Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXIV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1980. FEBRUAR 5., KEDD Párférfekezlefen A középpontban a munka Gyors változások a HAGY-bon Minit lapunk más helyén is hírül adjuk, szombaton meg­kezdődtek a pártértekezlatek. Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyára kommunistái­nak küldöttértekezletén, me­lyen megjelenít Pálmai László. az MSZMP Vác Városi Bi­zottságának titkára, a gazda­sági feladatok kaptak nagy hangsúlyt. Az öt alapszerve- zat 187 tagjának véleményét tolmácsolták a résztvevők, A HAGY az utóbbi években gyors változásokon ment ke­resztül. Az elmúlt öt asizten- dő alatt folyamatosan, nőtt a vállalat nyeresége, s ez a megfelelő felkészültséget jel­zi, hogy a világpiac változá­saira meglehetősen gyorsan reagáltak. Bár á küldöttgyűlé­sen elhangzott olyan vélemény is, hogy a jövőben még rugal­masabban kell végrehajta­ni az átállásokat. A kom­munisták példaként a fány- csőfojtó gyártmányfejleszté­sét, a nyomtatott áramikörű la­pokat gyártó üzem rekonstruk­cióját és a feriritüzam most folyó felújítását, új techno­lógia alkalmazását említet­ték. A párttagok kritikusan je­gyezték meg: bár eddig is nagy erőfeszítéseket tettek a bel­ső tartalékok feltárására, az elkövetkező időszakban még nagyobb figyelmet kell fordí­tani az eszközök jobb ki­használására, a munkaerővel való ésszerű gazdálkodásra, a takarékosságra, az importanya­gok helyettesítésére. A HAGY-ban a párt mun­kájában is fejlődés tapasztal­ható. Különösem sokat javult a pártcsoportok tevékenysége, s a városi pártbizottság érté­kelése szerint számottevő elő­relépés történt a fiatalok párt­taggá nevelésében. A vita során tizenheten leér­tek _szót. A felszólalók több­sége' a vállalat gazdasági fel­adataival foglalkozott. Többen is szorgalmazták a munkahe­lyi légkör javítását, azt, hogy a gyáraik közösségei még job­ban összekovácsolódjamak, s az emberek megtalálják szá­mításaikat. A kommunisták határozata javaslatot fogadtak ed, amely részletesem tartalmazza a gaz­dasági építőmunlka, az eszmei, politikai mevelőmunika és a pártáiét legfontosabb fel ada­tait. Emellett írásba foglalták állásfoglalásukat a XII. párt­kongresszus irányelveivel kap­csolatban ás. Egy ellenőrzés tapasztalatai Elmaradt a minősítés A Zöldért Pest megyei ki- j sárosabb, mint amit az előírás rendeltségének váci telepén a megenged, napokban vizsgálatot tartott a! — Ezeknek az ellenőrzések­városi tanács kereskedelmi I nek elsősorban az a célja, osztálya, a zöldségtárolást, il­letve az áruk minőségét el­lenőrizve. Versényi Pétert, a tanács mezőgazdasági főelő­adóját mi is elkísértük a Zöldért váci telepére. A helyszínen L ackovics Ádám kirendeltségvezető-he- lyettes kalauzolt bennünket. , Elsőként a burgonya tárolása, illetve minősége kerül napi­rendre. Már az első zsák ki­bontásakor kiderült, hogy a budapesti kirendeltség­ről csütörtökön szállított első osztályú burgonya minősége kifogásolható. A krumpli erősen csírázik, akad rothadt és földes is a zsákban. A második zsák ki- oontásakor hasonló a hely­zet. A vizsgálódást a többi zöld­ségféléknél folytatjuk. A kara­lábé, a cékla, a kelkáposzta minősége és tárolása megfele­lő. A fehérrépa minősége bár kifogástalan, Versényi Péter szóvá tette, hogy földesebb, hogy a vásárlók érdekeit kép­viseljük — mondta Versényi Péter. Az áruk többségének tárolása és minősége megfelel a követelményeknek. A burgo­nya esetében azonban más a helyzet. Nem engedhetjük meg, hogy magasabb, első osztályú áron kerüljön forga­lomba — ilyen minőségben. Kötelezzük a Zöldértet, hogy új másodosztályú árat kérjen, s olcsóbban bocsássa a terméket a vá­sárlók rendelkezésére. — Mi lenne a megoldás ar­ra, hogy ne csak az ellenőrzé­sek során derüljenek ki a hiáriyosságok? — Az árut átvételkor minő­síteni kellene. Csakhogy az át­vevők ezt sok esetben nem te­szik meg, attól tartva, hogy a szállító legközelebb kifogáso­kat keres, s nem a korábbi feltételek szerint látja el a telephelyet. Vagyis egyszerűen nem kapnak árut, vagy csalt kevesebbet... Cs. J. Szezon előtt A labdarúgók háza táján A városi-járási sportfelügye- lősógen Kovencz Antallal, a labd^rúgó-szalkszövetiséig elnö­kével beszélgettünk a tavaszi szezon terveiről. Minit elmond­ta február 17-én a járás vala­mennyi I. osztályú csapata mezei futóversenyt rendez já­tékosainak a tavaszi felké­szülés elősegítésére. Az idény egy héttel később a Magyar Népköztársasági Kupa mérkő­zéseivel kezdődik. Rangos el­lenfelek jönnek a járásba. Let- késen a ráckevei. Vácdukára az érdi. Kóspallagra a gödöl­lői, Fótra az aszódi. Verőce­marosra a veresegyházi csapat utazik. A járási bajnokság el­ső osztályában március 2-án, a másodosztályban 30-án játsszák aiz első fordulót. A járási válogatott elienfele a dahasi járás lesz. Készül a városi labdarúgó- szövetség programja is. Vácott március utolsó hetében indul a bajnokság. Egyébként a bajnokságban a fóti csapat vezet, s meglepe­tés Márismcsztra, a máso­dik helyen. A második osz­tályban első helyen Ipolyda- másd áll, míg az ifiknél az őrbottyáni fiatalok szerepelnek ígéretesen. Kovencz Antal szerint a szakszövetség felkészülten vár­ja a tavaszi idény kezdetét. P. R. A küldöttek 35 tagú pártbi­zottságot választattak. A vég­rehajtó bizottság létszáma ki­lenc. A pártbizottság titkára isimét Pethő Miklósné lett, F Z. Közművelődés a nő­szervezetekben A városi KISZ-bizotfeág feb­ruár 6-án szerdán a KISZ- alapszervezebek, kultúrfelelő- sei számára megbeszélést tart a művelődési központ 34-es termében. Napirenden egyetlen téma szerepel: az 1980—81-es mozgalmi év köz­művelődési feladattervének összeállítása, megvitatása. A megbeszélésre megih ívták az ifjúsági klubok vezetőit, á KISZ-bizottségok kultúrfele- lőseiit, valamint a közműve­lődési munkabizottságok tag­jait is. Brigádprogram A planetáriumban A Dunameníi Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Herman Ottó szocia­lista brigádja hétfőn Budapest­re utazott és megtekintette a népligeti planetáriumot. Ve­lük ment a vízművek több nyugdíjasa is. A szállók lakóiért A DCM gazdasági vezető­sége . és kultúrbázottsóga nagy gondot fordít a mun­kásszállón lakók közművelő­désére, a tudat- és életmód- formálásukra. Ehhez a kömyv­tánszoligálatot, az olvasószobát, a tv-szobát, a műsoros ren­dezvényeket, a kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat és a különféle sportolási le­hetőségeket biztosítják szá­mukra. Gödi labdák exportra Lelkesen, ügybuzgón Új ötletek Vácrátóton Színjátszó csoport alakul Vácrátót a váci járás egyik legtöbbször emlegetett, leglá­togatottabb községe. A helyi lakosság száma 1600, de ennek sokszorosa megfordul éven­ként a nemzetközi hírű tudo­mányos értékké fejlesztett és szemet gyönyörködtető, hatal­mas Botanikai Kertben. A Szabadság utca 28. számú egyszintes épület a község 1964-ben épült kultúrotthona. Többször felújították, de vég­leges korszerűsítése csak ak­kor fejeződik be, ha elkészül a központi fűtés, a villanyhálózat javítása és az udvarig eljutott víz­vezeték utat talál az épü­letbe. Erről beszélgetünk Székely­hídi Ferenccel, aki január ele­je óta vezetője a kultúrotthon- nak. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat közműve­lődési bizottságának titkári tisztét cserélte fel ezzel az ál­lással. Egyedül ő a teljes munkaidős, függetlenített dol­gozó itt. Könyvtáros, mozigé­pész, takarítószeméiy — mind félműszakos, de lelkesen, ügy- buzgósággal végzi feladatát. Az új igazgató ambícióval és nagy tervekkel érkezett. A rendelkezésére álló épület elő­csarnoka alkalmas kisebb tár­latokra, vándorkiállításokra. A könyvtár kétszer hetenként várja fiatal és felnőtt olvasóit. A nagyteremben vasárnap és hétfő este játszik a mozi. Vác­rátót lakossága • nagyobb rész­ben szlovák nemzetiségű; ezt igyekszik megfelelő kapcsola­tokat teremteni a helyi társa­dalmi szervekkel, intézmé­nyekkel. A fiatalokra lehet számítani, nemcsak az ifjúsági klub munkájában; örömmel vé­geznek társadalmi munkát a kultúr otthonért. A helybeli általános iskola is sokat tesz a nemzeti hagyo­mányok ápolása, a szlováz nyelvű oktatás érdekében. Ju a kapcsolatuk a kultúrházzal, a nagyterem a hét több nap: ján az iskola torna tenne. Az együttműködés erősítése segí­tésére az irodalom és a tör­ténelem oktatását elősegítő Jókai-, Mikszáth-filmek vetíté­sét tervezik. Az iskola népi tánccsoportia viszont színesíti majd egy-egy ünnepség, elő­adás műsorát. A hétfő délelőtt az óvodá­soké, a jövő kultúrház-látoga- tóinak foglalkozását mesedél­utánokkal, később majd báb­játékokkal segítik. Szeretnék megnyerni ven­dégszereplésre a csórnád! táncegyüttest és a veres- egyházi Röpülj páva klu­bot. A KISZ vállalta színjátszó csoport toborzását A nyári hónapokra már most gondol­nak, hogy hasznos szórakozás­sal töltsék vakációjukat az iskolások. A tenniakarás érződik Szé­kelyhídi Ferenc szavaiból. Ma­radjon meg a kezdeti lelkese­szem előtt kell tartani a Pr<>g- ! dósé, s támogassák mind töb- ramok összeállításakor. j ben elgondolásainak valóra Székelyhídi Ferenc elmond- I váltását, ta, hogy ezekben a hetekben1 Papp Rezső Falugyűlés Bernecebarátiban Gazdagodó település Társadalmi munka A Fővárosi Kézműipari Vállalat gödi labdakészítő rész. legében egy év alatt háromsz ázezer futball, és kézilabdát gyártanak. Jelentős részét nyugati exportra szállítják. Halmágyi Péter felvétele Az év első falugyűlését Ber- neoabarátibain, a község tor­natermében tartották. A mind­végig jó hangulatú gyűlésen, a község mintegy 140 lakója vett részt, sokan kértek szót. mondták el észrevételeiket, ja_ vaslaitaikat. A legtöbben az út- és jár­daépítés tennivalókéi, a ke­reskedelmi ellátási szervezet­tebbé tételéről szóltak. A község lakói felajánlották, hogy családonként 100—100 forinttal hozzájárulnak az óvo­dai gondok enyhítéséhez, s az épülő gyermeki intézmény­nél társadalmi munkát is vé­geznek, mart ebben az évben is a ■ korábbi afeti vitással sze­retnének hozzájárulni a tele­pülés fejlődéséhez, gazdagodá­séihoz. • Cs. J Mire jó a szívószál? Embereknek emberi zenét! Szocialista brigád zenekar Nívó-díjat kapott a Népmű­velési Intézettől a Musica Hu­mana aranykoszorús szocialis­ta brigád, amely 1973. január 1-én glakulit. Ugye, ez a hír nem különösebben meglepő? De akkor talán már igen, ha azt is ide írjuk: ez a szocia­lista brigád a város határain túl is jól ismert kamarazene­kar! A naplókban megsárgult újságcikkek a régebbi fellé­pésekről, sok-sok műsorlap. — Zenekarunk tizenkét esz­tendővel ezelőtt alakult — mondja Erdélyi Sándor, a bri­gád és az együttes vezetője. — Á váci zeneiskola pedagógusai vagyunk, nemcsak munkánk, hivatásunk, hanem egy kicsit hobbink is a zene. Kezdetben egy trióban játszottunk, de ahogy felismertük a közös mu­zsikálás örömét, egyre többen csatlakoztak hozzánk. Ma már tizenhatan vagyunk • Repertoár Hát igen, a közös játék örö­me. Ez azonban nem lehet öncélú, mint ahogy nem is vált azzá: a Musica Humana kezdettől fogva szívesen vál­lalt fellépéseket bárhol, ahol nyűnk, sőt, akkor is elmen­tünk az egyik váci üzembe, amikor eredetileg nem is hív­tak — folytatja Erdélyi Sán­dor. — Ügy gondoljuk, hogy minden emberben megvan az, igény az értékek iránit, s mi ama vállalkoztunk, hogy a zene kincseit eljuttassuk azok­hoz, akik bennünket meghall­gatnak. Fellépéseinkre min­dig készülünk, hetente kétszer próbálunk. A repertoárból az alkalomnak megfelelően vá­lasztjuk ki minden esetben azokat a darabokat, amelyeket eljátszunk. r Érdeklődés Erdélyi Sándor ugyan nem fogalmazta meg, de szerte a városban mindenki • tudja: a zenekar küldetést vállalt! Olyan küldetést, amely éppen azért lehet eredményes, mert a Musica Humana — nevéhez méltóan — embereknek em­beri zenét, élményt nyújt. So­ha sem válogattak. Ha kellett, üzemi étkezdében, máskor munkásszállások tenyérnyi klubhelyiségében léptek fel. Az elmúlt tíz évben több mint háromszáz koncertet adtak. Jártak külföldön is, az NDK­annyi hely volt, hogy a zené- ban, nemsokára talán Auszt- szek elférjenek hangszereik- riába utaznak. A zenekar tör- kel együtt. ténete, munkássága bizonyít­— A mi hibánkból soha ja: askoncerttermek díszes pó- nem maradt el hangverse- diumá és az üzemi étkezde piciny dobogója között nem is olyan nagy a különbség. — Játékunkat soha sem be­folyásolta és a jövőben sem fogja, hogy hol, milyen körül­mények között muzsikálunk — mondja a brigádvezető. — Hiszen a közönség soraiban gyakran ülnek olyan hallga­tók, akik csak ritkán jutnak el egy-egy koncertre. Azt sze­retnénk, ha a mi zenénk fel­keltené érdeklődésüket, ha azon túl, hogy tetszik játé­kunk, a komoly zene az em­berek mindennapjainak részé­vé válna. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek felismerik, könnyen felfedezik az értéke­ket. Bach, Mozart, Händel, Vi­valdi darabjait játsszuk v leg­gyakrabban, s e nagy meste­rek igen sok, még napjainkban is „slágernek” számító zenét komponáltak. A brigádot nemcsak a kö­zös játék, de tartalmas embe­ri kapcsolatok is összekötik. Barátok. Talán ennek a szét- szakíthatatlan erőnek köszön­hetik, hogy vállalásaikat ed­dig még mindig teljesítették. A közösség például felajánlotta, hogy ingyen — társadalmi munkában — hangversenye­ket ad a kórházban, a szociá­lis otthonokban. Jó kapcsola­tokat alakítottak ki a Duna- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalattal is, ott szintén gyakran lépnek fel. S azt is természetesnek tartják, hogy a zenét tanuló gyermekek érdekében is tevé­kenykedjenek. Hogy hogyan? Erdélyi Sán­dor a szekrényből kis dobozt vesz elő. — Vállalásaink között sze­repel, hogy a tanulók segíté­sére oktatási eszközöket ké­szítünk. Hosszú kísérletezés után magunk, állítottunk ösz- sze kis egységcsomagokat, amelyekkel sokkal könnyeb­ben és gyorsabban megtanul­hatják a gyerekek például a vonókezelést. A lehető legegy­szerűbb anyagokat használ­tunk fel. Tessék, nézze: ez egy szívószál, ez egy ruhacsipesz. Aztán vannak itt gumilabdál: giumicsövek... E tevékenysé­günknek olyan nagy a sikere, hogy szakmai körökben is egyre többen érdeklődnek ta­nítási módszereink és a segéd­eszközök iránt. Több pályáza­ton nyertünk már, „A vonó kezelés programozott oktatásé' című tanulmányunkért a me­gyei pedagógiai intézet díjár kaptuk. Támogatás A Musica Humana ma már hivatásos zenekar. Fellépései­ért honoráriumot kapnak, s rendszeres támogatásban ré­szesülnek az együttes tagjai a város részéről is. Az elmúlt esztendőkben nem egy kamarazenekar ala­kult országszerte. Ezek hosz- szabb-rövidebb működés után bomlottak fel. A Musica Hu­mana szerencsére nem jutott erre a sorsra: a nehézségeken a közösség ereje, az elkötele­zettség ereje mindig átsegítet­te őket. Furucz Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom