Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

Mérlegen: öt esztendő Egyre korszerűbb Fejlődik a város Meghaladta az évi tíz százalékot A városban dolgozók két­harmada az iparban, építő­iparban tevékenykedik. Há­rom ipartelepen összesen húsz ipari, építőipari vállalat és szövetkezet működik. A húsz gazdasági egységből csak hét­nek van Szentendrén a köz­pontja, és tíz minősíthető ön­elszámoló, önálló egységnek. Közülük három, az Építéstu­dományi Intézet, a Pest me- . gyei Pincegazdaság és a Vas-, Kazánipari Szövetkezet jelentős beruházások ré­vén fejlesztették telephe­lyeiket. A Budapesti Építőipari Szö­vetkezetek kerámiaüzeme pedig áttelepült a Kőzúzó utcába és új, korszerű telep­helyet alakított ki. Az ipari üzemek és szövet­kezetek dolgozói az eltelt idő­szakban a város politikai és társadalmi életének lendítői, a városfejlesztés legszervezet­tebb segítői voltak. Ebben döntő szerepe volt a 24 párt- alapszervezetbe tömörült 500 kommunista áldozatkész mun­kájának. Sajnos, a szentendrei ipari egységek az elmúlt évek so­rán állandóan munkaerőgön- dokkal küszködték. Az önálló, helyi irányítású ipari és épí­tőipari egységek létszáma az 1975. évi 3940 főről a múlt év végére 3500 főre csökkent. A legnagyobb mértékű csökke­nés a szövetkezeteknél volt, valamivel kisebb a tanácsi és a minisztériumi irányítású egységeknél. A szentendrei ipari és épí- J tőipari egységék, mindezek el­lenére növelték termelésüket. A növekedés 1975 és 1978 között meghaladta az évi tíz százalékot, majd 1978-tól lelassult. Igen nagyarányú beruházást valósított meg a Pest megyei Pincegazdaság. A Márka üzem fejlesztésére 104 millió forintot fordítottak, de a kap­csolódó szociális létesítmé­nyek egy része még most sem készült el. A Papírgyár több. mint 80 millió forint értékű fejlesztéseinek eredményekép­pen teljesen felújították az egyik alapanyaggyártó gépet, és részben az anyagelőkészí­tés technológiáját. A boríték- gyártás korszerűsítésével je­lentősen növekedik majd a gyártás mennyisége. A tanácsi vállalatok fejlesz­tései közül kiemelkedett a PEVDI írószergyárának folya­matos gépesítése. Gépbeszer­zéseik értéke meghaladta a 35 millió forintot Legnagyobb vonzerő Műemlékvédelem A város bővítette a víz- és villanyhálózatot, s mintegy hét kilométer hosszú feltáró utat építtetett. Az idegenfoor- galmilag érintett területeket bevonták a szervezett sze­métszállításba, s elkészítették a Duna-parti autóspihenőt, korszerű higiéniai feltételek­kel. Sajnos, a Papsziget csa­tornázatlan, és a strandon ke­vés a medence. A sziget kör­nyezete is leromlott a Duna mellékágának feltöltődésével. Megoldandó feladat: a szállo­dai férőhelyek növelése, mert a jelenlegi helyek, a cam- pinget és a fizetővendég-szol­gálatot is ideszámítva, nem elég. Az idegenforgalom általá­ban a városközpontra irányul: a legnagyobb vonzóerőt a múzeumok, valamint a mű­emlék házak gyakorolják. Eb­ben a tervidőszakban a város megteremtette a műemlék- védelem feltételeit, s tömb­rekonstrukciós terveket dol­goztak ki. Gondok és eredmények Javult a szolgáltatás Az idegenforgalmi szezon­ban gyakran több a városba látogatók, mint az őslakosok száma. Ez fokozottabb igény- bevételt jelent a kereskedel­mi, vendéglátóipari hálózat­nak. Az elmúlt időszakban a ke­reskedelem és a vendéglátás mérsékelten fejlődött. A la­kótelepek alapellátása a meg. levő élelmiszerüzlet-hálózattal szűkösen biztosítható, de mind a lakótelepi üzleteket, mind a bevásárlóközpontot kinőtte a város. Sajnos, kevés a nagy alapterületű, korszerű eladó­tér, de sok a kis alapterületű, Február 1-én átadták Megnyílt a szülőotthon az 1—3 személyes bolt. De még így is. az üzletek forga­lomnövekedése ütemesebb volt a megyei átlagnál. Ez termé­szetesen részben az idegen- forgalom eredménye. Méltán panaszolják a' város lakói, hogy az alapvető élelmisze­rekből nem kielégítő az ellá­tás. Éppen ezért a vállalatok­nak nagyobb figyelmet kell majd fordítaniuk a jövőben a kis boltok bővítésére, azok korszerűbb felszerelésére. Dön­tően befolyásolja a kereske­delmi helyzetet a kereskedel­mi dolgozók alacsony létszá­ma. Emiatt sok boltban rövid a nyitvatartási idő, s így nem igazodnak az üzemi és intéz­ményi munkaidő végéhez. Lényegesen jobb a szolgál­tatás helyzete, mert elkészült és üzemel már a szolgáltató- ház, a GELKA, a PEFÉM la­káskarbantartó, gázcsere-tele­pe, a kisgép-kölcsönző telepe, valamint a gáz és a fűtőolaj házhozszállítása. A városi szol­gáltatást további 41 magán­kisiparos is segíti. Szentendre város kommunistái, holnap, február 10-én, a pártértekezleten — szem­benéznek önmagukkal. Az elmúlt évek eredményeit teszik mérlegre, értékelik, s elemzik saját munkájukat. Visszatekinte­nek, de ugyanakkor előre is. Ka vissza­néznek, a jól végzett munka örömével szemlélhetik az elmúlt öt esztendőt. Ha előre? Üjabb és újabb munka vár rájuk, sokkal nehezebb és bonyolultabb körülmé­nyek között. Most tartósan megállni, pihenni, vissza­visszatekinteni — nem lehet. De minden kommunistának emlékeznie kell arra az Öt évre, melyben múzeumok, iskolák, óvo­dák és lakások épültek. Arra áz öt esz­tendőre, melyben növekedett a város úthá­lózatának hossza, javult a kommunális el. íátottság. Vissza kell nézni arra az öt esz­tendőre, amely alatt Szentendre a megye múzeumi, közművelődési központja és az ország egyik leglátogatottabb idegenfor­galmi és kulturális helye lett. Ez pedig olyan eredmény, amely kötelez, amely nö­veli a kommunisták felelősségét: olyan város pártszervezetéhez tartoznak, amely­re megnövekedett érdeklődéssel figyelnek. Eszerint keli étoiük, dolgozniuk, s vállalni azokat a megtisztelő feladatokat, amely a párttagsággal együtt járnak. Szentendre város kommunistái tudják: „Előrehaladásunk fontos feltétele, r hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább társadalmi üggyé váljék...” Az előkészitésfől a megvalósulásig Lakás, óvoda, közmű, kultúra i A városi beruházások meg­valósítása a tervezői és kivi. telezői kapacitás hiánya miatt a fokozott erőfeszítések elle­nére sem volt mindig kiegyen­súlyozott. A sok határidőcsú­szás a számtalan minősé­gi gond, valamint a kivitelező vállalatok érdekeltsége koráb­ban rengeteg problémát jelen­tett. A párt- és tanácsi szer­vek határozott fellépésére gyor­sult az előkészítő munka, ki- szélesedett a tervezők és ki­vitelezők köre, s jól fejlődött Esztendőről esztendőre Az újjáalakított szülőotthon A szülőotthon múlt év jú­lius 1-én bezárta kapuit. Az illetékesek elkövettek min­dent, hogy más intézménnyel helyettesíteni tudják, így a múlt esztendő közepétől a mai napig a "Rókus Kórház fogadta a Szentendre városi és járási Tíísmamákait. Am ez a megol­dás csak átmeneti lehetett. A szülőotthon épülete fö­démcserére szorult, hosszadal­mas és nagy munkára. A vá­ros vezetése a rekonstrukcióra gyorsított tervet készítettek, mely szerint, idén. március 15-ig kell elvégezni a födém­cserét, a teljes külső és belső mázolást, az elektromos há­lózat rekonstrukcióját, vala­mint a melegpadlózást. A jó munkaszervezés, a lel­kes munka eredménye: a ha­táridő előtt sokkal korábban, már február 1-én, műszakilag átadták a felújított szülőott­hont. A műszaki átadásnál az építők viszont átvették Nizák Imrétől, a városi tanács el­nökhelyettesétől a kis emlék­plakettet, amivel a város kö­szönte meg jó munkájúkat. A modern, felújított 30 ágyas szülőotthon, február 11-től is­mét a szentendrei kismamáké. Szavak helyett tettek A szentendreiek szeretik városukat, ezt a nemes érzel­müket nem rejtik véka alá, ha úgy adódik, kimondják hangosan is, de ... de ha kell (és gyakran kell) — szó nél­kül cselekszenek. A szent­endrei polgár keze nyoma mindenütt fellelhető a város­ban. f A Hazafias Népfront Szent­endre városi Bizottsága szám­talan társadalmi munkafelhí- vása mindig nyitott fülekre talált. A szentendrei üzemek, gazdag eszközeikkel, a váro­si lakosok, a maguk szerény lehetőségeivel — minden eset­ben felsorakoztak, ha szere­tett városuk valamit kért tő­lük. És a város gyakran kér segítséget' hiszen fejlődni akar. Szentendre pedig soha nem kér' hiába. Íme: az elmúlt öt év alatt 33 millió forint érté­kű társadalmi munkát kapott a város. Há a tekintélyes ösz- szeget számba vesszük, az is kiderül — és ez a lényeg —. hogy a társadalmi munka ér­téke esztendőről esztendőre, fokozatosan növekedik. Három évvel ezelőtt, 1977- ben például 5,7 millió forint volt a társadalmi munka ér­téke, s egy lakosra 367,— fo­rint jutott. 1978-ra már 6,5 millióra növekedett, s ebből egy lakosra 418,— forint esett. A múlt esztendei társadalmi munka értéke pedig már 9,2 millió forintra növekedett, s az egy lakosra jutó érték 589,— forint lett. Ezekhez az adatokhoz kü­lönösebb magyarázatot nem kell fűzni, legfeljebb azt kell még egyszer leírni: Szentend­rén a város szeretete — mun­kával párosul! a városi kooperáció is. Így a beruházási tevékenység fo­kozatosan javult, a pénzgaz­dálkodás is kiegyensúlyozot­tabbá vált. A tervezett városi fejlesztéseket, beruházásokat — az állami lakásépítés kivé­telével — időarányosan telje­síteni tudták. A tervezettnél több... A kommunális ellátás fej­lesztése kiemelt jelentőségű feladata volt a városnak, ezért ezt a témát fokozottabb fi­gyelemmel kezelték. A terv­időszakból eltelt négy év alatt a tervezettnél több víz, vil­lanyvezeték, út és járda épült. Csak egy-két adat: a város vízhálózata 1976. január 1-én 80,8; a múlt év végén pedig már 89.2 kilométer hosszú volt. Még nagyobb az elektromos hálózat bővülése. 1976-ban. az év elején 98.7 kilométer hosz- szúságú volt a vezetékrend­szer; a múlt év végére ez már 115 kilométerre nőtt. A városi közművek többsé­ge — sajnos — elavult. Nem megfelelő a szenny- és csa­padékvíz-elvezető csatornahá­lózat sem. Anyagi okok miatt késik a túlterhelt szennyvíz­tisztító-telep bővítése. A lakó­telepi beruházások mellett el­sősorban a gyűjtővezetékek további kiépítése volt a cél. Elkészült a Vörös Hadsereg úti, ebben az esztendőben be­fejezik a Pannonia-telepi csa. tornát is. Sok a tennivaló Az elmúlt években jelentő­sen nőtt az óvodai helyek száma. A Vasvári lakótelepen 100, a Felszabadulás lakótele­pen 100, a Római sánc úton 50 személyes óvoda létesült. Természetesen ez serh elég, továbbiakra van szükség. Nőtt az általános iskolai tan­termek száma is. A Felsza­badulás lakótelepen felépült az új, 16 tantermes iskola. Jó ütemben halad a Rákóczi úti iskola bővítése, 8 tante­remmel. Noha 32 tanteremmel gyarapodott a város három év alatt, még mindig sok a ten­nivaló. A Lenin úti iskolában is kevés a hely, s nincs tor­naterem sem. Múzeumi program Szentendre kiemelt felada­tot kapott a megye kulturális életében. Olyan jelentős intéz­ményekkel büszkélkedhet, mint a megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a Bar- csay-gyűjtemény, a Kerényi múzeum, a Népművészetek Háza, a Szentendrei Képtár, a Kovács Margit Múzeum, a Szabadtári Néprajzi Múzeum. Mindezek országosan is egyedülálló múzeumi program megvalósítását eredményezték. A múzeumok műemléki vagy műemlék jellegű épüle­tekben kaptak helyet és az értékes épületek hasznosítá­sakor feltárták, eredeti szépsé­gükben mutatták be azokat. Az oldalt ina: Karácsonyi István Fotó: Barcza Zsolt 1980. FEBRUÁR 9., SZOMBAT SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom