Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

Úttörővasiíton tanulnak Széchenyi hegy—Hűvösvölgy A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. évfolyam, 57. szám _____________________________ 198O. március 8., szombat T angazdaság Fejlesztés, javul® körülmények Csaknem 100 úttörővasutas fejezte be a kiképző tanfo­lyamot, s áll készen arra, hogy megkezdje szolgálatát a Széchenyi-hegy és a Hűvös­völgy között. Űjabb 160 út­törő pedig most látott hoz­zá a szakmai ismeretek elsa­játításához. A tanfolyam négy hónapig tart, s a résztvevők hetente kétszer „vonulnak be” Hűvös­völgybe. Mégismerkednek a Bár a korábbi évekhez ké­pest tavaly már a város min­den jelentősebb üzemében, in­tézményében működött köz- művelődési bizottság, de ez korántsem jelenti azt, hogy mindenütt elégedettek lehet­nek a tartalmi munkával. Ezt állapította meg az a jelentés, amely a városi tanács műve­lődési osztályán készült, s a bizottságok eredményeiről, hiányosságairól szól. Az értékelésre a városi közművelődési bizottság ülé­sein elhangzó üzemi beszámo­lók, a közművelődési munká­val kapcsolatos tanácsi vizsgá­latok, a tájékoztató megbeszé­lések s a közművelődési in­tézményekkel fennálló vagy hiányzó kapcsolatok adnak alapot Eszerint megállapítható, hogy a hagyományosan jó munkát végző egyetemi és árammérőgyári bizottságok mellé felsorakozott tavaly a Gyógyért és a Közép-Magyar­országi Közmű és Mélyépítő Vállalat is, s biztató kezdeti lépések történtek a MÉM Mű­szaki Intézetében és a Labo­ratóriumi Kisállattenyésztő Intézetben is. Az állategészségügyi állomás ad otthont a TIT-tel közösen szervezett állategészségügyi szabadegyetemnek, amely ha­vonta érdekes előadásokkal, konzultációs lehetőségekkel szolgál a szakembereknek és az érdeklődőknek. Az Építő­ipari Szövetkezet és a Város­gazdálkodási Vállalat klubéle­te is megélénkült az elmúlt Időszakban. Az eredmények mindenütt elsősorban 1a közművelődési felelősökön múlnak, az ő hoz­záállásuk, lelkesedésük eleve eldönti, sikerülhet-e élénkebb közművelődést teremteni. Az előbb említett helyeken olyan felelősök dolgoznak, akik át­érzik megbízatásuk fontossá­gát s ötletekkel, a jó példák átvételével igyekeznek mincl több művelődési alkalmat te­remteni és bekapcsolni üze­mük, szövetkezetük dolgozóit a város közművelődésébe is. A javulásban része van an­nak a felvilágosító és propa­gandamunkának is, amit évek óta folytat már a városi ta­nács művelődési, valamint a városi pártbizottság propagan­da és művelődési osztálya: szorgalmazzák az üzemi bi­zottságok megalakítását, elő­adásokat szerveztek és szer­veznek'az üzemi felelősöknek. Tavaly a felelősök megis­merkedhettek a művészet, a közérthetőség, a tömegkultúra és a giccs fogalmával, tájé­koztatást k-aotak az Üj Tükör közművelődési mozgalom cél­Ezekben a napokban ipari és fogyasztási szövetkeze­teink küldött-, illetve közgyű­lést tartanak. Tegnap zajlott le ez az esemény Pécelen, a Vegyesipari Szövetkezetben, postai szabályzattal, a vasúti jelzésekkel, a váltók kezelé­sével, a kalauz és a pénztá­ros feladatával. Bejárják a piros mozdonyokon a 11,2 kilométer hosszú vonalat, s részt vesznek a hét állomás valamelyikének munkájában. Ök június elején öltik maguk­ra az úttörővasutasok sötét­kék egyenruháját, s a nyáron már a szolgálat közben talál­kozhatnak velük a kirándu­lók. Í jairól és klubokról. Csoportos látogatást szerveztek a Nem­zeti Galériába, s valamennyi közművelődési intézmény is­mertette programját az üze­mek, szövetkezetek, intézmé­nyek. közművelődési megbí­zottjaival, a bizottságok tag­jaival. / G. Z. / ..—— El hunyt Kürti László Hatvanegyedik életévében elhunyt Kürti László, Gödöllő volt párttitkára, a Gépgyár nyugdíjasa. A felszabadulás évében lépett a kommunisták pártjába. Az első években mo­zigépészként dolgozott, majd 1950-ban pártiskolára küldték, és 1951-től 1954-ig a község pártszervezetének függetlení­tett titkára. Utána a Gödöllői Gépgyárban helyezkedett el, egy ideig tmk-lakatos, később csoportvezető. A párt hívó szavára az el­sők között lépett a munkásőr­ség soraiba, ahol több, mint húsz évig szolgált. Eredmé­nyes munkájáért többször ki­tüntették. Egyebek között meg­kapta a Munka Érdemrend bronz, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát, a Honvédelmi Érdemérmet; a gyárban két ízben lett kiváló dolgozó. Kürti László hamvait már­cius 11-én, 14 órakor helyezik örök nyugalomra a gödöllői temetőben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem vízgazdálkodási és meliorációs tanszékének mun­katársai az egész országra ér­vényes vízgazdálkodási segéd­letet készítenek, amely hat fontos növény vízigényét tar­talmazza. Mindehhez össze­gyűjtötték és számítógépen feldolgozták az elmúlt har­minc év csapadék-, napfény- és hőmérsékleti adatait. A búza, a kukorica, a bur­gonya és a napraforgó közül szinte mindegyik, vagy a_ leg­több megtalálható jelentősebb területeinken. A tanszék munkatársai által kidolgozott tervezési segédlet használatá­val 50—80 százalékos valószí­nűséggel előre lehet kalkulál­ni, hogy valamely gazda,ság- b' 1 mennyi egy adott növény összes vízigénye, mennyit kell ebből öntözéssel kijuttatni. Támpontot adnak a kiadvány­ma tartják a túrái Galgavidé- ke Áfész küldöttgyűlését a hévízgyörki művelődési ház­ban, valamint a gödöllői Ve­gyesipari Szövetkezet közgyű­lését. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában, te­kintettel a nagy számú mun­kásgárdára és az. üzem vi­szonylag nagy kiterjedésére, öt helyen tartottak az elmúlt napokban termelési tanácsko­zást. Ezeken, egyrészt a gaz­daság tavalyi eredményeit és az idei tervet, másrészt a ke­rületek, a jelentősebb ágaza­tok dolgozóinak feladatait tár­gyalták meg, értékelték a szo­cialista munkaversenyt, s a brigádok ismertették idei vál­lalásaikat. Teljes létszámban A gazdasági munka egészét, a Hatvan melletti nagygo,m- bosi kerületükben csakúgy, mint a kartaliban vagy a gö- döllőiben, dr. Puskás Attila igazgató értékelte a termelési tanácskozások résztvevői előtt. Miről adhatott számot, s me­lyek az idei legfontosabb ter­veik, erről szólt, s mi is e felől kérdeztük. — Mielőtt a kérdésre vála­szolnék hadd errilítsem meg azt, hogy örömmel nyugtáz­hattuk: termelési tanácskozá­sainkon minden esetben szin­te teljes létszámban részt vet­tek dolgozóink. Tény, hogy ez csak a statisztikában mutat jól: az viszont, hogy ezeken a tanácskozásokon a munkával, a munkakörülmények javítá­sával, a fejlesztésekkel kap­csolatban igen nagy aktivitás mutatkozott, biztató jelenség. Számos felajánlás, takarékos- sági javaslat bizonyítja, hogy ban arra is, hogy az említett növények az intenzív fejlődé­si szakaszban mennyi vizet vesznek fel a talajból. E szak­könyvét az Országos Vízügyi Hivatal segítségével adják közre. Az üzemi vezetők kivételé­vel, ezt ugyanis a szabályzat nem teszi lehetővé, mindenki brigádtag a Galgavidéke Áfész aszódi konfekcióüzemében. A hét szocialista brigád közül legutóbb négy kapott arany fokozatot, de a . többieknek sincs szégyenkeznivalója, ne­kik ezüstkoszorús jelvény ju­tott. Hogy miért járt az elis­merés? Nagy Jenöné, az üze­mi pártalapszervezet titkára elmondta, hogy a szocialista munkaversenyben évről évre teljesítik a kollektívák válla­lásaikat. Azt is felajánlották, hogy egymást váltva elvégzik a segédmunkákat. De nemcsak a termelésben jeleskednek, szorgalmasan járnak a különféle oktatások­ra és a társadalmi munkaak­ciókban sincs hiány. Patronál­sz emberek töprengenek, gon­dolkodnak azon, miképpen le­het a nehezebb körülmények között is optimista hangulat­ban nekiindulni az új gazda­sági évnek. — Ami gazdaságunk tavalyi eredményeit illeti: sajnos, ar­ról adhattunk számot, hogy a növénytermesztés, az ismert időjárási nehézségek .miatt, I igen lerontotta eredményün- I két. Tervünkhöz viszonyítva az ágazat árbevételében több mint 40 millió forintos kiesés­sel kellett szembenéznünk. Minthogy búzából és borsóból minden évben jelentős meny- nyiségű vetőmag termelésére és feldolgozására rendezked­tünk be, a terméskiesés külön is sújtotta gazdaságunkat. Élelmiszer, takarmány — Mit tehettünk? Az aszály miatt kiesett búzát, borsót nem lehet pótolni, ez már a me­zőgazdaság sorsa. Intézked­tünk viszont, hogy a betaka­rításban, és minden munká­ban takarékos költséggazdál­kodás folyjék. Az eredmény nem maradt el, s így a nehéz­ségek ellenére is nyereséggel zártuk az esztendőt. — Gazdaságunkban 86 szá­zalékot tesz ki az alaptevé­kenység, a többi ipari jelle­gű munka. Tehát az élelmi­szer, valamint a tajkanmány- termelésben és a feldolgozás­ban. kellett nagy erőfeszítése­ket tennünk. Ipari ágazatunk szerepe is fontos persze, de mindenekelőtt a mezőgazdasá­gi áruk termelése a mi fel­adatunk: az idén is! Éppen ezért többször is hangsúlyoz­tuk azt a számításokon ala­puló tényt, hogy a mi gazda­ságunkban, de gondolom más, hasonló nagyságrendűben is, 1 százalékos anyag- és energia- megtakarítás, nem kevesebb, mint 5—6 millió forintos költ­ségtakarékosságot eredményez. — Vezetőségünk körében ezt már tavaly is éreztük, éppen ezért tartottuk legfontosabb­nak az ésszerű, takarékos gaz­nak általános iskolát, óvodát, a helyi öregek napközi ottho­nának és az úttörők boglár- lellei járási táborának is varrtak már takarókat, pár­nákat, matracokat. A KISZ- esek is bátran kopogtathatnak ajtajukon, eddig még nem távoztak üres kézzel.. Érdemes még egy dologról szólni: a konfekcióban szinte ismeretlen fogalom a fluktuá­ció, legfeljebb gyermekgondo­zási segélyre mennek el a fia­talasszonyok, s csak néha for­dul elő, hogy a család mellett nem tudják tovább vállalni a bejárást. Azt, hogy évek óta törzsgárda dolgozik a varró-, szabászgépek mellett, nem utolsósorban éppen a szocia­lista brigádmozgalomnak, a jó közösségnek köszönhető. I dálkodásit. Az eredmény nem maradt el: 5,1 millió forintos nyereséggel zártunk. A földdel, növénnyel, állat­tal gazdálkodó ember opti­mizmusa mindig visszatér az új évvel, az időjárási tényezők kedvezőtlen hatását is be­kalkulálva mindig a jobbra számít. Töpreng, módosít — és a maximálisát reméli. Néz­zük, mire számítanak a tan­gazdaságban ? Elszánt akarat — Búzát 2 ezer 66 hektáron vetettünk el az ősszel Eddig jól telelt a növény. Hektáron­ként 50 mázsás termésátlagra számítunk. Magborsót 1130 hektáron vetünk a tavasszal, s nagyon bízunk benne, hogy legalább 26 mázsa terem hek­táronként. A zöldborsót 582 hektáron termeljük, 42 mázsás átlagot terveztünk. — A cukorrépa termesztését egyelőre megszüntetjük, mivel gépei amortizálódtak, helyette mintegy 300 hektáron napra­forgót termesztünk. Növeljük a paradicsom vetésterületét, a tavalyinál harminc hektárral nagyobb területen, 152 hektá­ron kerül földbe a magja. A tömegtakarmány-ellátás to­vábbi javítására 650 hektár silókukoricát vetünk, ez is száz hektárral nagyobb a ta­valyi területnél. — Az állattenyésztésben a tehénállomány nem növek­szik, a sertéslétszámot viszont emeljük. Épülő, s részlegesen már üzemelő fenyőharaszti telepünkön az év végéig 770- ről 1100-ra növeljük a koca­létszámot, s a tavalyinál több hízósertést adunk. A termelési tanácskozásokon elhatároztuk, hogy el kell érnünk a koráb­bit megközelítő nyereségszin­tet, ami csak sok munka árán születhet meg, de közössé­günk akaratát, elszántságát látva, bízom benne, hogy si­kerül. Fehér István Öiven éve együtt Ötven évvel ezelőtt volt ilyen hideg a március eleje, emlékezett betegágyánál Gyü- gyei Ferenc, aki éppen fél évszázada lépett házasságra feleségével, Kravsz Máriával. A házaspárt e jelentős évfor­dulón, amely a nemzetközi nőnapra esik, négy gyerme­kük és nyolc unokájuk kö­szönti majd. Állatorvosi ügyelet Gödöllőn, Erdőkertesen, Isa- szegen, Kerepestarcsán, Mo­gyoródon, Nagy tárcsán. Pé­celen, Szadán, Veresegyházon 9-én, vasárnap: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld s. 16. Aszódon, Bagón, Domonyban, Galgahévízen, Ikladon, Karta­lon. Túrán, Valkón, Vácegre- sen, Vácszentlászlón, Versa­gen, Zsámbokon: dr. Dóka József, Vácszentlászló, Kos­suth u. 3. Szombati jegyzet Jelzések Nem filozófustól hallot­tam a példát, amit most közreadok, de ha tehetném, tiszteletbeli tudósi diplo­mát adnék kitalálójának, a már meglévő, a testnevelői mellé. A tömegsportról be­szélgettünk vele, e nehe­zen mozduló, lehetőségei­ben és hatásában ma még sok helyütt gyerekcipőben járó mozgalomról, amit nem most ajánlott először sem ő, sem más, a nagy­érdemű figyelmébe. De lássuk a példabeszé­det. Mit csinálunk, ha egy­szer csak észrevesszük, fáj a fogunk. Eleinte. szinte bizonyos, oda sem hederí­tünk, s tisztelet a kivétel­nek, még akkor is halászi­juk, húzzuk az orvoshoz menetelt, amikor már fáj­dalomcsillapítót kell szed­nünk. Ha megkérdik tő­lünk, hogy miért nem hú- zatjuk ki, miért nem tö- metjük már be, vagy a fé­lelmünkre hivatkozunk, vagy az időhiányra. Ja, ha nekem arra időm vol­na, akkor hetente beugra­nák a fogorvoshoz egy kis ellenőrző vizsgálatra. De ugyebár nincs időm. még meghalni se. Aztán, amikor úgy adó­dik, hogy egy éjszakát töl­tünk kínok között, más­nap már az elsők között vagyunk a sorban. csak minél előbb jöjjön az eny­hítő injekció, a megváltó húzószerszám! De nincs itt valami ellentmondás? Ho­gyan lett időnk mégis, hir­telen, minden külön szer­vezés nélkül? Saját ká­runk bizonyítja, igenis van, s kell is időnknek lenni egészségünk védelmében. Márpedig a mozgás, keli-e ilyen részletesen ma­gyarázni. hiszen iól tudjuk, egyik, fenntartónk, rugal­masságunk, erőnk újrater­melője, álljunk gép mellett, vagy üljünk íróasztalnál, vagy iskolai padban. egyre megy. Példaadóm nem hagyott sok időt morfondírozni. Lelkes ember, aki él-hal hivatásáért, a sportért, a nevelésért, s rögtön lefor­dította a precedens jelenté­sét. Vagyis ugyanúgy va­gyunk a testedzéssel is, mint a fogfájással, meg a levélírással. Tudjuk, hogy nem szabad halogatni. s mégis ezt tesszük. Egészen addig, amíg az első. ko­moly baj ránk nem ijeszt. Mert amíg csak a jeleit ta­pasztaljuk, hogy kövérek lettünk, hogy emeletmászás közben kihagy a szívveré­sünk. hogy nyugtalanul al­szunk, s, hogy erőnkből nem futja már annyira, mint korábban, rá se he­derítünk, a figyelmeztetés­re. „Ugyan kérem, hiszen ha időm lenne, dl hát ugye, meghalni sincs!’ Mekkora tévedés! Sokunk­nak, ha így folytatjuk, le­het, hogy már csak arra lesz időnk. Fogadjuk hát meg a ta­nácsot, hiszen csak a szem­léletről van szó. Nem is hinnénk, hogy ilyen egy­szerű: nem szabad vára­kozni. ennyi az egész. De ezt sem én találtam ki, hanem a tömegsportról tá­jékoztató szakember: aki­ket egyszer sikerült isten­igazából jókedvre deríteni a sportpályán, a parkban, az uszodában, azokat már később sem kell nógatni. S előbb-utóbb ők lesznek azok, akik lelkes propagá- torai a mozgásnak, a ko­cogásnak, a kondicionáló tornának. Mert ilyenekre van a legnagyobb szükség, akik el tudják hitetni az emberrel, hogy igazuk van, hogy ezt kell tenni. S nem­csak a sportban. Gáti Zoltán Üzemi közművelődés Előadás, szabadegyetem Küldött- és közgyűlések Vízgazdálkodási segédlet Mennyi a növények igénye? Nincs fluktuáció A brigádmozgalom összetart KÖSZÖNTJÜK NŐI VÁSÁRLÓINKAT A NEMZETKÖZI NŐNAP ALKALMÁBÓL! A MŐI ÉS BAKFIS HARISNYANADRÁGOKAT 2070-OS ÁRENGEDMÉNNYEL ÁRUSÍTJUK a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat gödöllői divatáruboltjában: Szabadság tér 7., aszódi divatáruboltjában: Kossuth Lajos u. 83.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom