Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság elöntései Tíz nap rendeletéiből rült, amely a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyez­te és a járásbíróság ítéletét helyben hagyta. — A nyugdíjasnál a támadás következtében szájműtétet kel­lett végezni — hangzik a ha­tározat. Sérülése hosszadalmas orvosi kezelést igényeit, és tel­jes. protézisre volt szüksége. Kora, gyenge fizikai állapota és az elszenvedett bántalma­Az albérlő jogai Egy idős ember egy öz­vegyasszonnyal eltartási szer­ződést kötött, amit a tanács jó­váhagyott. A lakásban albérlő is volt. A férfi halála után a bérleti jogviszonyt az özvegy folytatta és az albérlőt felszó­lította: o lakást hagyja el, majd kiürítésre kötelezéséért pert indított ellene. Az elsőfo­kú bíróság a keresetnek helyt adott, és az albérlőt távozásra kötelezte. A felek nem felleb­zás jellege indokolttá tette, hogy a fogpótlást a rövidebb idő alatt elkészítő magánor­vossal csináltassa meg. Téve­dett a megyei bíróság, amikor e címen csak a társadalombiz­tosításnál térítendő költséget ítélte meg. A nyugdíjas iga­zolta, hogy a fogpótlásért 3700 forintot fizetett, ez az összeg tehát — a halláscsökkenésen kívül járó ötezer forinttal együtt — megilleti. beztek, és így a döntés jog­erős lett. A legfőbb ügyész azonban az ítéletet törvényes­ségi óvással támadta meg, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és az özvegy kere­setét elutasította. A határozat indokolása sze­rint tévedett az elsőfokú bíró­ság, amikor azt állapította meg, hogy az albérleti jogvi­szony az elhunyt bérlő halálá­val megszűnt. Aki ugyanis a lakásbérleti jogviszonyt foly­tatja, a lakáshasználatot vál­tozatlan feltételek mellett to­vábbra is biztosítani köteles azok részére, akik a bérlő ha­lálakor ott laktak. E szemé­lyek lakáshasználatának mó­dosítására és megszüntetésére a jogutód ugyanolyan módon jogosult, mint a korábbi bérlő, azaz az elhunyt ember volt. A halálesettel az albérleti jogvi­szony nem szűnt meg, és az özvegy az albérlő lakáshasz­nálatát változatlan feltételek mellett köteles biztosítani. — Az albérlő nem tekinthe­tő jogcím nélküli lakáshaszná­lónak — mondta ki a Legfel­sőbb Bíróság. — A felek kö­zött fennálló albérleti szerző­dés megszüntetése csak a jog­szabályban megjelölt módon és feltételek mellett történhet. Minthogy pedig az özvegy az albérleti jogviszonyt nem mondta fel, erre nem is hivat­kozott, még kevésbé jelölt meg olyan okot, aminek alapján a fölmondásra jogi lehetőség nyílhat, ezért a lakás kiüríté­sére irányuló kérelme alapta­• Hogyan kell fizetni, ha a dolgozó a munkaidejét megha­ladóan, munkakörébe tartozó munka végzésére állapodik meg, saját vállalatával. A múlt heti jogi tanácsok­ban foglalkoztunk a január 1-ével életbe lépett egyes ínunkaügyi szabállyal, mivel több kérdés érkezett hozzánk. Egyik olvasónk nyomban vá­laszolt is és azt írja, hogy nagy figyelemmel olvasta cik­künket, és valóban a dolgozó­ra és a népgazdaságra is elő­nyösnek tartja, ha a munka- vállaló akár munkakörébe tartozó, akár oda nem tartozó munka végzésére vállalkozik, saját vállalatánál. Egyet azon­ban elmulasztottunk közölni — írja olvasónk, hogy hogyan történhet a díjazása a dolgo­zónak ezekben az esetekben. Valóban csak a konkrét kérdés megválaszolására szo­rítkoztunk legutóbb, és azt magyaráztuk, hogy milyen előnyök származhatnak az újabb munkavégzési formák­ból, és arról is tájékoztatást adtunk, hogy egy hónapban mennyi időt tölthet a dolgozó ilyen munka végzésével. Ha a dolgozó a munkaidejét meghaladóan munkakörébe tartozó munka végzésére álla­podik meg a munkáltatójával (pl. munkaidőn belül is köny­velést végez, munkaidőn túl is, vagy törvényes munkaide­jében víz-gázszerelést lát el. munkaidőn túl is erre vállal­kozik), akkor a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint illeti meg őt díjazás. Az erre vonatkozó* rendel­kezés pedig kimondja, hogy a rendes munkabéren felül, túl­órapótlék illeti meg a dolgo­zót, mégpedig a túlmunka el­ső két órájára 25 százalékos, a további két órájára 50 száza­lékos, az ezt meghaladó idő­tartamra pedig 100 százalékos pótlék. Nem vállalkozhatnak ilyen munkavégzésre azonban azok, akik túlmunkáért ellen­értékre egyébként sem jogo­sultak. Így a vezető beosztá­súak, illetve azok, akik a kol­lektív szerződés és egyéb jog­szabály értelmében sajátma- guk határozzák meg munka­idejük felhasználását. Abban az esetben, ha mun­kakörébe ríem tartozó munka végzésére vállalkozik a dol­gozó, munkaidejét meghala­dóan saját munkáltatójával külön megegyezés alapján, akkor a mellékfoglalkozásra, illetőleg a munkavégzésre irá­nyuló egyéb jogviszonyra vo­natkozó (megbízás) rendelke­zések kerülnek alkalmazásra. Hogy ez utóbbi alatt mit kell érteni, azt a múlt heti példával ellátott cikkünkben már közöltük. • Jár-e munkabér az uta­zással töltött időre, és milyen utazási kedvezmény adható a dolgozónak? A legutóbbi tanácsadáson az egyik állandóan vidékre utazó brigád tagjai elmond­ták, hogy gyakran kell vidéki munkahelyre utazniuk. Néha a kiküldetés több napot vesz igénybe, az oda- és vissza­utazással 3—4 óra is eltelik, mégis hazarendelik őket. El­mondták többek között azt is, hogy az utazással töltött idő­re munkabért a vállalat nem fizet. A dolgozó akkor köteles munkahelyére naponta vissza­térni, ha napi munkájának el­látása után, menetrend szerint közlekedő közlekedési eszköz igénybevételével, másfél órai utazással lakóhelyére vissza­térhet, feltéve, hogy a lakásra való visszaérkezés és az új­bóli elindulás időpontja kö­zött, legalább 11 órai időtar­tam (ennél kevesebb, legalább azonban 8 óra akkor, ha egyes munkakörökben, ahol az szük­séges, a kollektív szerződés minimális napi 8 órai pihenő­időt ír elő) van, és a napon­kénti visszautazással, az uta­zási költségek figyelembevéte­le mellett is, a kiküldetési költségekben megtakarítás ér­hető el. Az új Munka Törvénykönyv rendelkezései január 1-től itt is érezteti a dolgozók érdeké­ben kedvezően hatását, mert mint ismeretes, a napi pihenő­idő mértékét 8 óráról 11 órá­ra emelte fel. Korábban a kol­lektív szerződés rendelkezésé­től függetlenül köteles volt a dolgozó visszatérni lakóhelyé­re, ha a 8 órai pihenőidő megvolt. Most ezt csak akkor követelheti meg a munkáltató, ha erre vonatkozóan a kollek­tív szerződés rendelkezik. Ilyen rendelkezés hiányában, a kiküldetésre küldött dolgozó nem kötelezhető viszautazás- ra, ha a lakásra való vissza­érkezés és az újbóli elindulás időpontja között nincs meg a 11 órai pihenő. Arra a kérdésre, hogy ja­nuár 1-től milyen utazási ked­vezmények adhatók, az aláb­biakban adunk tájékoztatást: A munkáltató saját vagy bérelt járművén térítés elle­nében gondoskodhat a dolgo­zóknak a lakóhelyről a mun­kahelyre és onnan hazaszállí­tásáról. A munkásszállítást több munkáltató közösen is megszervezheti. A dolgozó által a szállításért fizetendő térítési díj — jog­szabály eltérő rendelkezése hiányában — nem lehet ke­vesebb, mint a személyvonat II. kocsiosztályon — azonos távolságra — történő utazás­nál a dolgozót egyébként ter­helő utazási költség. A kollektív szerződésben kell szabályozni a munkás- szállítás igénybevételének fel­tételeit, és — ha jogszabály nem határozza meg — a dol­gozó által fizetendő térítés mértékét, valamint a munkál­tató által nyújtott hozzájáru­lás előrelátható összegét. Azt a dolgozót, aki állandó vagy ideiglenes lakóhelyétől munkahelyére távolsági köz­forgalmú közlekedési eszköz­zel jár be, a munkáltató — külön jogszabályban meghatá­rozott — utazási kedvezmény­ben részesíti. Az előző bekezdés esetében a) gyorsvonat vagy személy- vonat I. kocsiosztály igénybe­vételéhez bérlet vagy térítés nem adható, továbbá a köz- igazgatási határon belül lakó dolgozó készpénztérítésben nem részesíthető, kivéve, ha 1969. január 1. előtt ilyen ked­vezményben részesült, és az­óta nem, vagy csak áthelye­zéssel változtatott munkahe­lyet, b) távolsági autóbuszközle­kedés igénybevételénél kivéte­lesen indokolt esetben a dol­gozót terhelő térítési díj (rész­ár) és a vasúti térítési díj közötti különbözet megtéríté­sét is vállalhatja a munkál­tató. A munkaviszony megszün­tetése esetén a munkavállalási igazolási lapon fel kell tün­tetni, hogy a dolgozó meddig van ellátva utazási jeggyel. Dr. M. J. Régi közmondás, hogy „az alkalom szüli a tolvajt”, és ez — a bűnügyek ismeretei alapján — jórészt igaz is. Számtalan példát lehetne sorolni, amikor a károsultak könnyelműsége szolgáltatott alkalmat értékeik, pénzük jog­talan eltulaj donitól számára. Sokszor az áldozat és az elkö­vető ismeretsége alkalmilag kezdődik, főiként italozással, majd a fizetés közben elővett száz- és ötszázforintosok gyak­ran gazdát cserélnek a szóra­kozóhelyről való távozás után. Erre mutatnak többek között a rablások és . a zsebtolvajlá­sok ismétlődő körülményei is. A pénz fitogtatása (\z egyik kisvendéglőben szórakozó férfi megismerke­dett két ivótárssal. Részükre italt rendelt. Amikor fizetés­re került sor, elővett 1500 fo­rintot, kétszázat adott a fel­szolgálónak, és 1300 forintot visszatett kabátja belső zsebé­be. Újdonsült ismerősei min­den mozdulatát figyelték. Még záróra előtt ők ketten eltá­vozták és a közeli tér bokrai közt lesben várták vendéglátó­juk érkezését. Nemsokára az is elindult, s amikor hozzájuk ért, váratlanul fejbe vágták, elvesztette eszméletét, és el­vették ezerháromszáz forint­ját. A bíróság a két tettest szabadságvesztésre ítélte. Tanulságos az az ügy, amely­nek sértettje, miután buda­pesti munkahelyén felvette fi­zetését, vonatindulásig betért egy talponállóba. Nem telt be­le sok idő, amikor ismeretség­re tett szert. Poharazgatás közben ivócimboráinak dicse­kedett keresetével, mivel azok nem hittek neki, ezért bizony­ságul megmutatta nekik az Egy hetvenéves, béteges nyugdíjast nála jóval fiata­labb ismerőse olyan súlyosan bántalmazott, hogy az idős ember hét fogát kiverte és halláscsökkenés következett be nála. Az emiatt megindult kár­térítési perben a nyugdíjas a magánorvossal végeztetett fogpótlási díja fejében 3700 fo­rintot, a hallásromlás miatt ötezer forintot követelt. A já­rásbíróság helyt is adott a ke­resetnek, a megyei bíróság azonban a marasztalási össze­get csökkentette. Ezt azzal in­dokolta, hogy a nyugdíjas, mint társadalombiztosítási jo­gosult, nem igényelheti ma­gánorvosi költség megtérítését, mert magánorvoshoz csak ki­vételes és sürgős esetben le­het fordulni. Ezért a protézi­sért csak az SZTK-biztosítás keretében fizetendő költsége­ket ítélte meg. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­A magánszemélyek gépjár­műhasználatáról a 3/1980. (II. 6.) MT. számú rendedet ren­delkezik. (Tanácsok Közlönye 5. szám.) A végrehajtásával kapcsolatban, ugyanitt jelent meg az 5/1980. KPM—MÉM- rendelkezés. A háztáji és kisegítő gazda­ságok j ö vedelem ad ójáról a 4/1980. MT. és a 3/1980. PM. számú rendeletek intézked­nék, amelyet az érdekeltek szántón a Tanácsok Közlönye 5. számából ismerhetnek meg. Az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről, a korábbi hatá­rozat kiegészítéséről 1001/1980. (I. 30.) Mt.h.—SZOT számú együttes határozat rendelke­zik, amelyet a Munkaügyi Közlöny 2. száma tartalmaz. A kutatási-fejlesztési, terme­lési társulások létesítésének és működésének pénzügyi fel­elszámolási jegyzéket. Ez meg­tette a hatását, mert az egyik mellette ülő egy óvatlan pillanatban a zsebébe nyúlt és kivette pénztárcáját a ben­ne levő 4600 forinttal. Ezt a tettest is a bíróság szabadság- vesztésre ítélte. Figyelmeztetőek azok az esetek, amikor az ittas embe­rek alkalmilag kötött isme­retségébe csinos vagy vonzó­nak látszó partnernő lép köz­be. Ezek az éjszakai pillan­gók megismerkednek ittas fér­fiakkal, azután barátaikkal együtt elhagyatott helyen le­ütik és elveszik a pénzét. Az egyik füstös italboltban két férfi és egy lány italozott. Eközben megismerkedtek a mellettük levő asztalnál egye­dül helyet foglaló, kissé ittas férfival. Kis idő múlva hár­man átültek hozzá és italt rendeltek egymásnak. A sér­tett táncolt a lánnyal és aján­latot tett neki Amikor a pin­cérnek fizetett, a zakója belső zsebéből több ötszázforintost vett elő, s ezt megmutatta a lánynak is. Nagyobb vigyázat Az ivótársak elhatározták, hogy a férfi pénzét elveszik, ezért elhagyva a kocsmát, kint az utcán vártak rá. Nem sokkal utánuk a sértett is tá­vozott az ivóból, és a közelben tartózkodó lánynak a koráb­bi ajánlatát megismételte, majd elindultak hazafelé. El­érkeztek a térig, amikor a két férfi hátulról nagy erővel tar­kón ütötte a sértettet, aki a földre esett, majd a lány be­nyúlt a zsebébe és kivette 3 ezer forintját. A támadók a sértettet a helyszínen hagyva elfutottak és a pénzen meg­osztoztak. A tettesek hosszabb időre rács mögé kerültek. tételeiről a 2/1980. (II. 1.) PM —Mü.M. együttes rendedet rendelkezik. Megjelent a Munkaügyi Közlöny 2. számá­ban. A térítéses és térítés nélküli étkezésről a belkereskedelmi miniszter 3/1980. (II. 17.) Bk.M. szám alatt rendeletet adott ki, amelyet a Magyar Közlöny február Í7-én meg­jelent 11. száma tartalmaz. A szesz jövedéki ellenőrzé­séről és adóztatásáról ugyan­csak a Magyar Közlöny 11. számában jelent meg az 5/1980. (II. 17.) PM. számú rendelkezés. A vízgazdálkodási társulatok által végzett egyes munkáik árának megállapításáról, ugyanitt találják meg az ér­dekelitek az 5/1980 (II. 17.) OVH—ÁH. sizámú rendelke­zést. Az ilyen és hasonló esetek elleni védekezés — többek között —, hogy különösen fi­zetési napokon kerüljék a túlzott italfogyasztást. Tartsák magukat távol a túl könnyű ismeretségektől, alkalmi ivó- cimboráktól. Amikor nagy ösz- szeg van náluk, azzal ne di­csekedjenek, mert ezzel köny- nyen felkeltik a bűnözök fi­gyelmét. A bűnügyek tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy bi­zonyos bűncselekmények emel­kedésében az is közrejátszik, hogy sokan nem vigyáznak eléggé használati tárgyaikra, vagyonukra. Amikor valaki betér az üzlet­be, étterembe vagy más nyil­vános helyre, jó lenne arra is gondolnia, hogy járműve lezá­ratlanságával például 10 ezer forintot érő motorkerékpárját szinte felkínálja a tolvajok­nak. Ez adott alkalmat például a fiatalkorú Sz. Bélának, aki Érden, az M7-es vendéglő elől, és más nyilvános helyek­ről vitt el különböző segéd­motorokat. Egy másik ügyben, hatfős, zömmel fiatalkorúak- ból álló társaság Isaszegen és környékén italboltok mellől, valamint egyéb alkalmas he­lyekről több motorkerékpárt lopott el. Segít az alvázszám Előfordul, amikor a károsult feljelentéskor nem tud nyilat­kozni a jármű alvázszámáról, melynek hiánya következtében kevés remény van az ellopott gép megtalálására. Ezért aján­latos, b" a kerékpár-tulajdo­nosok feljegyzik az alvázszá­mot, illetve az új kerékpár vételekor a kapott garanciaje­gyet megőrzik, mivel ezen a számot többnyire feltüntetik. , Á gépkocsilopásokat elősegí­tő körülmények arra intenek, hogy távozáskor zárjuk le az ajtókat, és ha van, használ­juk a kormányzárat. A kocsi­ban ne hagyjuk ott a forgal­mi engedélyt, a jogosítványt, a személyi igazolványt, pénz­tárcát, valamint értékesebb tárgyainkat, ha hosszabb időre leparkolunk. Egyik ügyben a fiatalkorú, Érden, a ház előtt parkoló, záratlan személygép­kocsiból, amíg a tulajdonos bent volt a lakásban, meg­szerezte az autóstáskában le­vő 1300 forintot, valamint a személyi iratait. Az már a ká­rosult szerencséjén múlott, hogy sikerült a tettest elfog­nia, és meglettek az értékei. Kulcs az ablakban Sokan lakásukról távozva a kulcsot idegen számára is könnyen hozzáférhető helyen — például az ablakban, vil­lanyóradobozban vagy lábtörlő alatt — hagyják. A rutinos bűnözőnek nem sok idő kell ahhoz,. hogy a kulcsot megta­lálja és a tulajdonos távollété­ben a lakásba behatolva elvi­gye a pénzt és egyéb értékes tárgyakat. Példa erre annak a fiatalkorúnak az esete, aki a tulojdonosok könnyelműségét kihasználva, 100 ezer forint kö­rül lopkodott össze. A tettesek elfogásában so­kat segíthetnek az állampolgá­rok is. Például abban, hogy a cselekmény elkövetésének szín­helyén megőrzik, illetve érin­tetlenül hagyják a nyomokat, vagy személyleírást adnak a tettesről, esetleg beszolgáltat­ják a bűnjeleket. Abban az esetben például, ha a laká­sunkba betörtek, ne nyúljunk semmihez, hanem azonnal ér­tesítsük a rendőrséget. Ugyanis annak megállapítása, hogy mit vittek el, a helyszíni szemle — a tettes nyomainak felkutatása és rögzítése — után történik. Addig minden­féle kutatás csak nehezítené a nyomozáshoz szükséges ada­tok összegyűjtését. Dr. Orell Ferenc János 77, Ci Tava/ztől tava/ziq i/mét qyujt/o a ÍT1ÁRKA-kupakot! Ha 50 bármilyen MÁRKA-kupakot összegyűjt és 1981. március 1-ig beküldi vagy beviszi azokat a MÁRKA-kupak Központba (Budapest, Hegedű u. 9. 1061) KAP, amellyel részt vesz a nyereménysorsoláson. Főnyeremény: egy LADA személygépkocsi. Sorsolás: 1981. április 18-án. A MÁRKA-kupak Központ nyitva: hétfőn, szerdán és pénteken, 13-tói 16 óráig. lan. Megelőzés, bűnüldözés Alkalom szüli a tolvajt Kiverték a fogait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom