Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

ÄZ MSZMP PEST MÉGYEi BIZOTTSÁGA És A MEGYg TANÁCSBAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM Ar» 1.20 forint 1980. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Oskar Fischer Moszkvában Kétízben folytatott megbe­szélést Oskar Fischer, az NDK Moszkvában tartózkodó kül­ügyminisztere a nap folya­mán szovjet kollégájával, And­rej Gromikóval. A meleg, ba­ráti légkörű megbeszéléseken a két külügyminiszter az NDK és a Szovjetunió kapcsolatait érintő kérdéseket vitatott meg. Szerepeltek a tárgyalá­sokon a nemzetközi politika aktuális kérdései is. A percek értéke, ára V > alahová mindig roha­nunk. Beosztjuk a perceket. Morcosak, türelmetlenek vagyunk, ha tétlen várakozásra ítél ben­nünket valamelyik hivatal vagy a boltok pénztárai előtt kígyózó sor. S hogy mennyire elfoglaltak va­gyunk, ennek időnként eme mondattal adunk nyomaté­kül: az idő, pénz! Csak az a kérdés, mikor, kinek? Mert ugye amit pihenésre, szórakozásra, tereferére, a ház körüli munkákra szá­nunk, annak egyetlen per­cét sem engedjük elrabol­ni. Ezzel szemben, mintha elveszítenénk időérzékün­ket, elfelejtenénk, mily drágák a percek — ha be­térünk a munkahelyünkre. Ráérősen, kiszámítottan lassú mozdulatokkal lá­tunk hozzá napi teendőink­hez. Tíz-tizenöt vagy har­minc perc, mire belerázó­dunk a munkába. Mond­ván, telik a nyolc órából. Számolatlanul szórjuk a perceket, ha gyárkapun be­lül vagyunk. Szűkmarkú­sággal senki sem vádolhat bennünket. Tisztelet a ki­vételnek —•' mert szeren­csére kivételek is akadnak szép számmal! —, de az irodista, a munkás, ha csak teheti, elbliccel egy kis időt a nyolc órából. Meg­szokásból, no meg azért, mert a többiek is eltopo­rognak, elsétálgatnak egy fél órát. Már aki teheti. Mert például a szalag mel­lől nem könnyű elvándo­rolni. Onnan, ahol a többi munkatárs, a gépek diktál­ják az iramot. Bár ahogy a bekapcsolt szövőgép, az esz­tergapad elindítható — úgy le is állítható. S nem mind­egy, högy a leállítás mikor történik. A váltótárs meg­érkezése előtt tíz-tizenöt perccel? S addig áll a gép? Áll bizony, mégpedig a leg­több helyen. S telnek a per­cek. *• em sokan számoltak j^j még utána, hogy a műszakváltáskor, il­letve a váltótárs megérke­zése előtt leállított gép, az elveszett percek mekkora veszteséget jelentenek a termelésben. Igaz, sok szó esik már arról, hogy a mű­szak vége a váltótárs beér­kezésétől számítható. Példa erre a Hazai Fésűsfonó po- mázi gyára. Náluk, túl a szavakon, a szocialista bri­gádvezetőkkel karöltve a gazdasági vezetés alapcélja az is: o műszakváltásra va­ló hivatkozással egyetlen gép se álljon. Működő, üzemképes génét vegyen át a váltótárs. Nem keveseb­bért, minthogy a műszak teljesítménye esetleg egy tonnával több legyen! Kiment a divatból — ta­lán a velejáró rossz szájíz miatt — az egykoron sokat emlegetett. meghirdetett „melegcsákány” mozgalom, s utódja a melegváltás. Rossz szájíz ide-oda, én mégis amondó vagyok: ami bevált, ami hasznos, azt ne iktassuk ki gyakorlatunk­ból. Számoljunk utána, mennyibe kerül, mekkora veszteséget okoz a koráb­ban leállított gép, az el­veszett termáiunennyiség? S netán a számítgatások so­rán kiderülne, kevesebb túlórát kell igénybe venni a terv teljesítéséhez. S a bo­rítékban is több lapulhat fizetéskor. Lehetne a felso­rolást tovább is folytatni. Gondolatok, melyek az elvesztegetett percekhez kapcsolódnak. Az üresjára­tokhoz, mely megszokott, megtűrt jelenség hétköz­napjainkban. Csak az a kérdés, meddig tűrjük? A belső, a gyárkapun belüli munkahelyi fegyelmezet­lenséget, a lazaságot? Kér­dőjelek, de a választ is tud­juk rájuk. A választ, me­lyet a kongresszusi irány­elvek vitájában, a vezető­ségválasztó taggyűléseken a kommunisták fogalmaz­tak meg. „Ne csak tudjuk, értsük, valljuk, hogy a mun­kaidő, a nyolc óra minden percét kihasználjuk — a számonkérésekkel se ma­radjunk adósak!” Mert nincs akkora munkaerőhi­ány minden gyárkapun be­lül, mint amire hivatko­zunk, amiért megtűrjük, hogy egy óra tíz perckor csapot-papot otthagyva az öltözőbe, a fürdőbe menje­nek az emberek. Lecsípvén negyed vagy fél órát a mun­kaidőből. Fegyelmezni ön­magunkat, a körülöttünk levőket. Rádöbbenteni azo­kat, akiket kell, hogy nem­csak önmagát károsítja meg néhány forinttal fegyelme­zetlensége, a termelésből kiesett idő, hanem mind­nyájunkat. A perceknek értéke, ára van. Értékes munká­val tölthető meg min­den perc. S árát a plusz­ban megtermelt fonal, szö­vet, szerszám, gép jelenti, mely elkészül. Gazdálkod­junk az időnkkel. A mun­kában töltött percekkel. Nem öncélúan, hanem a kö­zös érdekeinkért. S ezt az érdekközösséget senki sem vitatta, tagadta. Ez fogal­mazódott meg a kongresz- szusi irányelvek vitájában, ezt húzták alá a pártonkí- vüliek is. Érdekközösségün­ket boldogulásunkban, a szocializmus építésében. Túl a szavakon, a megfo­galmazott célokon, ma már a tetteken a sor. Tetteken, s ilyen aprócska — ké­nyelmetlennek, kellemet­lennek számító — tetteken: a fegyelmezetleneket, a fe­lelőtleneket döbbentsük rá a percek értékére, árára. Mert a mai fegyelmezet­lenségért. nemtörődömsé­gért holnap közösen kell fe­lelni, fizetni. A lógósnak éppúgy, mint a nyolc óra minden percét fegyelme­zetten, szorgalmasan, leg­jobb tudása szerint végig- dolgozónak. Varga Edit Magyar—japán közös sajtéközSemény Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere a japán kormány meghí­vására 1980. február 18. és 21. között hivatalos látogatást tett Japánban. Púja Frigyes feb­ruár 19-én és 20-án megbe­széléseket folytatott Olcita Sza- buro japán külügyminiszter­rel. Tárgyalásaik során a kül­ügyminiszterek megvizsgál­ták a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének lehető­ségeit és hasznos vélemény- cserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó idő­szerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalásokról sajtóközle­ményt adtak ki. Japáni tartózkodása során Púja Frigyes udvariassági lá­togatást tett Ohira Maszajosi miniszterelnöknél, Jaszui Ke­nő szenátusi elnöknél, vala­mint Szaszaki Jositake kül­kereskedelmi és ipari minisz­ternél. Púja Frigyes hivatalos magyarországi látogatásra hív­ta meg Okita Szaburót. A ja­pán külügyminiszter a meghí­vást köszönettel elfogadta. Nyereséges esztendő Fclytatádiíck a zárszámadc közgyűlések Tegnap, a fóti Béke Tsz- ben, Kovács Árpád elnök szá­molt be, az elmúlt év terme­lési eredményeiről és ismer­tette az idei tennivalókat. Az eseményen részt vett dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese és Nemcsok János, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának alosztály- vezetője. A szövetkezet nyere­séggel zárta a tavalyi eszten­dőt, a közös gazdaság haszna meghaladta a 78 millió forin­tot. Az eredmények ellenére sincs ok elbizakodottságra. A beszámoló kritikus hangnem­ben foglalkozott számos prob­lémával, hangsúlyozva a meg­levő tartalékok feltárásának fontosságát. Bár a szövetkezet területeinek jelentékeny része igen rossz termőképességű, az, hogy a tervezettnél 50 száza­lékkal kevesebb gabonater­mes semmiképpen sem indo­kolt. Néhány ágazat — a kö­zös gazdaságban jó ideje az egyes részlegek teljes . önálló­ságot élveznek —, nem telje­sítette tervét, és ez elsősorban a vezetés hiányosságaival ma­gyarázható. A szükséges sze­mélycserékre már sor került. A kisebb beruházási lehe­tőségek miatt tavaly lemond­tak az új szarvasmarhatelep építéséről. Inkább a meglevő istállókat használták ki job­ban, töltik fel valamennyi fé­rőhelyet haszonállattal. A vecsési Ferihegy Tsz a fótiakhoz hasonlóan ugyan­csak sikeres évet tudhat ma­ga mögött, harminchárom százalékkal nőtt a szövetke-_ zeti tiszta nyereség az 1978-as eredményhez képest. A zár­számadó közgyűlésen Dobro- vicz József, a tsz elnöke egé­szítette ki szóban az elmúlt esztendőt értékelő írásos be­számolót. Az eseményen je­len volt Cselényi Dezső, az MSZMP Monori Járási Bi-; zottságának első titkára. Az aszály, a kedvezőtlen időjárás a vecsési termelőszö­vetkezet kertészetében is okozott gondokat, gyengébben eredtek a palánták, ezért az ültetést meg kellett ismételni. A növényvédelmi munkák is többe kerültek, mint 1978-ban. Ennek ellenére a Ferihegy Tsz tagjai két fő kertészeti növé­nyükből rekordterméseket ta­karíthattak be, messze meg­haladva a káposzta és a sár­garépa országos hektáronkénti hozamait. (A két termelőszö­vetkezet eredményeiről szóló bővebb beszámoló a 3. olda­lon.) fösiefkofések és ke^eskeéeíemp&isiika t Pest megye a lipcsei vásáron A tavaszi lipcsei vásár — gazdag hagyományainak meg­felelően — ebben az évben is az európai és világkereske­delem kiemelkedő eseménye lesz. Március 9-től 15-ig tart. A kiállítók között Magyar- ország is jelentős területen, gazdag választékkal képvisel­teti magát. A bemutatandó termékekről, a várható üzleti tárgyalásokról, szerződésköté­sekről érdeklődtünk néhány Pest megyei vállalatnál. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár a Nikex külkereske­delmi vállalat standján első­sorban kisebb méretű szerel­vényeket mutat majd be. Mint Benyő István piackuta­tási osztályvezetőtől megtud­tuk, a különböző vissz&csapó- és pillangószelepek mel­lett láthatják majd az ér­deklődők a svéd licenc alapján gyártott UNI- BALL gömbcsapokat is, melyeket elsősorban a vegy­ipar területén történő alkal­mazásra készülnek. A saválló szerelvények, a teljesen rozsdamentes szele­pek az élelmiszeripar — pél­dául a tejfeldolgozás —, a Bővülő forgalom Árucsere Kubával gyógyszeripar berendezéseihez szükségesek. Savaknál és lú­goknál egyaránt alkalmazha­tó zománcozott membránsze­lepet is kiállítanak. Ez utóbbi jelentőségét az adja, hogy az NDK-val kialakított kétoldalú szakosítási egyezmény alapján készülnek az ISG-ben. Ugyancsak szakosítási egyezmény alapján készül a tartályok, kazánok biztonsá­gára ügyelő rugós biztosító szelep. A Ganz Műszer Művek ki­állításán a gödöllői Árammé­rőgyárat speciális fogyasztás- mérők, távösszegzők képvise­lik. Katalán Péter üzletkötő tájékoztatása szerint az NDK évek óta rendszeres vásárlója ezeknek a készülékeknek. melyek a mért értéknek a mérési helytől tíz kilo­méternyi távolságra tör­ténő továbbítását teszik lehetővé. Az üzleti tárgyalások témá­ja itt is a következő év lesz: az NDK-s partnerek Lipcsé- «ben adják majd át 1981-es igényeik listáját. Ezenkívül természetesen más országok­ból érkező érdeklődőket is várnak a Ganz MM kiállítá­sán. A Mechanikai Művek a piac meghódítására irányuló offenzív kereskedelempolitika jegyében jelenik meg Lipcsé­ben. önálló, vállalati szerve­zésben megrendezett kiállítá­sukon az érdeklődők a gya­korlatban ismerhetik meg a festékszóró berendezéseket, Rényi Gábor, a vállalat ke­reskedelmi főosztályának ve­zetője elmondta, hogy a vá­sár szabad területén állítják majd fel azt a lakókocsit, amely a bemutatók színhelye lesz. A Mechanikai Művek tavaly, az év végén szállított először festékszórót az NDK-ba, majd idén januárban egy Berlinben megrendezett előadáson is­mertette új termékcsaládját. Az eddigi tapasztalatok alap­ján az érdeklődés óriási. A festékszóró berendezések alkalmazásánál igen nagy je­lentősége van annak, hogy milyen célra, milyen tarto­zékkal, milyen festékkel hasz­nálják, de maga a festési technológia is esetenként elté­rő lehet. a felhasználóknak gyak­ran van szüksége szakta­nácsadásra, segítségre. Egyebek között ez indo­kolja a Mechanikai Mű­veknek azt a törekvését, hogy vevőszolgálati és szer­vizállomást hozzon létre Ber­linben, amely a fenti szol­gáltatáson kívül a festékszó­rók garanciális és garancián túli javítását is elvégezné. Az erről folytatandó tárgyalások­ra is a lipcsei vásár idején kerül sor az MM, a Ferunion külkereskedelmi vállalat és az NDK külkereskedelmei szervei között. YV. B. Két pártértekezlet között A világ harmadik, 750 kilovoltos távvezetéke épült meg a szovjetunióbeli Vinnyica és Albertirsa között. A Pest megyei alájlomásról továbbítják az elektromos ener­giát hazánk ipari központjain kívül Csehszlovákiába is. Az elmúlt öt esztendőben az Óbuda Tsz számos beruházást valósított meg. Ezek közül kiemelkedő jelen­tőségű a Budakalászon megépített 60 ezer négyzetméte­res' növényháztelep. Az üvegvárosban főként dísznövé­nyeket, így a képen látható tulipánt is, és zöldségfélét termesztenek. KÖZÉLET A Belkereskedelmi Minisz­térium és a Magyar Szab­ványügyi Hivatal együttmű­ködéséről tárgyalt szerdán Sághy Vilmos miniszter és Olajos József, a hivatal elnö­ke. Megállapították egyebek között: a magyar szabványok általában elősegítik, hogy a fogyasztók jó minőségű ter­mékekhez jussanak, s hoz­zájárulnak a fogyasztói érdek védelemnek a belkeres<íideí­rni törvényben előírt érvé­nyesítéséhez. A megbeszüfeser áttekintették a szocialista irn porttermékekkel kapcsol kos szabványproblémákat és a megszüntetésükre irányuló teendőket. A magyar—kubai árucsere­forgalom az előző ötéves idő­szakhoz viszonyítva a jelen­legi tervidőszakban több mint 60 százalékkal bővül. A ma­gyar exportnak 50—60 száza­léka gép, berendezés és alkat­rész. Ezenkívül különféle szö­veteket, gyógyszereket, hen­gerelt acélt, alumíniumot, me­zőgazdasági termékeket szál­lítunk. Kubától évente 65 ezer ton­na finomított cukrot, 400 ton­na nikkelszintert, továbbá etilalkoholt, citrusféléket, s újabban munkaruhát és réz- koncentrátumot is vásárolunk. Az autóbuszipari együttmű­ködés alapján a kubai sze­relőkapacitások felhasználásá­val 1980. végéig 400 Ikarus- autóbuszt szerelnek össze. Magyarország részt vesz egy kubai nikkel-kobalt termelő- és dúsítóüzem létesítésében. Az évi 30 ezer tonna kapaci­tású üzemben a magyar köt reműködést Kuba a nikkel- szinter-szállítások növelésével viszonozza. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fo­gadta Boncso Pencsev Mitevet, a Bolgár Népköztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Camara Damantang-ot a Gui­neái Népi Forradalmi Köztár­saság népi nemzetgyűlésének elnökévé történt megválasztá­sa alkalmából. Szabványok a minőségért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom