Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1980. FEBRUÁR 16., SZOMBAT Épült, szépült, gazdagodott... Az élet beszédes számai A szentendrei járás fejlesztését meghatározza, hogy hét település az agglomerációs övezethez tartozik, hogy évente mintegy 5 százalékkal növekszik a lakosság sza­ma, valamint az. hogy sok, mintegy 5 ezer fő az ideig­lenes lakos. A felsorolt tényekből egyértelműen követ­kezik a fejlesztés iránya is: lakásépítés, lakó- és üdülő- területek közművesítése, valamint iskolai tantermek építése, óvodai helyek gyarapítása. örvendetes, hogy az elmúlt időszakban a tervezett 1750 lakás helyett százzal több épült. Talán ennek is köszönhető, hogy a járásban három- és többszobas la­kásokban él az emberek fele. Megyei szinten is jelentős eredmény az, hogy a laká­sok majdnem felében van vízvezeték. A csatornaháló­zatba viszont az épületeknek csak a két és fél százalé­kát kapcsolták be. Ugyancsak örvendetes, hogy Visegrá- dón megkezdődött a csatornahálózat építése és hasonló tervek készülnek Budakalászon is. Az általános iskolai tanulók számának növekedése miatt a felépülő 22 tanterem csak a szintentartást tudja biztosítani. Mégis eredmény ez, mert még így is hal tanulóval kevesebb jut egy járási tanteremre, a megyei átlagnál. A tervezett 225 óvodai hellyel szemben vállalati és tanácsi összefogással 250-et sikerült létrehozni. A járás­ban ma az óvodáskorú gyerekek 77 százalékának jut hely az óvodában. Jelenleg gond csak Pomáz nagyköz­ségben van, ahol a gyerekek 57 százalékát tudják csak felvenni. A felvillantott eredmények is bizonyítják, hogy a já­rásban a nehézségek ellenére is folyamatos az előre­haladás. Az elmúlt esztendőkben di­namikusan fejlődött a járás gazdasága. Ezt elősegítette az a következetes, tervszerű mun­ka, amellyel a XI. kongresszus határozatait megvalósították az üzemek, szövetKezetek. Meghatározó ipari üzemek A járásban húsz gazdasági egység működik, es meghatá­rozó az ipar. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat az országo­san kiemelt negyvenkilenc nagyvállalat egyike. A gyár az utóbbi a esztendőben hatszáz­millió forintot fordított fej­lesztésre. Legjelentősebb beru­házásai: 144 SZTB szovjet automata szövőgép, 17 500 négyzetméter kapacitású poz- dorjabútorlap-üzem, a zsineg­es vastagfonal-gyár. A lemter- melés mennyiségének növelé­se és minőségének javítása ér­dekében 1977. január elsején létrehozták a budakeszi len- rosttermelési rendszert, s ma már csaknem 8 ezer hektáron termelik ezt a növényt jó minőségben. Az utóbbi idő­szakban javult a vállalatnál a devizakitermelési mutató, az összes export mintegy 23 szá­zalékkal növekedett. A tőkés kivitel értéke ma már eléri az évi 8 millió dollárt. A járás másik nagy ipari üzemében, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi gyárában befejeződött a termékszerkezet átalakítása. Csökkent akártolt szövetek aránya. Átadták az ezer tonna évi teljesítményű fésűs fonodát, amely szinte­tikus kötőfonalat gyárt. Húsz szovjet automata szövőgépet állítottak be, s ma már a gyár minden terméke gazdaságos és keresett cikk a piacon. Kooperáció a szövetkezetekben Jelentősek a járás szövetke­zetei is. A megváltozott gazda­sági körülmények azokat is továbblépésre kényszerítették: a termékszerkezettel is igazod­nak a változó igényekhez. A pomázi írószer Szövetke­zet például csökkentette a rostirónok gyártását, növelte a műanyag és a Sax termékek arányát. Megszüntette a gaz­daságtalan gomb, pvc-szőnyeg és poliészter előállítását, de új termékként bevezette a gémkapcsot, a zsírkrétát és a videotipet. A pomázi Háziipari Szövet­kezet csökkentette a konfek­ció- és a divatárucikkek ará­nyát, növelte az ipari szolgál­tatást és a fóliahegesztő gépek gyártását. A Pest megyei Lakatosipari Szövetkezetnél a csavarok, szegek és az ipari fémtömeg­cikkek készítése mellett a kü­lönféle vasalások és szállító- eszközök gyártása növekedett. Űj termékeik az ipari fémsze­relvények és az emelő-szállító berendezések, ma már kere­sett és gazdaságos cikkek. A Visegrádi Faipari Szövetkezet fejlődése töretlen, hiszen ma is a változatlanul gazdaságos, a tőkés piacon is keresett ko­lonial bútorokat gyárt. Feltétlenül hasznos az utób­bi időben az ipari szövetkeze­teknél elkezdődött folyamat, a koperációs tevékenység és a gazdasági együttműködés ki­alakítása. Erre jó példa az írószer Szövetkezet és a Sax kooperáció, vagy a Lakatos- ipari Szövetkezet és a PEFÉM együttműködése. Kétmilliárd a mezőgazdaságból Jelentős a járás területén a mezőgazdasági tevékenység is. Amíg 1974-ben 11 gazdaság működött átlag 920 hektáron, jelenleg öt termelőegység gaz­dálkodik átlag 2100 hektáros területen. A mezőgazdasági termelés értéke meghaladja a kétmilliárd forintot, a hat év­vel ezelőtt 1 milliárd 200 mil­lió forinttal szemben. A szántóföldi növényter­mesztés az állattenyésztés igé­nyéhez igazodott Csaknem 20 százalékkal növekedett a tö­meg- és szálas takarmányok aránya, e ebből adódóan 14,5 százalékkal csökkent a búza vetésterülete. Az Óbuda Tsz budakalászi növényházaiban három és fél hektárral nőtt az üveg alatti zöldségtermesz­tés és palántanevelés.­A mezőgazdasági szövetke­zetek és a járási ÁFÉSZ kö­zös tevékenysége megállította a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésében az évtized első éveiben bekövetkezett ha­nyatlást. Termelésük öt év óta folyamatosan növekszik, segít­ve az áruválaszték bővülését. Fejlesztés a szigeten A tizenháromból egy Szigetmonostor délen a szi­get utolsó, 1294 lakosú közsé­ge, 132 hold területen. Köz­igazgatásilag idetartozik Ko­rány is, a maga 260 holdnyi határával, amelyen 1700 te­lek van. Kétarcú község, a régi faluból és az üdülőterü­letből álL Múltja, de jelene is kettős. Nem is olyan régen még az árvízveszélyek állandó, fenye­gető valóságának közelében élt, ma kiépített gátrendszer védi a lakosság életét, hajlé­kainak épségét. A község ősz­től tavaszig bezárkózik, ta­vasztól őszig kitárulkozik. Nyáron ez a terület üdülő- paradicsom. Szigetmonostort ma a Duna két oldalával, a vácival és a szentendreivel, jól működő komprendszer köti össze. A folyó nem elválaszt, hanem csak jelez: Szigetmonostor nem akármilyen, hanem szi­geti község. Gondjai is szige­tiek. Szezonban minden kell. Azonnal! Jó közlekedés, bősé­ges ellátás. Víz, villany. És ha nincs szezon? Akkor ugyan­ezek a gondok, de jóval ki­sebb az igénylők hangereje. A helyiek türelmesebbek. Is­kola, úthálózat, ivóvíz, orvosi rendelő és lakás, villany — várják bizakodva. A bizalom­nak alapja van. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a fejlődés átjött a Dunán, s letelepedett itt a szigeten is. Átadták a 200 négyzetmé­ter alapterületű ABC áruhá­zát, kiépültek az utak, a jár­dák. Elkészült az összekötő út Szigetmonostor és az alsógödi révállomás között. A községnek szép iskolája van, ahova Póc.smegyerről is hatvankét nebuló jár. Ebben az évben elkészül az iskola elektromos hálózatának teljes felújítása, és a tornaterem is, községi erőből, valamint a la­kosság társadalmi munkájá­val, idén meglesz az orvos­lakás és rendelő tervdo­kumentációja. A községnek fejlesztésre mindössze 3,5 millió forint áll rendelkezésre... Számadás öt esztendőről Eredményekkel és gondokkal telt öt esztendőt tesznek mérlegre a szentend­rei járás kommunistái a holnapi párt­értekezleten. Eddig sem volt könnyű azoknak a feladata, akik szív­ügyüknek tekintik a terület gazdagodá­sát. Nem lesz köny- nyű a dolguk a jö­vőben sem, de ez természetes is. A sok jellegzetességű járás, sok jellegze­tes gondot is ad. Virágzik az ipar és a mezőgazdaság. A községekben há­rom nemzetiség él, dolgozik, ápolja ha­gyományait, anyanyelvét. Visegrád a múltat idézi, Leányfalu Móricz Zsig- mond és Gyulai Pál emlékét, Szigetmo­nostor a munkásmozgalom örökét őrzi. A járás lakosai szedetik szülőhelyü­ket, s ezt a szeretetet meg is mutatják: felhívás társadalmi munkára — soha­sem marad visszhang nélkül. Tizenhárom községből tizenkettő or­szágosan kiemelt üdülőterület, ahol ta­vasztól késő őszig a kirándulók, nya­ralók tömegei keresik a pihenést, a nyu­galmat. A táj festői szépsége hívja a külföldi látogató­kat: idegenforgalmi nevezetesség ez, messzeföldön is. A tizenhárom köz­séget a járási párt- bizottság s a járási hivatal sajátos esz­közeivel, számos láthatatlan, mégis érzékelhető fonallal köti össze, fogja egységbe. Ez a ti­zenhárom, sokszínű, eltérő adottságú, jellegű, mégis hasonló község — a szentendrei járás. Az MSZMP XI. kongresszusa óta el­telt esztendők megvalósult tervei, vagy még nem teljesült elképzelései mind a plénum elé kerülnek holnap. Egy biz­tos: a kemény munkával elért eredmé­nyekre büszke lehet minden ember a járásban. Cél: a zavartalan ellátás Étel, ital a nyárra A Szentendrei Áfész ellátó és szolgáltató tevékenysége kiterjed a járás egész terüle­tére. Nagy figyelmet fordíta­nak a szigeti, a Dunakanyar- beli és a pilisi kiránduló kör­zetekre. Indok: a nyári ide­genforgalmi főidényben jelentősen nö­vekszik az odalátogatók száma. Köztudott, hogy a áfésznak sok, kis alapterületű, korsze­rűtlen boltja, vendéglátóipari egysége van, és a nagyobb követelményeket ezekkel az üzletekkel kell majd kielégí­teni. Ezt a hálózatot hogyan készítik fel a nyári főidény­re? A múlt hónap végén az áfész igazgatósága megtár­gyalta, s elfogadta az idegen- forgalmi szezonnal 'kapcsola­tos intézkedési tervet, amely a tennivalókat négy csoport­ba foglalta. Az első az áruforgalommal kapcsolatos teendőket szabá­lyozza. Előírja, hogy időben megállapodásokat kell kötni a nagykereskedelmi vállalatok­kal a kiemelt ellátás érdeké­ben, és biztosítani a vasárnap is nyitva tartó egységek áru­ját. Meg kell teremteni a fo­lyamatos szállítás feltéte­leit Is. A zökkenőmentes üzemelte­tés érdekében már most gon­doskodnak az idényjellegű üzletek személyzetéről, és a nyitásig be kell fejezni a szükséges karbantartási mun­kákat. A legnagyobb gond a kar­bantartás és a felújítás, hi­szen az áfésznek csak egyet­len 30 fős karbantartó brigád­ja van. Ezért a karbantartás kezdetét előrébb hozták, s a feladatokat Visegrádra, Duna- bogdányra, Tahitótfalura, Pócsmegyerre. Szigetmonos­torra és Pilisszentlászlóra összpontosítják. A munkák május 30-ig befejeződnek. A4 áfész vezetői tisztában vannak azzal, hogy a zavar­talan üzletmenetet nagymér­tékben elősegíti a folyamatok el­lenőrzés is, amely kiterjed a nyitvatartási idők betartására, a tisztaság­ra, az ellátás zökkenőmentes­ségére, valamint a kereskedel­mi és vendéglátóipari munka színvonalára. Tizenhét körzet Egészségügy j A szentendrei járás lakói-» I nak egészségügyi ellátása J alapvetően biztosított. Tizen- I hét körzeti orvos, öt körzeti I gyermekorvos dolgozik a já- ! rásban. Egy orvosi körzetre 2890 fő lakos jut. A községekben 11 fogorvos rendel. A Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalatnál, az Óbuda Termelőszövetkezetben főállá­sú üzemorvos, a Hazai Fésűs- fonó- és Szövőgyárban, va­lamint a Pilisi Parkerdőgaz­daságban részállású orvos lát­ja el á betegeket. Jelenleg még gondot okoz, hogy több helyen a gyermekorvosi teen­dőket a körzeti orvos látja el. Felajánlották A dosszié tanúsága Csörgő Mihálynak, a Kék Duna Szakszövetkezet párt- bizottsága titkárának íróasz­talán le.uszix egy iratgyűjtő: felajánlások. Nyilván azért kell a dosszié, hogy a sok papír csoportosítható legyen. Kétségtelen, a gyűjtőben rend van, de mégsem ez a lényeg, hanem az, amit a ka­tonás rendben sorakozó ira­tok elárulnak. A járásban la­kók, az ott dolgozók maguké­nak vallják környezetüket. Az Augusztus 20. szocialis­ta brigád a XII. pártkong­resszus tiszteletére 260 óra; a Traktorüzem brigádja a szigeten épülő KISZ-tábor építéséhez 200 óra, a Nógrádi Sándor szocialista brigád a Magyar—Szovjet Barátság pi- henópark építéséhez 100 óra, az Április 4. szocialista bri­gád a XII. kongresszus tisz­teletére 160 óra, a Ságvári Endre szocialista brigád ugyancsak a kongresszus tisz­teletére 96 óra társadalmi munkát ajánlott fel. Ez a kis felsorolás, koránt­sem törekedett teljességre, csak jelez. Egy helyről gyűj­tött adatokkal akarja bizonyí­tani azt, hogy a járás beliek e lelkes kezdeményezései is segíteni akarják a fejlesztési gondok megoldását. Már megvan és ami lesz Ót vezet az erdőn át Jele-ztük már, hogy a járás tizenhárom községe közül ti­zenkettő kiemelt üdülőterületi község. És ez a rang kötelez, jó kereskedelmi, vendéglátó­ipari ellátást kell nyújtani az odalátogatóknak. De az is igaz, hogy az ellátás fej­lesztése pénzigényes. Mi, és hogyan valósult meg a járás­A dunabogdányiak egyik büszkesége: az új orvosi rendelő. ban az elmúlt esztendőkben? A beszámolási időszakra 3730 négyzetméter bolti fej­lesztést terveztek, de ebből csak 1160 négyzetméter bőví­tés készült ei; a vendéglátó- ipari hálózat 1500 négyzetmé­teres bővítéséből pedig 540 négyzetméter. Az egész járás területére jellemző az üzlethálózat kor­szerűtlensége és az utóbbi években jelentkező munkaerő- hiány. A dinamikusan növek­vő vendégforgalom miatt sem a kereskedelmi, sem a ven­déglátással kapcsolatos igé­nyek kielégítése nem volt elegendő. Egyéb területen viszont jó eredmények születtek, mert a megnőtt idegenforgalom kö­vetkeztében a járásba láto­gatók kulturált időtöltésének biztosítása érdekében sok mindent tettek. Ide sorolható a leányfalui strand bővítése, a visegrádi erdei strand épí­tése. a dobogókői 5500 négy­zetméteres autóparkoló, vala­mint a Pilisszentlászló—Vi­segrád közötti -vadregényes er­dei út idei befejezése. Természetesen a fejlesztés területén is továbblépnek, s ez a vállalatok és a járás kö­zös erőfeszítéseit igényli. Irta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter Készült a XI. kongresszus óta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom