Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

mm A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA ___,________1____^____ ■ ___________________’ VI I. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1980. FEBRUÁR 6., SZERDA Városgazda!kodási Vállalat Szűkös körülmények, nagyobb terv Gödöllő mostoha körülmé­nyek között dolgozó Város­gazdálkodási Vállalatának az idén is sokrétű feladatokat kell megoldania. A velük szemben támasztott igények növekedé­sét az is mutatja, hogy tavaly elérték az 1980-ra tervezett termelési szintet. Jelentős eredményük a rugalmas al­kalmazkodás a változó köve­telményekhez, noha gondokkal küszködnek a gazdálkodás minden területén. Több szolgáltatás Az egyik legnagyobb: telep­helyük minden tekintetben alkalmatlan a vállalati mun­kára. Az épületek életveszé­lyesek, kicsi az alapterületük, a helyiségek alacsonyak, alig van raktározási lehetőség. Minden gátló tényezőt fi­gyelembe véve is nagyobb ter­vet akarnak teljesíteni 1980- ban, mint tavaly, a növek­ményt 7 százalékosra irányoz­ták elő. Tevékenységükben to­vább növekszik a szolgálta­tás, mind a lakossági, mind a közületi és a tanácsi megren­delések aránya, s elérik a 86 százalékot. Nézzük meg egy kicsit rész­letesebben, milyen feladatok várnak az idén a , Városgaz­dálkodási Vállalat csaknem négyszáz dolgozójára. Néhány éve sűrűn hangoztatjuk a mil­liókért félépült házak, laká­sok fenntartásának, felújításá­nak fontosságát. E területen városunkban is jelentős a le­maradás. Növeli a feszültsé­get, hogy 440 lakásban el kell végezni a belső gázszerelési munkálatokat. Hozzátehetjük, ami egyáltalán nem meglepő, az anyagi eszközök sem áll­nak korlátlan mértékben ren­delkezésünkre. A vállalat ép­pen ezért'törekszik az üze­meltetési költségek csökken­tésére. A megtakarított forin­tokat szintén felújításra szán­ják. Ebben az évben körülbelül hatmilliót költhetnek a gödöl­lői állami lakások karbantar­tására, felújítására. Közbeve- tőleg jegyezzük meg, a vál­lalatnak sajnos tapasztalnia kell, hogy a lakók, mivel eb­ben nem érdekeltek, a lehetsé­gesnél kevésbé óvják lakó­épületüket, annak felszerelé­si tárgyait. Annyit azért te­gyünk hozzá: ha közvetlenül nem is érdekeltek, sok min­dennek a jat fásáért nem kell a saját zsebükbe nyúlniuk, a gondatlanság végső soron mégis sújtja őket, mert a fö­lösleges javításra költött fo­rintokat valahonnan el kell vonni. Zugszállíttatók Nincs teljes mértékben le­kötve a vállalat köztisztasá­gi kapacitása. Lehetséges, hogy Aszódon és Kerepestar- csán végeznek ilyen munkát, s felajánlják szolgálataikat a gazdasági intézményeknek is. A közutak tisztán tartására tehát van elegendő gépük, a járdákra azonban nincs. S mi­vel a kézi söprésre nincs elég vállalkozó, előrelépésre itt nem számíthatunk. Akad tennivalójuk a sze­métszállításban is. Még tavaly kidolgozott az erre illetékes osztály egy intézkedési tervet, amelyet folyamatosan végre­hajtanak. Egyebek között be­vezették az egységes munka- rendszert, átszervezték a ku­kás és konténeres szemétszál­lításra kijelölt helyek útvona­lát, érvényesítve a gazdasá­gosság elvét, növelték a szál­lítók anyagi érdekeltségét. Amennyire sikerül, felderítik a zugszállíttatókat is. S ami nem tartozik vállala­ti hatáskörbe: ki kell jelölni az új körzeti szeméttelepet, a régi ugyanis megtelt, a ter­jeszkedés csak erdőt irtva le­hetséges, arról nem is szólva, hogy közvetlen szomszédságá­ban található a Zöldért táro­lója. Óvoda, tároló Gödöllő parkváros, ami ör­vendetes. Kevésbé szívderítő eme zöldterületek állapota. Fenntartásuk, kezelésük szin­tén a vállalat feladata, de a szűkös anyagi eszközök kor­látokat szabnak. Pénzük csu­pán kis virágrészlegük üze­melésére elegendő, s még arra, hogy az összesen nagyjából 230 ezer négyzetméternyi te­rületet kétszer lekaszálják. A szépítésre, csinosításra, virá- gosításra nincs erejük. Űj parkok létesítése is sze­repel tervükben. Az egyik a Lumniczer utcai, ami félig már kész, ezt befejezik, a má­sik a Szabadság téri lakótelep egy részlete. Sok mindert tartozik még a Városgazdálkodási Vállalat kötelmei közé. Említsük meg, hogy ők építik fel a Strom­feld lakótelepen a százszemé­lyes óvodát, a Zöldért burgo­nyatárolóját, amely 180 va- gonnyi termés befogadására lesz alkalmas. Tízmillió forint értékben végeznek út- és mélyépítést. K. P. Tanulságos statisztika Barangolás a járás könyvtáraiban Vannak, akik idegenkednek a számok világától. Amikor a városi-járási Juhász Gyula Könyvtár módszertani előadó­ja, Glózer Péterné hatalmas kimutatást tesz elém, amely tele van számokkal, észreve­szi: én is ezek közé tartozom. Mégis biztat, nézzem csak meg, hiszen ebben a táblázat­ban minden benne van. Tényleg, az első számosz­lopokból mindjárt kiderül, hogy a járás több mint száz­ezer lakosát 36 főfoglalkozású, 14 részmunkaidős és 12 tiszte­letdíjas könyvtáros szolgálja ki, igazítja el a könyvek vilá­gában, abban a világban, amelyben majdnem 220 ezer kötet található. Sok vagy kevés Óriási szám, vélem én, ám a könyvtárosok tiltakoznak: nem is olyan nagy az állomány, mondják, ha a lakosság lélek­számúhoz viszonyítjuk, mert az összehasonlítás szerint egy lakosra két kötetet őriznek át­lagosan a könyvtárak polcai. Persze, itt nagy a szóródás. Aszódon 3,4, Versegen 3,5, Vác- kisújfalun 5,2 kötet jut egy lakosra. Ezek a kiemelkedőek, de akad olyan is mint például Kerepestarcsa, ahol az egy lakosra jutó könyvátlag mind­össze 1,3 kötet. A lepedőnyi kimutatás kö­vetkező rovata már arról tá­jékoztat, s most már igazán belátom, hogy mennyit segíte­nek a számok, hogy a könyv- állomány gyarapodása lelas­sult. 1979-ben mindössze 19 és fél ezer kötetet kellett leltár­ba venni, 670 ezer forint ér­tékben. Igaz, ennek az összeg­nek, a megoszlása sem egyen­letes. Egyik községben többbet, másikban kevesebbet adnak erre a célra a tanácsok. A já­rási átlag szerint minden fő­re 6 forint 33 fillér összegű könyvbeszerzési keretet juttat­nak a költségvetésekben. Sok ez, vagy kevés? A kérdés köl­tői, ha arra gondolunk, hogy egy korsó sör is körülbelül ennyibe kerül. Pedig meglehetősen sokan vannak azok, akik a kölcsön­zési napokon felkeresik a könyvtárakat. A beiratkozott olvasók száma kevéssel több mint 12 ezer, s ők az elmúlt évben 347 ezer kötetet kölcsö­nöztek. Az összes beiratkozott olvasóból 6 ezer 334 az álta­lános iskolai tanuló, tehát va­lamivel több, mint ötven szá­zalék. ők azok, akik a könyv­tárak legszorgalmasabb láto­gatói. akik a kölcsönzési na­pokon egymás kezébe adják a könyvtárajtók kilincseit. So­kan vannak az olvasók között a nyugdíjasok is. Zsúfolt polcok Mit mutat a tavalyi mér­leg az 1978-as esztendőhöz vi­szonyítva? Glózer Péterné tá­jékoztatása szerint, ha kicsit is, de csökkent az olvasók szá­ma, ugyanakkor növekedett a kölcsönzött köteteké. — Sokat töprengünk — mondja a könyvtáros —, mit kellene tennünk. A gondot el­sősorban az jelenti, hogy könyvtárainkban igen nagy a zsúfoltság. Egyetlen olyan köz­ségünk sincs, ahol a könyvtár helyisége megközelítené az országosan elfogadott normá­kat. Nagyon nehéz helyzetben vannak a péceliek, ugyanilyen súlyos a helyzet Bagón is, ahol a községi tanács próbálkozik ugyan a megoldással, ám anyagi lehetőségei miatt je­lenleg nem tud kedvezőbb fel­tételeket teremteni. Egyetlen kiutat látunk: fiókkönyvtárak létesítését javasoljuk. Köztu­domású, hogy nincs a járás­nak egyetlen olyan községe sem, ahol az utóbbi években ne alakult volna ki új lakó­telep. — A telepek általában tá­vol vannak a falu központjá­tól. A könyvet kellene a he­lyükbe vinni. "Egyben a ki­helyezett kötetekkel csökken­ne a központi könyvtárak pol­cainak zsúfoltsága.- Persze, eh­hez az intézkedéshez a tiszte­letdíjra fordítható összegeket kellene megemelni, de ez még mindig kisebb erőfeszítést igé­nyel. mint egy-egy új könyv­tár építése, vagy az épületvá­sárlás. Talán ez az ötlet hoz­hatna átmeneti javulást, amint már hozott Aszódon. Pécelen. Veresenyházon is. Gond az is, töpreng Glózer Népszámlátó voltam Megbeszélve közös dolgainkat Gyakran esett szó január elején a tízévenként visszaté­rő nagy feladatról, a 'nép- számlálásról. Jómagam tavaly októberben kaptam a megbí­zást, vegyek részt ebben a munkában, s bár tudtam, nem lesz könnyű, bő elfoglaltságot ad. mégis szívesen vállaltam: sók csalódhoz juthatok el, s ha nemcsak szigorúan hivatali szemmel nézelődöm, sokat tudhatok meg az emberek éle­téről, munkájáról, hangulatá­ról. Szíves fogadtatás Így is lett, s ha most közre­adom tapasztalataimat, azért teszam, mert roppant érdekes volt házról házra járva bete­kinteni saját életünkbe. Ja­nuár 2-án a kezdés napja sok izgalmat ígért, s ezzel nyil­ván minden kérdezőbiztos így volt; hogyan fogadnak, ho­gyan tájékoztatnak. Aztán az első háznál rögtön megnyu­godtam : vártak már és szí­vesen tessékeltek be a lakás­ba. A jó melegben gyorsan ment a dolog, a lakásösszeírás után hamar kitöltöttük a sze­mélyi lapokat is. Közben a háziasszony jóízű feketével kí­nált, s miután a kérdőíveik mér a táskába kerültek, személye­sebb dolgokról is szó eshetett. S így volt ez mindenütt. A legtöbb helyen felkészülve, a szükséges adatok birtokában vártak, nem volt nehéz az is­merkedés, mindenütt baráti légkör fogadott. A legkülön­félébb foglalkozású emberek­kel találkoztam, aaiic szívesen mesél teli munkájukról, család­jukról. Esténként szinte zúgó fejjel tértem nyugovóra, a sok benyomás, az élmények sokáig kavarogtak bennem. Kérdések, válaszok Találkoztam jó és rossz szomszédokkal, szerencsére az utóbbiakból volt kevesebb. Könnyen megállapíthattam, hogy az emberek tájékozottak, rádió és újság minden lakás­ban volt s a legtöbb helyein tévé is. De nemcsak a nagy­világ dolgai jutnak el az ott­honokba, a közvetlen környe­zet, a szűkebb haza: a város eseményei is mindenkit érde­kelnek. Jó volt hallani az elismerő szavakat települé­sünk fejlődésével kapcsolat­ban. A lakók észreveszik, hogy a város peremével is törődnek az illetékesek. Az elmúlt tíz esztendő nagyon sokat adott az öreghegyieknek; út, víz, villany, mind olyan, ami köny. Péterné, hogy nem egyforma a községek személyi ellátott­sága sem. Feltétlenül kellene Csömörre, Pécelre még egy könyvtáros, és sorolhatnánk a községek igényeit Zsámboktól Versegig, Galgahévíztől Gal- gamácsáig. Előre és hátra — Azt szeretnénk, ha a könyvtárak a művelődési há­zakkal együtt a községek szel­lemi műhelyévé, közéleti szín­terévé válnának, de ehhez a tárgyi és személyi feltételek további javítása szükséges. A jelenlegi apparátustól nagyon kevés többlet várható, hisz a legtöbb könyvtáros egy sze­mélyben beszerző, leltáros, nyilvántartó, tájékoztató, ő kölcsönöz, vigyáz a könyvtá­ri rendre, s emellett építi, gondozza a katalógust. — Mit tehet még? Nem so­kat. Pedig az volna a kívána­tos, hogy ha nagyobb részt vállalhatna a községi közmű­velődés egészében. Ha ott le­hetne az emberek között, ha a könyvtárban megteremt­hetné az olvasás műhelyét ugyanúgy, mint a gyerekek játékos olvasásának mese­kertjét. Glózerné a búcsúzáskor be­vallja, csak akkor elégedett, ha hátra néz, s látja, honnan indult a közművelődési könyv­tári hálózat, s valami nagy- nagy türelmetlenség lesz raj­ta úrrá, ha előre tekint, s azt az utat vizsgálja, amelyen az ideális elképzelésekig el kell jutni. Ki vitathatná, hogy ez a türelmetlenség a sokat és nagyot akaró emberek egész­séges és természetes türelmet­lenségével azonos. F. M. nyebbé, gazdagabbá teszi az életet. De kérdeztek is mindenütt. Mikor lesz Gödöllőnek ismét strandfürdője, lesz-e buszjárat nyárra az Illés István, Arany János utca, Mátyás király ut­ca vonalán, mikor kap az öreghegy új élelmiszerüzletet, s hogy épül-e a tanácsháza, a buszpályaudvar, s a többi. Nehéz volt mindenre vá­laszt adni, s különösen attól tartottam, hogy nam értik majd meg: az idén valami­vel kevesebb jut fejlesztésre, s ez összefügg az országos gondokkal. De kellemesen csa­lódtam, általában tudják; a tervek elkészítésénél több a kívánság, mint amennyire az erőből futja. Ráadásul nem­csak' a népszámlálási körze­tem. az Öreghegy vár új lé­tesítményeket, szerte az egész városiban elkelne még ez, az. Az egészséges lokálpatrio­tizmus jeleivel is bőven ta­lálkozhattam. Voltam olyan Többször írtunk már a gö­döllői kóbor kutyákról, de úgy látszik még • nem elégszer. Hiába a figyelmeztetés; a tál­kákba verődött ebek veszett­séget hordozhatnak, s más be­tegségek fertőző gócai, a sze­rencsétlen sorsú állatok szá­ma nem csökken. Az utóbbi időben sok bosszúságot okoz­nak a kereskedőknek is. Haj­nalban az üzleteli elé tejet, kenyeret szállítanak, s több­ször előfordult már, hogy a kiéhezett kutyák megdézsmál­ták az árut. A minap az egyik üzlet vezetője panaszolta, hogy a tejszínes flakonokat marcangolták szét, jókora kárt okozva, nem is beszélve a vá­sárlókat ért csalódásról. Mi a megoldás? Először szemléletváltozásra van szük­ség; semmilyen állatbaráti megfontolás nem indokolhatja a kóbor kutyák pártolását, a sin térnek, gyepmesternek szi­gorúan el kell látnia a felada­tát. Azok pedig, akik kiverik házukból a megunt jószágokat, Tizenegy százalékkal növek­szik a termelés az idén az árammérőgyárban. A tervek szerint egyfázisú fogyasztás- mérőből 480. háromfázisúból 160 ezer kerül le a szerelősza­lagokról. Kilencven háromezer kapcsolóórát, 618 garnitúra távösszegzőt gyártanak, s töb­bet készítenek impulzusadó­ból, szetből és hitelesítő be­rendezésekből is. Megnőttek a gyárral szembeni kooperációs igények is: a testvérgyárak több alkatrészt várnak Gödöl­lőről. De ez csak az egyik ol­dal: a mennyiségi. Fontos cél a minőség javítása Is, a gyár szocialista brigádjai felajánlá­saikban erről sem feledkeznek eL lakásban, ahol az 1976-ban ki­bocsátott 500 forintos tégla­jegy, melyet a művelődési központ építkezéséi-e jegyzett a tulajdonos, bekeretezve füg­gött a lakás falán. S itt mint­ha a köz dolgaival is job­ban törődnének, a bőven hul­lott hávait gyorsan ellapátol- j ták, nem volt akadálya a köz­lekedésnek, minit bent a vá­rosközpontban. Kedvezőbb jövő S a tiszta, fehér hóesés, amely gyakran kísért utamon, jelképnek sem volt rossz. A kérdezőbiztois elmerenghetett azon, hogy hol van már a ré­gi kép, a foghíjas utcák, a sötétség, a rongyos kisgyere­kek, a fáradt, roskadt öregek! Mintha mindez teljesen a múlté lenne! Remélem tíz év múlva, amikor újra népszám­lálás lesz, még a mainál is kedvezőbb kép tárul elém. Csiba József előbb gondolkozzanak el, mi­lyen kárt okozhatnak vele a közösségnek. Kis fáradsággal megelőzhető a baj, a fóti ku- tyamenhelyre bárki beadhatja az állatokat, fizetni sem kell érte. M. M. Ma este Előadás kertbarátoknak Összejövetelt tart ma, szer­dán este hét órától a városi­járási Petőfi Művelődési Ház\ kertbarátok köre. A városi- járási Juhász Gyula könyvtár­ban először Szent-Miklóssy Ferenc, a Kertészet és Szőlé­szet című szaklap rovatveze­tője tart előadást a takarékos és gazdaságos házikerti trágyá­zásról, majd a többi között a mezőgazdasági könyvhónap al­kalmából megjelent szak­könyveket Ismertetik. j A különböző fórumokon I megvitatták már: hogyan le- ( hetne gazdaságosabban dol­gozni. Elhangzott például az a javaslat, hogy a szocialista kollektíváknak szorosabb kap­csolatokat kell kiépíteniük a :árs üzemek brigádjaival. Ez gyorsabb intézkedésekre adhat módot. Egy-egy meghibáso­dott gép mielőbbi kijavítása, a problémák előrejelzése az egész syár munkáját meg­könnyítheti. — A filmklub harmadik elő­adását ma, szerdán este 8 órakor tartják a gödöllői Pe­tőfi filmszínházban. Oszlopok az aszódi lámpákhoz Felújítják az aszódi lakótelep közvilágítási rendszerét. A mun­kát tavaly kezdték az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói. Képünkön: a neon világítás oszlopait állítják fel. Kóbor kutyák Van megnyugtató megoldás Árammérőgyár Brigádok együttműködése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom