Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-05 / 29. szám
1980. FEBRUAR 5., KEDD Magyar orvosok Kambodzsában öttagú gyógyítócsoportot küldött a Magyar Vöröskereszt a Kambodzsai Népköz- társaságba. A két magyar orvos és három ápolónő — a lakosság gyógyító-megelőző ellátásának javításához — nyújt segítséget. A csoport várhatóan — négy hónapig dolgozik Kambodzsában. Egészség- ügyi szakembereink munkája része lesz a Nemzetközi Vöröskereszt segélyprogramjának. Egyidejűleg úton van Kambodzsába a Magyar Vöröskereszt segélyszállítmánya, amely az ottani igények szerinti legszükségesebb élelmiszereket és ruházatot tartalmazza. Öt és féí miliő ember ellátása Előtérben a szerződések A SZŐ VOSZ és a KP VOSZ vezetőinek megbeszélése A fogyasztási szövetkezetek dolgozóinak munkájáról, etetés munkakörülményedről tanácskoztak hétfőn a SZÖVOSZ és a KPVDSZ vezetői. Megállapították, hogy a népgazdasági feladatokkal összhangban fejlődik a szövetkezeti kereskedelem. A fogyasztási szövetkezetek 179 ezer dolgozójának munkáját is dicséri, hogy az elmúlt időszakban a szövetkezet működési területén élő mintegy 5 és fél millió ember ellátása kiegyensúlyozott volt. A SZÖVOSZ és a KPVDSZ vezetői megállapodtak abban, hogy az ellátás további javítása érdekében érvényt szereznek az árubeszerzés folyamatosságát segítő szerződéseknek. Kiemelt feladatnak jelölték meg a nehéz fizikai munka és az ügyvitel gépesítését, valamint a szocialista munka verseny keretében az újítémozgialom további szélesítését. Weresegyháxi fapasxíaífafek Ä tanács az ellátás érdekében A települések fejlettségét a lakosság ellátottságán is nézhetjük. Ennek alapja — egyebek közt a megfelelően telepített, korszerű üzlethálózat kialakítása, aztán pedig a zökkenőmentes, jó áruellátás. — Régi igazság, hogy akkor lehet csak húst árulni, ha van húsbolt, akkor lehet mélyhűtött árut biztosítani, ,ha van a boltnak megfelelő mélyhűtő pultjuk. — mondta Pásztor Béla, Veresegyház tanácselnöke. Bővítés, korszerűsítés — Milyen feladatai vannak a tanácsúak ezek megteremtésében? Mit tesz a fogyasztók érdekében? — Veresegyház kereskedelmi, áruellátási feladatainak 80%-a, a beruházások egy része is a helyi Áfészhez tartozik. Természetesen a tanácsi pénzügyi terveiben is szerepel kereskedelmi jellegű beruházás, korszerűsítés, átszervezés. 1978. május 1-én adtuk át a lakosságnak a 800 négyzetméteres alapterület ÁBC- áruházat, így jelen pillanatban azt mondhatom, hogy Veresegyházon nagyjából megoldottuk a lakosság ellátását. A szerteágazó település minden pontján van üzlet, a központban pedig nagy kereskedelmi térséget alakítottunk ki, ahol az előbb említett ABC-n kívül a szolgáltató ház, a zöldségbolt, a műszaki bolt, a piac — a vásárlók igényeit tökéletesen kielégítik. Ezenkívül van egy vegyes ruházati boltunk is. — A közeljövőben tehát kereskedelmi hálózatfejlesztés nem lesz? — Egy 250 négyzetméter alapterületű mezőgazdasági és műszaki boltot építünk, erre ugyanis, előzetes felmérések alapján, nagy szüksége van a községnek. Később a Csanádi úti térségben és az állomás környékén korszerűsítettük üzleteinket. — Az üzletek megfelelő száma csak egyik része a kulturált kereskedelemnek. A másik, hogy milyen az áruellátás, milyen a kiszolgálás. Ezt hogyan, segíti, ellenőrzi a tanács? Közvetlen tapasztalat ■ Horváth Béláné, a tanács kereskedelmi főelőadója: — Tulajdonképpen a fogyasztói igényeket és az ennek megfelelő kereskedelmi tevékenységet koordináljuk, ellenőrizzük, és ha a felülvizsgálatok során rendellenességeket tapasztalunk, akkor szankciókkal élünk. A gyakorlatban ez közvetlen kapcsolatot jelent a vásárlókkal és az őket kiszolgáló szakapparátussal. Én tősgyökeres veresegyházi vagyok, magam is vásárló, így saját bőrömön érzem a hiányosságokat. Az emberek pedig éberen figyelnek érdekeikre, sérelmeiknek azon- nyomban hangot adnak. SzeBENEB-vizsgáBat Ä hústermelés hasznára JfavuBé takarmánytermesztés Nemzeti kincs a termőföld, nem mindegy tehát, hogy a mezőgazdaság művelésbe vont terület jó részén szálas és szemes takarmányt termesztő nagyüzemi gazdaságok milyen eredményt mutatnak föl a takarmánygazdálkodásban. A több millió tonnányi állati ele- ség megtermelése, tárolása és okszerű félhasználása sem csekély feladat. Egyrészt, mert a takarmányfelhasználás egyik legjelentősebb költségtényezője mezőgazdasági termelésünknek, másrészt, mert a takarmánygazdálkodás alapvetően meghatározza a másik nagy mezőgazdasági ágazat, az állattenyésztés eredményeit, produktumait. E kérdéskört legutóbb 1976-ban vizsgálták a népi ellenőrök. Akkor arra a következtetésre jutottak: van még tenni ez ügyben. S hogy megtették-e a magukét, akiknek ez a teendője, arra a KNEB által indított vizsgálat során most ismételten választ keresnek. Az előző fölmérés szerint a gazdaságok nagy gondot fordítanak az abraktakarmány termesztésére, viszont a szálas és lédús tömegtakarmányok termesztésének színvonala, a rét- és legelőgazdálkodásban mutatkozó hozzáértés alaposan elmarad a kívánatostól. Az alapvizsgálatot követően a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedési tervet dolgozott ki a takarmánygazdálkodás hatékonyságának növelésére, különös tekintettel a szálas és tömegtakarmányok termesztésének fejlesztésére. tjj gépek, gépsorok jelentek meg a földeken, máris mutatkozik bizonyos föllendülés a rét- és legelőgazdálkodásban, mind nagyobb hozamokat takarítanak be a gazdaságok szénából, lucernából, csakúgy, mint silókukoricából. A kedvező irányú változás azonban nem jelenti, hogy a kitűzött célok teljeskörűen megvalósultak. A mezőgazdasági melléktermékek — így a leveles répafej, a kukoricaszár hasznosításában például még mindig számottevő tartalék mutatkozik: tekintélyes nagyságú földterületet szabadíthatnának föl ezáltal o gazdaságok, mégpedig egyéb kül- és belhoni piacokon jól értékesíthető növények megtermesz- tésére, avagy még több takarmány előállítására. Ez utóbbi pedig az állattenyésztésben, a hústermelésben akkumulálódna, értékesülne. mélyesen jönnek és jelentik az észrevételeiket, ilyenkor kimegyek a helyszínre és megvizsgálom; a bejelentés mennyire felel meg a valóságnak. Nemrégiben, amikor 18—20 fokos hidegek voltak, akadozott a kenyérszállítás. Mire a sütőgyár idetelefonált hozzám, hogy késni fognak, már legalább tízen toporoglak a szobámban. — Ilyenkor mit tud csinálni? Ellenőrzés — Ebben az esetben semmit. Olyan objektív nehézségről van szó, amit csak közölhettem az emberekkel, belátásukat és türelmüket kérve. De nem ilyen ritka ügyek határozzák meg a munkánk lényegét. A mi feladatunk minden belkereskedelmi rendelet, intézkedés betartásának ellenőrzése. Ez pedig kifejezetten a lakosság érdekében történik. — Például? — Egy rendelet értelmében az élelmiszerboltoknak úgy kell gazdálkodniuk, hogy nyi- tástól-zárásig legyen kenyér és tej. Erre mi szigorúan ügyelünk. A nyitás-zárás idejét is folyamatosan ellenőrizzük, ha valaki mondjuk zárás előtt öt perccel megy vásárolni, akkor is kötelesek zokszó nélkül kiszolgálni. Egyik vásár alkalmával már reggel fél 9-kor árusítottak szeszt. Ott, a helyszínen, megindítottam a szabálysértési eljárást. Szükség van a tanács szigorára, hiszen végsősoron mi gondoskodunk róla, hogy a rendeletek valóban gyakorlattá váljanak. A tanács ellenőrző tevékenysége a fogyasztó érdekvédelme. S. Horváth Klára Elvhűséggel — példamutatással Folytatódtak Pest megyében a pártértekexBetek megkezdődött a beszámoló feletti vita, melyhez 24-en szóltak hozzá, egyetértve a benne foglaltakkal és az elhangzott javaslatokkal. A szövetkezet pártbizottságának titkárává — egyhangúan — ismét Batiz Zoltánt választották meg. Egységes szemlélettel A Monori Állami Gazdaságnak .hatalmas a területe, öt kerületet is érint, Dánszen-t- mí'klóstól Gornbáig. Kis Lajos, az a.iami gazdaság igazgatója mondott a párt- értekezleten bevezető szavakat, majd Godó János, a gazdaság párttitkára elemezte az elmúlt öt esztendő jelentősebb helyi eseményeit: Tovább fejlődött a gazdaság, nőtt a termelés volumene, javultak a szociális körülmények, kedvező a politikai és a munkahelyi légkör — mondta egyebek között, majd részleteiben ismertette a különböző ágazatokban — a növénytermesztésben, állattenyésztésben, a szervizüzemnél, a ku- koricapelyhesítőnél és az építőknél — elért eredményeket, a javítani- és tennivalókat. Őszinte, önkritikus volt a beszámoló, s a hozzászólások sora is, melyek a tulajdonosi szemlélet erősítését, az adminisztráció ésszerű csökkentését, az okos munkaerő-átcsoportosítást hangsúlyozták. Az elvekben, a feladatokban való egyetértést követnie kell az egységes cselekvésnek ■— ez volt olvasható a nagytermet díszítő feliraton, s ezt erősítették meg az elhangzott szavak is. A pártértekezlet befejezéseként megválásztotfák a párt- bizottságot, titkárának ismét Bodó Jánost Három község összefogása A szobi kommunisták öt év munkáját értékelő tanácskozásán Heil Imréné, a pártbizottság titkára számolt be a nagyközség és társközségei — Ipolydamásd és Márianosztra — elmúlt öt évi fejlődéséről, az ipari üzemek és a termelőszövetkezetek tevékenységéről, a nagyközségi pártbizottság szervező, irányító, ellenőrző munkájáról. Az elmúlt öt évben 213 millió forintot érő olyan beruházásokkal gyarapodtak a szobi üzemek, amelyek döntően a termelés fejlesztését és a minőség javítását szolgálták. A .legdinamikusabban a Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat, közismertebb nevén a szörpüzem fejlődött, mely az elmúlt években az ország legnagyobb szörptermelő egységévé nőtt. Szemléletesen bizonyítja ezt az export fejlődése: 1975-ben még nem küldte* termékeikből külföldre, tavaly már százmillió forintos bevételük származott az exportból. A léüzemen kívül a Vas- és Műszeripari Ktsz exporttermelése számottevő: a négy évvel ezelőttihez képest 33 százalékkal nőtt a külföldre szállított termékek aránya. Részletesen szólt a beszámoló a három községben élők életszínvonalának alakulásáról. Kritikusan megállapította, hogy a szolgáltatásoknál az erőfeszítések ellenére még számos feladat vár megoldásra. A nagyközségi tanács fejlesztési alapja ebben az ötéves tervben 15 millió 835 ezer forint. Sok minden megvalósulhatott ebből, egyebek között a tervezett 12 helyett 20 célcsoportos lakás. Felépült 155 családi ház, amelyhez az OTP helyi fiókja 10 millió forintos hitelt nyújtott. A közságfejlesztési munka kiemelkedő színvonalát a Pest megyei Tanács és a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának fejlesztési versenyében három ízben elnyert első és egy második hely, valamint az ezekkel járó másfél millió forintos jutalom fémjelzi. Kiemelten foglalkozott a beszámoló a pártmunka fejlődésével. A pártbizo-ttsági ülések elé a községek legátfogóbb — döntésre váró — politikai, gazdasági és kulturális kérdései kerültek. Ilyen volt az ötödik ötéves terv területfejlesztési programja, az évenkénti gazdaságpolitikai cselekvési program, az ifjúsági és nőpolitikái határozat végrehajtásáért szóló előterjesztés. Elismerően szólt a titkár a párícso-pocto-k szerepéről, önálló, aktív tevékenységiről. A beszámolóhoz huszomket- ten szóltak hozzá. A pártértekezlet résztvevői megválasztották az új pártbizottságot. A szobi nagyközségi pártbizottság titkára ismét Heil Imréné lett. Rostircnok, golyóstollak A PEVDI frószergyár Szentendrén ebben az évben három- százharmincötmiliió forint értékben gyárt golyóstollakat, rost- irónokat, illetve golyóstollbetéteket. Termékeik hetven százaléka külföldi megrendelésre készül. A rostirónszerelő automata gépsor műszakonként harminc- ötezer darab rostirónt készít. Export a textiliparban Ösztönöz ss minőségű bérezés Rögös utak vezetnek a textiliparban az exportnövelésig. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat idei terveiben is természetesen tükröződik az országos célkitűzés, a nyugati export fokozása. Ám sokszor igen n'agy gondot jelent az alapanyagellátás. Köztudomású, hogy a pamutfonal, amelyből az LSZV termékeinek többsége készül import alapanyag, méghozzá tőkés importból származik. Jelenleg, bár komoly lépések történte^ az alapanyag biztosítására, vannak kérdőjeles területek. Mégis születtek határozott intézkedések is. amelyek alapanyagtól függetlenül a minőség javítását segítik. s lehetőséget nyújtanak az exportbővítésbe. Az LSZV dollárbevétele évente mintegy 10,5 millió dollár. A fő cél most az, hogy a jelenlegi 40 forint költséggel kitermelt dollárt, minél alacsonyabb összegért állítsák elő. Az LSZV helyzetét nehezíti az is, hogy a termékek minőségét nagyban meghatározza, mit rendel a külföldi partner. A bonyolultabb technikával előállított termékek minőségi szintje sokszor nehezen tartható. Az újonnan bevezetett minőségi bérezés azonban fokozottabban ösztönöz a jobb munkára. Ezzel egyidőben viszont szigorúbb az ellenőrzés. Minden leszövött vég textíliát ellenőriznek, hogy megfelel-e a követelményeknek. Az előzetes piackutatás további exportbővítési lehetőségeket nyújt a vállalatnak. A Pamunfonóipari Vállalat váci gyára bár közvetlen exportra nem termel, termékeink mintegy 50— 53 százaléka mégis kül- . földi piacokon talál vevőre. Itt is az exportbővítés gátolja, hogy a dolgozók import, méghozzá tőkés import alapanyagot használnak fel. A hasznosított csaknem 800 tonna gyapjú fele érkezik a tőkés országokból. Hazai' alapanyagokkal helyettesítésére nincsen mód, mert Magyar- országon durva gyapjút nem termelnek. Természetesen az sem mindegy, hogy a drága import alapanyagból milyen minőségű termék készül. Az anyági ösztönzés új formáját, a minőségi prémium bevezetését tartották célszerűnek a legtöbb textilipari üzemben. A munkás tehát a prémiumot csak akkor kapja meg, ha a keze alól kikerülő termékre bizonyos ideig nem érkezik reklamáció. Az említett üzemekben megszigorították a fonal minőségi ellenőrzését is. A váci kötöttárugyárban január elsejétől normamódosításra is sor került. K. A. E. A munkában élen járva Göd-felsőn, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ütíiülőj-ének tanácskozótermében Batiz Zoltán, a Du namenti Termelőszövetkeze' pártbizottságának titkára ( szövetkezet elmúlt öt évber megért változásairól számol' be. Négy éve például, a ma-: 4860 hektáron gazdálkodó tss még három önálló szövetkezetként működött. Először t budapesti Bla-gojev Termelőszövetkezet egyesült a gödi. vei, majd két évvel ezelőtt csatlakozott a szokolyai is. A ma már öt és fél ezer dolgozói foglalkoztató szövetkezet a; egyesüléseket követően sokkal jobb eredményekről adhat számot, mint ahogy azt a vezetők az induláskor tervezték. Mivel a szántóföld minősége nem a legkedvezőbb a területen^ így az állattenyésztél fejlesztését tartották az egyik legfontosabb tennivalónak Szokolyán, a területi adottságokat kihasználva, ma mái csaknem 10 ezres a juhállomány. Gödön a szakosított szarvasmarhatartást szorgalmazták, s az eredmény itt sert váratott hosszú idei-g. Sikerüli elérni, hogy az egy tehén« jutó tejtermelés elérje a 380C lí-fert. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb beruházása a sződi 'baromfitelep volt, ahol kor- szerű módszerekkel évente 8C millió forint értékű baromfit nevelnek. A szövetkezet 2600 hektárnyi széhtót-erüléttel rendelkezik, 270 hektáron zöldségfélét, s az elmúlt évben 120 hektáron géppel is betakarítható paradicsomot termeltek. Nagy figyelmet szenteltek az elmúlt időszakban a háztáji gazdaságok fejlesztésére is, amelyekből tavaly 18 millió forint értékű árut juttattak el a fogyasztókhoz. Az elmúlt évben a szövetkezet 100 millió forint körüli termelési értéket ért el. Ezekhez az eredményekhez jelentősen hozzájárultak munkájukkal a szövetkezet kommunistái is. Ma már a tsz-ben dolgozó párttagok száma megközelíti a négyszázat. A korábbi két alapszervezetről, az egyesüléseket követően nyolcra növekedett a kollektívák száma. Sokat javult a tömeg- szervezetek oá r ti rá nyitása, a KISZ munkája, eredményes a nővolitikai határozatok végrehajtása is. A heszámo’ót követően a kongresszusi irányelvek ösz- szegzésére került sor, majd Mint Lapunk első oldalán hírül adjuk. Pest megyében a hét végén folytatódtak, a pártértekezletek. Az alábbiakban háromról számolunk be olvasóinknak. Három különböző közösség — egy termelőszövetkezet, egy állami gazdaság és egy nagyközség — kommunistái helyenként eltérő, ám sok mindenben hasonló gondokról és eredményekről szóltak. Valamennyi értekezlet meghatározó témája a pártélet mellett, a népgazdaság céljainak megvalósítása, e munka hatékonyabbá tétele, segítése volt.
