Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-08 / 32. szám

1980. FEBRUÁR 8., PÉNTEK av Gépek őrangyalai A mezőgazdasági gépek és alkatrészek ára az idén emel kedett, a beruházási források is szűkösek, emiatt a korábbi­nál erőteljesebben foglalkoz­nak a gépfejlesztők az auto­matizálással, amelytől a világ viszonylatban is korszerűnek számitó géppark jobb, gazda­ságosabb kihasználását vár­ják. A beruházási igény ugyanis csökkenthető akkor, ha a gépészeknek, traktorosok­nak önműködő szerkezetek segítenek a legjobb hatásfok elérésében. A MÉM területén egész sor korszerű automatát fejlesztet­tek ki. Ezek az; „őrangyalok' vigyázzák a magányosan dol­gozó gépvezetők útját. Ellen­őrzik a teljesítményt és jelzé­seikkel figyelmeztetnek az esetleges hibákra, amelyek ál­talában túlfogyasztással jár­nak. A MÉM műszaki intéze­tében előállított és már soro­zatban gyártott úgynevezett szlipmérő berendezés régi hiányt pótol. Az önműködő szerkezet jelzőműszere a trak­toros előtt van, és piros fény­nyel jelzi, ha a vontató kere­kei túlságosan megcsúsznak, „kipörögnek”, azaz a gép se­bessége nem felel meg az adott talajviszonyoknak. A műszer mindaddig tilosat je­lez, amíg a traktoros nem vál­toztatja meg a sebességét, megakadályozva ezzel a túlfo­gyasztást. A gazdaságos gépjá­ratás egyik eszköze lesz a gö­döllői Agrártudományi Egye­temen kifejlesztett Elkon- rendszerű műszer, amely nem­csak azt méri, hogy hány órát dolgozott a vontató, hanem terhelését is számon tartja, magyarán: különösen „érzé­keny” az üresjáratokra. Dunakeszi, Pomáz Kiemelkedő kertbarátklubok A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága gazdaság- politikai munkájának egyik területe a kertbarát-mozgalom munkájának szervezése, segí­tése. A kertbarát-mozgalom megyénkben gazdasági tartal­mi tömegmozgalommá vált. Ezt bizonyítja az is, hogy a megye száznyolcvan települé­se közül száz helyen műkö­dik már kertbarát kör, de fo­lyamatosan születnek újabbak és újabbak. Az elmúlt félév­ben alakult meg a dunaha- rasfzti és a tápiósági, most van alakulóban a monori és a gyáli. Szakmai továbbképzés A régebben működő és na­gyobb kertbarát körök közül is kiemelkedő és mondhatjuk azt is, hogy országos hírű a pomází, melynek munkáját az elmúlt ősszel a balatonalmádi országos tanácskozás is tár­gyalta, és jónak értékelte. Me­gyénkben van az ország egyik legnagyobb kertbarát köre, amely Dunakeszin működik. Taglétszámuk megközelíti az ezer főt. A tagok saját anya­gi erejükre támaszkodva, klubházat építettek maguk­nak. Kertbarát köreinkben a té­li és tavaszi hónapokban is aktív élet folyik. Különböző témájú előadásokat tartanak, amelyek célja: a tagok tájé­Az első pohár után Az első pohár szeszes italt többnyire kíváncsiságból kor­tyolgatják a tizenévesek, a többit már virtusból fogyaszt­ják, hiszen egy szinte meg­rögzött közhiedelem úgy tart­ja, ez velejárója a felnőtté yä- lásnak. Az első pohártól a szenvedéllyé váló ivásdg nem is olyan hosszú néha az út. Dr. Orell Ferenc János ezer szakmunkástanulóval végzett vizsgálatot. Főbb megállapítá­sait ismertetve közli, hogy szabad idejükben jelentős he­lyet foglal el az italfogyasz­tás. Az elsőévesek egyharma- da az első ösztöndíjuk kéz­hezvétele után szeszes italt fogyasztott. E tendencia erő­sebben emelkedik tizenhat év felett, kétharmaduk viszont csak 20. életévük felett fo­gyasztott szeszes italt. Társadalmi háttér Amikor a számok mögött az okokat keressük, elsőként mindig a társadalmi hátteret kell vizsgálnunk. Az otthon szerzett benyomásokat és az iskolai, munkahelyi hatáso­kat. A környezet eleve meg­határozó légkörét.. Mert pél­dául a családban megrögzött szokások és az italozás meg­ítélése feltétlenül befolyásolja a fiatal véleményalkotását és vonzalmát vagy előítéletét a szeszes italokkal kapcsolatban. Egy korty nem árt meg — mondják ünnepekkor, és töl­tenek felelőtlenül a fiatalko­rúnak is. S ezt követően nagy a kísértés, különösen, ha ott­hon a kamra vagy a bárszek­rény mindig „fel van töltve” itallal. Sok fiatal hivatkozik arra — sajnos többnyire már a bí­róság előtt —, hogy azért kez­dett italozni, mert a szesz „jótékony” hatásától mindent feledve akart menekülni az őt körülvevő valóság elől. Ez a „menekülési forma” persze törvényszerűen mindig zsák­utcába vezet. Sok esetben az alkohol tartja össze az élet pe­rifériájára kényszerült, gale­rikbe tömörülő fiatalokat is. akik a szesz gátlást oldó ha­tása alatt vállalkoznak előbb kisebb, majd mind nagyobb bűncselekményekre. Névnapi köszöntők De nemcsak a családok, ha­nem a munkahelyi közösségek is fontos szerepet játszanak a fiatalok személyiségformálá­sában. Ahol rendszeres és ter­mészetes a munka utáni — vagy közbeni — kollektív ita­lozás, ahol megvetik, lenézik vagy közösségellenesnek tart­ják azt, aki ez alól kivonja magát, ott a fiatalok többsége „allcalmazkodni kényszerül”, s ez a kezdeti kényszer azon­ban később már megszokottá és természetessé válik. Egyen­rangúak akarnak lenni a bri­gádban, ők is kérik a rundo­kat. nehogy lemaradjanak és anyámasszony katonájának tartsák őket. A védekezési ref­lexek pedig egy idő múltán mind jobban tompulnak és gyengülnek. Egy aggódó édesanya pél­dául azt panaszolta az egyik újsághoz írott levelében, hogy a tizenhét éves kislánya olyan élelmiszerüzletben dolgozik mint eladó, ahol minden név­és születésnapot vörösboros pezsgővel ünnepelnek, s a kislány hiába ellenkezik, a rá­eső részt már előre kiveszi a vezető a fizetési borítékból, így most „fut a pénze után”, és ő is mindig koccint a töb­biekkel. Előidéző okok A fiatalkori alkoholizmust előidéző külső hatások közül nem szabad azonban figyel­men kívül hagyni az iskolai kudarcok okozta sérüléseket és stresszhatásokat sem. S ez a hatás duplázódik, amikor a család — képességeinél lénye­gesen nagyobb teljesítményt várva a fiataltól — megtorló eszíközökhöz folyamodik gyen­gébb eredmény esetében. Ha az őt körülvevő környezetben rosszul érzi magát a fiatal, olyan pótló jellegű érzelmi kapcsolatokat és közösségeket keres magának, ahol befogad­ják, könnyen sikerélményhez juthat, egyben teret kap ag­resszivitásának, elkeseredett­ségének kiélésére. Mindez azonban megelőzhe­tő, ha a szülők, nevelők, pe­dagógusok. munkahelyi közös­ségek idejében felismerik a veszélyt, s meggyőző módon, a körülmények és az italozásra kínálkozó alkalmak figye­lembevételével, a fiatal sze­mélyiségéhez alkalmazkodva magyarázzák el az alkoholiz­mus káros hatását és követ­kezményeit. Persze az okos érveknek csak akkor lehet fo­ganatjuk. ha a kezdődő al­koholizmust előidéző okokat és indítékokat is megszüntetjük. Ágh Tihamér koztatása, szakmai továbbkép­zése, felkészülés a tavaszi munkákra. Szentendrén pél­dául február hónapban „Gyü­mölcstermesztés” címmel, 3x2 órás szaktanfolyamot indítot­tak. Áprilisban társadalmi munkát szerveznek a Felsza­badulás lakótelepen „környe­zetünkért tenni kell” jelszó­val. A dunakeszi kertbarát kör előadásai közül kiemelke­dik a márciusi „Korszerű sző­lőművelési módok” és a „Gyü­mölcsfák ápolása és metszése a házi kertekben” címűek. Ehhez hasonló témájú elő­adások a többi kertbarát kö­rökben is vannak, melyhez segítséget adott a megyei KKTSZ által elkészített aján­lás, ami gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés, valamint a ■kertbarát körök munkájával kapcsolatos időszerű kérdések­kel foglalkozó előadásokra ad választási lehetőséget. Kollektív munka Az MSZMP KB XII. kong­resszusának irányelvei ki­mondják, hogy a mezőgazda­sági termelés bővülése meg­követeli a termőföld ésszerű felhasználását, a rekonstrukció előtérbe állítását. Valamint kimondják azt is, hogy válto­zatlanul ösztönözni kell a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelését. Ezen útmutatásra, valamint az MSZMP Pest me­gyei bizottsága által kibocsá­tott gazdasági cselekvési prog­ramra támaszkodva, egyik fő célkitűzésünk a parlagföldek hasznosítása Pest megyében. A kertbarát-mozgalom nép- gazdasági jelentőségét szeret­nénk tovább erősíteni azzal, hogy azojs az emberek, akik­nek nincs,, .vagy nincs-elegen- dő földjük, és kertbarátok sze­retnének lenni, parlagföldet kapjanak és azt művelhessék meg. Különösen áll ez a gyá­ri munkásokra, azokra, akik­nek egyáltalán nincs kertjük. Ezekből a munkásokból to­vábbi új kertbarát köröket le­het szervezni. Megyénkben szeretnénk népszerűsíteni a nagykátai kertbarát kör ezirá- nyú munkáját. Éopen ezért tárgyalta meg a Pest megyei KKTSZ 1980. január 23-án a nagykátai kertbarát kör be­számolóját a parlagföldek hasznosításáról. A nagykátai kertbarát körnek 1979. decem­ber 31-én 133 tagja volt. Eb­ből a létszámból 118 fő ré­szére a nagyközségi tanács egy tagban öszsefüggő terüle­ten személyenként 210—420 négyszögöl területet biztosított a parlagföldekből. A kertbarát kör munkájában a társadalmi össszefogás és a kollektív munka elve a gyakorlatban érvényesült. Ez magában fog­lalta a használatba vett terü­let tisztítását, az út mentén elhelyezett akácfák kivágását, a sövénnyel ültetett területen pedig annak tisztítását, ápolá­sát és védelmi célra való fel használását. A termelésen kí­vüli földből sok munka és energia ráfordításéval virágzó földet varázsoltak. Szakosodás A parlagföldek hasznosítá­sának népgazdasági jelentősé­gét figyelembe véve, a HNF Pest megyei elnöksége 1980. február 26-ra tűzte napirend­jére ezt a témát. Munkánkhoz segítséget fog adni, hogy a megyei párt- és tanácsi szervek elkészítették Pest megye sző- lő-gyümölcs-zöldség termelé­sének távlati — 1990-ig szóló fejlesztési tervét. Ennek alap­ján a háztáji szőlő-gyümölcs termesztés rekonstrukciójának végrehajtása érdekében a me­gyei párt, a megyei tanács, a HNF és a MÉSZÖV felkérték a járási hivatalok vezetőit, hogy készítsenek tanúim ány- tervezetet a rekonstrukció végrehajtásának lehetőségei­ről. Számításba jöttek a zárt­kertben levő parlag terű letek, amelyek 846 hektárt tesznek ki. További célkitűzés, hogy kertbarát köreink szakosodja­nak. Ezalatt azt értjük, hogy olyan mezőgazdasági terméke­ket termeljenek, melyeket nagyüzemileg nem, vagy csak nagyon nehezen lehet-megter- mélní.''Ilyenéit 'íeheímelc pl. a csonthéjas vagy bogyós gyü­mölcsök, mint pl. az ősziba­rack, kajszibarack, meggv, cseresznye, málna, ribiszke, szilva. A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága az érintett szervekkel közösen egyik fő feladatának tekinti a háztáji és kisegítő gazdaságok tevé­kenységének támogatását. En­nek érdékében szorgalmazzuk az elhagyott és parlagföldek minél jobb feltételekkel tör­ténő tartós földhasználatba adását. Bánhidi Sándor Ékszerek exportra Az Állami Pénzverő termékeinek jelentős része az arany­ötvös üzemben készül. A dísztárgyak nagy részét a tőkés piac­ra szállítják. A nemesfémekből készült ötvösxemekeket fél­drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszítik. Gyorsabb áruterjesztés Gyártók és kereskedők A Textilipari Kutató Inté­zetben kifejlesztették a hid­ramid szálat, amelyből — más anyagokkal keverve — kiváló tulajdonságú diva'tkelmék ké­szíthetők. Ennek alapján meg­kezdték a Bajai Finomposztó Vállalattal közösen kifejlesz­tett hidramid és poliakrilnit- ril, illetve poliészter alapanya­gú hurkolt „Marko” és „Hid­ra” elnevezésű textíliák gyár­tását, amelyek rendkívül ru­galmasak, nem gyűrűdnek, márettartóak és jó nedvszívó hatásukkal kellemes közérze­tet biztosítanak. Hidramid szál felhasználásá­val több női ruhamodell, al­sóruházati termék gyártása is elkezdődött. A vásárlók azon­ban‘hiába keresik e korszerű alapanyagú termékeket, a bol­tokba még nem érkeztek meg. A fejlesztéstől a gyártásig, a forgalomba kerülésig hosszan tartó út lerövidítését, az új­donságok megismertetését, el­terjesztését, gyártásának meg­szervezését és mielőbbi árusí­tását segíti az a 30 fős szak­embergárda, amely a Textil­ipari Kutató Intézetben alakult az év elején. Az új termékek elterjeszté­se, elfogadtatása sok esetben akadályba ütközik, és mivel a gyártmányfejlesztők eddig csak a gyártó vállalatokkal álltak kaocsolatban, nem kap­tak megfelelő visszajelzést a vásárlók ítéletéről, igényeiről. E gondon úgy kívánnak segí­teni, hogy szorosabb kapcsola­tokra törekszenek több keres­kedelmi szervvel. Társulások alakításával cé­lul tűzték ki egyes speciális alapanyagok és árucsoportok, mint például a munkaruhák, bölcsődei-óvodai textíliák gyártásának és kereskedelmi forgalomba kerülésének meg­szervezését, kezdve az alap­anyaggyártástól a konfekcio­nálásig és az árusításig. Ilyen társaság a már működő Medtext, amely az egészség­ügy területén használatos tex­tíliák további korszerűsítésé­vel, készítésével, forgalmazá­sával foglalkozik és azokat a minőségüket garantáló véd­jeggyel látja el. Az új termékek gyártásá­nak megkezdésekor jelentke­ző műszaki problémák megol­dásában is segít ez a szakem­bergárda. A gyári szakembe­rekkel együttműködve meg­teremtik az eljárás alkalma­zásának feltételeit, technoló­giai leírást adnak, felhívják a figyelmet a hibalehetőségekre és az ott dolgozókat betanít­ják. Az új berendezések kipró­bálásával párhuzamosan meg­vizsgálják, hogy milyen nagy­ságrendben, milyen korszerű termékek készíthetők gazdasá­gosan és saját piackutatásuk felmérése alapján milyen ke­reslet várható. Amit magunknak csinálunk Ha másikért kell szólni... két is. Tadja, hogy van, ahol sok a nő, ott akad beszéd is, így aztán anélkül, hogy kilép­nék az üzletből, elér engem a község öröme-gondja. Nem mondom, meglepőd­tem, amikor a tanácsi vezetők közölték a tervüket. Sose volt a családunkban mozgalmi em­ber: apám kisiparos volt, anyám háztartásbeli, magam­tól talán nem jutott volna eszeimbe ilyen munkára vál­lalkozni. De a vezetők nagyon rajta voltak, azért is, gondo­lom, mer£ nő vagyok. Nem sokat húzódoztam, s ami két­ség bennem volt, azt eloszlat­ta a választás: teljes bizalmat kaptam a lakosságtól. Út a kocsma mögött A Vörösmarty utca a kör­zetem: ott van a Jászberényi út mellett, a Czakó-kocsma mögött. Hosszú, végeláthatat­lan utca. megvan vagy egy ki­lométer is. Éppen ez a gon­dunk, hogy ilyen nagy: évek óta hiába panaszolják az em­berek az út állapotát, évek óta nem jut a megcsináltatá- sára. Amit javult, azt mi ma­gunk toldoztuk-foldoztuk raj­ta, de még így is van úgy, Ne vegye zokon, de beszél­getni most nincs időm. De ha tud várni, akkor két vendég között kérdezősködhet. A ta­nácsban mondták, hogy itt talál? Ez a legbiztosabb, az üzlet: aki, utánam indul, csak itt keressen. Reggelente fél hétkor kezdünk, hivatalosan fél kettőig dolgozunk, de hiá­ba a munkaidő, én nem mond­hatom senkinek, csinálja most már maga a haját tovább. így aztán jobbára négy óra is megvan, mire végzek. Most meg, hogy hármunk helyett egyedül maradtam, háromszor annyi a dolog, mint általában. Teljes bizalom De hát nem erről akart fag­gatni, hanem a tanácstagság­ról. Bár a kettő elválaszthatat­lan: amikor hét évvel ezelőtt fölmerült a jelölésem, bizo­nyára az is közrejátszott a döntésben, hogy fodrász va­gyok. No, nem a foglalkozá­som miatt, hanem, hogy Nagy- kátán engem mindenki ismer. Va|y inkább én ismerek min­denkit tréfásan úgy szoktam mondani: előbb-utóbb min­denki a kezem alá kerül. S az ismeretség nem csupán a ne­vek tudását jelenti, de a bajo­hogy októberben letesszük az autót és húsvétig elő sem vesszük, mert nem lehet be­járni az utcába. A járda ma már nem gond. bár valaha nem volt az sem jobb az út­nál. Aztán a körzet lakossága megszavazta a közös munkát, a tanács hozatott betonlapo­kat. homokot és megcsináltuk. Nem kellett nekem senkit agi­tálni, megértette mindenki, több jut nekünk azzal, amit magunknak megcsinálunk. Hallom, másutt húzódoztak az emberek, nekem egy szavam­ba került csupán. Jgaz, sokat számít, hogy itt élek, mióta az eszémet tudom. A választókörzetem többsége idős ember, gyerekkoromból ismernek. Csöpike, szólni kéne ezért; Csöpike. intézze el azt — így mondják, a beceneve­men, mintha nem is lenne hi­vatalos nevem. Pedig van. C.zetö Erzsébetnek hívnak. Na­gyon régi időkre nem emlé­kezhetem, én már a felszaba­dulás után születtem, de azért én is látom, mit válto­zott itt a világ. Ogy igaz. elégedetlenkedés is akad bő­ven: megint az utak! Egy ma­gasabbra törő nagyközségnek jobban kéne „adnia magára”. Aztán az ellátás: szép áruhá­zunk van, de máris kicsi, jó lenne, ha húsból is jutna több. Az asszonyoktól hallom a bölcsőde, az óvoda gondját- De hát ez mind olyan baj, ami megvan másutt is, A hétköznapok Én mindig azt mondom, Jól élnek az emberek Kátán. Csak abból mérem le, amit az üz­letben látok: öltözködésükön, a hajukon. Van olyan 'vendé­gem, nem is egy, aki hetente benéz. Egy-egy százast ott­hagyni a fodrásznál, meg sem érzik talán. Tíz-tizenkét ezer forint forgalmam is van egy hónapban. Igaz, jó az üziet híre: járnak még Berényből is hozzánk. Aztán a gondolko­dásbeli változás! Nemcsak, hogy elfogadják, de el is vár­ják az asszonyok, hogy vala­mi új frizurát találjak ki. S aminek magam örülök a leg­jobban : hétköznapokra is mer­nek csinosak lenni. Ne haragudjon, újabb ven­dég jött. Nem tudom, erre gondolt-e, amikof kérdezett. Furcsa, milyen nehezen ment most a beszéd. Pedig azt mondják rólam, jó beszélőkém van. Meglehet, azért, mert rría- gamról esett szó. Ügy van vele az ember, ha másokért kell szólnia, könyebben jön a be­széd. Major Árvácska

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom