Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

1980. FEBRUAR 6., SZERDA %Mthm 3 Választékosabb áruellátás Bkaffa-Goop—SHajdafflax megállapodás Válaszol a munkaügyi miniszter Hat kérdés dr. Trethon Peremhez a túlfoglalkoztatásról/ a béremelésről, az adéküszöhről, s az új rendelkezésekről a A munkaerő-gazdálkodás mindig fontos eszköze a gaz- I dasági folyamatok tudatos irányításának. A gazdasági 1 feltételekben bekövetkezett változások következtében = most a szokottnál is nagyobb figyelem kíséri a munka- I erő-gazdálkodást. Ezért arra kértük dr. Trethon Ferenc I munkaügyi minisztert, hogy válaszoljon néhány idő­Nők a tanácsoknál MNOT elnökségi ülés Kedden ülést tartott a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöksége. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tájékoztatójában beszámolt ar­ról, hogy a tanácsi intézmé­nyeknél jelentősen csökkent a férfiak és nők bére közötti aránytalanság. Jelentős, a nők munkáját könnyítő eredmény az is, hogy az V. ötéves terv időszakában a gyermekintéz­mények hálózata a tervezett­nél nagyobb arányban fejlődik. Az ülés további résziében az elnökség megvitatta a MNOT ez évi politikai feladatait és a testület első félévi ülésrend­jét. Megállapította: a MNOT munkáját a párt XII. kong­resszusa irányelveinek szelle­mében tervezi. Politikai tevé­kenységével segíti a népgazda­ság ez évi tervének eredmé­nyes végrehajtását. A kosdi Lenin Termelőszö­vetkezetben mindössze négy éve dolgozik a szakszervezeti bizottság. Igaz, a tanulóidőn túljutottak már, de a mozgal­mi munka buktatóit nem min­dig sikerült elkerülniük. A szakszervezeti bizottság titká­rával, Pindes Lászlóval az ed­digi munkáról és gondokról beszélgettünk. « Mint elmondotta, helyzeti előnyben van a többi tsz szak- szervezeti bizottságának titká­rához képest, hiszen mint a gazdaság műszaki vezetője a döntésekről közvetlenül tudo­mást szerez. Így számára is­meretlen az. amit nemegyszer hall panaszként a szakszerve­zeti titkároktól, hogy a gazda­sági vezetők döntéséről későn vagy egyáltalán nem infor­málják őket. Leváltás után Ma már köztudott: a terme­lőszövetkezetekben szakszer­vezeti tag lehet minden alkal­mazott és olyan tag, aki ko­rábban is részt vett a szerve­zet munkájában. így a kosdi termelőszövetkezetben tavaly száznegyvenen voltak, s azóta számuk 190-re növekedett. Kevés a mozgalmi tapaszta­latuk, s ez rányomja bélyegét tevékenységükre. Ma még mindig sokan nem tudják — a bizalmiak sem —, hogy nem korlátozódhat feladatuk, a bé­lyegszedésre. Éppen ezért a szakszervezeti bizottság a közelmúltban elha­tározta, hogy azokat a bizal­miakat, akik nem tudnak lé­pést tartani a megnövekedett feladatokkal, leváltják. így ke­rült már két esetben is sor bi­zalmicserére. Hiszen a bizal­A szövetkezeti közös válla­latok munkáját és a Skála- Coop eddigi működésének ta­pasztalatait vitatta meg a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége keddi ülésén. Amint a beszá­molóból kitűnt:' a tavaly megalakult Skála-Coop orszá­gos szövetkezeti vállalatnak jelenleg 218 tagja van, s ta­valy 10 milliárd 73 millió fo­rint kiskereskedelmi forgal­mat bonyolítottak le. A Skála-Coop a jelentősebb áruházakat üzemeltető áfész- ekkel, vállalatokkal kétoldalú szerződéseket kötött, s ennek nyomán az országban jelen­leg már 38 szövetkezeti áru­házban kaphatók olyan már­kacikkek, amelyeknek minő­sége a hagyományosnál jobb. miak minden fontos döntésben véleményt kell hogy alkossa­nak, egyetértési vagy vétójo­gukkal élve segíteniük kell a termelést. Erre annál is inkább lehetőségük van, hiszen a ha­vonta megtartott tájékoztató­kon értesülnek a gazdasági fel­adatokról. Ki a rátermett? E törekvéseic nyomán már egy olyan közösség van kiala­kulóban — mondotta a szak­szervezeti tótkár —, amely ele­get tesz nemcsak az érdekvé­delmi feladatoknak, hanem a termelést segítő tevékenység­nek is. A szövetkezetben je­lenleg nyolc bizalmi tevé­kenykedik. S arra törekedtek, hogy a bizalmiak a legjobban dolgozó, legrátermettebbek kö­zül kerüljenek ki. Olyanok le­gyenek, akik értik s érzik fel­adataikat, de személyes jó munkájuk; példamutatásával is serkentsék társaikat. A termelést segítő tevékeny­ség meleltt fontos szociális fel­adatokat is ellát a bizottság. Egyik fő gondjuk az is, hogy tavaly a 140 tagú tagság mind­össze 9 SZOT-beutalót kapott. Az idén sincs több. hiszen a 190 főre csak 11 érkezett. A szakszervezeti bizottság­nak néha még azzal a szemlé­lettel is meg kell küzdenie — hogy nincs időnk üdülni. Még­is szeretnék tagjaikat megta­nítani a .megérdemelt szabad­ság okos eltöltésére. Az igé­nyek kielégítésére a Balaton j mellett bérelnek üdülőt. Szociális bizottság A szakszervezeti bizottság munkáját segíti a termelőszö­vetkezet szociális bizottsága is. ' A választékos áruellátást szolgálja a közvetlen termelői kapcsolatok bővítése a jelen­tősebb ipari vállalatokkal és szövetkezetekkel. Ennek érde­kében a Skála-Coop megálla­podást kötött a többi között a Lenfonó- és Szövőipari Válla­lattal, a Május 1. Ruhagyár­ral, a Csepel Kerékpárgyárral és az Egri Cipőipari Szövet­kezettel. Ugyancsak a kiegyen­súlyozott áruellátást segíti — állapította meg a SZÖVOSZ elnöksége — az áru útjának rövidítése, s az elmúlt idő­szakban szervezett 180 keres­kedelmi akció, amelynek ered­ményeként a nagykereskedel­mi ágazatban az áruk forgási sebessége 56 napról 50 napra gyorsult. A szociális bizottság vezetője, Pelcz Zoltánná elmondotta, hogy minden megbeszélésükön részt vesz a szakszervezeti bi­zottság egy tagja, s rendszere­sen meghívják őket is a szák­szervezeti ülésekre. Kiemelt és közös feladatnak tekintik az egyedülálló idős emberek és gyesen levő kis­mamák segítését. Minden év­ben tavasszal és ősszel rend­szeresen meglátogatják őket, s vissaa-visszatérően rendeznek kismama-találkozókat. Felada­taik közé tartozik az is, hogy ellenőrzik a szociális ellátást. A közös ellenőrzés bizonyítja, hogy ma már a termelőszövet­kezeti dolgozóknak megfelelő mosdót és öltözőt építettek. A nyári idénymunkák idején pe­dig a földeken dolgozóknak is szállítanak meleg ételt. A termelőszövetkezetben működő Szakszervezeti és szo­ciális bizottság körültekintő munkáját dicséri az is, hogy gyakran még felderítő munká­val kell felkutatni azokat, akiknek szükségük van a kö­zösség segítségére. így lehet az, hogy bár a vidéki ember sze­mérmét ismerve, nem önként kérnek segélyt, mégis tavaly több mint 83 ezer forinttal se­gítették a rászorulókat. Körülbelül két éve különbö­ző intézkedések, átszervezések születtek a tanácsi ügyfélfo­gadás korszerűsítésére. Pest megyében hogyan történt mindez? Dr. Kanyik József, a Pest megyei Tanács igazgatási osztályának helyettes vezető­je válaszol: — Bevezettük az egységes hétfő-szerda-szombati fogadó­napokat. Ettől csak Cegléden történt eltérés, itt ugyanis a hagyományos vasárnapokra való tekintettel kedden-pénte- ken van ügyfélfogadás. A fo­gadónapokon, nyújtott mű­szakban, 17, illetve 18 óráig állt a tanács a lakosság szol­gálatára, hogy azok munkaide­jük után intézhessék ügyeiket. Létrehoztuk az ügyfélszol­gálati irodákat, melyek a tanácsok épületében, de külön apparátussal mű­ködnek. Az itt dolgozóknak elsősorban eligazító, tájékoztató és segítő szerepük van, egyszerűsítik és könnyítik mind a lakosság, mind a tanács ügyintéző mun­káját. — Pest megye minden tele­pülésén megszerveződtek ezek az ügyfélszolgálati irodák? — Csak a városokban, Du­nakeszit kivéve, és néhány nagyközségben, mint például Dabas, Abony. — A nyújtott műszak beve­zetése, a szombati félfogadás azt a célt szolgálta — amint i I szerű kérdésre. O A teljes foglalkoztatottság szocialista társadalmunk nagy vívmánya. Érvényes-e most az évtizedekkel ezelőtti értelmezése? — Semmiképpen. A munká­hoz való állampolgári jog al­kotmányunkban rögzített. Gya­korlásának feltételein munkál­kodva. a lehetőségek megte­remtésének folyamatában két, egymással összefüggő, mégis különválasztandó fejlődési sza­kaszt keli megkülönböztetni. Az első időszakban a mennyi­ségi igények kielégítése, a meg­felelő számú munkahely léte­sítése volt a cél. Ezt teljesítet­tük: mindenki dolgozhat. Ma és a továbbiakban viszont a figyelem középpontjában már az áll: hogyan dolgozunk. E tekintetben látnunk kell, hogy a teljes foglalkoztatottság ed­dig még nem járt együtt a gazdasági ésszerűséggel. Nem kevés helyen túlfoglalkoztatás tapasztalható, a munkaerő ágazati elhelyezkedése nem egyértelműen kedvező, előfor­dul, hogy ott vannak többen, ahol kisebb létszám is elegen­dő lenne, máshol pedig a szük­séges létszám hiányzik. A munkaképes korú népesség teljes foglalkoztatásának fenn­tartása mellett, az eddigieknél következetesebben kell bizto­sítanunk a népgazdasági érdek elsődlegességét. © Egyesek szerint a mun­kaerőhelyzetben tapasz­talható gondok megoldásának az lenne a legjobb eszköze, ha megteremtenénk a munkanél­küliek szabályozott tartalék­seregét? — Ezt a gyakorlatot a mienktől eltérő társadalmi és gazdasági viszonyok között al­kalmazzák. Valószínű, hogy az ilyen indítványok megfogalma­zói önmagukra, mint fölösle­gesekre, soha nem gondolnak, csak másoknak szánnának ilyen sorsot. Nem a munkaal­kalmat kell csökkenteni, ha­említette —, hogy az emberek ügyes-bajos dolgaikat munka­idő után is el tudják intézni. Tavaly októbertől azonban a tanácsoknál is páros héten, te­hát akkor van szabad szombat, amikor az üzemek, vállalatok többségében, azonkívül az esti fogadóórák ismét megszűntek. Miért? — Két fontos tényező tette szüségessé az újabb módosí­tásokat. Az egyik a takarékos­ság: villany, fűtés. Ez az egy­séges szabad szombatra vonat­kozik. A másik, a két év alatt összegyűlt tapasztalat. Kide­rült ugyanis, hogy a lakosság a vártnál jóval kisebb számban — mond­hatnám : minimális mér­tékben — vette igénybe az esti órákat. Természetesen a nyújtott mű­szakot nem töröltük el, csupán a községek, városok saját döntésére bíztuk, hogy helyi tapasztalataik alapján szüksé­gesnek ítélik-e az esti ügyfél- fogadást. — Van, ahol megmaradtak az esti fogadóórák? — Igen. Pilisvörösváron, Szigetszentmártonban, Duna­keszin. — Visszatérve az új nagy szabad szombati rendre, ezzel most gyakorlatilag egy teljes délelőtt kiesik az ügyintézésre fordítható napokból. Nem okoz ez torlódást? — Egyrészt — és ez ismét nem a követelmények teljesí­tésének színvonalát kell emel­ni. Fokozni a rendelkezésre álló munkaerő ésszerű foglal­koztatását, és ezzel is mérsé­kelve a munkaerő iránti továb­bi — az esetek legnagyobb ré­szében indokolatlan — keres­letet. S ha ez nem is minde­nütt jellemző, de még mindig vannak olyan vezetők, akik nem a folyamatok eddiginél jobb megszervezésével, a munkaerő félkészültségének, képzettségének javításával, vagy belső átcsoportosításával akarnak a megváltozott hely­zethez alkalmazkodni, hanem továbbra is a létszám bővíté­sére törekednek. O Az említett létszám át­csoportosítását általában idegenkedve fogadják az em­berek. — A népgazdaság fejlődésé­nek — ezen belül a munka­erő-probléma megoldásának is — alapvető feltétele, hogy a munkaerőt és az anyagi erő­forrásokat azokra a területek­re irányítsuk, ahol felhaszná­lásuk az átlagosnál magasabb hatékonysággal jár. Mindez persze a gazdaságpolitika és a központi irányítás, szabályozás alapkérdése. A megoldás alap­vető útja nem az. hogy vala­miféle országos akcióval mint­egy vezényszóra nagy tömege­ket mozgassunk meg. Minden külön intézkedés nélkül is* ál­landó rpozgásban van. szünte­lenül átcsoportosul egyik munkahelyről a másikra ha­záinkban csaknem egymillió ember. Amennyiben tehát azt akarjuk, hogy az emberek ott dolgozzanak, ahol a korábbiak­nál hatékonyabb a munkájuk, akkor az irányítás és szabályo­zás eszközeivel kedvező felté­teleket és körülményeket kell teremteni ott, ahol a létszám foglalkoztatása — esetleg bőví­tése — népgazdasági érdek, így a dolgozók szabadon, egyé­ni érdekeiktől vezérelve, saját akaratukból oda mennek, ahol tapasztalat! — a tanácsi ügy­intézésnek sok olyan formája van, amikor az embereknek tanúként történő meghallga­tására van szükség. Nos, ilyen esetekben már régóta nem tudjuk a szabad szombatjukon berendelni ügyfeleinket, mert egyszerűen nem jönnek el. Másrészt pedig ügyeletet tar­tunk. Fontos bejelentéseknek, különböző formanyomtat­ványok kiadásának semmi akadálya, felvilágosítást is kaphat bárki szabad szombaton. Vélemé­nyem szerint azzal, hogy mi is bekapcsolódtunk ebbe a rend­be, semmiféle hátrányos hely­zetet nem teremtettünk. Sőt. Ugyanis a munkaszombatokon valamennyi tanácsi ágazat összes munkatársa dolgozik, így teljes intenzitással, zökke­nőmentesen folyhat a félfoga­dás. Még egy fontos tény: sok te­rületen egyszerűsödött az ad- minisztárció, ami a lakosság és a tanácsi dolgozók számára egyaránt időt» energiát' takarít meg. — Mondana egy konkrét példát? — Az építőiparban dolgo­zóknak különélési pótlékjuk fo­lyósításához eddig félévente hatósági bizonyítványt kellett beszerezniük nálunk. Erre az igazolásra többé nincs szük­ség. Befejezésül még csak annyit, hogy a tanácsok, rend­kívüli feladataikat — mint például az esküvők — a nagy szabad szombatokon is ellát­ják. S. H. K. munkájukra a társadalominak szüksége van. Ezt szolgálja — a helytelen gyakorlat meg­szüntetését is elősegítve — a gazdasági szabályozás, az ér­dekeltségi rendszer napjaink­ban ismertté vájt korszerűsí­tése. módosítása. © A termelés hatékonysá­gának javításához elen­gedhetetlen, hogy aki a töb­binél jobban dolgozik, az job­ban éljen. Ennek az elvnek ér­vényesülését hogyan segíti a keresetszabályozási rendszer január élsejei változása? — A szabályozórendszer szerves részeként működő bér­es keresetszabályozásnak fon­tos szerepe van az anyagi ér­dekeltség irányának megha­tározásában. a munka haté­konyságának növelésében, gazdaságpolitikai céljaink el­érését szolgáló intézkedések anyagi ösztönzésében. Való igaz, hogy a jelenlegi bér- és keresetszabályozás, elsősorban mértékeiben, nem mindenben elégíti ki ezeket az igényeket. Többek között ezért is olyan megoldásokkal egészítettük ki a bérszabályozás jelenlegi rendszerét, amelyek az eddi­gieknél nagyobb mozgássza­badságot biztosítanak ahhoz, hogy a keresetek a terv kere­tei között, a gazdasági haté­konyság különbségei szerint differenciálódjanak. Ez évtől kezdve következetesebben ér­vényesítjük azt az elvet, hogy a bér- és a keresetnövelés minden forintját követelmé­nyekhez kell kötni. Csak ott lesz lehetőség béremelésre, ahol javítják a gazdasági te-* vékenység eredményét.., © Ez azt felenti, hogy a to­vábbiakban megszűnik az úgynevezett bérfék? Bérféfc eddig sem volt. A vásárlóerő tervezett keretek között tartása miatt azonban továbbra is fenn kell tartani a bérszínvonal növelésének bi­zonyos szint feletti adóztatá­sát. A 6 százalékos érték ja­nuár 1-től 9-re növekedett. Ez azonban csak lehetőség, mert a bérfejlesztés kizárólag haté­konyabb munkával alapozható meg. A 9 százalék tehát nem járandóság. Egyébként az úgy­nevezett adóküszöb sem abszo­lút korlát, hanem olyan dön­tési pont, amelyen felül a bér- színvonal emeléséhez az álta­lánosnál nagyobb követelmé­nyek fűződnek. Határ meghú­zásával zárjuk ki a korábban laza létszámgazdálkodást foly­tatókat abból a lehetőségből, hogy — ha átmenetileg is — csak a létszám erőteljes, csök­kentésével teremtsenek ma­guknak jelentős béremelési forrásokat. Egyébként a bér- és keresetszabályozási rendszer ösztönző hatása csak akkor érvényesülhet, ha a dolgozók keresetét olyan követelmé­nyekhez kötik, amelyek meg­felelő szoros összefüggést te­remtenek az egyén, a csoport, illetve a gazdasági egység egé­szének teljesítménye között. © Ezt az összhangot a mó­dosított munkajogi sza­bályozás is elősegíti? — Igen. A munkaerő éssze­rűbb elosztása, a rugalmas foglalkoztatás, a szakismeretek jobb hasznosítása, a fegyelem megszilárdítása érdekében ná- hány új munkaügyi jogszabály is érvénybe lépett január else­jétől. így például mód van ar­ra, hogy az érdekeltek válla­latukkal ne egy, hanem több munkakör ellátásában is meg­állapodjanak. Lehetővé válik — közös érdekeltség esetén —. hogy a dolgozó saját vállala­tánál, munkaidő után, mellék- foglalkozást vállaljon. Ennek során az is kiderülhet, hogy egyesek a mellékfoglalkozás­ban nagyobb eredmény eléré­sére- képesek, mint főállásuk­ban. Ebben az esetben célsze­rű a megfelelő következteté­sek levonása. Andrássy Antal Hatvankét millió falazótégla A Tégla- Is Cserépipari Vállalat örbottyáni Téglagyárá­ban az országban a legkorszerűbb technológiával készül az idén mintegy hatvankétmillió darab falazótégla. Ez a meny- nyiség mintegy* kéíezerncgyszáz családi ház felépítésére ele­gendő. Termékeik hetven százalékát magánépítőknek szállítják. Kevés a mozgalmi tapasztalat FeBderíiik ts segifsésgre sso^ssBékssf Sz. M. fassátsa ügyfélfogadás Nyújtott műszakok

Next

/
Oldalképek
Tartalom