Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

1980. FEBRUAR 28.. CSÜTÖRTÖK I kMiÍod POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 hez először alkalmas táblákra vagy hirdetőoszlopokra len­ne szükség, olyanokra, ame­lyekbe éppúgy beletűzheti a rajzszeget az ember, mint az élő fák törzsébe. S ha van lehetőség a táblán vagy osz­lopon hirdetésre, akkor azo­kat, akik továbbra is az ele­ven fákat sebzik meg, felelős­ségre lehet vonni. Ez egyéb­ként nem lesz nehéz, hi­szen a cédulákon ott olvas­ható a hirdető neve és cí­me! Padányi Lajos Budakeszi Kertváros Néhány évvel ezelőtt, ami­kor Vác Város Tanácsának Kommunális Költségvetési üzeme nem itt működött, a lakosság közös erővel járdát salakozott és az úttestet is rendben tartotta. Gyönyörű hely volt ez akkoriban: a fű­vel benőtt úton egész nyá­ron játszhattak a gyerekek. Amióta ideköltözött a kom­munális üzem, se járdánk, se járható úttestünk nincs, 1978 Akik példát mutatnak Fáradhatatlanok Egyre több levél érkezik szerkesztőségünkbe, a megye különböző településeiről, a bolti elárusítókat, közalkalma­zottakat dicsérve. Örömmel ol­vassuk ezeket a híreket, s re­méljük, ezután is kapunk hasonlókat, s tudomást szer­zünk azoknak a jó munkájá­ról — bizonyára sokan van­nak —, akik kedvvel, oda­adással, fáradtságot nem is­merve dolgoznak, akikkel a lakosság elégedett. Borika Tápióság újtelepi önkiszol­gáló élelmiszerboltjában nem gond a bevásárlás: öregek, gyerekek egyaránt szívesen járnak ide. Borika — Pergely Istvánná — azonnal észreve­szi, ha valakinek segítségre van szüksége. Az idősebbek­nek kiválasztja az árut, s a gyerekek is bizalommal for­dulnak hozzá. Édesanyjuk fel­írja egy cédulára, mire van szükség a háznál, Borika pe­dig a lista alapján mindent összekészít, segít a gyereknek a pénztárnál, kikíséri az aj­tón és figyelmezteti, hogy igyekezzen haza, de vigyáz­zon az úton, nehogy baleset érje. Szalóki András Tápióság A gyógyszerész Dr. Németh Sándor évtize­dek óta gyógyszerész Sziget- szentmártonban. Jól isméri a helybelieket, sőt a környező községek lakóit is, hiszen a szomszédos falvakból is hozzá viszik a recepteket. Mi, a szigetújfalui öregek napköziotthonának lakói, na­gyon elégedettek vagyunk ve­le, mert közösen váltjuk ki receptejeinket, s dr. Németh Sándor gondosan, nagy türe­lemmel állítja össze minden­kinek a maga gyógyszercso­magját. özv. Majoros Józsefné Szigetújfalu A főelőadó Nemrég a gödöllői földhi­vatalban akadt dolgom. Irodá­jában kerestem fel Pollai Be­lőné főelőadót. Még ott tar­tózkodtam, amikor belépett egy férfi, és ingerülten el­mondta, hogy ügyét sehol sem tudja elintézni. Pollai Béláné udvariasan felvilágosította, hogy milyen iratokat kell a kérelemhez csatolni. Azt is hozzátette, neki is átadhatja a kérvényt, s ő megpróbál se­gíteni. Ezek után a férfi meg­nyugodva távozott az irodá­ból. Pollai Béláné nevét jól ismerik a gödöllői járásban, és sokszor keresik fel, gyak­ran még más hivatali ügyek­ben is tőle kémek tanácsot. Jó lenne egyre több olyan dolgozóval találkozni, mint ő. Kelemen János Hirdetések a fákon Az élő fa nem hirdetőoszlop. Ennek ellenére bárhol járunk — Budakeszin, vagy más te­lepülésen — kisebb-nagyobb cédulákkal teletűzdelt fákat látunk. Ezek a papírdarabkák hírt adnak arról, ki és m t adna el, illetve vásárolna meg. A reklámozás ilyen módjával nem értek egyet. Az még hagyján, ha rajzszeggel erősítik fel a fatörzsekre a Vennék és Eladnám kezdetű magánhirdetéseket, de sokan a legnagyobb méretű szöget használják e célra. A lakosság hirdetési szoká­sain változtatni kellene. Eh­Hozzászólás cikkünkhöz Más megoldást! A Pest megyei Hírlap 1980. február 14-i számának Posta­bontásában Állatszelíd'tés — hiába címmel arról írtunk, hogy Érd egyik tanácstagi körzetében a lakosság házhoz szoktatta a kóbor kutyákat, ezzel akarván megkönnyíteni a gyepmester dolgát: szelíd állatokat könnyebb befogni. Erre a cikkre, illetve a ben­ne leírt módszerre reagált Szabó Jenöné olvasónk, Göd- alsóról: A kóbor kutyák ügyében türelmetlenül várok egy új, minden eddiginél hatásosabb intézkedést,, amely ezt a mos­tani helyzetet képes megszün­tetni. A legnasvobb baj az, hogy a esanatostul csavargó állatok nem azoknak okoznak gondot, akik kilökték őket, hanem a lelkiismeretesebb embereknek. Én már befogadtam egy kó­bor kutyát — ennél többet nem tehetek és nem várok el másoktól sem. Azt viszont nem tudom nézeteimmel ösz- szeegyeztetni, hogy magunk­hoz édesgessünk-fűzzünk egy állatot csak azért, hogy aztán átadjuk a gyepmestemek — hogy utána mi lesz a sorsa, azzal nem akarunk törődni. Ne az állatot büntessük az ember felelőtlensége miatt! Feltétlenül meg kellene olda­ni azt, hogy minden eb azo­nosítható legyen. Ehhez szük­séges valamiféle jelzésrend­szer: a kutyák fülére betűje­let és számot kellene tetovál­ni, amelyből megállapítható lenne, ki az állat gazdája, akit azután — ha az utcára csapta házőrzőjét — annak rendje és módja szerint fele­lősségre vonhatnának. Mi, állatbarátok, sürgős megoldást kérünk, mert a mostani gyakorlat — a gyep­mesteri munka — nem célra­vezető, nem javít az áldatlan állapoton, s tegyük hozzá: nem is emberséges. áprilisában egy munkagép je­lent meg a Kertvárosi utcá­ban, felásta az általunk rend­ben tartott úttestet, majd — dolgát elvégezve — távozott. Ütcánk azóta is feldúlt, már- már lehetetlen rajta közle­kedni. Megértjük a város gond­jait, de a tanács se felejtse el: a Kertvárosban — amely egyre kevésbé emlékeztet kertvárosra — fél évszázada emberek élnek, akiknek jár­niuk is kell valahol. Türelmet­lenül várjuk a választ: mikor javítják meg az utcánkat? Húsz aláírás ★ Megkérdeztük Bercsényi Kál­mánt, Vác Város Tanácsa Kom­munális Költségvetési Üzentének főépítés vezetőjét. A napokban járták végig a kertvárost, hogy meggyőződjenek az utak állapotáról, ezt követően a tanács megrendelte a Kertvárost utca felújítását. A munkát a Kom­munális Költségvetési Üzem 19*0. április 30-ig elvégzi. Rendbe hozzák a járdát is: a meglevő gyalogjárót az úttest fö­lé emelik, így esős időben nem ál! meg ott a víz, s a gyalogos közlekedés zavartalan lehet. A Kertvárosi utca felújításához nincs annyi pénz, hogy aszfalt- burkolattal is ellássák, ezért marad az eddigi, kőszórásos út­test, mely a felújítás után alkal­massá válik a közlekedésre. Előfizetek Nemrég szereztem tudomást arról, hogy újabban a rádió és a tévé előfizetési díját össze­vonták, ezért ezentúl kétha- vonként 120 forintot kell fi­zetnünk. Egyetértek ezzel az intézkedéssel, hiszen így nem kell külön számlázni. Az vi­szont érthetetlen számomra, hogy nekem, akinek nincs évek óta rádióm, miért kell 120 forintot fizetnem? Ügy tu­dom, az ember csak arra fi­zet elő, amit valóban használ is. Nem szívesen fizetek a nemlétező rádiómért. özv. Szemetka Gyuláné Cegléd ★ Dr. Bérei Ernő, a Budapesti Posta- igazgatóság postaforgalmi osztá­lyának forgalmi intézője érdeklő­désünkre elmondta, hogy 1980. ja­nuár elsejétől a rádiók használa­ta ingyenes. A 120 forint a tele­vízió kéthavi előfizetési díja, vagyis nem foglalja magában a rádió előfizetési díját. Január elsejétől minden tévé­előfizető 120 forintot fizet: az is, akinek van rádiója, s az is, aki­nek nincs. Hideg — meleg Ügy gondolom, csak az ész­szerű energiatakarékosságnak van értelme, hiszen ha a feltétlenül szükséges energiát vonjuk meg magunktól, az kárunkra válik. A vasúti ko­csik fűtésével nem szabad túl­zottan takarékoskodni, de té- kozolni sem kellene. Sokszor utazom olyan kocsiban, mely-, ben az utasok a hőség ellen ablaknyitással kénytelenek vé­dekezni. Ugyanakkor sok pa­naszt olvasunk arról, hogy né­hol fűtetlenek a vonatok. Jobb elosztással minden sze­relvényen megfelelő lehetne a hőmérséklet, s ezt nemcsak a takarékosság, de egészségünk is így kívánja. Szabó László Sződliget ★ A kérdésre mi is választ tu­dunk adni, hiszen a MÁV illeté­kesei többször kifejtették, hogy csak akkor fűtetlenek a vasúti kocsik, ha fűtőberendezésük meg­hibásodik. S ha választanunk le­het, hogy hideg kocsiban uta­zunk-e, vagy órákig várakozunk, míg a hibát megjavítják, feltét­lenül az előbbi mellett döntünk. Ha pedig túl meleg van a ko­csiban, nem ablaknyitással kell ellene védekezni, hanem el kell zárni a fűtést. Ez eléggé egysze­rű művelet, de ha az újabb tí­pusú kocsikban nem találjuk meg a kapcsolót, a jegyvizsgáló min­den bizonnyal segítségünkre siet. Óvodai ünnep Községünkben, Zebegényben 64 kisgyermekkel működik a napköziotthanos óvoda. Anya­gi lehetőségeink korlátozottak, s mikor a költségvetés szét­osztására kerül sor, az óvodai játékok beszerzésére alig mak­rád pénzünk. A szobi Űj Barázda Tsz vas- és műszeripari mellék- . üzemága Zebegényben van, vezetője Bócz Ferenc. E kis közösség sietett az óvoda se­gítségére, s egy szabad szom­bati napon végzett munkájuk bérét, több, mint kilencezer forintot, játékvásárlásra aján­lották feL A játékokat, amelyeket _ az üzem képviselője és az óvo­da vezetője együtt válogattak össze, az üzemben rendezett kis ünnepségen vették birto­kukba az óvodások. A jövő­ben is számíthatunk segítsé­gükre: felai áldották, hogy el­végzik az óvodában a kisebb javításokat. Ábrám Gézámé Zebegény Porban, sárban Tápiószele lakosságának egy- harmad része él az úgyneve­zett Kisfaluban. Ennek fő­utcája, a Lehel út járhatatlan: esőben sáros, melegben po­ros. Két éve megjelentek itt az útépítők és 300 métert el­készítettek. Reménykedtünk benne, hogy 1979 tavaszán folytatják az építést, de az­óta egy kapavágás sem tör­tént. 1980-ban sem várhatunk változást — úgy tudjuk, van pénze a tanácsnak, de másra akarják fordítani. A lakosság, a Kohászati Gyárépítő Vállalat és a Tá- piómenti Tsz felajánlotta se­gítséget az út rendbe hozásá­hoz, de a tanács ezt nem fo­gadta el. Egyre türelmetleneb­bek vagyunk, s szeretnénk tudni, mikor lesz járható a Lehel utca? Gál Béla Tápiószele ★ Molnár János, Tápiószele Nagy- községi Tanács elnöke adott választ olvasónk Kérdésére. Ismerik Kisfalu lakóinak pa­naszát és jogosnak találják, de sajnos — a szükséges anyagi fel­tételek hiányában — egyelőre nem kerülhet sor a Lehel utca építésére. Az elmúlt években sem volt erre felhasználható pénz, ugyanis eddig az óvodát építették, most pedig az új, nyolctantermes iskola készül. A tanács örült a lakosság, a Kohászati Gyárépí­Zárt kert vagy belterület? Építési engedélyre várva Elfogyott a budaörsi lakosság türelme Közismert tény, hogy ha­zánk nagy és még sokáig idő­szerű problémája a lakásikér- dós. S mert az állami lakás­építés — bármilyen fokozott ütemben halad is — nem tud annyit teremteni, amennyire igény van, ösztönözni kell a magánerőből történő építkezé­seket. Négy év Mit jelent magánerőből építkezni? Kell hozzá először is egy telek. Ha megvan a telek, akkor keresni kell egy építőipari tervezőt, aki készít egy vázlatot. Ezután kérvényt kell fogalmaznunk, amelyben leírjuk, hogy házat szándéko­zunk emelni, s ehhez építési engedélyre van szükségünk. A kérvényhez mellékelünk egy 50 forintos illetékbélyeget, két példányt a vázlatrajzból és a telekkönyvi' szemlét. Vala­mennyit benyújtjuk a tanács­hoz, elbírálásra. Ezután vá­runk, hogy megkapjuk az en­gedélyt. Van, aki néhány hé­tig várakozik, van, aki hóna­pokig, sőt évekig — erről szól az alábbi levél. Farkas Márton 1975. máju­sában telket vásárolt Budaör­sön fiad számára. A terület akkor még zárkert volt, de mindenki tudta, hogy hamaro­san belterületté nvilvánítják. Olvasónk még 1975. végén megbízta Báder György épí­tőipari tervezőt, hogy készít­se el az építési engedély ké­réséhez szükséges terveket, és az anyagok nagy részét meg­vásárolta. Mégsem kezdhette meg a munkát — bár öt év telt el —, mert építési engedélyt máig nem kapott Fiai időközben megházasod­tak, jelenleg albérletben lak­nak, egyiküknél márciusban gyermek születik. Olvasónk felteszi a kérdést; vajon nem járt volna jobban, ha gyerme­keit arra buzdítja: igényelje­nek az államtól lakást? Arra sem kellett volna talán többet várniuk, így viszont ki tudja, meddig húzódik még ez az ügy, mikor épülhet fel a rég­óta tervezett ikerház? Nemcsak Farkas Mártonék várnak építési engedélyre azon a területen: száznál több ingatlan tulajdonosa szeretné megkezdeni a munkát. A ki­tartóbbak rendszeresen érdek­lődnek a tanácsnál, de akad­nak, akik már feladták a re­ményt. Miért tart már ötödik éve ez a huzavona? — ezzel a kérdéssel fordultunk Buda­örs nagyközségi tanácsának il­letékeséhez. Lassú víz A tanács műszaki csoport­jának vezetője Ruppe János felvilágosított bennünket: az, hogy egv falurész belterület, önmagában még nem jelent építkezési lehetőséget. Elő­ször elkészítik a rendezési ter­vet: Budaörsön ez évekig tar­tott. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat vállalta, csakhogy javaslatából a ta­nács — nem alaptalanul — több dolgot kifogásolt. A terv ugyanis nem felelt meg a bu­daörsi viszonyoknak, készítői nem vették figyelembe a domborzati adottságokat. 1978 tavaszán a tanács bi­zottságot hozott létre, ez volt hivatott felülvizsgálni a meg­levő tervet, s javaslatokat ten­ni a változtatásra. A módosí­tásokat a tanács V. B. még az év decemberében elfogadta. Következett a Kartográfiai Vállalat: ők egy év alatt ké­szítették el a térképeket, de­cemberben leszállították. Meg­kezdődhetett a parcellázás. Ám, aki azt hiszi, hogy ezzel véget ért a folyamat, s min­denki megkapja a maga meg­érdemelt építési engedélyét, az téved. Most a parcellázási tervet készítik el, amelyen már pontosan jelölni kell, melyik telek kié, hány négy­szögöl a területe, hol lesz az út. Az utcához a helyet a tel­kek területébői kell elvenni, s a tulajdonosok kártalanításá­hoz több millió forintra van szükség — ez is késlelteti az ügyintézést. Az is gond lesz majd, hogy & parcellázás után nem min­denki kapja azt a telket, amely eredetileg az övé volt. A tulajdonosok vitája hosszú ideig húzódhat, s amíg nem végleges az elrendezés, nem telekkönyvezhetik a telkeket. A telekkönyvezés is időigé­nyes, meghatározhatatlan, hogy mennyi ideig tart majd. Kiss Istvántól, a Budai já­rási telekkönyvi hivatal veze­tőjétől megtudtuk, hogy az ügyintézés náluk is határidő­höz kötött: 30 nap alatt vég­zik el a munkát, s ez a ha­táridő 60 napig meghosszab­bítható. — A tulajdonosok zártkert­ként vették meg ezeket a tel­tő Vállalat és a Tápiómentt Ts« felajánlásának, de nem fogadhat­ta el, mert a munkaerő önmagá­ban nem elegendő egy utca ala- pozásához és aszfaltozásához: eh­hez építőanyagokra is szükség van. A hatodik ötéves tervben — előre láthatóan — nem lesz a ta­nácsnak erre a célra pénze. Perzsa macska Régóta szeretnék venni egv vörös színű perzsa macskát. Sajnos, nem tudom, hol és hogyan juthatnék hozzá, pe­dig sokfelé érdeklődtem. Ké­rem, tudassanak velem olyan címet, ahol szerezhetnék ilyen cicát Zenien Józsefné Ikiad ★ A Magyar Országos Állatvédő Egyesülettől azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ezzel a kéréssel a díszmacska-tenyésztőkhöz kell fordulni. Címük: Budapest, XI. Csetneki utca 13. Segíteni fognak Önnek megfelelő cicát találni. Szerkesztői üzenetek M. L.-né, Nagykáta: Levelét to­vábbítjuk a helyi tanács illetéke­séhez. A kapott válaszról értesíte­ni fogjuk, addig türelmét kérjük. Kisgyermekes édesanyák, Kis- kunlacháza: Ügyükkel foglalko­zunk, s a postabontás hasábjain adunk majd választ. N. S.-né, Kiskunlacháza: Meg­értjük problémáját, s együtitér- zünk önnel. A kérdést tolmácsol­juk az illetékeseknek, utána levél­ben tájékoztatjuk önit, mi a teen­dő. D. F. Gödöllő: Levelét elküldtük a Pest megyei Tanácshoz, ahol ki­vizsgálják panaszát, és az ered­ményről bennünket is, önt is tá­jékoztatják. N. J.-né, Nagykáta: Panaszát ki­vizsgáltuk. A továbbiakról levél­ben fogjuk' értesíteni. G. V., Törtei: Nem tudjuk, ki vágta ki a fákat és miért, de meg­keressük az illetékeseket, és fel­tesszük ezt a kérdést. A választ, sajnos, nem tudjuk önnel közölni, mert nevét és pontos címét elfe­lejtette a borítékra írni. keket, ezért türelmetlenségük nem érthető — mondta Rup­pe János —, majd így foly­tatta: Rendeltetés — A tulajdonosok mindent, amit vesznek, csak a rendel­tetésének megfelelően hasz­nálhatják. Ezek a telkek egye­lőre építési tilalom alatt áll­nak, tehát szántóföldnek al­kalmasak, s építhetnek rá­juk egy-egy 12 négyzetméteres szerszámkamrát. ★ No igen, így is nézhetjük a budaörsiek panaszát, s ráádá- sul az időhúzás nem ütközik egyetlen jogszabályba sem. De mindenki tudja, hogy ezek az emberek nem azért vettek 200 négyszögöles telkeket, mert. kukoricát akartak rajta ter­meszteni, hanem, mert úgy értesültek — és ezt évek óta a tanács is megerősíti —, hogy hamarosan építkezni le­het ott. S hogy az értesülés jó volt, azt a mostani rende­zés bizonyítja. Ha pedig épít­kezni lehet, akkor sem Farkas Márton gyermekei, sem más nem igényelhetnek, nem vá­sárolhatnak másutt telket, sem lakást nem kérvényez­hetnek. Marad az albérlet! S ha erről az oldalról nézzük, egyáltalán nem természetes, hogy egy fontos ügyet, amely száznál több család lakásépí­tését tenné lehetővé — amit az állam ösztönöz, segít — évekig húznak-halasztanak. Pável Melinda

Next

/
Oldalképek
Tartalom