Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

/(illan / 4 1980. FEBRUAR 5„ KEDD Régi iratok A Budapest Fő­városi Levéltár II. kerület, Heinrich utcai részlesében mintegy négyezer folyóméter terje­delmű irat és könyvanyag elhe­lyezése lehetséges. A levéltár csak­nem teljes terv­rajz- és térkép­anyagát harminc nagy méretű acél­lemez szekrényben tárolják. Gombár Éva az 1822-ből való bu­dai adókönyvet restaurálja. Közművelődés az üzemekben ELENGEDHETETLEN A KAPCSOLATTARTÁS JUBILEUMI KIÁLLÍTÁS A hétköznapok képi lírája UHRIG ZSIMOND RÉGI ÉS ÚJ KÉPEI A szakszervezeti bizottság kuitúrMelőse felsorolássze­rűen adja edő, milyen tanfo­lyamokat, kirándulásokat átter­veztek az üzem dolgozóinak. Staitiszttlkát is közöl amról. mikor, hány alkalommal vol­tak színházban, milyen kultu­rális vállalások kerültek a szocialista brigádok naplóiba Csodálkozik, hogy nem kapok azonnal a jegyzetfüzet után, s nem vagyok hajlamos az automatikus lejegyzésre. A kultúra egésze ugyanis az egyes embernek végtelen nagy óceán, s nem is olyan könnyű eldönteni, kinek melyik koor­dinátáiban érdemes hajóznia, s miféle partok felé. Társadalmi méretekben és a kisebb községiekben 'is meg kall tervezni rövid és hosszú távon, hogy milyen formák és eszközök közvetítik a legfonto­sabb információkat és az er­kölcsi hatásokat, s közülük, sonrendbén is, melyek á leg­fontosabbak. Az üzemi kultu­rális munka egyik legfonto­sabb feütiéltele a rendszeres kapcsolattartás az emberekkel. A vállalati vezető, akitől aiz MSZMP KB kongresszusi irányelveit rövid időre köl- 'csöntoértem, gondosan tanul­mányozhatta a benne foglal­takat, amit a kők és piros vo­nalakkal aláhúzott betűsorok bizonyítanak. Csupán az ideo­lógiai, művelődéspolitikai, a szocialista életmód formálásá­ról szóló fejezet lapjai ma­Az Országos Közművelődési Tanács Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága ragjának, a Minisztertanács el­nökhelyettesének elnökletével hétfőn ülést tartott a Parla­mentben. A testület megvitat­ta Az értelmiség helyzete, szerepe a közművelődésben című előterjesztést, amelyet Pozsgay Imre kulturális mi­niszter vezetésével munkabi­zottság készített. Az előterjesz­tés az értelmiség egyes ré­Pécs ismét a magyar film városa lett: öt napon át há­zigazdája a filmszakma és a közönség hagyományos talál­kozójának. Hétfőn a Petőfi Filmszínházban Rózsa János Vasárnapi szülők című alko­tásának díszelőadásával meg­kezdődött a XII. magyar já- tékfilmszemle. A megnyitó ünnepélyen részt vett Pozsgay Imre kulturális miniszter is. A rendező szervek nevében Bernics Ferenc, a szemle igaz­gatója köszöntötte a jelenlevő csaknem félezer films zakem- bert, köztük a tizenhárom kül­földi országból érkezett új­ságírókat, kritikusokat, ren­radtak érintetlenül. Ügy lát­szik, ezt az oldalt kevésbé tar­totta fontosnak az olvasója. Pedig nem elég csupán meg­alakítaná, krnisvezim a vállalati művelődési bizottság tagjait. Az emberi tényező , .ak a i gazdasági feladatokkal egyenlő rangját elismerve, megfelelő sorrendben kell ezekkel is foglalkozni. Abban, hogy mi legyen az üzemi művelődés rövid és hosszú távú célja, s milyen eszközökkel érje el, a népművelőkkel együtt a szük­séges információkkal rendelke­ző gazdasági vezetőknek is segíteniük kell. E munka elvi alapjait nem. csak az ömaló fejezetben meg­állapított, a párt megelőző kongresszusain, majd 1974-ben megfogalmazott, alapjaiban változatlanságot és folytatást is jelentő feladatok adják, ha­nem ezek a határozat egészé­ből következnek. A jelenleg előtérbe került gazdaságosság, hatékonyság, a fegyelmezet­tebb és j obb minőségű mun­ka ugyanis elképzelhetetlen a szakmailag képzett, öntudatos dolgozói gárda nélkül. A szak­mai ismereteik mélysége, az új iránt érdeklődő személyi­ség csak alapos általános mű­veltséggel alakítható ki. Az ismeretszerzés és tudatformá­lás fontos elemei közül sor­rendben más és más kerül előtérbe. Az üzemi közművelődésben fontos az általános műveltsé­get meghatározó olvasottság, a tegeinek helyzetét elsősorban abból a szempontból vizs­gálta meg, mérte fel, hogy út­mutatást adjon közművelő fel­adatai miniéi teljesebb, széle­sebb körű teljasítéséhéz. A tartalmas, számos lénye­gi kérdést érintő vita után a tanács javasolta: az állami és a társadalmi szervek, szövet­ségiek elemezzék az értelmi­ség alkotó munkájának hely­zetét, ezzel is segí tsék közmű­velő szerepének kiteljesítését. dezőfoet. A szemle során stú­dióvitáikat szerveznek arról a kérdésről: milyenek legyenek a nyolcvanas évek magyar filmjei? A pécsi találkozón 22 játék­filmet, valamint több televí­ziós és információs filmet ve­títenek. Bemutatják továbbá a színház- és filmművészeti fő­iskola rendezőszakos hallgatói­nak és a Balázs Béla Stúdió tagjainak új munkáit is. A játékfilmszemle alkalmá­ból Kulturális életünk idősze­rű kérdései és a film címmel Pozsgay Imre előadást tartott a közművelődési filmszakem­berek előtt. könyvbarátók számának nö­velése. Vagyis, hogy ne csak 10—15 százalék, legfeljebb a dolgozók egynegyede járjon könyvtárba, s a műszaki könyvtáraic is segítsék a szak­munkásgárda tájékozottságá­nak növelését. Statisztikai adatok .bizonyítják, mennyivel nagyobb energiát kell fordíta­ni a jelenleginél, s mennyivel módszeresebben foglalkozni a nyolc általános iskolát el nem végzett dolgozók megnyerésé­vel. A nemzetközi helyzettel, vi­lágpiaccal, az ár- és bérpoli­tikával összefüggő helyi kér­désekben a dolgozók vélemé­nyét is kikérik az üzemi de­mokrácia fórumain. Ezért , a műszaki, szakmai képességek mellett jelentősen megnőtt a közgazdasági, földrajzi isme­retek szerepe, melyek nélkül bizonyos összefüggések nem érthetők meg. Igaz, az általá­nos műveltségét fejlesztő for­rnák minden ága hasznos le­het. Az üzemi magnósklub, vagy például az is, hogy a festéshez, vagy színjátszáshoz kedvet énző munkásoknak szakkört szervezzenek. Az idő, az energia és a pénz által sza­bott korlátok fontossági sor­rendet is követelnek, s ezért többek között azt is el kell határolni, melyek az üzem, s melyek a területi művelődési intézmények megoldásra váró művelődéspolitikai feladatai. A tapasztalaitok azt bizonyíts ják, hogy ,a műveltségfejlesz­tés egyik legkedvezőbb szín­tere az üzem, ahol a közmű­velődés formái a munkahelyi viszonyok összességével együtt hatnak az emberekre. Rengés. Az utóbbi hónapok egyik legszórakoztatóbb ri­portját láthattuk szombaton délután „Pedig földrengésnek kellett volna lennie...” cím­mel. S nemcsak hogy láthattuk, de szemmeresztve néztük is, hisz’ igencsak erről a főváros környéki tájról esett szó ben­ne ama nevezetes világplety­ka kapcsán, hogy majd erre­felé január első napjaiban megmoccan a talaj. Mind dr. Hálák László, a képsor szerkesztője, mind pe­dig Puch Tamás riporter a lehető legügyesebben látott munkához: előbb még a rém­hírek fölszárnyalásakor tuda- kolóztak — a szó legszorosabb értelmében véve úton-útfélen —, majd pedig akkor sétálták végig mind a Dunába szánt Gellérthegy, mind pedig Bics­ke és kapcsolt részeinek kör­nyékét, amikor már végképp kiderült, hogy bizony elma­radták a félve-félt kilengések. így aztán egy ritka torz görbe tükörben láthatta magát minden hiedelemötlő és vala­mennyi hiedelemhirdető. A hol hallatlanul magabiztos, hol viszont elképesztően naiv nyilatkozataik egyaránt arról vallottak, miszerint — szeiz­mográf ide, a geológia tudo­mánya oda! — a pletykálko­dás még e borzongató téma­1978 végén indult el a kór­ház új képzőművészeti soroza­ta, mely most érkezett el hu­szadik kiállításához. Az tör­tént, hogy dr. Faragó László főorvos már eddig is rendezett irodalmi és zenei délutánokat a betegek gyógyulása, egész­ségügyi és kulturális rehabi­litációja érdekében, de a kép­zőművészeti rendezvényeket Uhrig Zsigmond javasolta. Ű volt az első és most a husza­dik kiállító. Híre van e tárla­toknak, a betegek ma már az egész kórházból megjelennek a megnyitókon, nemcsak a fo­lyamatosan lelkes közművelő főorvos, Faragó doktor bete­gei. Uhrig Zsigmond most is meglepetést keltett. Az az Uhrig Zsigmond, aki figye­lemre méltó önzetlenséggel hu­szonöt képet adományozott a gödi gyermekotthoninak, aki harmadszor mutatta be műveit itt, a váci kórházban is, aki rendszeresen foglalkozik csak úgy, társadalmi munkában az általános iskolásokkal, ápolja tehetségüket, aki a dunakeszi iskolának is képet ajándéko­zott. Most a meglepetés új ké­peinek még frissebb színvilá­ga, derűsebb vonalvezetése. Tájak, emberek» Oj válogatásban láthattuk bolgár, holland tájait, a rot­terdami kikötőt, váci piacot, gödi révátkelőt és portréit. Ezek közül a „Békés öregség” vonallal rendezett harmóniája ragadta meg a nézőket és az „Anyám”, melynek mély této- vasága és apró szolgálatra kész embersége saját líráján túl mindenki édesanyját is je­löli. Halas csendélete, tátrai ormai most is felüdülést jelen­tenek, de a vizsgáló szigorúan azt kutatja kötelező tárgyila­gossággal, hogy jelentenek-e valami újdonságot az új fest­mények. Igen, jelentenek. Nagymaros, Göd A felület szálkás ziláltsága és feszültsége Uhrig Zsigmond művészetének karaktere. Ál­landó stílusa lett, lelkülete maradt. Ezzel a megtalált esz­közzel gyorsította intim láto­másokká a Zólyomban, Visegrádon megfigyelt tor­nyot, hidat, édesanyja ollóját, Zakopane csúcsait, öreg dunai kompot, napfelkelte előtt sür­gölődő halászokat. Most külö­nös egységű nagymarosi ház­sort alakított festménnyé, gö­di nádast és falurészletet. Vi­dámabb, derűsebb színekkel, játékosabb szerkesztéssel, mint eddig. Ez mai megújulásának tartozéka. Bő képzelete szor­galommal párosul, s ezzel a körben is megtalálja a maga szellemi televényét. Sok értékes perce volt en­nek a háromnegyed órának, de aligha tévedünk, ha azt ál­lítjuk: a legnagyobb érdeklő­déssel a témakörben járatos szakemberek nyilatkozatait figveltük. Egyrészt a monda­taikból kiderülő tények miatt, másrészt viszont azért, mert — szóra szó — teljességgel meg­győződhettünk róla, hogy nemcsak az ismeretterjesztés kötelessége ültette őket oda a mikrofonok elé, hanem a meggyőzés, a felvilágosítás hi­vatástudata is. Okos érveik­nek hinnünk kellett... (inkota. Immár a híres it- céjén kívül a szintén jeles helytörténeti gyűjteménye miatt is nevezetes település­nek mondható Cinkota! Amint az a tévé Kedvünkre című honismereti magazinjának szin­tén szombat délutáni adá­sából kiderült, jó másfél év­tizede nyílt meg ott az első kiállítás, amely azóta is szé­pen gyarapodik dr. Nagy Je­nemé és llcsik Imréné tanár­nőknek — s persze e két fá­radhatatlan pedagógus tanít­ványainak — köszönhetően. Egyébiránt ez a Kedvünk­re jó vállalkozásnak ígérke­zik! Már csak azért is, mert sok-sok olyan hagyomány­gyűjtőnek, emlékápolónak szol­magatartással érzékelteti a hétköznapok elomló képi lírá­ját. Érzékelteti, megörökíti, így marad meg az a sok akt, az a sok fa. téli táj, dombol­dal, Duna-parti részlet — Göd egész antológiája; képekben Amit megszerzett, szétosztja — nem tartja meg kincseit. Igaz festő, igaz ember, nem fogy ki a munkából, nem fogy ki a szolgálatból. Olyannyira nem, hogy képeinek szépség­üzenete mellett közreadta él­ményeit Móricz Zsigmondról. Leányfalui emlék Az történt, hogy Uhrig Zsig­mond február 28-ig tartó kiál­lításának megnyitója után a Móricz Zsigmond életéről ké­szült fotódokumentációs anya­got is bemutatták a váci kór­házban. Itt a megnyitó szavak után Uhrig Zsigmond elmond­ta, hogy Kádár Lajos íróval 1939-ben meglátogatta Móricz Zsigmoridot Leányfalun. Ami­kor az író rózsákban bővelke­dő kertjében meglátta a fiatel festiőnövendéket, így szólt hoz­zá: „Édes öcsém, téged is be­oltottak?”. Sonkával, borra!: kínálta, egy életre útravalói adott számára az őrzött ke­dély bőségéből. Az azonban már a kórház sajátos terápiá­ja, nagyon hasznos és köve­tendő út, hogy a fül, orr, gé­gészeten, az idegosztályon és a nőgyógyászaton egyszerre tar­tanak kiállítást, Uhrig Zsig­mond képeiből és Móricz Zsigmond életét munkásságát bemutató dokumentációból. Sőt a fáradhatatlan ügyszere­tet újabb eredményeként ápri­lisban a Magyar Nemzeti Ga­léria is kollekciót küld mes­terművekből a váci Szőnyi Ti­bor Kórházba, hogy orvosok, ápolónők gyönyörködjenek a művészetben és a beutaltak a festészet közreműködésével gyorsabban gyógyuljanak, vi­gasztalódjanak. Losonci Miklós dában, iskolában is tartanak foglalkozásokat szlovákul. A nemzeti és nemzetiségi hova­tartozás tudata 5—6 éves kor­tól kezd kialakulni, és formá­lásában igen fontos szerepe van az iskolának. Ennek a leg­fontosabb feltétele az anya­nyelv, az anyanyelvi művelt­ség megszerzése, a nemzetiség kultúrájának és hagyományai­nak megismerése és szeretete. Rendkívül jelentős a család szerepe, de az is közismert, hogy a legtöbb családban csak a táj nyelvet, esetenként csak a „konyhanyelvet” van mód­juk megtanulni a gyerekek­nek. Nyilvánvaló, hogy ezt csak megfelelő iskolai neveléssel lehet kiküszöbölni. Ehhez pe­dig szakemberekre, a szlovák nyelvet jól ismerő, annak ta­nítását vállaló tanítókra, ta­nárokra van szükség. Több szlovák nemzetiség lakta terü­leten, községben szükség van megfelelő képzettségű szlová; tanítókra. A magyarország szlovák tanítási nyelvű és szlovák nyelvet oktató általá­nos iskolák leendő tanítóinak képzése az Esztergomi Tanító­képző Főiskolán történik. Ma­gyar és szlovák középiskolá­ban érettségizettek egyarán. kérhetik felvételüket az or­szág egész területéről. A ta­nulmányok kezdetén a szlová! nyelvi ismeretek fejlesztése : fő cél. Az első félévben inten zív nyelvi tanfolyamon 1- részt vesznek a hallgatók. A tanítójelöltek szakkollégium formában a szlovák nyelv é irodalom mellett még egy tál gyat választhatnak: pedagó­giát, könyvtárt yagy népmű­velést. Anyanyelvűk, anyanyelvi műveltségük megőrzéséért ma­guk a nemzetiségek tehetnek a legtöbbet. Ezért ajánljuk a középiskolát most végző fiata­lok figyelmébe az igazi elhi­vatottságot igénylő szlovák ta­nítói pályát — a hídépítői küldetést. Fazekas Sándorné Kovács T. István ______________________________________________________________________L TV-FIGYELÓ gáltathat majd országos elégté­telt, akik napjaik java részét egy-egy falu vasy város histó­riájának a gazdagítására ál­dozzák. Igazán megérdemlik ezt a nyilvános köszönetét... Nagykőrös. S hogy továbbra is Pest megyei illetőségű tévé­témákkal folytassuk: szűkebb országrészünknek egyik híres gyárát láthattuk a Főzőcske soros adásában. Találgatni nem kell, mert Mohiár Mar­git közkedvelt ínyes tanács­adója természetesen a Nagy­kőrösi Konzervgyárról tárt elénk néhány hangulatos kép­kockát, mégpedig azért,1 hogy tudassa: micsoda jól használ­ható finomságok sülnek, fő­nek ott a hatalmas edények­ben. Finomságok bizony, ráadá­sul a legkisebb háztartások számára is remekül haszno­sítható hús- és főzelékfélesé­gek, amelyekből — aki ezt a készétel-hasznosítósdit végig- nyeldekelte, tudhatja. — alig néhány perc alatt kitűnőbb- nél kitűnőbb eledelek elegyít­hetek kinek-kinek az ízlése és gyomrának a teherbírása szerint. Hogy szavunkat, no meg a látvány keltetté emlékeinket ne feledjük: legelsősorban a nagykőrösi székelykáposztát dicsérték ebben a tartósan tá­rolható étkekről forgatott gasztronómiai tanórában ... Akácz László Híd Visegrádon OKTATÓK _ HÍDÉPÍTŐK Szlovák tanítóképzés A nemzetiségek anyanyel­vének, anyanyelvi kultúrájá­nak megőrzésében és fejleszté­sében jelentős a nemzetiségi és nemzetiségi nyelvet oktató iskolák szerepe. Az eredmé­nyes munkához az anyanyel­vet jól ismerő, megfelelő kép­zettségű, hivatásukat szerető pedagógusokra van szükség. Hazánkban sok szlovák nemzetiségű ember él. Alkot­mányunk biztosítja számukra anyanyelvűk használatát, óvó­Az értelmiség szerepéről Ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács Bemutatók és viták Megnyílt a XII. magyar játékfilmszemlc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom