Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-29 / 50. szám
1980. FEBRUÄR 29., PENTEK Krimim 3 Ha már as ember gondolkodik Mi kell a jó újításhoz? Ha három ember, vagy éppen egy brigád kilenc tagja összedugja a fejét lazzal a szándékkal, hogy újít — ebből csak haszon származhat. No, nem az anyagiakra gondolok — bár az sem mellékes, hiszen pénzt hoz az újítónak a „konyhára”. — A hasznot a napi munka megkönnyítésében, az alap- és segédanyagokkal, a normaórákkal való takarékoskodásban, a jobb minőségben látom. Szóval a közös haszonban! Még akkor is, ha .az újítás nem üti meg a mértéket, s minősítése során ötletté, ésszerűsítéssé „szelídül”. De nem vagyunk mi ofyan gazdagok, hogy az ötletekre, az ésszerűsítésekre ne lenne szükségünk. Nem a pénz A recept keresésére adtam a fejem. Vajon mi •kell egy jó újítás megszületéséhez?'Sokan, sokf éle választ adtak. Aki már-már megszállottként ostromolja újításaival a főmérnököt — aki egyszerű üzletet, pénzszerzési lehetőséget lát benne, csalóclott. Csalódott, mert a - beadott újítás csak ötletnek minősült, ésszerűsítés lett belőle. 'S az előzőleg számított súlyos ezrek helyett három vagy ötszáz forintot hozott. A három vagy ötszáz forinttal a zseb-ben pedig gán- csoskodást, szakmai irigységet vélitek, vélnek felfedezni. S ha már a tizedik helyen -is elutasításra ítélték — a főmérnök messzire elérő kezét vélik az ítéletben felfedezni. Sokféle indítás, indulat, vélekedés húzódik meg bennünk, emberekben. Bár a tapasztalatok. azt mutatják, a gyanakvók kerültek kisebbségbe. S igazán jó receptnek pedig egyetlen minősül: az évente kiadott, megfogalmazott újítási feladatterv. S a jó feladatterv, amely képes azokat a munkaműveleteket, területeket, gépeket reflektorfénybe állítani, ahol az újítás, azész- szerűsítés elengedhetetlen — gondolkodásra, közös cselekvésre képes embereket, kisebb nagyabb közösségeket, brigádokat ösztönözni. Hasonlattal élve; ha jó a recept, az újsütetű háziasszony főztj-e után is megnyalja az ember a száját. Az újítás nem lehet csupán öncélú, pénzszerző akció. Mint ahogy a legtöbb helyen nem is az. Példa erre a MÁV Dunakeszi Járműjavítója, a Gördülőcsapágy Művek ‘diósdi gyára is — illetve az ott dolgozó újítók, az újításban tevékeny részt vállaló szocialista brigádok. Nem kampányhoz, az újítási hónaphoz kötik cselekvésüket. A közös gondok megoldása, a munka egyszerűsítése, ésszerűsítése, könnyítése kerül előtérbe. Az em-lített jó recept alapján. Elég, ha alapos A diósd-iak szerint vajon mi -kell az újításhoz? — Nem sok, elég egy alapos, a termelés üzeankénti, minden gondját-baját felölelő, a hibákra rámutató, gondolat ébresztő feladatterv. No,’ meg a szándék.. Hát, nálunk a szándékkal nem is volt baj. A Március 15. szocialista brigád szinte kötelességének tekintette, hogy a kongresszus tiszteltére indított munkaversenybe egy újítással is benevezzen. Hát hogy egy helyett kettőt tettünk le az asztalra? Nemcsak a cím, s a rang kötelez — magyarázza Albicz Géza, a brigád vezetője. — Az újítási versenyben igaz elsők lettünk, a jubileumi zászlót is megszereztük. De nem ezért gyarapodott kettőre az újítások száma. Hájöt-tünk, hogy nemcsak a pontos köszörülés hogyanját dolgozhatjuk ki, normaórát megtakarítva, hanem a furatköszörűgépen a vágósebesség-e-t növelve a szerszám élettartama hosz- szabb, minős-ége jobb. Ha már az ember gondolkodik... Igen, gondolkodni, cselekedni. Ezen van ma a hangsúly. Menet közben nyújtott be öt ésszerűsítési javaslatot a Jászai szocialista brigád is. A kilenc tagból nyolc* nő, meó- sok. Vajon plusz erőfeszítést kívánt ez tőlük? — fordulok a kérdéssel Takács Ferencné- hez. — Ha szeretem a munkám, s akarom, hogy a gyár neve egyszer a minőség garanciáját is jelentse, tennem kell ezért valamit. így -gondoltuk mi, s a tapasztaltak alapján ezért állunk elő újra és újra ötletekkel. Nem a pénzért. A konyha is elnyelhette volna az ésszerűsítésekért, járó díjakat, de mi inkább kirándultunk. El is költöttük, amit kaptunk. De azt hiszem, a legjobb célra. Ösztönzést ad — Nem az összegek érdekeltek — bár az újítások haszna évente egy-egy nagyobb gyárban, üzemben három-, négymilliót hoz — fontosabbnak tűnik, mivel ösztönözhetők újításokra az emberek? Szerintem nemcsak a pénzzel. Az elismerés, az a tudat, hogy gondolkodásom, a -közös spekuláció alapján egy- egy munkaművelet könnyebb lelt, egyszerűsödött, ugyanaz a -gép egy fordulat alatt két alkatrészt gyár-t — mert erre is van példa Diósdon — azt a megelégedettséget jelenti embereknek: a magam módján hozzájárultam az eredményekhez, a továbblépéshez. S a netán így keletkezett újabb gondok megoldására is vállalkoznak. Persze, ne feledjük eb csak akkor, ha jó a recept. Ha a kiadott újítási feladatterv a konkrét műszaki szférákba vezető szakzsargont elhagyva jelöli meg a tennivalókat. Ez vezet a közös cselekvéshez, melynek nyomán az ötletek, az újítások, azész- szerűsítések születnek. Varga Edit Idei tervek Start a határban Nincs akadálya a tavaszi mezőgazdasági munkák megindításának, az ehhez szükséges anyagi, technikai eszközök a termelők rendelkezésére állnak — állapította m-sg az országos mezőgazdasági koordinációs bizottság csütörtöki ülésén, amelyen Váncsa Jenő miniszterhelyettes elnökletével az 1980. évi felkészülés helyzetét vitatta meg. A későbbiekben sem lesz gond a termelők kiszolgálásánál, miután van elegendő gép a raktárakban és a keresikedeíem árualapja műtrágyából is megna- ladja a gazdaságok által tervezett mennyiséget. Ugyanúgy megnyugtató a helyzet a növényvédőszer — a vetömag- és a szaporítóanyag-ellátás területén. Az értekezleten az az álláspont alakult ki, hogy különösen nagy figyelmet kell fordítani a tavaszi időszerű munkák minőségére és az idei termést megalapozó optimális növényállomány kialakítására. Készülődés a tavaszra Tavaszra készül Bobonkov Jovan szigetcsépi nyugdíjas tsz-tag a háztáji gazdaságában. Bobonkov Jovan édesapja is bolgárkertész volt, így ő gyermekkora óta foglalkozik a kertészkedéssel. Húsz éven keresztül a helyi tsz kertészeti brigádvezetője volt, nyugdíjazása óta pedig a háztájiban hódol szenvedélyének. Feleségével együtt gondosan ápoljak a kiültetésre előnevelt kis palántákat. A MMSZÚW-eisiokség ii/ése Szigorítsák az ellenőrzést! Az áfászeknél, a takarék-és lakásszövetkezeteknél az ellenőrzéseket, illetve a hiányosságokat feltáró vizsgálatokat követő felelősségrevonás elmarad, vagy csak lagymatagon folyik. A tizennyolc takarékszövetkezetből mindössze egűnél, s egy esetben indítottak ügyviteli szabálytalanságok miatt fegyelmi eljárást — fogalmazta mag a Pest me- gvai MÉSZÖV ellenőrzési irodája abban a beszámolóban, amelyet a MESZÖV-elnÖkség tagnapi, február 28-j ülésére ■készített. A tapasztalatokról Az elnökségi ülésen, amelyen részt vett Molnár István, a Pest megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese, egyéb napirendek mellett a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetekben végzett tavalyi szövetkezeti, szövetségi, állami ellenőrzések tapasztalatairól és az idei feladatokról volt szó. Új rendszer A várakozásnak megfelelően élénk pillát váltott ki az írásos anyejg és dr. Dudás Gáspár ellenőrzési irodavezető szóbeli kiegészítője.. Az ellenőrzési rendszer viszonylag új — ezért még nem kiforrott — (egy 1977. végén megjelent minisztertanácsi rendelet szabályozta), a belső ellenőrzési gyakorlat pedig nem egységes. Az áíészek üzleteit és üzemeit csak ritkán és gyakorta felületesen ellenőrzik — állapította meg a beszámoló. ElőA megyei pártériekesiet külddilei Bizalmat kaptak másodszor Is | A malteros vödör csordultig vízzel. Ügy szemre tíz li- | térnél többre becsülöm az űrtartalmát. Óvatosan, egyen- I súlyozva viszi a munkásruhába bújt ember. Közelben, | távolban építőmunkások, erőgépek. A vödör cipelője | után eredek. Xjtbaigazítást remélve, vajon hol akadok 1 rá Turbucz János kőműves és Baji György villanyszére- I lőre. A PÁEV dolgozóira, akik a megyei pártértekezle- = ten immár másodszor küldöttek. A vödröt cipelő embert i szólítom meg. Mosoly fut át az arcán: „Hát a Turbucz | János én lennék, a Baji Gyurka meg ott található, ahol | a legtöbben vannak. De mind a ketten jövünk, ■várjon I egy kicsit.” | Csípős a kora reggeli szél Szigetszentmiklóson, a Mun- | kásőr utcában is, ahol 120 lakás átadásán dolgoznak a * PÁÉV-esek. Az ideiglenesen felhúzott irodaépületben ke- ! résünk helyet a hideg, s a munkagépek elől. Munkája pélsiamulaffó Turbucz János kőműves, szinte Pest megye minden ze- gében-zugában építkezett már. Példaadó gazdasági munkája mellett társadalmi megbízatásainak is maradéktalanul eleget tesz. A budai járási párt- bizottság tagja a munkásőrség megyei vegyvédelmi szakaszának helyettes parancsnoka. Vajon mit tett a hétköznapok sorában azért, hogy a PÁÉV párttagsága újra őt delegálta a küldöttek sorába? Forgatja a szavakat, látom töpreng. Most sem a kérdéssel fogtam meg, szerénysége készteti a mondatok keresésére. Pedig tudom, hogy gazdasági munkában szerzett tekintély az alapja küldöttségének. — Talán Kerepestarcsa segített hozzá, hiszen ott én voltam a társadalmi munkások vezetője. Azóta is sokszor hal— Mit vár a megyei pártértekezlettől. — Azoknak a vitás kérdéseknek a megoldását, azokban állásfoglalást, melyek a megye gazdasági életét érintik. Igaz, egyes kérdések már túlnőnek a megyei küldöttértekezlet hatáskörén. De gondosa ea lom, a megoldás hogyanját sikerül meghatározni. S legyek túl nagyigényű? Remélem ebben a kongresszus állásfoglalása is megerősít majd bennünket. Számítok arra is, hogy a szünetben, amikor a küldöttek szót váltanak egymással, megcsipkedik az ismerősök az építőipart is. / llok elébe, bár tegyem hozzá, munkánk minősége az utóbbi öt évben nagyon sokat javult. Persze ezt én tudom legjobban, aki itt dolgozom. Bár elégedettségre ma sincs túl sok okunk. Lehet és kell is jobban dolgoznunk. A k&E©sség neveié ere/© ? v Ü4c&' , :'v ’ P* ■■■ n ü • 3 \ ÍMH lom,, építőmunkásoktól, ismerősöktől, még egy Kerepestar- csa kellene. Szerintem sem ártana egy hasonló összefogás, ha nem Kerepestarcsán, máshol, esetleg a gyermekintézmények építésénél. Baji György az elmaradhatatlan, nyakba akasztós bőrtáskája társaságában lép be az irodába. A táska — ahogy mondja — minden szerszám őrzője, enélkül a villanyszerelő béna efnber. Vajon ő szót kér-e a küldöttértekezleten? — erről faggatom. — öt évvel ezelőtt is szót kértem, még vitába is szálltam az előttem felszólalóval. Szeretném most is elmondani a szakmunkásképzés reformjához kapcsolódó észrevételem. Hangsúlyozván, hogy a munkahelyi. a gyakorlati képzés kapjon nagyobb szerepet. Mert a kipróbált szocialista közösségben, brigádban jobban megtanulják a szakmát, a munka megbecsülését, az emberi kapcsolatok fontossá- . gát, mint az elszigetelt képzésben. Foglalkoztat az a gondolat is, hogy a megyében levő száz építőipari szervezetnek jobban együtt kellene dolgozni. Nem elcsábítani a szakembereket, hanem egymást segíteni. Megszüntetni' azt a gyakorlatot: vándorol az építőmunkás, termelésirányító a nagyobb pénzért, kisebb felelősségért onnan, ahol oktatták, ahol lakást, szakmát kapott. Mert ilyen van, s a munkafegyelmet lazítja. Míg tovább lehet egy házzal állni, többért, a fegyelmi nem fegyelmez! A, lehetőségekhez képest például az együttműködési szerződések minimális eredményt hoztak. Nem ártana a közös feladatokra megyei szinten koordinálni minden építőipari szervezetet. Márcsak azért is, mert például, ha a megye lakáshelyzete számottevően javul, Budapesté is. Furcsa? Márpedig tény, hogy a fővárosból kifelé, az agglomerációs övezetbe húzódnak az emberek. S ha már a lakásépítésnél tartunk: ez sem lenne veszteséges, ha a technológiai sorrend betartásához lenne elegendő emberünk. Sok itt a gond. De az egységes irányítás ezekből egy sort megszüntethetne. Az együttműködés? A megyei pártbizottság ülésén volt erre javaslat, de az eredmény ma még nemigen követhető nyomon. Baji György minden szaván érződik: komolyan fontolóra vette az építőipar helyzetét, s a megoldás hogyanján is töprengett éppen eleget. Véleménye annál is inkább mérvadó, mert ő maga is az építőmunkások nagy családjában tölti napjait. A megyei párt- bizottság tagja. Erről nem sokat beszél. A Munka Érdemrend bronz fokozatának birtokosa. Még 1968-ban kapta a kitüntetést. ★ Mindketten fiatalok. Turbucz János kőműves 38 Baji György villanyszerelő 36 éves. Megkockáztatom a tapintatlan kérdést: öt év múlva újra szeretnének a megyei küldöttek között lenni? A szerszámtáska már visz- szakerült a nyakába. Igazgatja, bíbelődik vele, míg válaszol Baji György: „addigra a fiatalokon a sor. őket delegáljuk majd!” . Még a hallottakon töprengek, amikor újra előkerül a vödör, a villanyszerelő szerszáma, mindketten már a munkájukkal foglalkoznak. S épül-, nek a lakások a Munkásőr utcában. Az útépítők alapoznak, ők pedig a gondolataikat ösz- szegezve a megyei pártértekezletre készülnek, Gödöllőre. V. E. fordult, hogy kilenc hónapon át ötvenegy részlegükben nem is láttak ellenőrt. A takarék- szövetkezeteknél pedig a' jogszabályban előírt határidőre ugyan betöltötték a belső ellenőri munkaköröket, de az ezzel a feladattal megbízott munkatársak is ügyviteli 'teendőket láttak el. (így tehát később önmagukat kellett ellenőrizniük ...) A takarékszövetkezeteknél tipikus hibának mondható, hogy a hitelkérelmeknél használatos kölcsönigénylő lapokat, a kölcsön kötelezvényeket hiányosan töltötték ki. Azt is csak ritkán nézik meg, hogy ügyfeleik a kölcsönöket valóban arra használják-e, amire kérték. Hiányosságok A lakásszövetkezetek belső ellenőrzésének színvonalával különösen elégedetlen a MÉSZÖV. Függetlenített belső ellenőr foglalkoztatására mines módjuk, s a társadalmi ellenőrök munkája formális, kezdetleges, csupán a pénztár vizsgálatára korlátozódik. Nem csoda, hogy a szövetségi, állami vizsgálatok viszonylag sok hibát fedtek fel. Előfordult például, hogy a lakás- szövetkezet főállású elnöke önmagának és a felügyelő bizottsági elnöknek 20 ezer forint állományon kívüli munkabért utalványozott. Egy másik lakásszövetkezet ügyvezetője 21 ezer forint személygépkocsi átalányt vett fel olyan időszakra, amikor jogosítványa sem volt. A fagyasztók érdeke Falvai Sándor, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese, a kereskedelmi felügyelőség csoportvezető- *je még számos adalékkal egészítette ki a beszámolót, illetve az elnökség tagjainak hozzászólását. Véleménye szerint a szövetkezeti ellenőrzések keveset foglalkoztak a fogyasztók érdekvédelmével. S igaz, hogy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség sokkal szigorúbb a szövetkezeti ellenőrzésnél, s ez így is van rendjén, de aránytalanul nagy a különbség a felelőssáigrevo- násban. Míg az állami ellenőrzések majdnem felét büntetés követte, addig az áfészek- nél ugyanez alig haladta meg az öt százalékot. A fogyasztási szövetkezeteknél összesen 9 ezer fogyasztói érdekvédelmi vizsgálatot tartottak az ellenőrök. A következmény: háromszáz fegyelmi, kétszáz figyelmeztetés, tíz rendőrségi feljelentés és hat kereskedő eltiltása a foglalkoztatástól. Szente Pál
