Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Alapvető változások A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1980. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Importból — export Jól teleltek a kalászosok Jól teleltek a kalászosok a va- sadi Kossuth szövetkezetben. Már végezitek a 97 hektár­nyi búza fej trágyázásával és a 88 hektáron termesztett rozs is megkapta az éltető tápanya­gokat. A tagi gazdaságokban is jól halad a tápanyag visszapót­lása. A nagyteljesítményű gépek egyelőre még nem merészked­nek rá a táblák®*, mert nem tudnak megbirkózni a fagyott talajjal. Vasadon csakúgy, mint a járásban másutt is, az időjá­rás enyhülésére várnak a me­zőgazdasági szakemberek. Jól kamatozó szellemi tőkével Ujabb/ gazdaságosabb termékek Művelődési ház Bélyeggyűjtő fiatalokat várnak A Politechnika Ipari Szövet­kezet ©cseri részlege nemcsak a termelés nagyságrendje miatt, hanem a foglalkoztatott dolgozók, az üzemelő gépek számát tekintve is kiemelae- dik a többi közül. A szövetkezet legismertebb termékei a különböző okitató- jellegű, logikai készséget fej­lesztő és szórakoztató játékok. Ezenkívül gyógyászati segéd­anyagok és műszaki kiegészítő cikkek alkotják a termékská­lát. Áruik a külföldi piacokra is eljutnak, a tőkés export ér­téke tavaly elérte a 2 millió dollárt, s a Üivitel az idén vár­hatóan növekedni fog. — Mi foglalkoztatja ilyenkor az év elején leginkább a szak­embereket? — kérdeztük Ács István részlegvezetőitől. — Természetesen a termelés alakulása. Most éppen azon bosszankodunk, hogy többre lennénk képesek, mint ameny- nyit a kereskedelem elvár tő­lünk. Tavaly 40 féle játékot hoz­tunk forgalomba, az idén is szeretnénk néhány új­donsággal kirukkolni, de a Triál ezekben a játékín­séges időkben — emlékszünk még a karácsony előtti sor- baná'llásra —, egyszerűen nem rendel aranyit, amennyit szál­lítani tudnánk. — Ez azt is jelenti, hogy nincs kihasználva a teljes ka­pacitás? — Dehogy nincs;, csak éppen a jövőre is gondolná kell. Ha már a lezsürizett, árazott, a Triál által is elfogadott játé­kokkal nem tudjuk megtölte­ni a piacot, akkor milyen re­ményeink lehetnek.áz új ter­mékeinkkel kapcsolatban? Saj­nos nem túl szívderítőek, pedig az újra, az ismeretlenre min­dig szükség van, mert csak így tudunk versenyben marad­igen biztatóak. De nem biztos, hogy évek múlva — mire si­kerül egy jó minőségű anya­got szállító partnert találni — •még fennállnak majd ezek a kedvező lehetőségek. Ezért volna szükségünk az importra. Talán nem is olyan nagy ké­rés ez, hiszen ha azt vesszük, hogy a szövetkezet 30---35 fo­rint körül termel ki egy dol­lárt. akkor népgazdasági szem­pontból nézve még import árán is érdemes exportálni. Főként így van ez, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a dollárkitermelés nem köt le szellemi tőkét, mert felada­tainkat főként betanított mun­kásakkal oldjuk meg. — Sajnos a másik területen* a gyógyászati segédeszközök gyártásánál is kísér ez a prob­léma. A BIGGÄL gyógyszer- gyár nagyszabású licenc-szer- ződést kötött egy NSZK céggel „porózus” sebtapasz — nem fülled be a seb alatta — gyártá­sára. Ennek festett műanyag­burkát mi készítjük. Saját erő­ből célgépeket fabrikáltunk hozzá, amelyek jód és hatéko­nyan dolgoztak. Ezt látva a BIOGÁL is „beszállt” a ma­ga fejlesztési alapjával. Folyamatos lehetne a ter­melés, ha nem hiányozna itt is a megfelelő anyag, de főként a színes festék. Mivel pedig hiányzik, a termelés nem folyamatos. Ez hátrányos nekünk, mert töb­bet is tudnánk gyártani és hát­rányos a BIOGÁL-mak is, mi­vel termékkel fizet, s így csak lassabban tudja törleszteni adósságát. Ebből következik, hogy más piacra sem tudja te­ríteni az árut, — Megoldottunk már szám­talan olyan gondot, amely aka­dályozta a termelést: megszer­veztük a munkáit, viszonylag jó a gépparkunk, az emberek rendesen dolgoznák, a bérszín­vonal magas, még büfét is lé­tesítettünk az üzem területén. Ezek mind rajtunk múltaik, de amivel most küszködünk — s bizonyára nem vagyunk ezzel egyedül —, ahhoz már nem elegendőek a saját lehetősé- gemlk. Az idén tovább bővül, gya­rapodik Káptalanfüreden a járási Ságvári Endre úttörőtá­bor. Az elmúlt évben jelentős mennyiségű társadalmi mun­kával elkészült a tábor 120 adagos konyhája, az ehhez kapcsolódó ebédlő és foglal­koztatótermek. A járás úttörőinek nyári üdültetését biztosító tábor 1980-ban is tovább épül, kor­szerűsödik, hogy ezáltal ele­get tegyen a megnövekedett igényeknek. A járás ifjúkom­munistái társadalmi munka­akciókkal és szakipari munká­val korszerűsítik a raktárépü­leteket, faházakat és a tábo­rozás kezdetére felújítják az úttörőtábor szennyvízhálóza­tát. Az ipari és mezőgazdasá­gi üzemek, intézmények kol­lektívái pedig elvégzik a fa­házak felújítását, cseréjét. Az anyagi lehető0 égek függvényé­ben emellett várhatóan, éven­te sor kerül 5—7 új és mo­dern faház felállítására. Az idei táborozási idényre Alapfokú angol nyelvtanfo­lyam indul a monori művelő­dési házban március 6-án, csütörtökön, 18 órakor, ahová jelentkezőket még elfogadnak. Ugyancsak március 6-án várják a művelődési ház klubtermében az ifjú bélyeg­barátokat, 15 órára. Ebbe a szakkörbe 18 éves korig je­lentkezhetnek a fialtatok. megoldódik a járási tábor fel­gyülemlett hulladékának el­szállítása is a balatonalmádi nagyközségi közös tanács jó­voltából. A táborozási idény­ben a helyi tanács költségve­tési és szolgáltató üzeme vál­lalja az összegyűlt szemét fo­lyamatos elszállítását. A rég­óta gondot jelentő szennyvíz elszállítása is megoldódik 1980-ban a Veszprém megyei Tanács szakigazgatási szervei­nek segítségével. Ezután a tá­lbort fenntartó tanácsok meg­rendelése és igénye alapján a pápai Talajerögazdálkodási Vállalat gondoskodik majd az összegyűlt szennyvíz folyama­tos szippantásáról és az elszál­lításról. Az újabb korszerűsítés és felújítás után a járási úttö­rőtábor megszépülve várja majd júniusban a vidám nya­ralást kedvelő piros nyakken- dős sereget, hogy otthont nyújtson számukra a kéthe­tes, jól megérdemelt pihenés­hez. Kövess László Tovább szépül a tábor Értékteremtő összefogás Megoldódik sok régi gond ni. — Milyenek az exportkilá­tások? — A helyzet ott is hasonló, csak még fonákabb. Még ta­valy szeptemberben aláírtunk egy amerikai exportszerződést és kooperációs partnereinktől *nem sokkal utána megrendel­tük a szükséges anyagokat is. Anyag persze nincsen, a VEGYTEK nem szállít, itt ál­lunk befürödve. Tisztában va­gyunk vele, hogy ebben sze­repe van annak is, hogy exportunk egyben import­igényes, magyarán: termé­keink alapanyag-szükség­letének jelentős hányada a tőkés országokból szár­mazik. Nem passzióiból, hanem a mi­nőségi követelmények miatt vásárolunk tőlük, vennénk mi a szocialista országokból is, ha kapnánk, de ez csak elvetve sikerül. — Hazaival nem lehetne ki­váltani a drága importanya­got’ — Gondoltunk rá, de egye­lőre a hazai alapanyagok még nem olyan minőségűek, ahogy azt a világpiacon megkíván­nák tőlünk, következésképp nem tudjuk azokat felhasznál­ni. Egyedül a Tiszai Vegyi­kombinát gyárt az olaszhoz hasonló propilén készítményt, de műbizonylatot — a termék sajátosságait. jellemzőjegyeit tartalmazó dokumentumot — nem tud róla adni. Biztosítot­tak bennünket afelől, hogy az kiváló termék, éppen olyan, amire szükségünk lenne, de látatlanban, pusztán a biza­lomra éojtve nem lehet üzle­tet kötni. _ Pedig nemcsak arról van sz ó. hogy megtartsuk az ame­rikai rviacot, hanem Nvuapt- Euróvába is szeretnénk betör­ni. Erre meg is volna minden lehetőségünk, mert a jelzések Járásunk küldötte Érezhető a forrás közelsége „Nagyobb lépésekkel juthatunk etőre" 5 Vannak emberek, akik | mellett a forrás közelségét 1 érezni. Csendben beszélnek, | válaszolnak, de szavaikban | szinte kézzelfoghatóan ott | az erő, a fáradhatatlanság, | az energia, a kiapadhatat- = lan akarat. — Tizennyolc éve lakunk, élünk Üllőn. Kissé tekervé- nyes utón jutottam ide. Be­rettyóújfaluban érettségiztem, aztán Csókmöre kerültem ké­pesítés nélküli pedagógusként. Ütt ismerkedtem meg a fér­jemmel, akinek szülei *ezen a tájon szerettek volna házat venni. Üllő tetszett meg nekik is, nekünk is, eljöttünk ve­lük ... Ha egészen egyszerűen kívánnám elmondani, hát mindössze ennyi a történet. Ám ez így túl könnyű lett volna... Bizonyítás Hallgatunk, cigarettafüst ús. _k a levegőben. A fiatal- asszony az íróasztal lakkozott lapjára teszi a kezét, s mintha hirtelen messzire nézne. — Engem a nagyanyámék neveitek. Szüleim elváltak, s anyám, aki újra férjhez ment, engem négyévesen valahogy ottfelejtett, mostohaapám a saját/ gyerekei mellett nem­igen tűrte az én jelenlétemet. Sokat dolgoztam. Mindig dol­goztam, nekem mindig bizo­nyítanom kellett, hogy érde­mes vagyok valamire: az élet­re, a nevelésre, a továbbtanu­lásra ... Nagyszüleim gazdál­kodtak, parjasztok voltak, s nekem már gyerekként ott volt a helyem mellettük, a mezőn, a krumpliföldön, az állataiméi... Tizenhárom éves voltam, amikor meghalt a nagyrnama. Nagyapám és agg­legény nagybátyám mellett maradt rám akkor a háztartás minden gondja, s még úgy is csupán két négyesem volt nyolcadikban, a többi ötös. Az osztályfőnököm segített akkor kikönyörögni anyáméktól, hogy gimnáziumba mehessek. Beleegyeztek. Amikor máso­dikos gim ’’sta lettem, meg­halt a nagyapám is. Anyámék- hoz kerültem, s ettől kezdve méginkább, még- erősebben kellett bizonyítanom: én al­kalmas, én érdemes vagyok ■arra, hogy taníttassanak ... Az ablakon déli verőfény ömlik a szobába, a műúton halk zúgással úszik a jármű- folyam. Küzdelmes évek — Érettségi után tanítani kezdtem, 800 forintból albérle­tet fizettem, éltem, ruházkod- t'am. Két „nincs” házasodott össze az esküvőnkön, s mára azt mondhatom: a magánéle­temmel elégedett vagyok. Igaz, ez is alaDos küzdésbe került. A nagy fiammal, aki most 15 éves, húsz hétig maradtam otthon, hiszen a gyes még is­meretlen volt. Ügy államvizs­gáztam, hogy a nyolchetes gyereket cipeltem magammal Nyíregyházára, s a tétel kihú­zása előtt ki kellett kéredz- kednem szoptatni. A prof úgy lehordott, hogy alig álltam a lábamon: mit képzelek, így akarok magamnak előnyöket szerezni? A kisebbik fiam születésekor építkeztünk, iák­kor kaptuk a pedagógusköl- csönt... A két gyerek renge­teget betegeskedett, s én is szinte már beteg voltam, any- nyira vágytam emberek, közé. A férjem Pestre járt dolgozni, én osztályfőnök lettem. Tanul­tunk mindketten, tanulunk most is, ő technikusi okleve­let és két szakmát szerzett, most marxista—leninista esti egyetemre jár. Én, mivel ma­tematika-fizika szakos vagyok, s számtalan tantervmódosítást kellett megérnem, egyre-más- ra jártam a továbbképzése­ket ... Azt hiszem,’ mindket­ten nagyon teherbírók va­gyunk. Csináltuk. Bírtuk. — Üllőt nagyon megszeret­tem. A családlátogatások so­rán alkalmam volt megismer­ni az itt élőket, gondjaikat, mindennapjaikat. Régi tanít­ványaim ma is felkeresnek, jó érzés, hogy a névnapomon tizenöten* is beállítanak, s nem múlik el ünnep a képes­lapjaik, az üdvözletük nélkül. Sokat kaptam itt — és igyek­szem sokat adni. Megtanul­Kulturáltabb körülmények Az új 22 munkahelyes ren­delőintézet alapjaiban változ­tatta meg Honor, de az egész járás egészségügyi ellátottsá­gát. Már csak rossz emlé­keinkben kísért olykor a ré­gi rendelő ideges betegekkel és túlhajszolt orvosokkal ter­hes képe. A jelen sokkal megnyugta­tóbb. Igaz, a betegek száma nem csökkent, előfordul, hogy várakozni kell a szakrendelé­sen, de ez a várakozás már kulturáltabb, nem hasonlítha­tó a múlthoz. A kezelésre szo­rulók eloszlanak a tágas, vi­lágos folyosókon, ülőhely is akad bőven, a büfében min­dig találni inni- és harapni- valót. A rendelők korszerű felsze­relése sokat segít az orvosok­nak a jobb betegellátásban. Igaz, néhány szakorvos • még mindig hiányzik, de tavaszig ez a probléma is megoldódik. Képünkön a bőrgyógyászat két asszisztense, Bihari Lajos- né és Veres Lászióné látható munka közben. A betegektől levett vér összetételét vizsgál­ják a laboratóriumban. Kézilabda Rákóczi Kupa Gyomron Szolnok megyébe, Túrkevére látogattak a gyomról kézdlab-' dások, ahol a városi 'sportcsar­nokban játszottak előkészületi mérkőzést az ottani megyei I. osztályú bajnokság második helyezettjével, a Túrkevei AFIT csapatával. • A mérkőzés jó iramú, ke­mény játékoit hozott, ami vé­tam, hogy akarattal, némi le­mondással minden, valóban minden megvalósítható, elér­hető, bár ezt nagyon sokan nem érzik. Saját példával • A mostani fiatalok érzé­sem szerint túlságosan is so­kat kapnak anélkül, hogy azért igyekezniük kellene tenni is valamit... Az ember a saját példájával persze so­kat segíthet. Hogy mást ne mondjak: a szétszórt, régi is­kolák helyén felépült az új, a korszerű, óriási összefogással. De ott lapátot fogott az isko­laigazgató, a tanácselnök ... S amikor az óvodát kellett meszelnünk, szóltam én is: tudok meszelni, aki nem ért hozzá, azt megtanítom, csinál­juk! A könyvesház építésekor ugyancsak össze kellett fog­nunk. De Üllőn a társadalmi munkában hallatlan erők rej­lenek. Jó, hogy ebben a nagy­községben, amelynek ipara sincs, munkásai csaknem mind bejárók, mozgósítani lehet a célok megvalósításáért. Nem könnyen, persze, de ha azt mondjuk: ez az elképzelésünk, ezt adjuk mi — s csak ezután kérünk segítségét, nagyobb lé­pésekkel juthatunk előre. | Zsila Lászlóné, az MSZMP | üllői bizottságának titkára | IS esztendeje él Üllőn. § Pedagógusként volt tanács- = tag, vb-tag, szakszervezeti 3 bizottsági titkár — a köz- ! életi funkciók sorában bi- I zonyította, hogy tenni ér- I demes a közösségért. Ma § ott ül a megyei pártérte- | kéziét küldötteinek sorá- | ban. Vannak emberek, akijt = mellett a forrás közelségét | érezni. Zsila Lászlóné — 3 ilyen ember. Koblencz Zsuzsa gül a túdkeveieik 23-19-es győ­zelmével végződött. A vendég­látóik mám (kevesebb, minit ti­zenkét hétméterest dobiak, míg a gyömrőiek csak kettőt A csapat javuló, bár még mindig idény eleji formát mu­tatott. A mérkőzés elsődleges tanulságai: a védekezést és a csapatjáték biztonságát kell erősíteni. ★ Március 22-én nagyszabású kézilabdatornára kerül sor Gyomron. A helyi spoirtegye- sület megrendezi a Rákóczi Kupát, amelyre négy csapat nevezett be. Ezek szerint az NB Il-es. Tiszaföldvár, a megyed bajnokságban szereplő Dunai Kőolaj, • továbbá Pécel és Gyömrő csapatai küzdenek a kupa elhódításáért. G. L. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron: központi ügyelet (Stéinmetz kapitány u. 12, telefon: 26.), Monoron, Mo- nori-erdőn, Csévharaszton, Va­sadon és Péteriben: központi Ügyelet (Monoron, az egész­ségházban), Maglódon és Ecse- ren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: köz­ponti ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Úriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Üllőn: dr. Balázs László, Ve- esésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga Dénes, Pilis, Kossuth Lajos u. 49. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12-től 16 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos cigién.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom