Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
PEST MEGYEI Vilii PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MS2/IÁP PEST.MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ? XXIV. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. FEBRUAR 27., SZERDA bökkenő csak az — s erre elgondolkoztató példák hangzottak el az ülésen —, hogy a lakosság nem ismeri kellően ezt a formát, sokan úgy vélik, az állami földeket mindössze haszonbérlet alapján lehet megkapni s hasznosítani, ez azonban — lévén a bérlet rövid lejáratú — nem ösztönöz, s főként, nem tartós beruházásokra. Felvilágosítással éppúgy, mint szervezéssel a helyi népfrontbizottságok sokat tehetnek azért, hogy a lakosság megismerje a tartós földhasználat lehetőségeit, feltételeit — állapította meg az elnökség. Az első lépés ez, a második pedig — a második lépés lehetséges, sikert ígérő változata — az, amit Nagykátán már megtettek. A példa kétségtelenül szokatlan útra értenF ájdalmas ponthoz nyúlt — amint a vitában részt vevők egyike fogalmazott — tegnap délutáni ülésén a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnöksége: a parlagföldek hasznosításához. S azért érzékeny pont ez, mert amúgy is csökken a termőterület, sokan mégsem tulajdonítanak fontosságot annak, mi történik, történik-e valami egyáltalán a nagyüzemileg nem művelhető földdaraookkal? Az elnökség elé került jelentés alapján azt mondhatjuk: a jelenlegi állapot az is-is helyzetnek felel meg. Vannak bátorító kezdeményezések, s észlelhető a közömbösség, a nemtörődömség is. Négy esztendő alatt csupán a szántóterület hétezer hektárral zsugorodott a megyében, s az összes mezőgazdasági terület kiseb- bedóse ennél is nagyobb: tizenegyezer hektár. Az okok java objektív tényezőkre vezethető vissza. A háttérágazatok korszerűsítése, a megye földrajzi helyzete elkerülhetetlenné teszi bizonyos, mezőgazdaságilag ertekes földek mű- veiésool történő kivonását, hiszen hely kell az autópályáknak éppúgy, mint a repülőtéri fejlesztésnek, a távvezetékek — villamos- és csővezetékek — bővítésének. Ez ugyan kedvezőtlen hatásokkal jár a mező- gazdasági tevékenységre, de kényszerűen tudomásul kell venni. Abban azonban, hogy például a szőlőterület négy cv alatt majdnem háromezer hektárral csökkent, nem az ilyen vagy hasonló okok játszanak közre. Hiba lenne tehát — hangoztatták többen is s joggal az illésen — kizárólag el nem hárítható tényezőkben megjelölni a termőföld összenú- zudásának okát. Része van ebben bizonyos szabályozási, ösztönzési következetlenségeknek éppúgy, mint annak, hogy hosszú időn át a termőföld nem látszott dő: a településen a nagyközségi tanács a kertbarátkor 118 tagja számára egy tagban, összefüggő területen — természetesen: pajr- lagföldön — alakított }ú 755—1552 négyzetméteres parcellákat. H ozzájárult a szokatlan út sikerességéhez, hogy a szerződéskötéskor a tanács nem kért fizetséget, ahogy a használatért sem számít fel semmit öt esztendeig. Az Aranyhomok Kertbarát Kör tagjai kollektíván láttak hozzá a földterület rendeletéhez, s hathatós segítséget kaptak — bár mindenütt így lenne, hangzott az elnökség egyik tagjának megjegyzése — a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezettől. Az összefogás eléggé nem méltányolható, s mindenütt követésre érdemes példájaként értékelte a testület a Nagykátán lezajlottakat, s a jó példákra kétségtelenül szükség is van, mert némely helyen tartós a bizonytalankodás, a várakozás, s a parlagföldek — parlagon maradnak. Biztató, hogy az ország legnagyobb kertbarátköre, a Dunakeszi városában működő a nagykátai példa ösztönzésére előrehaladott tárgyalásokat folytat a gödi Dunamenti Termelőszövetkezettel kilenc hektárnyi parlagföld átvételéről. Külön figyelmet érdemel — állapította meg tegnapi ülésén a népfront megyei elnöksége —, hogy a parlagföldek ilyen formában történő hasznosításával döntően nagyüzemi munkások jutnak hasznos időtöltési lehetőséghez. S ami azt illeti, a kínálat nem szűkös, csak a zártkertekbén 846 hektár parlagföld van a megye területén — ez a szőlő- és gyümölcsültetvények rekonstrukciója szemszögéből nem közömbös —, ám a néhány fővárosi nagyüzemmel fölvett kapcsolat — így Gomba község kezdeményezésére — eddig semmilyen eredménnyel nem járt. Ahhoz tehát, hogy a népfront a maga eszközeivel mozdítson a parlagföldek ügyén, a partnerek megléte ugyanúgy szükséges, mint az érdeklődés felkeltése. S ennek a két feltételnek az előteremtése ad most feladatot a népfrontbizottságoknak helyben, mindenütt, ahol a oarlagföldeg megtalálhatók. A Nagykátán elértek azt ’ bizonyítják, nem reménytelen a próbálkozás. . Mészáros Ottó különleges értéknek; sok helyen pazarlóan bántak azzal. S ez utóbbi fölfogás, szemlélet érzékelhető a parlagföldek kezelésében, gyakran hivatalos szervek részéről tapasztalhatóan is, azaz a teendők nem szűkíthetők arra, hogy vannak helyes rendeletek, majd azoa megoldanák mindenféle gondot. K inek az érdeke a parlagföldek hasznosítása — tette fel a népfrontelnökség ülésének egyik résztvevője a kérdést, s válaszolt rá azonnal: a társadalomnak. Közös javaink egyik, nem mellékes darabjáról van szó tehát, amikor a Hazafias Népfront a maga eszközeivel — elsősorban a kertbarátmozgalom részvételével — lendíteni kíván az ügyön. Kézenfekvő: a parlagföldek javának hasznosítása a mezőgazdasági nagyüzemekre vár, s csak ami ebben a formában nem tehető megművelté, az kerüljön kistermelői körbe. Ez utóbbinak legcélszerűbb formája — teljes egyetértés volt .ebben az ülésen — a tartós használatba adás. ilyen esetben a földhasználat legalább ötven esztendőre szól, örökölhető, a lejáratkor ismét megújítható azaz biztonságot kínál annak. aki vállalkozik a földterület gondozására. é Magyar-csehszlovák gazdasági tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával kedden Budapesten befejeződött a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 16. ülésszaka. A .tanácskozás eredményeit összegző okmányt Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány elnökhelyettese, a bizottság társelnökei írták ala. Rudolf Rohliceket kedden fogadták Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A szívélyes, elvtársi találkozón jelen volt Marjai József, Kovács Béla, hazánk prágai és Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Kádár János látogatása a Magyar Távirata Irodában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, kedden a Magyar Távirati Irodába látogatott. Elkísérte őt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Kékedi György, az I. kerületi párt- bizottság első titkára és az MTI vezetői fogadták, majd tájékoztatták a száz évvel ezelőtt alapított hírügynökség munkájáról. Egyebek között elmondották: az MTI központi rovataitól, 19 megyei szerkesztőségétől, 23 külföldi tudósítójától és mintegy • 70 külföldi hírszolgálati irodától, fotóügynökségtől, sajtószerv, tői kapja folyamatosan a híranyagot. Az intézmény hazánk életéről öt nyelven folyamatosán tájékoztatja a nagyvilágot, s nyomdai úton 50 — napi vagy heti — kiadványt készít a hazai és a külföldi előfizetők számára. A Központi Bizottság első titkára megtekintette a külföldi adások szerkesztőségében a számítógéppel működő képernyős szerkesztési rendszert. A hírek, tudósítások innen öt világnyelven kábelen, rádióhullámokon, illetve műhold közvetítésével jutnak el négy világrész csaknem száz országába. A vendégek ezután a hírügynökség nagytermébe látogattak, ahol a belföldi, valamint a külpolitikai szerkesztőség tevékenységével ismerkedtek, majd a tslefotó-köz- pontot és az MTI fotó korszerű, színes technikára berendezett laboratóriumait keresték fel. Ezt követően Kádár János az MTI párt-, állami és társadalmi vezetőivel találkozott. Elismeréssel szólt arról a tájékoztató munkáról, amelyet a hírügynökség dolgozói mind eredményesebben végeznek, s tevékenységükhöz további sok sikert kívánt. KüikeresketBeBem, 1979. Javult az egyensúly, növekedett a kivitel — A terv legfontosabb célja megvalósult, javult a gazdasági egyensúly, a tervezettnél is kedvezőbb eredményt értünk el a külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentésében — jelentette be Veress Péter külkereskedelmi miniszter azon a sajtótájékoztatón, melyet tegnap délelőtt tartott a Parlamentben. Külkereskedelmünk helyzetével és időszerű feladataival foglalkozva a miniszter elmondta, hogy a külgazdasági munka eredményei jól megfeleltek a népgazdasági terv azon követelményének, mely elsősorban a nem' rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg iiiá- nyának csökkentésével kívánja a gazdasági egyensúlyt javítani. Tavaly mind az általunk exportált áruk mennyisége, mind pedig ezek ára növekedett, s így összességében kivitelünk — folyó áron számítva — 17 százalékkal haladta meg az 1978-as év megfelelő adatait. Ugyanakkor behozatalunk csak 3 százalékkal bővült. A külkereskedelmi forgalom alakulásának ismertetése során részletes tájékoztató hangzott el a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal folytatott árucserénkről, valamint a nem rubel elszámolású forgalom tavalyi eredményeiről. A külkereskedelem szervezeti fejlesztésének feladatai és a termelő vállalatokkal fenntartott információs kapcsolatok mellett a nemzetközi kooperációs együttműködések szerepeltek még a tájékoztató napirendjén, majd ezt követően Veress Péter válaszolt az újságírók kérdéseire. (A sajtótájékoztatóról részletesen a 3. oldalon számolunk be.) Két pártértekezlet között Az utóbbi öt évben sok-sok iskolával gyarapodott Pest megye. A budai járásban csaknem száz új tantermet adtak át. Solymáron tavaly januárban avatták a majd négymillió forintos költséggel készült, hattantermes iskolát, amely az alsó tagozatosoknak biztosít kényelmes körülményeket a tanuláshoz. Gödöllőn épül az új művelődési központ, mintegy 120 millió forintos költséggel. Még az ötödik ötéves terv során, tehát ez év végére elkészül. Tél vége a Duna mentén Forgalom a szállóban — tatarozzák a kempinget — Milyen volt a téli szezon a Dunakanyarban? E kérdésre választ keresve indultunk el a folyó menti és a hegyA termékváltásra alapozva Tavalyi számvelés és idei elképzelés ek es Sasad Jss-ken Egymilliárd 173 millió forintot tett ki tavaly a Sasad Kertészeti Tsz termelése. Ez az összeg a tervezettnél 93 millióval több. Az eredmény összetevőit elemezve kiderül: míg a növénytermelésben 7,9 millió forint a lemaradásuk, az állattenyésztés 20 millióval gyarapította termelését. Az élelmiszeripari feldolgozáshoz kapcsolódó elképzeléseket s zá m sze rűs égében 35,2 millió forinttal, az egyéb ipari és szolgáltató tevékenység 30,3 millió forinttal haladta mega tervezettet. Nem túlzás azt állítani, hogy a Sasad kollektívája ismét bizonyított, pedig fennállásuk óta talán a legnehezebb esztendőt zárták. Ennek jegyében kerülhetett sor tegnap délelőtt a Budapesti Sportcsarnokban az 1979. évi zárszámadó és az idei tervet jóváhagyó közgyűlésre A majd kétezerháromszáz tag részvételével megrendezett közgyűlésen ott volt dr. Olajos Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Krasznai Lajos, a budai járási pártbizottság első titkára és Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese is. A számvetés, s a feladatok meghatározása jegyében tartotta meg beszámolóját Czin- czok György, a szövetkezet elnöke. ,A nyereség 117,4 millió forint, az előző évinél 30,6 millió forinttal több. S egyben a gazdaság fennállása óta1 a legjobb eredmény. A nyereség alakulását elősegítette a melléküzemágak, elsősorban az ipari egysegek jelentős többlettermelése, a hatékony költséggazdálkodás, a gazdasági társulásoktól kapott nyereség számottevő növekedése. Szükség is volt erre, hiszen a gyümölcsösökben, a szőlészetben a tavaszi fagy, jég okozta károk miatt 110 vagon volt a terméskiesés. A tavalyi 52,8 millió forintos beruházás nagy része a termelőalapok fejlesztését szolgálja. Ugyanakkor a szociális és munkahelyi körülmények javításában is számottevő szerepet játszik. A Budatej — mely a Sasad részévé vált — lényeges lépést tett a szervezeti, a gazdasági megszilárdulás felé. Nyereségük 7,3 millióval haladta mag az előző évit. Az idén a Sasad — a Buda- tejjel együtt — 1 milliárd 128 millió forintos termelési értéket tervez. Ez 3,8 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Ez a csökkenés az állattenyésztésre, s az egyéb ipari tevékenységekre összpontosul. A cél: az árképzés; mechanizmus lehetőségeinek maximális kihasználása, a nagyobb jövedelmezőséget biztosító termékszerkezet kialakítása. A közgyűlésen Csonka Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese a megyei, a járási párt- és tanácsi szervek nevében köszöntötte a résztvevőket. V. E. vidéki településekre. Utunk első állomása Szentendre volt, A Hotel Danubiusban Ker- kai lmréné szállodavezető tájékoztatott a téli szezonról: — Ilyenkor nem a kiránduló turisták jelentik az igazi vendéget. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal gondoskodik arról, hogy ne legyen üres a ház. Rendszeresen vannak visszatérő vendégeink. Ezenkívül itt rendezi évente vezetőképző tanfolyamait a Vízügyi Hivatal' és az Öntödei Vállalat. — Ügy tudjuk, kedvezményt is adnak a téli szezonban azoknak, akik itt töltik a hét végét? — Valóban így van. Péntek estétől hétfő reggelig a három éjszakáért — a félpanziós ellátással együtt — mindössze 588 forintot kell fizetni. Innen alig ötven méterre fekszik a pap szigeti kemping. Mindenki' arra gondol, hogy téli álmát alussza. Vendégeket nem fogadnak, mozgást azonban mégis észlelhet. Za- ják Józsefné gondnok felvilágosít : — A régi házak helyett új, komfortos lengyel faházakat állítunk 'fel. Ezek kétágyasak, egy pótággyal. Az októberben felállított épületekbe most vezetik be a vizet. Bővítik a régi főépületet, átalakítják, korszerűsítik a vizesblokkot. Ezekkel a munkákkal egy időben játszótér épül a gyerekeknek. A Lajosforrás melletti Ság- várí turistaház csendes. Németh Vilmosné vezetőhelyettes mindjárt magyarázattal is szolgál: — Télen inkább csak hétvégeken jöttek a családok, a fiatalok, a csoportok, de mindössze 30—40 ember maradt itt. S. P. Parlagföld
