Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
Prométheusz ellopta Akik megfékezik a vörös kakast A tűz ősidőív óta végigkíséri az emberiség sorsát. Az ókorban az istenek tulajdonaként tisztelték, ezért járt pórul Prométheusz, a vakmerő titán, aki ellopta tőlük a lángot. A tűz tud melengető lenni, amikor a kandallóban lobog, tud szelídfényű és hangulatos lenni, de hirtelen lobbanó csóvája tragédiákat is okozhat, pusztulást és veszedelmet, amikor üszkös falak maradnak csak a családi otthonokból, bányák válnak égő pokollá, vagy gyárak, középületek dőlnek romba. A rómaiak kezdték Az emberiség — miközben még áldozati lángokat gyújtott a tűz forrásaként ünnepelt napisten oltárán — rádöbbent, hogy a tüzet nem elég imádni. Meg is kell szelídíteni. >s Először a rómaiak védekeztek szervezetten a tűz ellen. Ezt bizonyítja az aquincumi feltárások során talált fogadalmi oltár is, melyet a centona- riusok — kézműves tűzoltók — készítettek 250 körül, s az az orgo- natöredék, melyet 228-ban a tűzoltóegylet kapott aján* dákba. Az aquin-' cumi fogadalmi oltártól a mai, modem tűzvédelmi», technika megváló-1 I sításáig eltelt korszakokban az emberek különböző módokon és lehetőségek szerint igyekeztek úrrá lenni a tűz hatalmán. Hogyan és milyen eszközökkel? Ezt mutatja be a -Tűzvédelem fejlődése című állandó kiállítás, mely Budapesten, 1564 és 1811 között ezért nyolcszor pusztíthatott a vörös kakas a városban, Katasztrófák emléke Ha azonban a katasztrófák emlékét akarják idézni, nem szükséges ilyen messzi múltba kalandozni. A huszadik század például egy szörnyű tűzvésszel köszöntött be. Porig égett a budapesti Párizsi Nagyáruház. A lángok között tizennégyen lelték halálukat. Szólt a zene, táncoltak a párok 1910. március tizedikén azon emlékezetes szatmárököritói bálon, amikor kigyulladt a bálteremnek kinevezett dohánypajta, s a gyorsan egymásba fonódó lángok elzárták a menekülés útját. Hajnalban már csak pernye szállt a falu felett, és 337 fiatal temetésére készültek. S elevenen kísért még a gyöngyösi tűzvész emléke is: 1917. május huszonegyedikén a város egy- harmada leégett, 662 ház dőlt romba, a lángok átcsaptak a szomszédos községekbe is, ahol egész házsorok omlottak össze. Bőrveder Ilocskával a kéziben: Szent Flórián, a tűzoltók véd&szentje. A középkorban, szervezett tűzoltóság híján, tóle vártak segítséget. A tűz veszedelme tehát minden korban közöttünk ólálkodik, és a megfékezése közérdek volt és ma is az. Hogyan alakultak, szerveződtek évszázadokon át azok a közösségek, melyek szembeszálltak az alattomos lángokkal. A tűz ellen szervezett védekezés már a városi kézműves polgárság kialakulásával megkezdődött, az oltási Írásuk; a gyúlékony anyagból készült kémények lebontandók. S egyre-másra alakultak az önkéntes tűzoltó-egyesületek is. Az első 1835-ben Araidon, majd 1866-ban Sopronban és 1867-ben Körmenden. Az önkéntes tűzoltók az állandó készenlét állapotában, felelősségük tudatában gyarapították tűzvédelmi ismereteiket, és ügyességüket versenyeken mérték össze. Az első országos tűzoltóversenyen — 1893 augusztusában — a szegedi önkéntes tűzoltók nyerték el a szaruból készült díszserleget. De nemzetközi versenyeken sem vallottak szégyent önkéntes tűzoltóink. 1900-ban Párizsban a budapesti csapat ugyan még csak a harmadik helyen végzett, de az 1906-os milánói versenyen a nyíregyházi egyesület már aranyérmet nyert Beszédes relikviák Az összegyűjtött és megőrzött sok becses emlék közül látható többek között a kiállításon a középkori városok jellegzetes gólyanyakú fecskendője, az első magyar soproni tűz- oltószergyár mozdony fecskendője, a gróf Széchenyi Ödön tűzoltóparancsnok tea-vezte tűzjelző 1874-ből, a Magyarországon először 1926-ban használt kismotorfecskendő, régi korok egyenruhái és sisakjai, különböző tárgyi és írásos anyagok, melyek a tűzvédelem múltjáról tanúskodnak, és azok a modem és korszerű eszközök és felszerelések, melyekkel ma az állami tűzoltóság őrködik biztonságunk felett. ÁGH TIHAMÉR A budapesti tűzoltóság első gőzfecskendője, amelyet 1872-ben szerezitek be. A gőz- fecskendőt Szabó Pál és fiai szabadalmaztatták 1834-ben, de Angliában gyártották először, 1839-ben. Ha a szomszéd nem ébred... Á Pest megyei tűzoltók e hetei-;,ben készültek el a tavalyi számadással. A statisztika nem ad okot sok büszkeségre ... a tizedik kerületi tűzöl to parancsnokság Martinovics téri épületében talált otthont. Hazánkban már I. István király felismerte a tűzvédelem fontosságát, és így rendelkezett: ... vasárnaponként minden ember templomba menjen, kivéve azokat, akik a tűzvészeket vigyázzák. És ennek az óvintézkedésnek megvolt az alapos oka, mivel Ottó freisdngi püspök — német történetíró — 1147-ben azt tapasztalta, hogy a magyarok csak nádból, ritkán fából, legritkábban kőből emelt, silány házakban laknak; nyáron sátrakban éjszakáznak; téli szállásukat (kunyhójukat) a karámok, ólak veszik körül. Ilyen építkezési mód mellett pedig gyakorta pusztíthat tűz. De később sem volt jobb a helyzet. Egy 1699-es ösz- szeírás szerint Debrecen 729 háza közül például csak 32 épült kőből. S szomorú törvényszerűség, hogy Bamis bejelentés munkákban elsősorban a különböze céhek tagjai vettek részt, de a na' gyobb iskolavárosokban — a debreceni koíiliégiumban például már 1650- ben — diáktűzoltóságok is alakultak Az eredményesebb tűzvédelem, illetve megelőzés érdekében rendeleteke is hoztak. Esztergomban már 1736-bar is határozatban írták elő, hogy minden céh a saját pénztárából sürgősen szerezzen be 1—1 bőrvedret, a céhbe újonnan felveendő mesterek is tartoznak 1—1 bőrvedet a céhnek és a köznek ajándékozni. Debrecen város tanácsa 1673-ban pedig úgy döntött, hogy az éjjel-nappal cirkáló őrök fizetésének felét adójukba tudják be, a másik felét pedig az utca lakói fedezzék. 1753-ban Pest városa minden elővárosi háztulajdonost kötelezett, hogy téglából építsenek kéményt; ikarókból tilos a raNézzük hát a számokat; az elmúlt esztendőben 652 kárral is járó tűz volt Pest megyében, százhuszonhét- tel több mint egy esztendővel korábban, s a kár mértéke is nőtt. Az 1978. évi 10 millió 118 ezer forintról 16 millió 864 ezer forintra emelkedett. A megye tűzoltóinak mégis 1447 alkalommal kellett a riasztások után kivonulniuk. Hogy miért? Az 1054 tényleges tűzön kívül 122 mentéshez is hívták őket — közúti baleset történt. beomlott egy ház, vagy éppen a kútból kellett kihúzni valakit —, hetvenhat esetben elönött pincéket, kazánházakat látogattak meg, hogy kiszivattyúzzák a vizet, s végül — ami nemcsak bosszantó, hanem veszélyes is — 195 alkalommal felelőtlen emberek űztek rossz tréfát; hamis bejelentés, vaklárma adott mun- kát, s amire ilyenkor nem gondoláimkor egy konyhai tűzhelyről ki pattanó szikrától meggyulladt a bútor. Két kisgyermek — hat- és négyéves — maradt a lakásban, éjszaka felügyelet nélkül. A tűz pattogására ébredt fel a szomszéd, ő hozta ki a lángok közül a már kábult gyerekeket ... — Tavaly öt évre visszamenői«? elemeztük a tüzek és károk adata:. Érdekesség, hogy a kárériték nem tendenciózusan növekszik, hanem hat- és tizenhatmillió forint közöl, ingadozik. Az elmúlt év a felső határ éve volt, s ebben közrejátszott a száraz időjárás. Gó’vanyakú fecskendő. Sopronban a/. 16tió-as években ilyen fecskendői voltak a hatezer lakosú városnak. naík: másutt igazi tűz is lángolhat ugyanakkor. Nem volt hiány segítőkben sem: 179-szer a lakók maguk oltották el a tüzet, s utólag jelentették be, így csak a vizsgálat maradt a tűzoltókra. A megye öt és fél ezer önkéntes, valamint háromezer vállalati tűzoltója 370 esetben vett részt a tüzek és károk felszámolásában, s a riasztások kétharmadára nemcsak a Pest megyei, hanem a fővárosi és más megyei tűzoltók is együttműködő támogatásra siettek. Pest megye tűzoltói 60 alkalommal segítettek másutt, például a decemberi Váci úti csőtöréseknél. Ok és következmény Fontos kérdés: miért üt ki a tűz? Az okokról Újvári András ezredest. Pest megye tűzoltóparancsnokát kérdeztük : — Á'Teggyakoribb ok még mindig a dohányzás, a kárral járó tüzek közül 149 ezért lángolt fel. A sorban ezután az elektromos áram (94), s a gyermekjáték (77) következik. A sugárzó hő 46 alkalommal, a szabálytalan tüzelős 34 ízben okozott tüzet, s még ott találjuk az okok között az évítési hibákat — mint például a kéménybe nyúló gerenda —, a műszaki hibákat, az öngyulladást, valamint az emberi trágárakhoz, vagy családi oerpatvarokhoz kapcsolódó gyújtogatást — ez utóbbiból 27 volt tavaly. — Még valamit az okokról: szinte kivétel nélkül minden alkalommal kimutatható az emberi gondatlanság, nem ritkán a felelőtlenség is. Riasztóan magas a gyermekjátékból eredő tüzek száma, s Ilyenkor mindig hiányzik a kellő szülői felügyelet. — Tanulságos eset volt a péceli, — Az iparban — bár itt a legnagyobb a veszély — a legjobb a tűzvédelem helyzete. Az üzemekben harminc tűz lobbant fel, és 2,3 millió forintos kárt okozott. Ez csupán az összes tűz 5 százaléka. A legsúlyosabb, a 800 ezer forintos kárral járó a váci kötöttáru- gyári tűz volt, ennek gép, anyag egyaránt martalékául esett. — Kébszáztizanhárom kárt okozó tűz ütött ki a mezőgazdasági üzemekben, ötvenkilenccel több, mint egy évvel korábban. A kár is nagy: 7,3 millió s ennek csaknem fele az erdő- és avartűz nyomán keletkezett. — Végül a lakóháatüzek: ezekből 269 volt tavaly, huszonhéttel több. mint a korábbi évben, de a kár egy év alatt 1,3 millió forinttal csökkent. Az oka: a lakók is többször beavatkoztak, s szakszerűbben — bemondva, hosv mi ég, hol és mit fenyeget — tették meg bejelentéseiket. Gyorsabban is jelezték a tüzet, mert a korábbi években csupán az esetek felében érkezett a hívás a láng fellobbaná- sától számított tíz percen belül, most csaknem az esetek háromnegyedében jött idejekorán a riasztás. Tizenkét áldozat — Sajnos azonban még nem mindig. Tavaly tíz felnőtt és két kisgyermek lelte halálát a lángok között. Az esetek hátterében az alkohol. az ásírban dohányzás és a szülői felügyelet hiánya keresendő. A lakástüzefcnél huszonkilencen szenvedtek füstmórgezést vagy égési sérülést. — Végezetül, minden egyéb jótanács helyett, arra kérjük a megye lakóit — mondotta az ezredes —, hogy a tűzvédelmi tájékoztatókat olvassák is el. s szívleljék meg az abban foglaltakat. Feszty Árpád 1886-ból származó. Kárvallottak című festmény* VASVÁRI G. PÁL
