Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

CEGLÉDI tytíiía A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 45. SZÄM 1980. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Gépekről már gondoskodtak Ój üzemrészt épít a cipőgyár Egyelőre még csak egy le- pedőnyi tervrajz formájában létezik az igazgatói szoba fa­lán. Tavaly már volt alkal­mam megszemlélni: akkor még elképzelni sem tudtam, hogy lesz ebből üzemcsarnok, iroda, raktár, öltöző — egy­szóval: gyár. A PEMÜ új gyermekcipőgyára Cegléden. Most is inkább Sípos Bálint képzeletére hagyatkozom. Az igazgató szavai nyomán lassan bennem is kibontakozik a kép. Mindenekelőtt azonban fontos­nak tartom megjegyezni, hogy a beruházás nem negyvenmil­lióba kerül majd, mint azt korábban jeleztük, hanem mindössze tizenötmillió forint­ba. Hogyan csinálták? Egyelőre csak az építkezés első üteméhez fogunk hozzá —- mondja az igazgató. — Ez év végéig elkészülnek a legfonto­sabb termelőüzemek helyisé­gei, felerészben saját kivitele­zőink munkája nyomán. Tár­gyalunk, természetesen, a ta­nácsi építőipari vállalattal is Harminchétszer huszon­négy méteres, egyemeletes épületet képzelnek c! — könnyűszerkezetes elemek­ből összeállítva, * a belső termeket is: mű­anyag térelválasztók határol­ják el majd egymástól, Ezzel is olcsóbb. Olcsóbb, de a célnak ugyan­úgy megfelel. A földszinten kapnak helyet az aljakörök, a csákozók, a tmk-üzemek, a férfiöltözők, fürdők. Az emele­ten a szabászat, a tanműhely, a modelléria és a mintaterem, valamint a női öltözőik és für­dők helyiségei lesznek. Es az irodák? — Az irodák még várhatnak — legyint Sípos Bálint. — Azok egyelőre maradnak a barakképületekben. Nagyobb baj az, hogy a raktárakkal is várni kell a második ütem kezdetéig. Addig? Ha szűkén is, de megvannak. Most leg­főbb cél: a termelés körülmé­nyeinek javítása. A gépeket és berendezéseket már 1977-től úgy vásároltuk, hogy azok az új környezetben, a magasabb követelményeknek is megfe­leljenek. Három esztendő alatt há­rommillió forint értékű gépet vásároltak, újakat és hagyo­mányos technológiájúakat. Utóbbiakat már fejletteb for­mában, hogy ezek is kiállják a próbát. Az igazgató álma: egy Varion felsőrészíkészítő szalag, amely a folyamatos munkaellátást oldaná meg: a szalag mellett dolgozók, ha bármi probléma van, azt azon­nal gombnyomással, jelezhet­nék a diszpécserinek. Az meg küldené a kívánt anyagot, szerszámot. Ugyancsak gomb­nyomással. — Ha nem lesz pénzünk a Varionra, megpróbálunk házi­lag fabrikálni egyet — mondja az igazgató. — Minden lehető módon fel kell lendítenünk a termelést, s a gyorsabb tem­póhoz hozzá kell szokniuk a dolgozóknak Most félmillió pár lábbelit gyártunk évenként, 1985- től már ennek több mint a dupláját keli produkál­nunk: egymillió kétszáz- V ezer párat. Persze, az eddig említetteknél is sokkal korszerűbb technoló­giákkal. Előfordulhat-e, hogy meg­termelik az építkezés második ütemének beruházási költsé­geit? Meglehet. Évenként 180 milliós termelési értékre szá­mítanak 1985 után. S akkor talán szóba kerülhet a máso­A szolnoki rádió műsora Február 25-től március 2-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Lemezalbum. Patrick Hermám- disz felvételei közül válogat Zentai Zoltán. Közben: vé­leményem, véleménye, véle­ményük. Kardos Ernő jegyze­te. 17.30: Kulturális figyelő. 13.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. , Kedd, 17.00: Hírek. Két dal. egy előadó. Leif Garret felvételeiből. 17.10: Űttörőhír- adó. Űj f el vételeinkből: Az orosházi ének-, zenei általá­nos iskola kórusa énekel. Üzemi lapszemle. 17.40: A Szirén házatája. rt.50: Kun­sági népdalcsárdásokat énekel Madarász Kati. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beat-percefc. Esther Philips és az Onians együttes énekel. 18.23—18.30: Hírösszefoglaló. Lap_ és mű­sorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Volt szolnoki színészek felvé­teleiből: Bodnár Erika énekel. 17.10: Apró-cseprő közügyek. 17.20: Könnyű • hangs-.ecszó- lók trombitára. 17->0: Inter­mezzo. Hírek, tudósítások az Alföld februári zienei ese­ményeiről. 18.00: Alföldi kró­nika. 18.15: Discozene. 18.26: —18.30: Hírösszefoglaló. Lap- -és műsarelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Hé'Jküzbem. Aktuális magazinműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beaitparódé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótaikedvelők- nek. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló. Lap- és műsorelőzetes. Szombat, 8.00: Hétvégi ka­leidoszkóp. 9.30: Akit régen hallottunk. Mario Lanza éne­kel Helmuth Zacharias zene­kara játszik. 10.10: Butykos- lesen. 10.10: Operettalbum. 10.30: Műsorzárás. Vasárnap, 9.00: Arcélek. 10.00: A délelőtti műsor zá­rása. 18.00: Sport és muzsika. 13.30: Műsorzárás. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. A szorgalom eredményt Az aranyoklevefes A megye legjobb matema­tikus diákjai gyűltek össze a napokban Cegléden az általá­nos iskolások megyei matema­tikaversenyén, hogy össze­mérjék tudásukat ebben a tan­tárgyban. Az öt legjobb telje­sítményt nyújtó juthatott to­vább az országos találkozóra. A tét nagy volt. Ezekre a ver­senyekre csak jól felkészített, tehetséges diákokat lehet el­küldeni. Természetes tehát, hogy az iskolák matematika szakköreinek egyik feladata a kiemelkedő képességű gyere­kek felkutatása, felkészítése és szárnyrabocsátása. Az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskola taná­rai már korábban felfigyeltek növendékükre, Csuti Lászlóm. Szikszay Györgyné tanárnő a matematika szakkörön egyre nehezebb példákat adott fel neki, hogy jobban kibontakoz­tathassa képességeit. A fogós feladatokra pontosabb megol­dások születtek, ezért a tanár­nő — a szülőkkel egyetértés­ben — külön is foglalkozott vele. A lecke melle otthonra is adott fel néhány példát, és ezeket következetesen számon- kérte. Ennek a szigorú, terv­szerű felkészítésnek is köszön­hető a nagyszerű eredmény, a most kapott arany oklevél. — Milyen szempontok vezet­ték a felkészítésnél? — kér­deztük a tanárnőt. — Nekünk minden gyereket meg kell tanítanunk a mate­matika nyelvére. Ha kiugró tehetséget fedezünk fel, fog­lalkozni kell vele. Öröm szá­momra, hogy pont a saját osz­tályomban találtam ilyet. Laci nagyon lelkes, matematikasze­rető fiú. Ötödikes korában már kétismeretlenes egyenlete­ket oldott meg, hetedikes kora óta pedig a középiskolai elő­készítő feladatain gyakorol. Nem tudok neki olyan nehé: példát adni, amit ne tudna megoldani. Gyakran látom, csak ránéz és már írja is. — Mennyi ideig készültél fel erre a versenyre? — Általában naponta egy órát töltök ezzel, de most a duplájánál is többet foglalkoz­tam az anyaggal. Szívesen tet­tem, hiszen minden példa egy- egy rejtvény, és örülök, ha megtalálom a megoldást. Szü­leimtől sok matematikai tár­gyú könyvet kaptam, rendsze­resen járok könyvtárba, és ha ráérek, szórakozásként olvas­gatok!' Persze más is leköt. Tagja vagyok a KRESZ-szak- körnek, kerékpározok, zenét hallgatok — nyilatkozott Csuti Laci. — Mi szeretnél lenni? Biz­tosan matektanár. — Nem sikerül rábeszélnem — szól közbe Szikszayné —, pedig óráimon ő.az én kis ta­nársegédem. — Ügy érzem, nincs türel­mem ehhez — vallja be saj­nálkozva. — De mindenképpen matekkal szeretnék foglalkoz­ni. A felvételi lapomat a bu­dapesti Landler Jenő Híradás- technikai és Gépipari Szakkö­zépiskolába adtam be, a számí­tástechnikai szakra. Idővel számítástechnikai mérnök sze­retnék lenni. Csuti Laci most készüj az országos döntőre. Tizennégy éves és bízik a sikerben. Csilléi Béla A Dózsa-klubban Ikarosz szárnyai — Elolvadnak-e Ikarosz szárnyai? — Ez a címe an­nak a beszélgetésnek, amely a kortárs magyar irodalomról zajlik hétfőn, február 25-én a ceglédi Dózsa György if­júsági klubban, este 19 órai kezdettel. A beszélgetést Rab László vezeti. Nagykőrösön Kiállítás kerámiákból Cs. Nagy Alice keramikus* művész munkáiból nyílik ki­állítás a Nagykőrösi Arany János Múzeumban szombaton, február 23-án délután 15 óra­kor. A kiállítást Illés Endre Kossuth-dfjas író, a Szépiro­dalmi Könyvkiadó igazgatója nyitja meg. Közreműködik Szebenyi János Liszt-díjas fu­volaművész. A kiállítás hétfői napok ki­vételével 9—17 óráig látogat­ható, március 31-ig. Abonyban, Cegléden Gyerekek a könyvtárban Az abonyi nagyközségi könyvtárban író—olvasó talál­kozó lesz február 25-én 14 órai kezdettél és a ceglédi gyermekkönyvtárban ugyan­ezen a napon, 16 órai kez­dettel. A találkozót, melynek vendége Janikovszky Éva írónő lesz, a ceglédi városi- járási könyvtár és az abo­nyi nagyközségi könyvtár kö­zösen rendezi. Nem vártak biztatásra Kifestik a tanácsházát A községért dolgozó kisiparosok Nagyapó a jégen A napokban, hogy enyhébb volt az idő, a tetőkről kisebb fajta lavinaként zúdult itt-ott a járdára a kásás hó. A gyalo­gosok hamarosan szilárd pán­céllá döngölték. Az olvadt po­csolyák megint befagytak. Ci­pőtalpak koptatták simára, két arasznyi szélesen és több mé­ter hosszan a ceglédi Kossuth Ferenc utca járdájának jegét. Az utcában található az egyik általános iskolai napközi, így hát reggeltől késő délutánig egyenként vagy csoportosan, sok gyerek jár-kél errefelé. A jégtükörnél nem tudnak ellen­állni a csábításnak, nekiira­modnak, uccu, azután sikla- nak, amíg a csúszkapálya tart. Ki hogy tud: egyik délcegen, mint a mesebeli kiskirály, a másik billeg, a harmadik a sapkáját is elszórja a nagy igyekezetben. Tegnap a csúszka végiben fehér sálas, fekete anorákos kis srác toporgott. Gyáva pingvinke. nem mert elindul­ni. Pedig pajtása még a tás­kát is elvette a kezéből. — Ne félj, nem esel nagyot — biztatta, de a másik csak fél talppal próbálta a jeget. Meglett korú férfi tűnt fel a közelben. Fején kalap, hóna alatt táska. A gyerekek mel­lett vitt el az útja. — Ide süss öcsi, így kell csinálni — döccentette hátba a gyámoltalant, majd nekilen­dült. s máris siklott a jégen, közben magyarázott: nekilen­dülsz, tartod a derekad, nem inogsz jobbra-balra. No, gye­re utánam. A két táskát cipelő, úgy, ahogy volt, nekiiramodott a biztatásra. A másik, nyakát behúzva, laposakat pislogva szedte lábát,' a jég mellett. Folytatták útjukat a napközi felé. A férfi a fejét csóválta. — Micsoda gyávaság — mormolta, majd újból végig­csúszott a jégen. Csak azután nézett körül, látja-e valaki. E. K. Ezekben k napokban jobb elkerülni az albertirsai nagy­községi tanács épületét. Aki mégsem teszi, annak nem árt az óvatosság. Most ugyanis minden a feje tetején áll az egyébként rendezett tanácshá­zán. A folyosókon asztalok, székek, virágok és szőnyegek, létrák és festékes vödrök. Hangos jókedv, vidám zene­szó. Olyan az egész ház, mint egy felbolydult méhkas. Mi történt itt? Festik, mázolják az épületet. Ebben nem vol­na semmi különös. Ami miatt mégis említésre érdemes • az, hogy a település festő kis­iparosai társadalmi munkában vállalták ezt a feladatot. — Hogy sikerült ennyi mesterembert rábeszélni az önkéntes közreműködésre? — Nem volt szükség rábe­szélésre — mondja Bíró Zol­tán tanácselnök. — Először a KlOSZ-csoport vezetőjének említettem. Három nap múl­va meghívtak egy értekez­letre, ahol elmondtam a gondjainkat és lehetőségein­ket. Azt, hogy az épületre rá­fér a rendbetétel, mindenki tudta. Egy hét múlva elkezd­ték a munkát. — A kisiparosok minden évben kiveszik a részüket a társadalmi munkából. Az is­kolabővítésben folyamatosan részt vesznek. A társadalmi munka értéke fokozatosan emelkedik Albertirsán. Az 1979-es év kiemelkedően jó volt. Több mint 7 millió fo­rinttal járult hozzá a lakos­ság a nagyközség fejlesztésé­hez. Szeretnénk, ha ebben az évDen ez az összeg még ma­gasabb lenne. Azt hiszem A lakosság megéríttiL, hogy kö­zös érdekünk lakóhelyünk fej­lesztése, szépítése, de ez csak összefogással lehetséges. Miközben a létrák és fes­tékes dobozok között buk­dácsolunk, arra gondolok, hogy ezeket az embereket tényleg nem kellett rábeszél ­kát végez az ember. A ta­nácselnök bizakodása nem alaptalan. P. V. J. A Vasutas-pályán Bem SE-Esztergom labdarúgó-mérkőzés A labdarúgó NB II-ben már elkezdték a csapatok a tavaszi idényt. A Bem SE be­mutatkozása jól sikerült, ide­genben, a Szegedi Dózsától szerzett pontot, s így tovább­ra is az ötödik helyen áll a bajnokságban. Most a cso­port egyik újonca, az Eszter­gom együttese látogat Ceg­lédre, akik ellen jó lenne az első tavaszi győzelmet is meg­szerezni. Az összecsapásra — a gerjei pálya .használhatat­lansága miatt — a CVSE sporttelepén kerül sor, feb­ruár 24-én, vasárnap dél­után két órától. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap délután: A három testőr (A ki­rályné gyémántjai, angol film). Este: Fehér telefonok (olasz filmvígjáték). A kamaramozi­ban: Fűre lépni szabad (ma­gyar filmvígjáték). A mese­moziban: Csizmás kandúr (ja­pán rajzfilm). Abony, szombaton és va­sárnap, délután: A rejtelmes sziget (francia—spanyol—olasz filmváltozat). Este: Vasárnapi (szülők (magyar film). A mű­vészmoziban : Tíz év múlva (magyar filmdráma). A mese­moziban: Több mese egy sor­ban (mesesorozat). Albertirsa, vasárnap: Csillagok háborúja I—II. (amerikai tudományos­fantasztikus film). Ceglédber- eel, vasárnap: A vadnyugat hőskora I—II. (amerikai wes- ternfikn). Törtei, szombaton I u és vasárnap: Kalózok Janiiéi­ban (angol film). FEBR.18- MÁRC.1-ig 30^0% os ÁRENGEDMÉNY DIVATOS NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKCSIZMAK, BUNDACIPŐK KAPHATOK A CEGLÉDI CIPÖBOLTBAN: KOSSUTH LAJOS TÉR 9. Néhány cikk az áruválasztékból: Női csizma Férficsizma Fiúcsizma 31—34-es méretű Női félcipő 428,— Ft Helyett 256,80 Ft 629,- Ft helyett 377,40 Ft 118,- Ft helyett 82,60 Ft 313,- Ft helyett 219,10 Ft iW| Vftovfr S dik, harminchatszor huszon­négy méteres épületrész kivi­telezése. Ide költöznének, a: emeletre az irodák, aztán it lenne még egy orvosi rendelő a klubszoba és az ebédlő is földszinten pedig a raktárai s a büfé, valamint az előcsar­nok. Utóbbi zöld növényekkel kényelmes fotelekkel. — A fennmaradó hatalmai területet füvesítjük, parkosít­juk — mutat a tervrajzra is­mét az igazgató. — Sportpá­lyákat képzelek ide. Meg autó­parkolót. És természetesen ke­rékpártárolót. Száznyolcvan-kétszáz emberi érint közvetlenül a rekonst­rukció: ennyien hurcolkodnak át majd új helyükre a decem­ber végi, január elejei leállás­kor. Nemcsak ők várják azon­ban a költözést, hanem a gyár többi dolgozója is — akik egyelőre régi helyükön marad­nak. (Szűkösen voltak eddig, hát most majd fellélegezhet­nek.) Várakozásuk azonban nem passzív; bár az első ka­pavágás csak a fagyok elmúl­tával történhet meg, a gyáriak vállalták egy 6—800 méter hosszú árok ásását. Ide kerül­nének a gázvezeték csövei, a szerelést a tmk-sok végeznék majd. És ezenfelül is: még 250 ezer forint érték­ben ajánlottak fel társa­dalmi munkát a Fűtőház utcai cipészek. — Lesz az még több is - — bizakodik Sípos Bálint. — khogy én az ittenieket isme­rem. Ha egyszer ők nekidurál- iák magukat. Az emberek tud­ják: nehéz időszak következik i gyár életében. Építünk, köz­ben bontjuk a régit, és terme- ünk, és megint csak terme- ünk. Ez a feladat nagy meg- :erhelés mindenkinek. De ha a vajúdás nehéz időszakát átvé­teli ük, az új üzemcsarnokot •emélhetően minden dolgozónk i saját gyerekének érzi majd. Vörös István

Next

/
Oldalképek
Tartalom