Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

vvvjfcfi'-.r, 1980. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP A pártértekezletek tanácskozásai Mint ahogy lapunk első oldalán megír­tuk, tegnap Pest megyében folytatódtak a járási-városi pártértekezletek. Szombaton tartották meg a kommunisták küldöttei­nek tanácskozását a megye legtöbb mun­kást foglalkoztató nagyüzemében, a Cse­pel Autógyárban, s a legnagyobb létszá­mú hivatalban, a települések irányításá­ban, fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó Pest megyei Tanácsnál. Itt vettek részt a pártértekezlet munkájában a taná­csi vállalatok és intézmények kommunis­táinak képviselői is. Nyílt, őszinte, a hibákat sem takargató beszámolók után hasonló szelleműek vol­tak a hozzászólások is, akár politikai, akár társadalmi, vagy gazdasági kérdések­ről esett szó. Sokan foglalkoztak a párt belső életével, az utánpótlásnevelés, az ifjúságpolitika eredményeivel, a káder­képzéssel, a vezetővé válás folyamatával, a párttagok példamutatásával. Ezekből a legfontosabb gondolatokból adnak ízelítőt a pártértekezletekről szóló alábbi tudósításaink. Az újratermelődő feszültségek ellenére dinamikus a haladás A budai járás egyik jel­lemzője, hogy huszonkét te­lepülésből tizenegy a fővárosi agglomerációban helyezkedik eh Népsűrűsége háromszorosa az országos, illetve a megyei átlagnak. Lakosságából 35 ezren Budapesten dolgoznak, s legalább ugyanennyien jár­nak hetente a fővárosba, ügyeiket intézni. Igényeiket onnan hozzák magukkal. Ezek­nek kielégítésére a tervidőszak elején milliárdban kifejezve is a duplája kellett volna annak, amennyi a települések fejlesz­téséhez redelkezésre állt. A járás gazdasága a terv­időszak alatt dinamikusan fejlődött. A termelési érték 80 százalékát az ipar adta, amely­ben a foglalkoztatottak há­romnegyed része dolgozik. Az ipar termelése — az V. öt­éves terv eddig " eltelt ideje alatt — éves átlagban 9 szá­zalékkal nőtt. A termelés nö­vekedését — az élelmiszer- ipart kivéve — minden ága­zatban a termékszerkezet-vál­tással együttjáró kapacitásbő­vítések, rekonstrukciók hatá­rozták meg. A mezőgazdasági üzemek termelési értéke is számotte­vő, éves átlagban 9,5 száza­lékkal gyarapodott. Az alap- tevékenységhez kapcsolódó ár­bevétel 25 százalékra nőtt. A növénytermelésben és az ál­lattenyésztésben alkalmazott termelési, tenyésztési eljárá­sok képessé tették a járás mezőgazdaságát arra, hogy a hozamokat magas szinten stabilizálja. Tegnap délelőtt a budai já­rás pártértekezletén a járás kommunistáinak 197 küldötte látott munkához. A tanács­kozáson részt vett dr. Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Társa­dalomtudományi Intézet igaz­gatója, Éunya István, a me­gyei pártbizottság tagja, a MEDOSZ elnöke és dr. Adám Mihály, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője is. A pártbizottság írásban ki­adott beszámolójához . szó­beli kiegészítést Krasznai Lajos, a járási pártbizottság első titkára fűzött. Szólt ar­ról a megalapozott bizalom­ról, mely az MSZMP iránt a beszámoló, a vezetőségválasz­tó, s a kongresszusi irányel­vekhez kapcsolódó vitában megnyilvánult. Foglalkozott az ipar, a mezőgazdaság ered­ményeivel, s további tenniva­lóival is. A települések fej­lesztéséhez kapcsolódó gon­dok mellett kiemelte a tár­Krasznal Lajos fűzött sző beli ki­egészítőt a budai járási pártbi­zottság Írásos beszámolójához. sadalmi összefogásban szüle­tett eredményeket. Meleg han­gon, elismeréssel mondott kö­szönetét a községi, a városi párt- és tanácsi vezetőknek, a népfront aktivistáknak, a lakosságnak azért az erőfeszí­tésért, melynek nyomán a társadalmi munka értéke megközelíti a 150 millió fo­rintot. A vitában kért szót G6g Mátyás, a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaság igazgatója, Baji György, a PÁÉV szo­cialista brigádvezetője, Tóth László, a nagykovácsi közsé­gi pártalapszervezet titkára, Almási Antal, a Mechanikai Művek csoportvezetője. Vé­kony Jánosné, a Pilisvölgye Tsz tejkezelője, dr. Köllner Ferenc, a járási hivatal el­nöke, Hamza Antal, a ME­ZŐGÉP Vállalat esztergályo­sa, dr. Mayer Erzsébet soly­mári körzeti orvos, Tóth Já­nos, az ISG művezetője, Bo- bály Mihály, a budakeszi ta­nács elnöke, Horváth Ferenc, a PEMÜ vezérigazgatója, Fe­hérvári János, Budaörs párt- bizottságának titkára, Bajnok Béla pilisvörösvári szobrász, dr. Adám Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Nagy László, a MÉM Repü­lőgépes Szolgálatának szere­lője, Varró Károly, a Tex- elektro elnöke, Gáspár And­rás, a KISZ budai járási bi­zottságának titkára. Czinczok György, a Sasad Tsz elnöke, Papp Júlia, a Mechanikai Művek közgazdásza, Hargi­tai Károly, a zsámbéki fő­iskola főigazgató-helyettese, Fóhn János, az MNB Pest megyei Igazgatóságának veze­tője is. A küldöttek közül harminchármán írásban nyúj­tották be felszólalásukat. Ezekkel érdemben a megvá­lasztott új pártbizottság fog­lalkozik majd. Dr. Lakos Sándor az elis­merés hangján szólt a járás eddigi munkájáról, eredmé­nyeiről, arról az összefogásról, mely további lehetőségeket rejt magában. A budai járási pártértekez­let egyhangúlag elfogadta a szóbeli és az írásban kiadott beszámolót, a kongresszusi irányelvek vitájához kapcso­lódó állásfoglalást Ezután megválasztották a küldöttek az ötvenöt tagú pártbizottsá­got, a tizenegy fős végrehajtó bizottságot, s a megyei párt­értekezletre hatvan küldöttet delegáltak. A budai járási pártbizottság első titkára is­mét Krasznai Lajos lett. GddoSSéi járás Anyagi és szellemi gyarapodás a községekben, üzemekben Erősödött és továbbfejlődött a gödöllői járás szocialista nagyüzemi mezőgazdasága. Meggyorsult a falu lakosságá­nak anyagi és szellemi fel- emelkedése is — állapítja meg a gödöllői járási pártértekez­letre készült írásos beszámoló. A járás kommunistáinak tegnapi pártértekezletén részt vett dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának titkára és Krajnyák Ti­bor, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályá­nak munkatársa. Az írásos be­számolóhoz Bállá János, a já­rási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. A gazdálkodás minden te­rületén érdemben foglalkoztak a hatékonyság, a termelékeny­ség, a gazdaságosság javításá­val, az üzem- és munkaszer­vezés, valamint a vezetés színvonalának emelésével. Jóval nagyobb mértékben, a tervezett 30 helyett 60 száza­lékkal emelkedett a szövetke­zetek termelési értéke, miköz­ben a létszám 5 százalékkal csökkent. Jelentős súllyal képviselteti magát a gödöllői járásban az ipar is. A két legnagyobb üzemben, az ikladi Ipari Mű­szergyárban és a Hazai Fésűs­fonó és Szövőgyár kistarcsai gyárában ebben a tervciklus­ban rekonstrukciót hajtottak végre. Részben ennek hatásá­ra változott meg kedvezően a Az elnökségben balról Jobbra j dr. Arató András, Bállá János, Furu* lyás János, a vácszentlászlól Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Krajnyák Tibor, valamint Plutzer Miklós, a városi pártbizottság titkára. termelési szerkezet és a ter­mékstruktúra. A XI. kongresszus határoza­tainak eredményes helyi vég­rehajtásával tovább fejlődött a pártmunka. Emelkedett a káderképzés színvonala. A ve­zetők zömének hozzáértése, lelkiismeretes tevékenysége nagymértékben hozzájárult a járás fejlődéséhez. A szóbeli kiegészítőt követő vitában húszán kértek szót. Az idő rövidsége miatt öten írás­ban adták be hozzászólásukat. Dr. Puskás Attila, a gödöllői tangazdaság igazgatója a ter­melési rendszerekben rejlő le­hetőségeket elemezte. Lévai Ferenc, a túrái tsz elnöke fel­hívta a figyelmet, hogy a ko­Szavaznak a küldöttek. Gsepei Autógyár A visszaszerzett tekintély a további előrelépés záloga — Míg az öt évvel ezelőtti párt értekezlet idején a válla­lat helyzete csaknem kilátás­talan volt, önálló létezése sem látszott biztosíthatónak, addig mára a hazai járműipar olyan jelentős részegységgyártó ka­pacitását jelenti, mely az eredményes termékszerkezet- váltás után a további fejlő­dés lehetőségét is magában hordozza. Ez az alapgondolat jellemezte a Csepel Autógyár kommunistáinak tegnap meg­tartott tanácskozását, melyen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára és Kéri And­rás, a Központi Bizottság ipa­ri, mezőgazdasági és közleke­dési osztályának munkatársa Is. A pártbizottság beszámoló­ja — melyhez Fövényesi Er­vin titkár fűzött szóbeli kiegé­szítést — a gazdasági munkát értékelve leszögezte: az el­múlt öt év alatt kialakult ter­mékszerkezettel modem al- vázgyártó bázis jött létre, a forgácsolás fejlesztése pedig korszerű járműipari főegysé­gek gyártására tette alkal­massá a megye legnagyobb ipari üzemét. A párttestületek ’ gazdaság­politikai ‘ tevékenységének elemzése után a beszámoló részletesen foglalkozott az esz­mei-politikai munka és a pártélet kérdéseivel — s ugyanezek voltak a felszólalá­sok témái is. A vitában szó esett a ter­mékszerkezet-átalakítás to­vábbi feladatairól, a fejlődés lehetőségeiről, az alapszerve­zeti munka fontosságáról, a fiatalok helyzetéről, a nőpoli­tikáról, a közművelődésről, a tnunkásőrszázad tevékenységé­ről, a szakszervezeti bizalmik- ról és a káderpolitikáról, az üzemegészségügyről és a tö- i megsportról — egyszóval min­Koczó Gyula nyitotta meg • tanácskozást. Tőle balra Kéri András és Fövényesi Ervin, jobbra Balogh László, dr. Novák Béla. és Pál Mihály esztergályos. denről, ami közbevetve vagy közvetlenül befolyásolja a Csepel Autógyár életét. A vitában — a felszólalás sorrendjében — a következők fejtették ki véleményüket: Gyurián János alapszervezeti titkár, az 5-ös gyáregység sze­relője, Dobozi Lajos, a mun- kásőrszázad parancsnoka, Fa­zekas Zoltán alapszervezeti KISZ-titkár, a járműgyár sze­relője, Kádár Istvánná alap­szervezeti KISZ-titkár, az 5- ös gyár dolgozója, Nagy Ti­bor, az 5-ös gyár pártszerve­zetének titkára, Bursits Tibor- né, a művelődési központ igazgatója, dr. Várnai Tibor műszaki igazgató, Horváth Jó­zsef, a járműgyár szerelője, Blaskó Istvánná fényező, a Magyar Nők Országos Taná­csának tagja, Antal József járműgyári hegesztő, Nagy Lajos, a vszt titkára, Ko­pácsi István, az 5-ös főegység- és alkatrészgyár igazgatója, Muharos Józsefné, a Vöröske­reszt vállalati titkára, dr. No­vák Béla vezérigazgató, ál­torjai Lajos nyugdíjas, Kir- nyán József, a vállalati KISZ- bizottság titkára, Forgács Gá­bor kereskedelmi igazgató* Németh István alapszervezeti KISZ-titkár, a szállítási fő­osztály csoportvezetője, és Kárpáti István, a Csepel Autó SE sportköri elnöke. Balogh László a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a pártér­tekezletet. További öt felszó­laló — idő hiányában —írás­ban nyújtja be véleményét. A szünet után Fövényesi Ervin összegezte a vitában elhangzottakat, majd a párt értekezlet egyhangú szavazás­sal elfogadta a pártbizottság beszámolóját, a beterjesztett határozati javaslatot és a vi­taösszefoglalót. Ugyancsak el­fogadta a pártértekezlet — a hozzászólások során tett ki­egészítésekkel — a kongresz- szusd irányelvekről kialakított állásfoglalást is. Ezt követően került sor a 47 tagú pártbizottság, a me­gyei pártértekezlet 12 küldöt­te és az 1 kongresszusi kül­dött megválasztására. Az új pártbizottság első ülésén megválasztotta a 11 ta­gú végrehajtó bizottságot és a titkárt. A Csepel Autógyár pártbizottságának titkára is­mét Fövényesi Ervin lett. rábbi években lezajlott egye­sülések előnyei lassan kime­rülnek, új utakat kell keresni az élőrehaladásra. Szőnyi Józsefné, a kistarcsai fésűsfonó csomagolóvezetője és dr. Sárosi József, az ikladi műszergyár vezérigazgatója az ipari rekonstrukcióról beszélt. A munkaverseny-mozgalom jelentőségéről tudósított a mű­szergyár esztergályosa, Faska Mihály. Szóba került a munkaerő- helyzet is. Kétféle látószögből. A kistarcsaiak arról szóltak, hogy a modernizált üzemekbe sem jönnek elegen. Gaál At­tila állattenyésztési ágazatve­zető Vácszentlászlóról hangsú­lyozta: a korszerű telepen csak magasan képzett szakem­berek képesek eredményeket elérni. ; Dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke a falvak gyara­podásáról számolt be. A legör- vendetesebb tény: a beszámo­lási időszakban 100 kilométer­nyivel bővült az ivóvízháló­zat, a korábbi 15 százalékról 75-re emelkedett az ellátott­ság. S még egy jelentős adat: 3000 új családi házat emelteit Búzás Pál. az aszódi nagyköz­ségi pártbizottság titkára a te­lepülést gyarapító társadalmi munkát méltatta. Galambosi Bertalan, a Szilasmenti Tsz ágazatvezetője szintén az ösz- szefogás jelentőségét ecsetelte, amely révén sikeresen túlju­tottak a kétszeri egyesülés ne­hézségein. Márton András, a KISZ járási bizottságának tit­kára a magasabb követelmé­nyek és a taglétszám össze­függéseire világított rá. Arató András méltatta a gö­döllői járás eredményeit, hoz­zátéve, újabb erőpróbák előtt állunk, amelyekkel csak akkor birkózhatunk meg sikeresen, ha minden lehetséges tartalé­kot maximálisan kihasználunk. Koltay Tibor, a tangazdaság energetikusa példákat is mon­dott erre szakterületéről. Csak egyet: csúcsidőben csak a legszükségesebb gépeket szabad bekapcsolni. Fábián Lászióné, a péceli Triton szövetkezet művezetője kiemelte, a kisüzemek azért is jelentősek, mert olyanoknak is munkát adnak, akik máskép­pen nem dolgozhatnának. Mi­hály István, a járási rendőr- kapitányság vezetője a köz­rendről és a közbiztonságról beszélt. Szabó Pál, az IMI la­katosa, a fegyelmi bizottság tagja a kommunisták helytál­lását és példamutatását ismer­tette, megjegyezve, elenyésző azok száma, akik vétenek a szervezeti szabály ellen. Az eszmecserében elhangzot­takat Bállá János foglalta ösz- sze. Ezután a pártértekezlet megválasztotta az 51 tagú pártbizottságot és a 29 megyei küldöttet. A pártbizottság meg­tartotta első ülését, amelyen megválasztotta a 11 tagú vég­rehajtó bizottságot, a munka- bizottságokat és a tisztségvise­lőket. A járási pártbizottság el­ső titkára ismét Bállá János lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom