Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

1980 FEBRUÁR 1., PENTEK 5 Főzött rozson nevelik A csepeli Duna Tsz gombacsíragyártó laboratóriumában mely az országban egyetlen, évente több mint kétszázezer termesztőhenger csiperkegomba-csírát készítenek. Az itt készfiit csírának nagy részét saját telepeiken használják fel, de jut az ország többi gombaira meló je részére, sőt nagy mennyiségben exportálják is ezt az értékes alapanyagot. A gQmbacsíra a termesztőhengerekben főzött rozson ne­velődik majd. Képünkön: Albert József sterilizálja a termesz­tés alapanyagát. Alkatrészellátás! gondok Törökbálinton Elhanyagolt raktár, pusztuló gazdasági értékek népi ellenőrzési bizottság vizs­gálata is. A lerakatok korsze­Térvekről — Örkényben A pénznek mindig van helye A termék minősége, gazda­ságossága nemcsak a gyártá­son, azon is múlik, hogy amíg a felhasználóhoz, a vásárlóhoz jut, milyen bánásmódban ré­szesük Ma még sajnos a ter­melői igyekezet gyakorta a szállítás-raktározás zátonyain kap léket — ezt állapították meg vizsgálódásuk során több megyében is a népi ellenőrök. A tárolás, a csomagolás és a kereslethez igazodó kiszállítás sok helyütt nehezen megold­ható feladat elé állítja a kis- és nagykereskedelmi vállala­tokat, főként azért, mert a raktárépítikezések tempója nem zárkózott föl az ipari fejlődés­hez, a szükségletekhez, nem egyszer pénz hiányában nem éoültek meg a raktárak, más­kor a kellő építőipari kapaci­tás hiányzott. Az új raktár- épületek pedig már üzembe helyezésüket követően szűknek bizonyultak, sok vállalat a la­kosság ellátásét csak nagyobb költséggel tudja megoldani, mind nagyobb távolságokról szállítva az árut. A helyzet feszültségét fo­kozza, hogy a fejlesztési forrá­sokból a vállalatok elsősorban a központi bázisok kiépítését szorgalmazzák, lerakataik mo­dernizálása késik, ami az e he­lyeken dolgozók túlzott meg­terhelését vonja maga után. Erre mutat rá a Vas megyei rútlensége annyira szembeöt­lő, hogy az már a szűkös fej­lesztési lehetőségekkel sem indokolható; túl van azon a racionális határon, amit a gaz­dasági körülmények ismereté­ben még el lehet fogadni. A raktári célokra felhasznált termek, pajták, színek sok he­lyütt egymástól távol esnek, kezdetleges a gépesítés-, szinte képtelenség 'megteremteni a korszerű anyagmozgatási tech­nológiát. Győrött például hat külön­böző profilú, különböző szék­helyű kereskedelmi vállalat együttműködése nyomán épült meg a 24 600 négyzetméter alapterületű raktár. A több mint 200 millió forintos beru­házás azonban nem tudja be­váltani a hozzá fűlött remé­nyekét, hogy a technológiai fo­lyamat működését biztosító gé­pek karbantartását nem sike­rült megoldani, egyebek között az akadozó alkatrész-utánpót­lás miatt. Egyébként az alkatrészellá­tás visszatérő, sőt állandósult gondjaira a KNEB felhívta a felügyeleti szervek figyelmét. Hasonló értesülések futottak be Törökbálintról, ahol a depó nagybuda pesti raktárbázisát részben már üzembe helyez­ték. — Tavaly óta vagyok a községi tanácsnál, és már az első évem sikerrel zárult. Ter­mészetesen. ez még az előző vezetés érdeme — fogalmaz szerényen Somogyvári László tanácselnök. — A múlt év ta­pasztalatait felhasználva ké­szítettük el idei terveink meg­valósításának programját. A január 25-én megtartott ta­nácsülésen terjesztettük aplé- num elé a végrehájtó bizott­ság által összeállított terveze­tet. Takarékosan — A nagyközségi közös ta­nács és a tanácshoz tartozó intézmények ez évi költségve­tését a Minisztertanács utasí­tásai alapján határoztuk meg — mondja Mihalovics Mihály vb-titkár. — Ennek elkészíté­se során számos tényezőt -kel­lett figyelembe venni: a ta­karékos gazdálkodást, a ta­valy bekövetkezett árváltozá­sok hatását, a feladatnöveke­dések miatti többletköltsége­ket, a tanácsi tervekben meg­fogalmazott feladatokat és nem utolsó sorban az állami és pártszervek által kidolgo­zott irányelveket. — Az ésszerű és anyagta­karékos gazdálkodás tehát ki­emelt szerepet kapott a ter­vezésben. — Alapvető fontosságú fel­adatunk, hogy a megkezdett beruházásokat befejezzük és a következő év fejlesztésének tervdokumentációi időben rendelkezésünkre álljanak. Akikor a jövő esztendőt sem kell kapkodva kezdeni. Az 1980. év költségvetésének vég­összege 3 millió 464 ezer fo­rinttal magasabb a tavalyinál. — Mire költenek ebben az évben? — A pénznek mindig van helye. Említek néhányat a teljesség igénye nélkül; az A tavalyi év sikeres befe­jezése után már az idei esz­tendő célkitűzéseinek meg­valósításán munkálkodnak Úcsán is. Kerekes Gézáné vb- titkár az 1980-as tervekről elmondta, hogy a község ez- évi fejlesztésében kiemelt fon­tosságú feladat lesz egy nyolc­tantermes általános iskola felépítése. A Vörös Október Termelőszövetkezettel, mint kivitelezővel kötött eredeti szerződés értelmében, szep­tember elején adják át, a hozzá tartozó tornatermet pe­dig deceniber 15-i határ­időre vállalták az építők. olyan fontosabb községfejlesz­tési tényezőkön kívül, mint a közmű- és úthálózat további korszerűsítése, a szociális és egészségügyi ágazatban pél­dául rendkívüli segélykere­tünket a tavalyi 36 ezer fo­rintról az idén 132 ezerre emeltük. így többet fordítha­tunk az idős, beteg emberek támogatására. Tavaly 68 se­gélyezettünk volt, az idén nyolcvan, viszont most 1 mil­lió 306 ezer forintot fordítha­tunk rájuk. Az Örkényi könyvtárat bővítjük, erre a felújítási alapból 67 ezer fo­rintot szánunk. De ide tartoz­nak az iskolák, óvodák, nap­közi otthonok, művelődési házak, sportlétesítmények, if­júsági szervezetek is. A fejlesztési alap előirány­zatunk a tavalyi 10 millióval szemben 6 millió 741 ezer fo­rint. Állami hozzájárulást csak két célcsoportos lakás­építésre kaptunk, de számol­tunk azzal, hagy a központi támogatás összege csökkenni fog. Jut is, marad is — Említette, hogy tavalyról is maradt tennivalójuk. — Igen. Pusztavacs község­ben a napközi otthonos óvo­da konyhájának bővítését már korábban megkezdtük, társa­dalmi munkával. Ehhez a ta­nács az építőanyagot adta. Már tető alatt áll, igaz, har­madik éve folyik az építke­zés. Feltétlenül be kell fejez­ni az idén. Hernád községben az óvoda villamosén ergia-el- látásához kell új kábeleket fektetni. Ide sorolhatjuk Ör­kény villanyhálózatának bőví­tését, amelynek befejezését ez évre vállalta a DÁV nagykő­rösi üzemigazgatósága. Mint említettem, ezek folyamatos munikák, nem keresztezik idei tennivalóinkat. Ám minden remény meg­van arra, hogy augusztus 20-án kettős ünnep legyen a községben. Hogy erre áz idő­re az iskola felépüljön, igénybeveszik majd a lakos­ság által végzett társadalmi munkaakciókat is, amelynek értéke tavaly is hárommillió forintot tett ki. A lakosság­nak erre a lelkes segítőkész- ségére számítanak valameny- nyi idei terv megvalósításánál is. 1980-ban fejezik be a pos­ta épületének tavaly meg­kezdett korszerűsítését, vala­mint tíz célcsoportos lakás át­adását is ez évre tervezik. — Jól kell sáfárkodni, hogy jusson is, maradjon is... — Feltétlenül. A tanács kü­lön felhívta a végrehajtó bi­zottság figyelmét a fejleszté­si terv és a költségvetés pon­tos betartására. A nehezebb gazdálkodási feltételek miatta korábbinál is nagyobb figyel­met kell fordítani a pénzügyi egyensúly folyamatos fenntar­tására. A terven felüli kiadá­sokat szigorú takarékossággal, a' saját bevételek növelésével kell ellensúlyozni. Társadalmi összefogás És még egy fontos tényező: a tervszerűség betartása és a hatékonyság fokozása érdeké­ben szigorúbb követelménye­ket támasztunk. A beruházá­sok eredményes végrehajtása végett pedig keressük a tár­sadalmi összefogás további le­hetőségét, az üzemek, tsz-ek, társadalmi szervek és a la­kosság még aktívabb részvé­telét céljaink megvalósításá­ban. Látó János A Munkaügyi Minisztérium egyik felmérése szerint, a meg­kérdezett munkáltatók úgy nyilatkoztak, hogy a fiatal szakmunkások nyolcvan szá­zaléka megfelelő szakmai fel­készültséggel került ki az is­kolákból, sőt harminc száza­lékuk képzettsége átlagon fe­lülinek ítélhető. Nem rossz arány; mi több: ez az ered­mény — figyelembe véve a szakmunkásképzést ért jó né­hány megrázkódtatást — ked­vezőnek mondható. Kanyargós ül Az utóbbi megjegyzés ma­gyarázatául némi — kronolo­gikus sorrendben és távirati stílusban fogalmazott — tör­téneti visszapillantás kíván kozik: 1950—1954: három év helyett kettő, illetve egy évre csök­kentik a szakmunkásképzési időt. Az akkor érvényes gaz­dasági tervekhez igazodva el sősorban a vas-, a bánya-, a» építő- és a faiparban. 1954: az iskolákból kikerült fiatalok, enyhén fogalmazva, nem feleltek meg a követel­ményeknek. Keményebben fogalmazva: szakmájukról, a rájuk váró munkáról vajmi keveset tudtak. 1955: a képzési idő újra há rom év. A „vas és acél országa leszünk” jelszó módosítása a szakmunkásképzésben úgy. nevezett strukturális átszerve­zést jelentett. A vasipari tanu­lókat, sokszor tanév közben „átirányították” például a könnyűipari szakmákra. 1956: a mélypont. Alig 9000 fiatal szakmunkás végzett az intézetekben, az 1953. évi 30 ezerrel szemben. 1957—1960: némi javulás, majd 1962-ben hihetetlen gyor­sasággal megjelennek az első szakközépiskolák. Alig egy év. vei azután, hogy az országgyű­lés elfogadta az emlékezetes 1931. évi III. törvényt, amely­nek alapgondolata a középis­kolai képzés általánossá téte­le. Az MSZMP Központi Bizott. ságának határozata 1965 júniu­sában: „A népgazdaság teher­bíró képességét, a munkaerő­gazdálkodás érdekeit alapul véve, a középfokú képzés reá­lis útja nem az, hogy minden tanuló valamilyen középisko. Iában tanuljon, hanem inkább az, hogy a fiatalok többséé» szakmunkástanuló legyen.” Ennek értelmében megkezdő­dik a sietve létrehozott szak- közéDiskolák visszafejlesztése és ezzel párhuzamosan a ha gvománvos szakmai képzés korszerűsítése. Korszerű szerkezet 1969: újabb reform, a szak­munkásképzésről szóló VI tör. vény, amely átrendezi a tanít ható szakmák nómenklatúrá­ját, és az oktatás tartalmi ré szének újabb céljait, módsze­reit jelöli meg. Alumínium szifonpatron Új termék exportra Űj termék — alumínium szifonpatron — gyártására ké­szül a Veszprémi Bakony Mű­vek. -A Gépipari Technológiai Intézet kutatási eredményeit felhasználva évi 20 millió patron előállítására rendezke­dik he a gyár, s ezt teljes egészében exportálja. Ezzel nem rövidülnek meg a hazai fogyasztók, mert számukra változatlanúl évi 40 millió acólpatront állítanak elő. Az alumínium alkalmazása nem használati szempontból elő­nyös az acéllal szemben, ha­nem könnyűsége miatt gazda­ságosabb a hosszú távú szál­lításoknál. A rigók terjesztik Fakín A Mátra déli oldalán a tölgyerdő fáit elborította a fagyöngy. A jellegzetes erdei parazitának ezúttal a sárga fajtája, népiesen a fakín je­lent meg nagy számiban. Az élősködő növény magját az erdei rigók terjesztik. Elterje­dését az idősebb tölgy erdőkben szinte lehetetlen megakadá­lyozni. A VI. törvény végre kiegye­nesítette a szakképzés kanyar­gásait, s a bevezetőben idé­zett — a megkérdezett mun­káltatók véleményéből leszűr­hető — eredmények, lényegé­ben az elmúlt nyolc esztendő viszonylagos nyugalmának kö­szönhetők. Ám ez a nyugalom nem azonosítható az oktatás módszertanát illető változat­lansággal, a gazdasági és a műszaki fejlődés egymást kö­vető stációinak figyelmen kí­vül hagyásával. Vagyis: időről időre szükségeltetik a szak­mai képzés szerkezetének kor­szerűsítése — s a hangsúly a szerkezetre, a struktúrára, nem pedig a képzési, oktatási rend­szerre helyezendő. * Tervezik az egyes szakmák profiljának szélesítését, össze­vonás. integrálás, illetve az alapszakmák kialakítása ál­tal. továbbá az ismeretek át­rendezésével, új ismeretek be­építésével az egyes szakmák belső, tartalmi fejlesztését is előirányozták, ily módon is se­gítve a szakképzettség elmé­leti megalapozását, a műszaki gondolkodás, illetve a szak­mai szemlélet fejlesztését. (Például: valamennyi ipari szakmában bevezetik az elekt­rotechnika, a műszerek és mérések, valamint az üzem­gazdaságtannal kapcsolatos tudnivalók oktatását.) A folyamat nem zárul le S hogy az egyszerűbb szak­mák oktatása ne terhelje a szakmunkásképző intézete­ket, a jövőbdn mód nyílik ezek munkahelyi oktatására, a vál­lalatoknál szervezett tanfolya. mok keretében (általában olyan szakmák esetében, ahol a képzési idő 6—12 hónapot igényel). Az efféle oktatás megszervezése és bevezetése Is elősegíthetné, hogy a szak­munkásképző intézetek, a je­lenlegi körülbelül 190 szakma helyett csak 128 szakma okta­tásával foglalkozzanak. (Meg­jegyzendő: az iskola elvégző sét igazoló szakmunkás-bizo nyítvány a jövőben is igazolja a- adott szakmai képesítést, és jelzi a szűkebb szakosodást.) S ami talán a leglényege­sebb: a jelzett változtatások, finomítások bevezetésére fo­kozatosan kerül sor; olyan ütemben, ahogy a megfelelő oktatási anyagok, segédletek elkészülnek, és oly módon, hogy e -változások ne okozza­nak különösebb fennakadást az oktatás jelenlegi rendjében E módosítások ugyanis — a? elképzelések szerint — nem az oly sok reformot megért szak­munkásképzés újabb átformá­lását jelentik, hanem a meg­levő oktatási rend és módszer naojaink s még inkább a kö­zeljövő műszaki-gazdasági kö- vetelménveihez való hozzáiga­zítását ígérik. Annak a kézen­fekvő ténynek a feltétel»zésé­vel. how a szakkénzés Wra- mata nem ?ár»l le a sz»kisko- la elvégzésével. V Cs. A három elegáns, ápolt kül- lemű gráciát a vezérigaz­gató titkárságán nem túlzot­tan zavarja az idegen. Míg várakozom a főnökre, meg­tudom véleményüket az esti tévéműsorról és a legfiatalab- bik új fiújáról. Most éppen a táskájába nyúl, kis zöld pa- pírdobozt halászva ki belőle: — Idenézzetek! — Mennyiért vetted? — kér­di a legidősebb, fekete szép­asszony. — ötven. — Átvertek, fiam — bigy- gyeszti száját a barna közép­ső, némileg elnéző pillantást váltva a feketével. — Engem? — Hamisítvány. Az igazi zöldalma-szappan sötétzöld, zselésen áttetsző, és nem ilyen édeskés illatú, mint ez. — De hát,... nekem azt mondták, ez a legjobb... — Az igazi zöldalma, fiam, az tényleg a legjobb — így a középső, de a szépasszony mindkettőt lelövi: — Ugyan, hol van az már, kedveseim. Creme 21, jegyez­zétek meg, ez a szappanmárka. — És azt hol lehet kapni? — Ha szépen megkértek, ná­lam. — Mennyi? — Hatvan. A szomszéd kertje — Rendben. Később a vezértől megtu­dom, a legidősebbnek menő orvos a férje, ő három és fe­let keres; a középső elvált, szép tartásdíjat kap, fizetése háromezerkettő; a fiatal lány kétezerkettőt kap most, hogy elvégezte a gépíró iskolát. A kórház belosztályán har- ** madik napja fekszik G., az építész, de már egy hete itt van, az első időt az intenzív szobában töltötte. Második szívroham, egy éven belül. — Csak röviden beszéljenek int az orvos. — Mi történt? — Semmi — dünnyögi. — Mégis. — Kiborultam. — Mitől? — Hajtás. Vállaltam két egyedi családi ház tervezését. — Es? — Szorított az idő. — De minek? — Kellett a pénz. — Mi az ördögre? — dühön­gök, akaratom ellenére, hi­szen beteg, nagyon beteg, de tényleg mire? Kétszintes há­zának T.-n csodájára járnak, ötszázöles szőlőjében Aliga fö­lött, műemlék présház áll, be­lül szupermodern bár, színes tévé. — Kocsira. — Hiszen van! — kiáltom suttogva. — Most hozta egy hazatérő diplomata. Renault 17-es. Hamuszürke arca a gondo­latra felragyog. Jön Éva, a fe­leség, nercben. Félrevonom. — Miért hagytad? — Mit? — A hajtást. — Nem értelek. Mindenki­nek normális kocsija van. Csak én pöfögjek a Ladán? — De G. belepusztul! — Ugyan — köszönés nélkül otthagy. égen hallott ismerős — ■*-' nem közeli barát, az más kategória — csönget rám. Hangja harsány, vidám, ki­robbanó, szétreped a membrán. Megdumáljuk a családot, a ha­verokat, a melót — belenősült egy maszek zöldségüzletbe — és lassan már monológgá vá­lik a beszélgetés. Mondatait fémes csengés felhangja kísé­ri: a pénzé. — De most leteszem, öreg, sietek. — Hová? — Befizetni az ausztráliai utat. Apropó: nem jössz? És kérdi ezt olyan magától értetődő természetességgel, mintha dunai sétahajózásra indulna. — Kösz, nem. — Miért? Uramatyám, és ezt komo­lyan gondolja! Valami nagyon gorombát kellene válaszolnom, de rémülten hallom hango­mat: — Nem jó az időpont, tu­dod már megbeszéltük a szer­kesztőségben ki mikor megy szabadságra. A beszélgetés után órákig rosszkedvű vagyok. Szégyel­lem magam, a gyávaságomat, hogy nem mertem kimondani: öreg, nem telik. 14 e miért nem mertem. Miért nem vállalta G., hogy kimondja? Miért verse­nyez egy kislány erején felül? Miért, hogy hasonló sztorikat bármelyikünk sorolhatna? Miért lett — a-szomszéd kert- je-mindig-zöldebb gyanús elve alapján sokunk szinte kizáró­lagos célja a túllicitálás? Le­hetőségeinken, tehetségünkön felül miért nyújtózkodunk to­vább, mint a takarónk ér? Andai György Ócsán Tanterem, posta, lakás Nem ér véget az iskolával

Next

/
Oldalképek
Tartalom