészt tovább­ra is Khomeini írásbeli jóvá­hagyó üzenetére várnak, más­részt Ghotbzadeh személyét nem fogadják el. Kifogásaik között szerepel, hogy vélemé­nyük szerint a külügyminisz­ter opportunista módon fejet hajt Washington akarata előtt, másrészt „hazugságaival már néhányszor becsapta” a Kho­meini irányvonalát követő „iszlám diákokat”, például ak­kor, amikor minden alap nél­kül azt állította: az imám hozzájárult ahhoz, hogy a Forradalmi Tanács gyakorol­jon a jövőben ellenőrzést a túszok fölött. Az imám változatlanul hall­gatásba burkolózik az átadás kérdésében, irodája csak any- nyit közölt, hogy Khomeini ragaszkodik korábbi elképze­léséhez, miszerint a túszok sorsáról a majdan megala­kuló nemzetgyűlés hivatott dönteni. A túszok szombati átadásá­nak teheráni megfigyelők ke­vés esélyt adnak. váltani Helsinki szellemét a hidegháború légkörével, s ez a világbékét és a nemzetközi együttműködést veszélyeztető irányzat katonai, politikát, gazdasági és kulturális téren egyaránt érezteti káros hatá­sát. , Az ilyen lépések propagan­datámogatásába bekapcsolód­nak a kapitalista monopóliu­mok szolgálatában álló bur- zsoá tömegtájékoztató eszkö­zök is. A „szovjet fenyegetés” ismert ürügyén megpróbálják népszerűsíteni azt a hideghá­borús politikát, amely az em­beriség békéjére nézve való­ban súlyos fenyegetést képvi­sel. Ezért a NUSZ főtitkársá­ga felhív minden haladó gon­dolkodású .újságírót, hogy fo­kozzák erőfeszítéseiket a vi­lágközvélemény helyes tájé­koztatásában és meggyőzésé­ben, s ezáltal is segítsenek megvédeni a nemzetközi bé­ke, együttműködés és bizalom létfontosságú érdekeit. Salvador Megtévesztő államosítás San Salvadorban a hadsereg páncélos egységei körülvették a bankokat, melyek részleges állami ellenőrzését határozta el a junta kormány A salvadori katonai-polgári junta pénteken rendeletet adott ki az ország magánkéz­ben levő pénzintézeteinek ál­lamosításáról. A rendelet a külföldi érdekeltségű banko­kat és hitelintézeteket nem érinti. \ A katonai-polgári junta re­formintézkedéseinek bejelen­tésével egy időben folytató­dik a baloldali erőkkel való leszámolás az országban. Az elmúlt két nap folyamán több mint 30 holttestet találtak Salvador különböző városai­ban. A meggyilkoltak között van Roberto Castellanos, a baloldali nemzeti demokrati­kus szövetség (UDN) volt ve­zetője, valamint felesége. Castellanost múlt vasárnap hurcolták el otthonából» a biztonsági erők. Ugyancsak holtan találták a nemzeti szakszervezeti szövetségnek a hét elején letartóztatott tizen­két tagját. Eiscard d’Estanig Ammaaban Az Akabában töltött „pihe­nőnap” után, amelynek során Husszein királlyal folytatott kötetlen eszmecserét, szomba­Bogotn Holtponton az alkudozás Holtpontra jutottak a leg­utolsó, pénteken este megtar­tott tárgyalások után a kolum­biai „Április 19. mozgalom” gerillái és a kormányzat kö­CSAK RÖVIDEN... LENGYELORSZÁGBAN szombattól kezdve felemelibék a benzin, a motor- és kenő­olajok árát, valamint a taxik viitelidíját. A ' 94 oktános ben- .zán literenkénti ára 16-ról 18 zlotyra'nő. Ugyancsak két zlo­tyval emelték a normál ben­zin és a dieselolaj árát, a motor- és kenőolajok áremel­kedése átlagosan 15 százalé­kos. A taxiviteldíjak átlago­san kilométerenként fél zlo­tyval lesznek magasabbak. A tömegközlekedési eszközök vi- teldíiai nem változnak. KÉT EGYÜTTMŰKÖDÉSI megállapodást írtak alá Bul­gária és Spanyolország között Szófiában. A megállapodások előirányozzák a két ország közötti kulturális, oktatásügyi és műszaki-tudományos együttműködés jelentős bőví­tését A NYUGAT-SZAHARA fel­szabadításáért küzdő Polisario Front közleményben jelentet­te be, hogy csapatai hatnapos csata során mintegy 1300 marokkói katonát tettek harc- képtelenné és nagy mennyisé­gű hadfelszerelésit tettek tönk­re, illetve zsákmányoltak, köz­te 12 francia gyártmányú harckocsit is. Az ütközetről Marokkó nem számolt be. A Reuter értékelése szerint a Polisario által közzétett szám­adatok a négy évvel ezelőtt kirobbant szaharai' háború legsúlyosabb ütközetére valla­nak. zött folyó alkudozások a do­minikai nagykövetségen fogva tartott mintegy 30 túsz, köz­tük több diplomata és nagy­követ szabadon bocsátásáról. A pénteki tárgyaláson a ge­rillák közölték: nem enged­nek többé szabadon senkit, amíg követeléseiket nem telje­sítik. A kormány egy közlemény­ben annyit adott tudtul, hogy a tárgyalások „a jövő héten folytatódnak”. Közben a ko­lumbiai fővárosban arra szá­mítanak, hogy terrorista-elle­nes különítmények erőszakkal kiszabadítják a túszokat. Állí­tólag nyugatnémet, francia, brit, és amerikai különleges alakulatok érkeztek Bogotába. ton megkezdte Jordániái hiva­talos látogatását Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. Amman lakossága ba­rátságos fogadtatásban része­sítette a francia államfőt, aki Husszein királlyal együtt nyi­tott gépkocsin tette meg az utat a repülőtértől a vendég­palotáig. A szombaton délután meg­kezdődött hivatalos tárgyalá­sok középpontjában a közel- keleti probléma és azon belül a Palesztinái kérdés áll, amely Jordánia számára, ahol a la­kosság többsége palesztin, lét- fontosságú. A francia elnök a jordániai hírügynökségnek adott nyilat­kozatában azt hangsúlyozta, hogy a két fél nézetei hason­lóak valamennyi nemzetközi és regionális probléma tekin­tetében ★ Az izraeli külügyminiszté­riumba pénteken bekérették a nyugatnémet nagykövetet és az angol ügyvivőt, hogy tilta­kozzanak a palesztin önren­delkezést támogató nyugatné­met és brit álláspont miatt „Emberi jogok” etilében A chilei katonai kormány pénteken megtiltotta, hogy bármiféle rendezvényen emlé­kezzenek meg az országban a nemzetközi nőnapról. Az er­ről kiadott közlemény súlyos büntetést helyez kilátásba a rendelet megszegői ellen. Szombaton rendelettel újabb fél évre meghosszabbították Chilében a gyakorlatilag he­tedik éve érvényben levő rend lel v üli állapotot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom