Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

1980. FEBRUAR 20., SZERDA kMAov Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Képviselői eszmecsere Az országgyűlés kereskedel­mi bizottsága kedden a Par­lamentben kötetlen beszélge­tésen találkozott Sághy Vil­mos belkereskedelmi és Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszterrel. Palkó Sándornak, a bizott­ság, elnökének vezetésével le­zajlott eszmecserén a két mi­niszter áttekintést adott az ötödik ötéves tervidőszak ágazati tevékenységének ta­pasztalatairól, amelyeket az országgyűlési képviselők öt­vöztek a maguk és választóik véleményével, javaslataival, x A bizottság tagjainak kér­déseire válaszolva Sághy Vil­mos kiemelte: a jövőben az elért életszínvonal megtartá­sának, illetve megerősítésének egyik fontos követelménye az áruellátás minőségi összete­vőinek javítása. Éppen ezért az előzetes elképzelések sze­rint mérsékeltebben növekvő kiskereskedelmi forgalomhoz a folyamatos áruellátásnak, a már meglevő választék bizto­sításának, illetve némi bőví­tésének kell kapcsolódnia. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a forgalomba ho­zott cikkek minőségének Veress Péter a nemzetközi helyzet utóbbi időben bekö­vetkezett változásainak tük­rében mutatott rá gazdasági kapcsolataink, külkereskedel­münk néhány fontosabb kér­désére. KGST-tanácskozás Villamosgépgyártás A nagy teljesítményű villa­mosgépek gyártásával kapcso­latos együttműködésről tár­gyalnak a KGST keretében létrehozott Interelektro szerve­zet 1. számú munkacsoportjá­nak szakértői Egerben. A kedden megkezdődött tanács­kozás fő célja az erőművek­nél alkalmazott nagy teljesít­ményű kétpólusú turbógene­rátorok egységes sorozatának kialakítása. Ezúttal két típus — a 63 megawatt és a 125 megawatt teljesítményű tur- bógénerátorok — egységes műszaki jellemzőit határozzák meg. A jövőben valamennyi érintett KGST-tagország en­nek alapján gyártja majd az említett teljesítményű generá­torokat, illetve azok alkatré­szeit. •• Jól felszerelt javítóhálózat Tegnap a budakalászi Len­fonó- és Szövőipari Vállalat kultúrtermében . küldöttköz- - gyűlést tartott a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsé­ge. Új szolgáltatóházak • Az ipari szövetkezetek kül­döttei, Borossné dr. Márton Mária előterjesztése alapján jóváhagyták a tagszövetkeze­tek tavalyi munkáját értékelő és az idei feladatokat felvá­zoló jelentést. Ugyancsak jó­váhagyta a küldöttértekezlet a kormány nőpolitikái hatá­rozatának és az ifjúsági tör­vény végrehajtását, a KI- SZÖV munkabizottságainak tevékenységét összegző érté­keléseket. Részletesen foglalkozott a tanácskozás a szolgáltatások helyzetével és fejlesztésük to­vábbi lehetőségeivel. Steimetz Oszkár osztályvezető kiegészí­tőjében elmondta, hogy az utóbbi években a lakosság életszínvonalának emelkedé­sével arányosan egyre na­gyobbak a különböző szol­gáltatások iránti igények. Kü­lönösen így van ez Pest me­gyében, hiszen itt az orszá­gos átlagnál is több volt a fehér folt, azaz a szolgáltatá­sok fejlesztése nem tudott lé­pést tartani a lakosság szá­mának és igényeinek növeke­désével. Az V. ötéves tervben még­is jelentős fejlődést értek el, hiszen a korábbihoz képest több mint 60 százalékkal több ilyen jellegű munkát vé­geztek az ipari szövetkeze­tek. A ceglédi Vasipari Szö­vetkezet, a Dél-Pest megyei Cipész, a Ferromechanika, a budaörsi, a Dunakanyar Ve­gyesipari Szövetkezet, a Dél­budai Járási Szolgáltató Szö­vetkezet új beruházásokkal is javította szolgáltatásainak színvonalát. A gödöllői, a mo- nori és a kemencei szövetke­zet szolgáltatóházzal gyarapo­dott. Megalakult a lakásszer­viz-társulás, melynek 15 szö­vetkezet a tagja. Ugyancsak szolgáltatóházat nyitott a do­bosi, a szentendrei és a Dél- Pest megyei szövetkezet. Jobb felszerelés Jelentősen fejlődött a szö­vetkezeti gépkocsi javítás, kor­szerűsödött az elektroakusz­tikái berendezések és háztar­tási gépek szervizelése, kibő- ‘ vült a Ferromechanika mosó­vegytisztító hálózata, s már­is 14 millió forint értékű la­káskarbantartást, javítást vé­geztek a szövetkezetek. Egy­re kevesebb a cipész, szeb­bek viszont a fodrászatok és kozmetikai részlegek. Az új gebines rendelet nem kívánt hatásaként azonban a kis te­lepüléseken sorra szűnnek meg az ilyen üzletek. Valószínűleg sor kerül az aszódi mosoda megépítésére. A ceglédi Vasipari Szövetke­KoxalkesBmtsxotfak biztosítása Uj ügyintézési rend Módosították a közalkal­mazottak — a pedagógusok, az egészségügyi, a tanácsi és a közművelődési intézmények dolgozóinak —, vagyis a Pest megyei Illetmányhivabal állo­mányába tartozók CSÉB- ügyeinek intézését. Most már nem a területileg illetékes já­rási, hanem a monori fiókhoz tartoznak. Miért vált ez szük­ségessé? — kérdeztük meg Hirs Sándornétól, az Állami Biztosító Pest megyei Igaz­gatóságának főelőadójától. — Elöljáróban hangsúlyozni kívánom, hogy ez semmiféle hátránnyal nem jár. Sőt ép­pen fordítva, így egyszerűbb, könnyebb, s ezáltal gyorsabb lett. az ügyintézés. Éppen ez volt a célunk. A megyében dolgozó közal­kalmazottak munkabérét a Pest megyei Illétmányhivatal számfejti. Mintegy 34 ezer dol­gozóról van szó. S közülük 11 ezren kötöttek csoportos élet- és balesetbiztosítást. Ennek havi összegét — köztudottan a munkabérből úgymond automatikusan levonják, ,s át­utalják az Állami Biztosító­nak. Most már az Illetmény- hivatal nem' mind a kilenc, han'em csak a monori járási ÁB-fiókkal áll kapcsolatban. — Ez azt .is jelenti, hogy most már a CSÉB-ügyeket csak Monoron lehet elintézni? — Szó sincs róla. Minden­féle CSÉB-ügy elintézhető a járási fióknál, az intéző bi­zottságoknál, illetve levelezés­sel a monori fióknál. A károk rendezése, a pénz kifizetése viszont változatla­nul a munkahely szerint il­letékes járási ÁB-fiók felada­ta. (Ha tehát az érdekelt pe­dagógus például a főváros­ban lakik, de Budaörsön dol­gozik, akkor a budai járási fiókhoz kell kár esetén for­dulnia.) . A kárigények rendezésénél nehezíti a munkát, s növeli az átfutási időt, ha az érin­tett személy nem tünteti 'u pontosan a munkahelyét. Te­hát nem elég csak annyi, hogy Pest megyei Illetmény- hivatal, hanem kell az adott intézmény neve és címe is. ‘ — Tájékoztatásért hova fordulhatnak meglevő vagy leendő ügyfeleik? — Bármelyik fiókunkhoz. — S aki szeretne cSÉB-tag lenni? — Választhatnak: .vagy a területi, vagy a monori ÁB- íiókhoz mennek, illetve ímaK. Elegendő ugyanis, ha levél­ben közlik, hogy belépnének a CSÉB-tagok táborába, s ma erre azonnal reagálunk. Pos­tán elküldjük' a CSÉB-tag- könyvet, s a díjat pedig az llletményhivatal a következő havi fizetésből már le is von­ja. A CSÉB megkötéséhez ugyan nem kell orvosi vizs­gálat, de az feltétel, hogy a belépni szándékozó 65 év alat­ti aktív dolgozó legyen. Be­tegállomány alatt sem köthe­tő meg ez a biztosítás.' Sz. P. zet központi szolgáltató telep­helye, a Dunakanyar Ve­gyesipari Szövetkezet duna- .keszi szolgáltatóháza viszont biztosan elkészül. A Fótra tervezett szolgáltatóház épí­téséhez egyelőre se terület, se anyagi fedezet nincs. Á ceg­lédi 2. számú szolgáltatóhá­zat Forfa-elemekből készítik, valószínűleg 1982. végén kez­dődik benne a munka. A VI. ötéves terv idején a szövetkezetek legfontosabb célja, hogy meglevő szolgál­tató egységeik munkáját, ki­használását javítsák. Üj üz­leteket elsősorban az 5—6 hó­nap alatt felállítható Forfa- elemekből építenek. Jelentő­sen javítják üzleteik felsze­reltségét, gépparkját. A jövőben a szolgáltatóhá­zak, üzleték nyitvatartási rendjét mindinkább a lakos­ság igényeinek megfelelően alakítják ki. lerövidítik a vállalási határidőket, s na­gyobb gondot fordítanak a kulturált kiszolgálásra. Szorosabb kapcsolat Szó esett a küldöttközgyű­lésen arról, hogy szorosabb kapcsolatot kell teremteni a különböző szolgáltató szekto­rok (áfészek, ipari szövetke­zetek, tsz-ek, állami vállala­tok, kisiparosok között). Jó példa erre az első ilyen tár­sulás, a lakásszerviz. A küldöttgyűlésen ötven­három Pest megyei ipari szö­vetkezet százhat választott küldöttje vett részt. Az első és második napirendhez (az 1979. évi gazdasági és mozgal­mi eredmények, az idei fel­adatok, tervek, valamint a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei) kilencen szóltak hozzá. Következő napirendként a KISZÖV szakbizottságainak (megyei szövetkezeti, megyei nő-, ifjúsági, közgazdasági, szolgáltatási és felügyelő bi­zottság) írásos, a küldöttek ré­szére korábban megküldött be­számolóit vitatták meg.< Cs. A. Ifúrják a fiatalokat Paks szívügye az ifjúságnak Pest megyeiek ax atomerőmű építésén Paks. Száztizenöt kilométer­re a fővárostól. Tábla a 6-os út mellett: Paksi Atomerőmű — KISZ-építkezés. A kerítésen belül: épületek nőnek a földből. Hatalmasak, kisebbek, néhány emeletnyiek. Öriásdaruk, vasbeton-elemek, védősisakos emberek, anyagok, gépek. Tempó. — Felgyorsult az építkezés — így Csák Attila, a KISZ Központi Bizottságának szer­vezője az atomerőmű építésé­nél. — Most hatvan vállalat dolgozik itt,! tízezer ember, a felük harmincévesnél fiata­labb. Tavaly annyi munkát vé­geztek egyetlen év alatt — kétmilliárd forint volt a terme­lési érték —, mint 1973-tól 1979-ig összesen. Folyamatos termelés, direkt -irányítási rendszer, a legfontosabb mun­kahelyeken nappalos és éjsza­kás -váltással, másutt tíz nap munka, négy nap pihenő. Nehéz kezdet — Az építkezés 1974-ben kezdődött, s az első ütemben 1760 megawatt lesz a teljesít­mény, négy reaktorblokk ké­szül. Most az első reaktorblokk technológiai szerelése folyik, a jövő év végén már energiát ad az országos hálózatnak. ­— A fiatalok közül kétezer­egyszáz a KISZ-taig. Az ifjúsá­gi szervezet vállalta az együttműködést, főként a munkaerő-gazdálkodásban. En­nek egyik formája az 1977 decemberében országos moz­gósítással létrejött Lékai János KISZ-cpítőbrigád. Kétszázöt tagja az ország minden részé­ből jött. Pest megyeiek is persze. Az építőbrigádban ed­dig húszán dolgoztak, most ’is vannak hatan. Gulyás György, az építőbri­gád vezetője: — Az első tur­nussal nyolcvanan jöttek a fi­zikai munkások s húsz műsza­ki. Nem mondhatnám, hogy könnyű volt a kezdet. Meg kellett szokniuk r.z új munka­rendet, azt, hogy változnak a munkahelyek, két-három ha­vonta most már. A munkás- szálló egy négyemeletes épület egyik lépcsőházának lakásai­ban volt. Ma már két lépcső­ház a miénk. Lett klubunk is, társadalmi munkában, egy pincehelyiségből. Van színes tv-nk, rexasztalunk, pingpong, jól felszerelt stúdió, játékok. Minden szobában hangszóró. Műsorok, viták, beszélgetések Darupálya épül A Déí-Pest megyei Tanács Építőipari Vállalat dolgozói Dabason folyamatosan haladnak a 86 lakásos háztömb építési munkálataival. Jelenleg a daru pályáját építik ki, s ez nagy­ban elősegíti, hogy a betonpánelek minél gyorsabban a he­lyükre kerüljenek. Halmágyl Péter felvétele Is, és tavaly elkészült a lakó­telepen a művelődési központ, ott is találhat elfoglaltságot az ember. Kell is, mert távol a család. Aki megy, aki marad — A brigád? A három év alatt majdnem 400-an voltak tagjai. Az elsők közül harmin­cán maradtak. A munkáltató­juk a régi, ott a munkaköny­vük is, itt egy évre kötnek szerződést. Akadt, aki az 1 év lejártával elment, s mindig volt, aki maradt. Az okok? A család, az egész embert kívánó munka. Nem könnyű télen, szélben-fagyban, hatvan méter magasan éjszaka dolgozni. S ez is hozzátartozik. Magas a fizetés is, az átlagkereset 5 ezer forint körüli, de függ a teljesítménytől, a célprémiu­moktól. Vonzó az összeforrott társaság, az, hogy tanulni le­het, sőt kell. Aki búcsúzik tő­lünk, nehéz szívvel teszi. — Rangot szereztek a fia­talok. Brigádjaik kiváló ifjú­sági munkabrigádok. Ez a legmozgékonyabb társaság. Egy évig mindannyian az egészségügyi épületet készítet­ték, most sokfelé munkálkod­nak, Az lenne a jó, ha olyanok jönnének, akik már ügyes szakemberek, s hosszabb időt akarnak itt tölteni. Száz fiatal­nak rövidesen lejár a szerző­dése, s elkél az utánpótlás. Ácsok, festők, villanyszerelők, egyszóval szakmunkások kel­lenek. Minél többen, annál jobb... A hat Pest megyei fiatal kö­zül nem mindenkivel sikerült szót váltanunk. Például Mo- cher György és Seibert Zsolt festőkkel, valamint Lestyán Lászlóval, aki lakatos. Ketten épp négynapos, pihenőjüket töltötték, egyiküket pedig bal­eset érte: egy kólásüveg nyi­tásakor a kupak sértette meg kezét. De a többiekkel igen. Külön­böző tájakról jöttek, különbö­ző tervekkel, elképzelésekkel, tapasztalatokkal. Mást és mást jelent számukra Paks. Ami mégis figyelemre méltó, az vélekedéseikben a közös... Hogyan tovább? Vonnák István Nagykátáról. Zöld overallján teljes készlet, glett, alapozó és fedőfesték nyomai: — Húszéves leszek május­ban, korábban a MÁV-nál dol­goztam, festő a szakmám. Azért jelentkeztem ide, mert úgy gondoltam, jó a kereset. Nőtlen, vagyok. Itt épül Ma­gyarországon az első atomerő­mű, érdekelt is. Négyezer kö­rül volt korábban, most 6—7 ezer a fizetés. Igaz, nehezeb­bek a körülmények, a MÁV- nál műhelyben dolgoztam, itt épületeken. Szeptember óta vagyok itt, megszoktam már. A munkásszállón lakom, öten vagyunk egy szobában. Tanul­tam is. Uj technológiát, mű­anyag alapú festékekkel, anya­gokkal, ezeket géppel kell fel­hordani. Kétszáz oldal volt, a vizsga két napig tartott. Sike­rült, igazolványt is kaptam ró­la, ezután másutt is dolgozha­tok így. Ha lejár a szerződés? Még nem tudom. De az biztos, hogy a brigád hiányozna, ha elmennék. Megtaláltam a szá­mításomat. — En döntöttem, maradok — fog a szóba Erős M. Gábor betanított ács. Dabasról jöt­tem, az Agroépnél dolgoztam, asztalosként. Kicsit csalódtam. Azt hittem, itt minden óramű­precizitással működik. Qe elő­fordul tervmódosítás, bár tu­dom, nem is csoda, ekkora építkezésen. De az biztos, hogy néhány ácsfogás rámragadt. Nem félek már a tető szélén, pedig először szédítő volt. Nem lehetek elégedetlen, a fizeté­sem is kétezerrel több, mint otthon volt. Párttag vagyok, a megbízatásom a KlSZ-alap- szervezet támogatása. Azután 26 év van mögöttem, rövide­sen megnősülök, s nem árt, ha még egy ideig több a kereset Amikor hazautazom? Modelle­zőszakkört vezetek az Iskolá­soknak. De nemcsak a pénz miatt döntöttem így. Rövide­sen lejár a szerződés, mégis kíváncsi vagyok, kivárom, míg beindul az első reaktor... Major Ernő 29 éves, ugyan­csak asztalos a szakmája, ko­rábban a kiskunlacházai ÉGSZÖV-nél volt a munkahe­lye. A szerződést ő is meghosz- , szabbítja: — Az igazság az, hogy itt kevesebbet keresek. Ugyanis az NDK-ban meg Csehszlovákiában dolgoztam korábban. De tetszik itt. Jók a körülmények is, érdekes a munka, sokat lehet fejlődni. ■k Paks több, mint védnökség. Szívügy. Buda Dénes, a Pest megyei KISZ-bizottság ifjú­munkás-felelőse szerint az ed­digiek okot adnak a bizalom­ra, jól dolgoznak a Pest me­gyei fiatalok. Vasvári G. Pál QosBollöi egyetem Gépészmérnökképzés A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése, • majd az iparszerű termelésre való áttérés, a nagy szakmai tudással rendelkező szocialista típusú mezőgazdasági szak­emberek nélkül nem valósul­hatott volna meg. Ma a termelés további fo­kozásának, a mezőgazdasági ágazat' elé kitűzött célok el­érésének az egyik igen fontos tényezője a gépesítés. A gé­pek ésszerű, energiatakarékos felhasználását biztosító szak­emberek egyike az okleveles mezőgazdasági gépészmérnök. Hazánkban a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem képez ki a mezőgazdasági nagyüze­mek fészére gépészmérnökö­ket. Évente mintegy százötve­nen végeznek a nappali és le­velező tagozaton-. Á képzési idő öt, illetve hat év. Ez alatt az idő alatt a hallgatók el­sajátítják mindazon tudomá­nyokat, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a nagyüze­mek műszaki vezetőivé válja­nak. Mivel a szakemberek okleveles gépészmérnökök, tanulják mindazon tárgyakat, amelyek más műszaki egye­temeken is általánosan elő­fordulnak. Ilyenek a mate­matika, fizika, kémia és a műszaki rajzos tárgyak. Az oktatás nagy figyelmet fordít a társadalomtudományi-poli­tikai tárgyakra is. A műszaki alap és alapozó tárgyak is­meretei után a mezőgazdasági tudományok néhány fontos elemét, a növény- és állat­tenyésztéstant és földműve­léstant. Fontos területei a képzés­nek a vezetési, szervezési, rendszertervezési, jogi, építé­szeti ismeretek. A képzés ugyanis figyelembe veszi, hogy a gépészmérnök sok gazdaságban még mindig csak egyetlen felsőfokon képzett szakember, aki nemcsak a gépekkel foglalkozik, hanem embereket irányít, munkát szervez, tárgyal és szerződése­ket köt, stb, E sokrétű fel­adatot csak széles körű isme­retek birtokában tudja ellát­ni. A szakmai tárgyak közé tartozik a gépjavítás, gépkar­bantartási rendszerek, élelmi- szeripari feldolgozás is. A képzést államvizsga zár­ja, amelyen diplomatervet vé­denek és három alapvető szaktárgyból vizsgáznak a hallgatók, s bizonyítják, hogy mindazon ismereteket, ame­lyeket az egyetemen szereztek, alkalmazni és felhasználni képesek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom