Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

“sJfMm* 1980. FEBRUÁR 26., KEDD FÓKUSZ érseke vasárnap Ismételten azt követelte az Egyesült Álla­moktól, hogy ne nyújtson ka­tonai segélyt a salvadori jun­tának, míg annak alap­vetően népellenes jellege nem változik meg. Romero érsek elmondotta, barátai figyelmeztették, neve rajta van a szélsőjobboldal által elkészített „meggyilko- landók listáján”. Salvadorban a hét végen sem szüneteltek az erőszakos politikai cselekmények. Agui- laresban két parasztot gyilkol­tak meg ismeretlen személyek, San Salvadorban egy szélső- jobboldali csoport felgyújtotta az Egyesült Népi Akciófront egyik tagszervezetének, a „Salvadori Munkások Nemzeti Szervezetének” székházát. A merényletet gyújtóbombával hajtották végre. A robbanás súlyos anyagi károkat okozott, de személyi sérülésekről nem érkezett jelentés. Egyes forrá­sok szerint a merénylők, mi előtt felrobbantották volna az épületet, kirabolták a szer­vezet archívumát. Egy szélsőjobboldali csoport vállalta magára Mario Zamo­ra államügyész meggyilkolá sát. A szombaton elkövetett merénylet áldozatát vasárnap temették el San Salvadorban, Megfigyelők szerint Zamorá- nak azért kellett meghalnia, mert szoros kapcsolatban állt baloldali szervezetekkel. Élénk kenni diplomácia Schmidt londoni látó ff a fása Százezrek tiintetlek Iránban dig hajthatatlanok maradnak a túszkérdés vonatkozásában. Külügyminisztériumi forrá­sok hangoztatják, hogy az iráni álláspont szerint semmi­féle kapcsolat nincs a nem­zetközi bizottság munkája és a túszok sorsának alakulása között. niszterelnök és külügyminisz­tere, Marcelino Oreja. Suarez nemrégi, közel-keleti tárgyalá­sairól tájékoztatja Schmidtet, és megvitatja az európai eny­hülés időszerű kérdéseit is. Hasonló témákról tanácsko­zott délben Attilio Ruffini olasz és Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszter is. Ruffini a délutáni órákban már tovább is uta- zott Koppenhágába, Hétfőn jelentették be, hogy vasárnap óta Washingtonban tartózkodik Hans-Jürgen Wischnewski, a kormányon le­vő szociáldemokrata párt el­nökhelyettese. A Carter-kor- mány tagjaival Afganisztánról, a kelet—nyugati enyhülési po­litika és leszerelési tárgyalá­sok jövőjéről folytat eszme­cserét és egyben előkészíti Schmidt kancellár március elejére tervezett útját is. A lázas diplomáciai tevé­kenység azonban tartózkodás­sal is párosul: Willy Brandt, az SPD ^elnöke — Helmut Schmidttel egyetértésben — elutasította Cartemek azt a javaslatát, hogy egyfajta „köz­vetítő” szerepet játsszék a szovjet—amerikai viszony ja­vítására. Mint Bölling kor­mányszóvivő hétfőn közölte, a Nobel-békedíjas politikus nem­tártja tanácsosnak, hogy az NSZK vezető személyisége vállaljon ilyen kényes szere­pet. / Carter és a hadikiadások I Miután Carter elnök megtar tóttá az „Unió helyzetéről1 szóló hagyományos beszámoló ját már látnivaló volt, hogy ; második kongresszusi beszámo lo (amely „a gazdaság állapo­ta” címet viseli) rendkívül fo kozza a hidegháborús költség- vetési kiadásokat. Az Unió helyzetéről szólt jelentés élesen hidegháborús hangot ütött meg és az afga.- nisztáni válság ürügyén meg­hirdette az úgynevezett „Car- ter-doktrínát”. Ennek lényege az amerikai katonai jelenlét fokozása a világ különböző stratégiailag fontos pontjain, a támaszpontrendszer kibőví­tése és a gyors katonai be­avatkozáshoz szükséges szer­vezeti intézkedések megtétele. Miután mindez nem kis pénzbe kerül, az ország gaz­dasági helyzetéről szóló elnö­ki beszámoló, majd az utána benyújtott költségvetés alapel­vei adva voltak. Azt is mond­hatjuk, hogy a katonai köve­telményeknek alárendelt, hi­degháborús gazdaságpolitika körvonalai rajzolódtak ki. Jellemző, hogy a rendkívül konzervatív és az elnök kato- napölitikáját általában támo­gató Time a gazdasági prog­ram meghirdetése után a kö­vetkezőket írta: „Most bein­jekciózták a gazdaságba az új hidegháborús kiadásokat. Ez olyan, mintha a hegyoldalon lefelé rohanó, kormányozha- tatlan autóban a vezető még a gázpedálra is rálép. Az új költségvetés csakis Johnson elnöknek a vietnarpi háború idején nyilvánosságra hozott költekezési programjaihoz ha­sonlítható. Márpedig azok korbácsolták • fel az országot most is gyötrő inflációt”. 1976-ban, az elnökválasztási kampány idején Carter azt ígérte, hogy az amerikai költ­ségvetést 1981-re egyensúlyba hozza. Ezt áz ígéretet régen elfelejtették. A költségvetési deficit a következő gazdasági évben hivatalosan is 16 mil­liárd dollárt tenne ki. A szak­értők valójában ennek kétsze­resét várják. Noha a költség- vetés az 1981-es pénzügyi év­re vonatkozik, amely 1980. október 1-én kezdődik — fél­reérthetetlenül magán viseli egyrészt a hidegháborús kül­politikai kurzus, másrészt a választási meggondolások je- I gyeit. Ami a hidegháborút illéti: a költségvetési kiadásokból soha nem látott nagyságú összeget, csaknem 160 milliárd dollárt akarnak fegyverkezésre köl­teni. Arányait tekintve, a hi­vatalosan közölt szám is azt jelenti, hogy 12 százalékkal többet költenek fegyverkezés­re, mint a mostam pénzügyi évben. Ráadásul: az elnöki üzenet egyértelműen tudatta I az amerikai közvéleménnyel, hogy legalább' 1985-ig tartó „fegyverkezési rohamról” van szó. Az előrejelzés szerint az évtized közepére a jelenlegi­nél 90 milliárd dollárral lesz magasabb a katonai kiadások szintje. Ezek után nem lehet, cso­dálkozni azon, hogy az inflá­ció, amely 1979-ben is megha­ladta már a 13 százalékot és a legmagasabb volt a második világháború befejezése óta — tovább emelkedik majd, és el­érheti a 15 százalékot. Ez ter­mészetszerűen együtt jár majd a társadalmi feszültség várha­tó növekedésével. Carter elnök | hivatalos fogalmazása szerint gazdaságpolitikájának „első számú célkitűzése” az infláció elleni harc. A valóságban azonban olyan költségvetést nyújtott be. ahol az inflációt elsősorban éppen a hadikiadá­sok növekedése ösztönzi. I. E. Hétfőn letartóztatták Szajaá Muhamed Alavit, az iráni ha­ditengerészet főparancsnokát Az admirális ellen az a vád, hogy 16 magas rangú tiszttel együtt összeesküvést szőtt a kormány megdöntésére. Társai szabadlábon vannak, de az igazságügyi szervek előtt kö­telesek számot adni arról, mi­lyen mértékben voltak része­sei Alavi tervezett puccskísér­letének. Teheránban második napja folytatja mynkáját az ENSZ égisze alatt működő öttagú nemzetközi bizottság. A tes­tület hétfőn megkezdte az irá­ni kormány által összeállított, a volt sah politikai, gazdasági és az emberi jogokat sértő bűntetteire vonatkozó doku­mentumok vizsgálatait. Ezzzel egyidőben százezrek tüntettek hétfőn délután az amerikai nagykövetséget kör­nyező utcákon. Fegyveres for­radalmi gárdisták, a milícia egységei, diákok, munkások vonultak fel, Amerika-ellenes jelszavakat hangoztatva és tá­mogatásokról biztosítva az amerikai túszok fogvatartóit, akik egyébként kijelentették: mivel Khomeini ajatollah a március—áprilisi kétfordulós parlamenti választások ered­ményeként megalakuló nem­zetgyűlés hatáskörébe utalta a túszok sorsára vonatkozó dön­tés jogát, elfogadják majd a parlament határozatát, de ad­CSAK RÖVIDEN... Katonai puccs Hétfőn katonai lázadás tört ki Suriname fővárosában, Paramaribóban. A lázadó katonák rádiónyi­latkozatban jelentették be, hogy átvették a hatalmat az országban. Közölték, hogy nemzeti katonai tanácsot ala­kítottak és felszólították az ország lakosságát, hogy tá­mogassa őket. A kormány sor­sáról ellentmondóak a jelen­tések. Egyes jelentések sze­rint Henck Arron miniszter- elnök eltűnt, más jelentések viszont arról számolnak be, hogy a kormány rendkívüli ülésen vitatja meg az ország­ban kialakult helyzetet. A volt holland gyarmat 1975-ben nyerte el független­ségét Suriname néven. A SZOVJETUNIÓ Miniszter­tanácsa Nyikita Rizsovot kül­ügyminiszter-helyettessé ■ ne­vezte ki. Az 1907-ben született Rizsov 1957-től áll diplomá­ciai szolgálatban. Korábban hazája törökországi, 1966-tól kinevezéséig pedig olaszországi nagykövete volt. ANDREJ GROMIKO, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re hétfőn Moszkvában fogad­ta Traian Dudást, a Román Szocialista Köztársaság újon­nan kinevezett moszkvai nagy­követét. A találkozót és a megbeszélést a román nagy­követ kérte. TOKIÓBAN plenáris ülést tar­tott a Japán KP Központi Bi­zottsága. A KB elfogadta an­nak a beszámolónak a szöve­gét, melyet a párt kedden kezdődő XV. kongresszusán Fuva Tecuzo, a KB főtitkára mondja el. A JKP KB meghí­vására hétfőn délelőtt Tokióba érkezett az MSZMP küldöttsé­ge, élén dr. Berecz Jánossal, a KB külügyi osztályának veze­tőjével. LIPCSÉBEN és Drezdában hétfőn megkezdődött a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa „Interelektro” szer­vezetének tanácskozása. CSEHSZLOVÁKIÁBAN hét­főn ünnepélyesen emlékeztek meg az 1948. februári baloldali fordulatnak, az ország szocia­lista útra lépésének 32. évfor­dulójáról. A központi ünnep­ségen megjele. Gustáv Hú­súk, a CSKP kJ főtitkára, köztársasági elnök, Lubomir Strougal, a CSKP KB elnök­ségének tagja, a szövetségi kormány elnöke is. ÜJ FEGYVERES testület alakult Sandinista Népi Milí­ciák (MPS) elnevezéssel vasár­nap Nicaraguában. A testület feladatai: a nemzeti szuvereni­tás és a forradalom vívmá­nyainak megvédése, Carlos Consoles látogatása Kádár János fcpdfo a GnatsmaM Munkapárt főtitkárát A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására látogatást tett hazánkban Carlos Gonza­les, a Guatemalai Munkapárt főtitkára. A testvérpárt vezetőjét fo­gadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A vendéggel megbe­szélést folytatott Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT fő­titkára, valamint Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. A szívélyes, baráti légkörben folytatott tárgyalások során a két párt képviselői tájékoztat­ták egymást országuk helyze­téről, pártjuk tevékenységéről, az előttük álló legfontosabb feladatokról. Áttekintették a pártközi kapcsolatokat és to­vábbi fejlesztésük lehetőségeit. Véleményt cseréltek a nemzet­közi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, a nem­zetközi helyzetről, s ennek so­rán különös 'figyelmet fordí­tottak a Karib-térség leg­újabb fejleményeinek értéke­lésére. Elítélték az imperializmus szélsőséges köreinek egyre fo­kozódó • támadását a szocialis­ta, a forradalmi és haladó erők ellen, amely súlyosan ve­szélyezteti az enyhülés eddigi eredményeit. Hangsúlyozták a világbéke megőrzésében, az enyhülés megvédelmezésében, a társadalmi haladásban, a fegyverkezési verseny megfé­kezésében érdekelt vala­mennyi erő összefogásának, közös fellépésének fontosságát. Az MSZMP és a Guatemalai Munkapárt alapvető jelentősé­get tulajdonít a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom internacionalista együtt­működése erősítésének és ösz- szefogásának más demokra­tikus, haladó, békeszerető erőkkel. A tárgyalásokon megerősí­tették, hogy továbbfejlesztik a két párt hagyományos jó együttműködését a marxizmus —leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus alapján. Egyhangú bizalom jegyében Ünnepi hangulatban választottak a Szovjetunióban Moszkvai idő szerint vasár­nap 18 óráig az Oroszországi Szovjet Szövetséges SZK terü­letén élő bejegyzett választók 99.Í6 százaléka leadta szava­zatát a Legfelsőbb Tanács tagjainak választásán — hangzik az OSZSZSZK köz­ponti választási bizottságának jelentése. A szövetségi és autonóm köztársaságok, valamint a he­lyi tanácsok képviselőinek megválasztása az egész ország területén egyszerre történt. A szavazóhelyiségeket az ottani helyi idő szerint reggel 6 óra­kor nyitották meg és 22 óra­kor zárták. A választás ünne­pi hangulatban folyt. A szov­jet nép egyhangúan adta sza­vazatát a képviselőjelöltekre — kommunistákra és párton- kívüliekre, a szovjet társada­lom valamennyi rétegét kép­viselő személyekre. Hivatalos eredmény csak később várható, de a válasz­tás kimenetele nem kétséges: a szovjet emberek feltétel nélkül bíznak a lenini párt­ban, egyhangúlag támogatják annak bel- és külpolitikáját, készek állhatatosan dolgozni ä párt által kitűzött célok el­érése érdekében, a kommunis­ta társadalom felépítéséért A soknemzetiségű szovjet társadalom életének nagy ese­ményeként értékeli a hétfői Pravda vezércikke a vasárna­pi választásokat. A vezércikk hangsúlyozza, hogy a szovjet emberek , sza­vazataikkal egyhangú támoga­tásukról biztosították az SZKP konstruktív békepolitikáját, amely megfelel a népek ér­dekeinek. Különös jelentőséget kap­nak az idei választások az­által, hogy 1980 a tizedik öt­éves terv befejező esztende­je — emlékeztet rá a Pravda. Jövőbe mutató szavak A nemzetközi sajtó visszhangja Brczsnyev beszédéről Londonban hivatalos rea­gálás nem történt ugyan Leonyid Brezsnyev külpoliti­kai megnyilatkozásaira, az azonban bizonyos, hogy a külügyminisztérium elemzői­nek figyelme azokra a mon­datokra összpontosul, ame­lyek a szovjet csapatok Afga­nisztánból való kivonásának külső és belső feltételeit fej­tették ki. Ezeket a mondato­kat idézte a legtöbb lapje­lentés is, de nem fűzött hoz­zá részletes kommentárt. A Guardian a külső beavatkozás megszüntetését emelte ki Brezsnyev beszédéből. A Fi­nancial Times a belső felfor­gatás veszélyét találta hang- súlyozottabbnak. A külügyminisztérium főleg abból a szempontból mérleg geli a beszédet, hogyan rea­gál a Szovjetunió az EGK- országok azon brit ihletésű ötletére, hogy Afganisztánt „nagyhatalmi garanciákkal semlegesítsék”. A Neues Deutschland hét­fői vezércikkében úgy érté- ! keli Leonyid Brezsnyev pén­teken elhangzott beszédét, hogy az „a jövőbe mutató beszéd, amely felrajzolta egy egész évtized útját és cél­jait”, „és Leonyid Brezsnyev éppen olyan időpontban ha­tározta meg a közvetlen je­lenkor és a további, a 80-as évek világpolitikai útjelzőit, amikor a polgári politikusok és jövőkutatók az elkövetke­ző hetekre is alig mernek jó­solni” — mutat rá a lap. „A szovjet politika meg­fontoltsága és széles látóköre, ami Brezsnyev beszédében ki­fejezésre jutott, jólesően elüt az imperialista tábor hiszté­riájától. Valóban: aligha le­hetne élesebb különbséget el­képzelni, mint amekkora a moszkvai beszéd optimizmu­sa, békeakarata és a jövőbe vetett hite” és bizonyos Po- tomac-parti, vadnyugati mó­don fenyegetőző politikusok beszédei között fennáll — az erőpolitika ezen új prófétái háborús hisztériát és fegyver­kezési versenyt hirdető kalan­dor „doktrínáival” szemben, amint Brezsnyev hangsúlyoz­ta, mi a világ békéjéért és biztonságáért vívott követke­zetes harc doktrínáját állít­juk szembe. A 80-as évek eb­ben az irányban hoznak to­vábbi előrehaladást, közvetle­nül kötődve a világszocializ­mus erősödéséhez és fejlődé­séhez — írja az NDK vezető napilapja. Népünk megvédi becsületéi Az afganisztáni külügyminisztérium nyilatkozata Az afganisztáni külügymi­nisztérium hétfőn közzétett nyilatkozatában, amelyet a Bakhtar afgán hírügynökség ismertetett, élesen elítéli az amerikai imperializmust, a hegemóniára törekvő kínai vezetést, valamint a reakciós pakisztáni és egyiptomi veze­tést. A nyilatkozat rámutat: az áprilisi forradalom új szaka­szának kezdete» óta Pakisztán területén kínai katonai kikép­zők és izraeli „katonai szak­értők” banditákat és terroris­tákat készítenek fel a „szent iszlám” védelmének jelszavá­val. Az iszlám ügy bajnokai­ként pedig éppen az arab nemzetek árulói lépnek fel, amelyek a muzulmán orszá­gok véleményét figyelmen kí­vül hagyva megkötötték az arabellenes Camp David-i különbékét. A külügyminisztérium nyi­latkozata megállapítja, hogy a Kabulban a közelmúltban le­játszódott események a nemzet­közi reakció széles körű ősz-' szeesküvését bizonyítják. Az Egyesült Államoknak és cin­kosainak, mindenekelőtt Pa­kisztánnak meg kell érteniük, hogy az Afganisztáni Egysé­ges Népi Demokratikus Párt vezetésével a végsőkig védel­mezi függetlenségét, területi egységét és becsületét — hang­súlyozza végül a dokumen­tum. Katonai államcsíny áll kü- I szöbön El Salvadorban, s az I Egyesült Államok figyelmez­tette a kormányon levő polgá­ri—katonai junta ellenfeleit, I hogy esetleges puccs a 60 mil- I lió dolláros washingtoni se- I gély leállításához vezethet. Amerikai külügyi tisztségvise­lők hivatkoztak arra, hogy a titkosszolgálat értesülései sze­rint megvan a „reális lehető- I sége” annak, hogy már a kö­vetkező napokban államcsíny robban ki a közép-amerikai ál­lamban. Ez El Salvadorban vérontáshoz és zűrzavarhoz vezetne, s a környező térség­ben megrendítené a politikai stabilitást. Az anarchiából — állítják — a „marxista erők” húznának hasznot, akik sze­rintük veszélyeztetfiék a szom­szédos Guatemalát és Hon- durast is. Washington az állí­tólagos puccsveszélyröl kon­zultációkat kezdett más közép­amerikai országokkal. A guatemalai kormány Wa­shington megbízásából nagy létszámú katonai egységeket vont össze az El Salvadorral közös határa mentén — kö­zölte a Libériád című Costa Rica-i napilap. — Az egysége­ket az egykori saigoni hadse­reg amerikai tisztjei képezték ki. — Hadrendbe állításuk szemlátomást része az El Sal­vador belügyeibe való fegyve­res beavatkozásra való felké­szülésnek. Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok „figyelmez­tette” a salvadori .polgári—ka­tonai junta vezetőit egy jobb­oldali puccs veszélyére, meg­szólaltak a salvadori junta ve­zetői is. Egy vasárnapi kor­mányközlemény szerint az or­szágban a szélsőjobboldali cso­portok hatalomátvételre töre­kednek és a múlt év október 15-én megdöntött Carlos Hum­berto Romero tábornok re­zsinkéhez hasonló rendszert akarnak létrehozni Salvador­ban. Oscar Romero, San Salvador Váratlan látogatásokkal é intenzív tárgyalásokkal igyek szik a nyugatnémet -kormán; egységes álláspontot kialakíta ni a nyugati világban a nem zstközi helyzet megítélését é a szocialista országokká szembeni politikát illetően. Schmidt kancellár — min hétfőn bejelentették — a hé végén rövid nermhivatal03 Iá togatást tett Londonban, s ta- láikozott Margaret Thatche brit miniszterelnök-asszony nyal. Bonn és London állás pontja változatlanul ellentéte. az Afganisztánnal kapcsolatos nyugati politikát illetően. Mí< az NSZK kormányfője a vál­ság tárgyalásos rendezésére tö­rekszik, -addig Thatcher kitár' az Egyesült Államok által ja- /a-solt szovjet ellen es „meg torit epések” — egyebek közt s noszkvai olimpia bojkottja — mellett. Ugyancsak váratlanul hft- őn délután Bonnba érkezett idolfo Suarez spanyol mi­Washington űrügyet keres a salvadori beavatkozásra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom