Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
/ Dallal — muzsikával Megtelnek a széksorok A művelődési központ Lro dájában színes fotóalbumok őrzik az1 énekkar tavalyi szerepléseinek emlékét. Osztrák tájakon is jártak. ' — Szépen kibontakozik a zenei élet, s a komoly zenei műsorok iránt is mind nagyobb az érdeklődés — mond ta Szőnyi Lajos igazgató. A felnőttekkel egy sorban említhetjük a 3. számú általános iskola énekkarának színvonalas hangversenyeit. A hivatásos zeneművészek és együttesek szereplései közül emlékezetes marad a váci Musica Humana kamarazene- kar Vivaldi-koncertje. A MÁV szimfonikusok két alkalommal vendégszerepeitek a művelődési házban, Simándi Jó• zsef Kossuth-díjas operaénekes közreműködésével. Jóst Meier svájci karmester ifj. Fasang Árpáddal és a Postás szimfonikusokkal lépett fel. Két alkalommal szerepelt a szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttese. A férfikőrus az NDK-beli Baotzen város vegyes karát látta vendégül. A rangos zenei programok az Idén is folytatódnak. Az énekkar június 16-án a Magyar Rádióban vendégszerepei, majd 21—22-én részt vesz az országos énekkari fesztiválon. Június 28—29-én a Vasutas énekkarok több, mint 500 tagja szereplésével Dunakeszin rendezik meg az első országos vasutas énekkari találkozót. A kamarazenei műsorok közönsége már alig fér el az egybenyitott vörös és zöld teremben. Ezért a jövőben a színháztermet választják ketté az ilyen alkalmakra, DUNAKESZI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1980. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP Múltat idéző előretekintés Beszélgetés a városi pártbizottság első titkárával öt esztendő viszonylag rövid, mégis sok minden történhet egy település életében ez idő alatt. Dunakeszin a várossá nyilvánítás volt ennek az időszaknak a legjelentősebb eseménye. A városi pártbizottság a tanács- csal és a lakossággal összefogva sokat tett a település fejlődéséért. A városi pártértekezlet mai tanácskozása előtt ezekről a kérdésekről beszélgettünk Rónai Árpáddal a városi pártbizottság első titkárával. re I — Dunakeszi mindig Is vá-. kát. 1900-ban naég csak kétez- rosdas település volt — mond- I ren laktak ezen a területen, ta bevezetőül. —■ Noha, ennek 11970-ben 19 ezren, s ma már 28 ezer ember él a városban. még sok-sok maradiság mond ellent. — A főváros közelsége a magyarázata annak, hogy itt már évtizedékkel korábban is munkások telepedtek le. A századforduló után megjelenő nagyüzem, a gyártelep dolgozói a munkásotthon összejövetelein a munkásdalkörben, a sportegyesületben teremthették meg saját haígyományaiA brigádok vállalták Kerékre áll a kocsiszekrény A járműjavító üzemében az idén harmincnégy új vasúti személykocsit gyártanak és kétszázötvenet javítanak ki. Mintegy ezerkétszázat ellenőriznek közlekedésbiztonsági szempontból és rendbe teszik futóművét is. Az üzem a tavalyinál kisebb létszámmal oldja meg feladatait az idén. A nyolcvan szocialista brigád a hatékonyság fokozásával, az állásidők csökkentésével, a munka és az anyagellátás jobb szervezésével, újítások bevezetésével segíti az éves terv megvalósítását. A betelepülés különösen a negyedik ötéves terv idején gyorsult fel, amikor újabb üzemek nyitották meg kapuikat, s az ipar vonzotta a munkásokat. A népességszám növekedésével azonban az ellátás, a szolgáltatás különböző formái ma még sok megoldatlan gonddal szaporítják a régieket. I * Hogyan sikerfl] ezeken úrrá lenni? — A fejlődés csak akkor érzékelhető, ha visszatekintünk, honnan hová jutottunk el eddig, milyen feladatokat kellett megoldani. Viszonylag rövid idő alatt értük el, hogy ma már- szinte minden lakásban van vízvezeték, vagy legalább csaposkút az udvaron. Az új lakónegyedek otthonainak huszonöt, harminc százalékát földigázvezetékkel látták el. Két új üzlettel gyarapodott az egyébként' gyenge bolthálózat, s így az ötéves terv időszakában ezer négyzetméterrel nőtt az eladótér. A következő ötéves tervben újabb ezer négyzetméter alap- területű áruház épül. A megoldatlan örökségek közé tartozik az is, hogy a 140 kilométer hosszú úthálózatból csak 35 kilométert fed szilárd burkolat. Errefelé homokos a talaj. Ezért sokáig az a nézet érvényesült, hogy nincs is szükség utak építésére. Ennek következtében a több kilométernyi járdát is az elmúlt fél évtizedben kellett megépíteni. A lakosság jelentős társadalmi munkával segített. Egyébként helyi közlekedés sem volt. Az elmúlt öt évben alakultak ki a menetrend szerint közlekedő autóbuszjáratok. Ez sem megfelelő és végleges még. • Iskolák, óvodák, bölcsődék. Hogy érintik a dunakeszieket Pest megye jellegzetes szociális problémái? — Harminckilenc új tante- remmel bővültek az iskolák. Jelentősen gyarapodott az óvodák, bölcsődék befogadó- képessége. Az igények egy részét még így sem tudtuk 'kielégíteni. A körzetek számának növelésével ugyan lényegesen megjavítottuk az orvosi ellátást, de ugrásszerű fejlődést csak a most épülő szakorvosi rendelő jelent majd. ■ 9 Milyennek mondható ma a város kulturális élete? — A várossá nyilvánítás óta felpezsdült, termékenyebb lett. Mivel munkásvárosban élünk, a munkásműveltség fejlesztését tekintjük ,a legfontosabbnak. Az évente megrendezésre kerülő őszi dunakeszi művészeti napok tartalmi célja is az, hogy a program elsősorban a munkásoknak és a munkásokról szóljon. Az egyre aktívabbá váló társadalmi élet fontos jellemvonása az is, hogy az emberek mind többet kívánnak tenni városukért. Az ilyen törekvések egyik szervezeti kerete a nemrég megalakult Dunakeszi Barátainak Köre is. Nagy változás például az, hogy az üzemek szorosan együtt élnek a várossal és osztoznak gondjaiban is, így számos városfejlesztési társadalmi munkát közösen vállalunk. • Lehet-e látni a következő öt év távlatait, milyen lesz a város a nyolcvanas évek közepén? — Jelenleg 16 ezer munkaképes felnőtt él itt, s egyhar- maduk helyben dolgozik. A kilencvenes években már negyvenezer lakosra lehet számítani. Ennyi ember számára kell elfogadható, egyre javuló városi életkörülményeket teremteni. Ha a város lakóinak, üzemi dolgozóinak maihoz hasonló lelkesedésére, összefogására, egységére lehet számítani, akkor a fejlődés ütemét még gyorsítani is tudjuk. m I A sokarcú város seta a lakótelepen Esti fények ragyognak a város felett. Odaát a Duna túlsó oldalán a hegyeket fcnygömbök körvonalazzák. A Vác felé vezető országút mentén a tízemeletes lakóházak ablakszemei világítanak. A vonatból ez a kép tárul az utas elé. A gyártelepi munkáskolónia. Utcáin reggelente hosszú embersorok kígyóznak az állomástól a MÁV Dunakeszi Járműjavító üzemének kapujáig. Itt alakultak ki azok a munkáshagyományok, amelyeket hűen ápolnak az egykor letelepedők és utódaik. Cs ma már nemcsak ők, hanem az iparosítás eredményeként létesült üzemek. a Mechanikai Labor, a Hűtőház, a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár, s azokon kívül egy sor kisebb üzem is. formálódik a közgondolkodás. Az emberi kapcsolatok minél közvetlenebbé válása az idetartozás érzését erősíti. Régi utcák, kertes házak, modern városrészek. Az üzemek országhatáron túl is elismert termékei. Ebből a sokféle ellentmondásból alakul lü lassan az egységes, önálló arculat. Tiszántúl í-ző és hegyvidéki palóc tájszólás keveredik beszéd közben. A hatvanas évek óta tartó vándorlás, a munkalehetőség és a nagyváros közelsége vonzotta ide az embereket. A munkáskezek ugyan megszaporodtak, de velük együtt a település fejlesztésének gondjai is. — Hány ember lakik a városban? Iluszoinmyolc- ezer. A tegnapi szám ma már talán nem hiteles, munkáskollektívája Alakul, fejlődik a város, s akik ma települnek itt le, A napi találkozások és tudják, hogy jó helyre éreszmecserék során alakul, keztek, biztató jövője van. Fehér foltok Újságkézbesítés - gondokkal A Duna-parti lakótelepen többen panaszolják, hogy a postán nem fogadták el tőlük a h írlapmeg re n d al ést. Mire költik a forintokat? A gyarapodás számai A városi tanács január végén hagyta jóvá az idei költségvetési és fejlesztési tervet. A kiadásokat a tanácsi intézmények működési bevételeiből, a lakosság adóiból, s a megyei tanács hozzájárulásaiból fedezik. Az idei költségvetési tervet 73 millió 690 ezer forintban állapították meg. Ez az ösz- szeg magában foglalja az igazgatási és béralapot, az iskolák és szociális intézmények felújítási alapjait és költségvetését. A megyei tanács 57 millió 206 ezer forinttal járul hozzá a város költségeihez, valamint 77 millió forint támogatást nyújt a beruházásokhoz. Több mint 14 millió forintot ad a duna- parti lakótelep építéséhez. Erre a célra 30 millió forint állami támogatás is érkezik a város kasszájába. A fejlesztési kiadások között áz idén csaknem 36 millió forintot adnak a lakótelep közművesítésére, a mélyépítési munkálatokra, s a tömhfűtőmű beruházására. A második félévben befejezik a szakorvosi rendelő építését, s még a második negyedévben várható a Szabadság-ligeti _ orvosi rendelő átadása. Az óvodákban és iskolákban további helyeket biztosítanak, s korszerűsítik a berendezéseket. A Fillér utcai járda építését az első félévben fejezi be a Pest megyei Űt- és Hídépítő vállalat. A város más területein 400 ezer forintot költenek járdaépítésre, de számítanak a lakosság társadalmi munkájára is. A Nap utca közvilágításának a kiépítése 140 ezer forintba kerül. A Tábor utcai parcellázott terület villanyhálózatához három transzformátort is felszerelnek. A Budapest Vidéki Postaigazgatósággal együttműködve valósítják meg a lakótelephez vezető telefonkábelek folyamatos kiépítését, s erre a városnak 2 millió forintot kell költenie. A költségvetési üzem új szeméttelepet épít, s ehhez 1 millió forint támogatást kap a fejlesztési alapból. Munkásművész Bár a művész munkásságát nem a származása, hanem az alkotása minősíti, Cinege Istvánnál mégis fontos megjegyezni származását. A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének utókalkulátora csupán 32 éves, de már gazdag alkotó múlt áll mögötte. Ipari tanulóként kezdte, lakatosként folytatta. Levelező tagozaton gépipari technikumban érettségizett, s néhány éve dolgozik jelenlegi beosztásában. A vasutas- szakszervezet képzőművészeti körének tagjaként két év óta szobrokkal, plasztikákkal szerepel a szakma vasutasnapi országos kiállításain. Többször díjazták a legjobb munkásábrázolásaiért. Egyszer a drezdai amatőrök kiállítására is az 6 munkáit küldték ki, ahol sikerrel mutatkozott be. A gyári óvoda szökőkút-figurája, a művelődési ház színháztermében elhelyezett kazánkovács horganylemezből megmunkált szobra is az ő tehetségét dicséri. Az üzemi étkezde előtt álló kéttonnás, két méter magas munkásszobor kiöntését, felállítását a szocialista brigádok segítették. .— Gyermekkori indítás — vallja magáról. — Szerettem rajzolni, figurákat mintázni, s ez tíz évvel ezelőtt komolyabban is érdekelni kezdett. Témám az ember, a forrás pedig a közvetlen környezet, ahol élek. Rendszerint a munkások villanásnyi mozdulatainak ellesett pillanatát ragadom meg. Kővel, fémmel is szívesen dolgozom. Szabadidőmben gyakran olvasok és sok időt töltök Budapesten a szakkörben, mert Sződön, ahol lakom, nincs műterem. — Nem gondolt még arra, hogy csak a szobrászattal kellene foglalkoznia? — Nem — mondja. — Biztos megélhetési alap kell ahhoz, hogy mondanivalómat ne veszélyeztessék az anyagi gondok. Azt azonban sajnálom, hogy nem kezdtem el korábban, s nem végezhettem főiskolát. Az ismereteket egyénileg sokkal nehezebb megszerezni. A szerelő, a diáklány, a rúdugró, a gát- futó, az ifjúgárdista című munkái is a közvetlen környezet alakjainak megmintázott, általános másai. József Attila közelgő, 75. születésnapjára elkészült a művelődési központnak szánt ajándék, a költő portréja, amelyet a költészet napja alkalmából szándékoznak a ház homlokzatán elhelyezni. Még a zsűri igenje hiányzik hozzá. MUNKÁS ALKOTTA SZOBOR — Nincs ember, aki időben ki tudná kézbesíteni a lapokat — indokolták az elutasítást. — Valóban Így volt, ismerte el Kiss Sándomé, az 1 számú postahivatal vezetője, aki szerint a hírlapterjesztésben ma még vannak fehér foltok a városban. Ezekhez körülbelül ezer lakás tartozik. Az új lakótelepeken nincs hírlapkihordó. A város 11 postáskörzetében van ugyan kézbesítő, de a nagy terület bejárásához annyi időre van szükségük, hogy csak délután 4—5 óra tájban végez a munkával. Ilyenkor már hiába vinné az újságot. — Mikorra várható valamilyen megoldás? — Az új lakótelepek környékén két magánkereskedő pavilonjában, a vasútállomásokon és az utasellátónál jelenleg is kaphatók, napi- és hetilapok. Ezenkívül hírlapárusító pavilont létesítettünk a Barátság utca sarkán, s egy nyugdíjas alkalmazásával ezt rövidesen megnyitjuk. A kolléga már tájékozódik, kutatja az igényeket, hogy ki, milyen lapot kíván megrendelni. Ennél többre — hiába jogos kívánsága a lákosságnak az újságolvasás — nem kaptunk Ígéretet Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Barcza Zsolt
